Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-02 / 97. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. december 2. Tizenhatéves a Nemzetközi Egész évi munka a mérlegen Demokratikus Nőszövetség A második világháború óta a szocialista országok asszonyai együtt harcolnak a Nemzetközi Nőszövetség­ben a világ haladó asszonyaival. A hitleri fasizmus és a második világháború ellen küzdő nők harcából olyan nőszervezet alakult, amely minden ország asszonyai­nak tömegmozgalmává vált: a békéért, a nők egyen­jogúságáért, a gyermekek boldogságáért. A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség 1945-ben Párizsban tartotta alakuló > kongresszusát. Nyolcvan mil­lió nő képviseletében 40 nemzet asszonyai voltak je­len. A kongresszus résztvevői közül jónéhányan m.eyjárták Hitler koncentrációs tábo­rait, mint például Marie- Clande, Vaillant-Conturie, az NDN első főtitkára, ma a francia nemzetgyűlés al- elnöke. Mások az illegális ellenállási harcokban vettek részt, mint Cola Doragoitse- va, aki az illegálisan dol­gozó Bulgár Kommunista Párt Központi Bizottságának volt tagja, voltak, akik Mussolini börtönéből sza­badultak, mások partizánala­kulatokból jöttek, a kínaiak a Vörös Hadseregből, a szov­jet nők, közöttük Nyina Po'- pova, aki ma az NDN al- elnöke, négy éven keresztül bátran és elszántan vett részt a szovjet nép nagy honvédő harcában, a hitleri fasizmus ellen. A kongresz- szuson 10 tagú magyar kül­döttség is résztvet:, Fáy Boris vezetésével. Csaknem minden küldött arcán láthatók voltaik a ne­héz harcok nyomai, a nehéz munkáé is, amelyet a hábo­rú által szétrombolt országok­ban kellett végignézniük. Ezek a nők évekig azt sem tudták, mit jelent a gyer­mekeknek örülni, boldognak lenni. A Nemzetközi Nőszövetség azt a célt tűzte maga elé, hogy aktívan részt vesz a fasizmus teljes szétveréséért vívott harcban, a demokrácia megvalósításáért, felépítésé­ért az egész világon, a népek közötti igazságos és tartós béke biztosításáért folytatott sejtett fejlődési lehetőségei vannak, csak ott fejlődhet ki teljességgel emberi mi­volta”. De a harc tovább folytató­dik, mert a kapitalista és gyarmati, félgyarmati orszá­gokban a nők milliói síny­lődnek a kapitalizmus át­kozott bilincsei alatt, mert a párizsi kongresszus határoza­tai ma is érvényesek. Most szenvedik annak a következ­ményeit, hogy annak idején a nyugati imperialisták nem pusztították el a fasizmust, hanem ellenkezőleg, megvéd­tek, hogy piszkos háborús céljaikra felhasználják. A fasiszta Franco uralom még ma is fennáll és az amerikai háborús uszítás egyik támasza. Nyugat- Németországban ismét mű­ködnek mindazok az erők, amelyek megsemmisítését az asszonyok követelték: fa­siszta tábornokok, a hadi­ipar képviselői, az SS veze­tők; a gyilkos és fasiszta Speidel a NATO-csapatok közép-európai csoportját ve­zetik. A nyugat-európai im­perialisták és fasiszták az atomháború legfőbb uszítói. Az 1945-ös párizsi kong­resszus szellemében dolgozott és dolgozik napjainkban is az NDN. Ezt igazolják a megtartott nőkongresszusok, ezt igazolja az NDN 1961 október 4—8 között Budapes­ten lezajlott tanácsülése, mely mérlegelte ■ a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Felhí­vással fordult a világ asz- szonyaihoz, leányaihoz, hogy követeljék: a katonai költ­ségvetések csökkentését, ide­gen katonai szerződések meg­semmisítését, vessenek vé­get a fegyverkezési verseny­nek, semleges és demdlitari- zált övezetek létrehozását mindenütt, ahol a helyzet a békét veszélyezteti, így Euró­pa közepén, a két német ál­lam területén. Hogy a hábo­rús propagandát cseréljék fel a népek közötti barátság és együttélés propagandájá­ra. Hogy az 1962. év meghozza a gyarmatosítás és neokolo- nializmus végét, az ENSZ közgyűlése által elfogadott határozat végrehajtását. És hogy konkrét lépéseket tegye­nek a leszerelésért; hogy ha­marosan elérkezzünk az ál­talános, teljes és ellenőrzött leszereléshez. A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség hosszú, ki­tartó harc szülötte. E moz­galom a nemzetközi munkás- mozgal ómmal fejlődött nőtt naggyá, erősödött meg. A mozgalom hű maradt a Stutt­gartban megtartott első nő- konferenciához, melynek zászlaján a béke, az egyen­jogúság, a szocializmus jel­szava ragyogott. A regi vá­gyak és álmok napjainkban valósulnak meg, amely a nemzetközi munkái mozga­lom győzelmének eredmé­nye. A nők millióinak össze­fogása, harca, ereje, minden­napi tevékenysége meghát­rálásra kényszeríti hábo­rús kalandorokat. A Szov­jetunió következetes béke­politikája mellett tanúsko­dott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kongresszusa, amikor Hrus­csov elvtárs beszédében a földekerekség népeihez szólt, hogy harcoljanak a tartós béke biztosításáért. A Nem­zetközi Demokratikus Nő­szövetség a nők, az édes­anyák millióit hívja harcba a béke fenntartásáért, hogy soha többé ne legyetek ár­vák és özvegyek, hogy Európa földje ne legyen vérrel áztatott, hogy minden nép szabadon, boldogan él­hessen a Föld kerekségén. Seres Valdemárné A napokban ai MHS Nóg- rád megyei Elnökség" érté­kelte az 1960—61-es kikép­zési évben végzett munká­ját és megszabta az elkövet­kezendő időszak foltosabb feladatait. így az elnökség beszámolt a brigádellenőrzés tapasz­talatairól, az ifjúsági sajtó­propaganda előtt álló fel­——------------Cím­ad atokról, a kiképzési év eredményeiről, hiányosságá­ról, és a sport terén elért sikerekről is. Ezután megbeszélték &/ aktívaülés résztvevői az 1961 —62-es kiképzési évvel kap­csolatos feladatokat és az elő­készületi munkákat. Értékel­ték a tartalékos tiszti tovább­képzéssel kapcsolatos tenni­-»v --------------­A megyei Nőtanács VB ülése valókat is. A munkában leg­jobb eredményt a balassa­gyarmati járás ért el, majd a pásztói, salgótarjáni, szé- csényi és rétsági járás aktí­váinak dicsérete szerepel a sorrend szerint. A honvédelmi tömegsport területén elért eredmények vizsgálatánál megállapították, csak a járási döntőkön 93 csapat vett részt és szín­vonal tekintetében messze túlszárnyalták az előző években megrendezett járási döntők eredményességét: A napokban ülést tartott a Nógrád megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága Az ülésen a VB beszámol­tatta a Széchényi járási nő­tanácsot a baromfi- ér hús­felvásárlással kapcsolatos munkájáról. Megállapítot­ták a nőtanácsok és a fel­vásárló szervek a já­rásban nem végeztek megfelelő munkát, de nem segítették ilyen­irányú tevékenységüket egyéb tömegszervezetek sem. így például a jövőben többet támaszkodjanak a női tanács­tagságra, valamint a nép­frontbizottság és KISZ alapszervezetek segítségére is, a népgazdaság eredmé­nyeit elősegítő fontos té­nyező megszervezésében. Elhatározták, szélesítik az egy udvar — egy baromfi mozgalmat, elsősorban olyan helyeken, ahol ez a már régebben kialakult nasznos mozgalom még nem érte el a kellő eredményeket. Ezután a \ végrehajtó bi­zottság meghallgatta a pe­dagógiai bizottság vezetőjé­nek jelentését a szervezet munkatervéről, az előttük álló feladatokról és a soron következő tennivalókról. Az aktívaülésen értékel­ték a közép- és alsóbb ve­zető szervek munkáját és a rájukváró feladatokat is. Beszámoltak a megyei klubok munkájáról. elért eredményeikről és *• meg­lévő hiányosságokról is. A lövészklubok és a rsvülőklub tevékenységét pozitívan ér­tékelték, szép sikereket ért el a vitorlázó szakosztály is. Több versenyen szerepeltek kimagasló ereménnyel a rá­dióklub tagjai. Nőgyülés Vizsláson Vezetőségválasztó taggyűlés a MÉSZÖV-nél A MÉSZÖV pártalapszer- vezete november 27-én tar­totta vezetőségválasztó tag­gyűlését. Az alapszervezet vezetősége és tagsága érté­kelte az elmúlt évek párt és gazdasági munkájának ered­ményeit és megtárgyalta az ezzel kapcsolatos feladatokat. A vezetőség beszámolóját az alapszervezet titkára, Somos­kői Imre elvtárs mondotta el, aki beszédében szólt ar­ról, hogy az alapszervezet­nek munkájával, a gazdasá­gi vezetést kell alátámasz­tania, illetve segítenie. Meg­állapította, hogy ezen a té­ren az alapszervezet ért el eredményeket. Pozitív tény­ként állapította meg, hogy az elmúlt évekhez képest a taggyűléseken az elvtársak többen élnek a bírálat jogá­val, megfelelően érvényesül, fejlődik az elvtársak önkriti­kája is. Negatívnak viszont azt, hogy egyes elvtársak elbizaikodottaik. A beszámoló utáni vita megmutatta, hogy a MÉSZÖV alapszervezeténél erősödött az ideológiai, politikai és szervezeti egység'. Az újon­nan megválasztott vezetőség az előző évek munkájának tapasztalataira támaszkodva megszabta a pártmunika jö­vőbeni feladatait. Vizsláson szerdán este meg­beszélésen vettek részt a te­lepülés asszonyai,, termelő­szövetkezeti parasztasszonyok, háziasszonyok, kiszes lányok és bányászfeleségek, x A megbeszélésen Takács Lajosné a megyei Nőtanács munkatársa tartott tájékoz­tatót a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség budapesti kongresszusának eredményei­ről és az ott megszabott fel­adatokról. Majd Varga József- né a Salgótarjáni Járási Nő­tanács titkára beszélt a ter­melőszövetkezetben dolgozó asszonyok előtt álló felada­tokról. A megbeszélésen résztvevő kiszes lányok kérték, szeret­nének szabás-varrás és főző tanfolyamot indítani a köz­ségben. Kívánságuknak eleget téve azóta már meg is tör­téntek az intézkedések a két tanfolyam megszervezésére. Tegyük társadalmi üggyé a műszaki fejlesztést Műszaki fejlesztési feladatok az ÉMÁSZ-nál harcban. Mert csak békében így szól* a párizsi küldötttek esküje — biztosíthatjuk ott­honaink boldogságát, gyer­mekeink jövőjét és jólétét. Az NDN feladatul tűzte ki, hogy minden fajú és min­den nemzetiségű nő politi­kai, gazdasági és szociális jogait aktívan megvédi. Fennállása óta egyik legfőbb célja a gyermekekről való gondoskodás. Ezek az alapelvek követke­zetesen érvényesülnek a föld­kerekség egyharmadán, ahol elnyomástól, kizsákmányolás­tól mentes társadalomban élnek, dolgoznak az embe­rek. Hazánkban is sok nő vesz részt állami, gazdasági, társadalmi munkában, a par­lamentben, helyi tanácsok­ban, ■ hivatalban. A nők egyenjogúságát alkotmá­nyunk biztosítja. A nők tár­sadalmi tevékenységéi meg­könnyítik a bölcsődék, óvo­dák, napközi otthonok. Be­igazolódott Marxnak, Engels- nek, Leninnek az a tanítása, hogy „Csak a szocializmus­ban valósítható meg a nő egyenjogúsága. A nőnek a szocializmusban soha nem Ipari tanulók szülei tanácskoztak pénteken Pénteken Salgótarjánban tanácskoztak a városi nőta­nács rendezésében az MTH-s tanulók helyben élő szülei. A tanácskozáson azt be­szélték meg, mi a szülő kö­telessége a gyermeknevelés­ben. A tanácskozásokon Koj- nok József, az MTH-iskola tanára tartott beszámolót a hasonló kérdést tárgyaló or­szágos konferencia tapaszta­latai alapján. A felszabadulás előtt üze­münknek mindössze 36 000 fogyasztó energiaellátásáról kellett gondoskodnia. Ma — ugyanakkora energiaszolgál­tatási területen — több , mint 100 ezer fogyasztónk van. Rá­adásul a felszabadulás után örökségül kapott villamos- hálózat és a berendezések zöme nem volt alkalmas több­re, mint az akkori — ép­pen szükséges — minimális energiaigény kielégítésére, a fogyasztók számának emelke­désével energia többlet szol­gáltatására nem volt képes. (Ehhez tegyük még hozzá, hogy 1945 óta nemcsak a fogyasztók száma, hanem azok igénye is nagymérték­ben megnövekedett. Mindezekből, valamint vál­lalatunk jellegéből és felada­taiból következnek a műsza­ki fejlesztéssel elérendő cél­jaink: 1. Egyre üzembiztosabb és gazdaságosabb energiaszolgál­tatás megvalósítása az üzem­ben levő — nagy- és kis­feszültségű — hálózatainkon, transzformátor- és kapcsoló­állományainkon keresztül; 2. A nagy- és kisfeszültségű hálózat építése, transzformá­tor- és kapcsolóállomás léte­sítés termelékenységének ál­landó növelése, minőségének javítása. A villamosenergia folyama­tos — megszakítás nélküli — szolgáltatását akkor nevezhet­jük üzembiztosnak, ha az energiát a fogyasztóhoz szál­lító villamosberendezéseink­ben bekövetkező bármilyen természetű rendellenesség, üzemzavar a fogyasztó ener­gia ellátásában vagy egyálta­lán nem, vagy csak igen rö­vid időre okoz kiesést. Ma már elmondhatjuk, hogy ezen a területen végzett kitartó műszaki fejlesztési tevékeny­ségünkkel nagy eredménye­ket értünk el. A korábbi évek „ad hoc” építésű háló­zatai, távvezetékei helyett egységes, korszerű hálózat­kép kialakítás és nagyteljesít­ményű táppontok (alállomá- sok) létesítése a célunk, s e hálózatkép egyes alapvetően fontos részei már meg is épültek. Ilyenek például a sal­gótarjáni új 35/20/10 kV-os alállomás, valamint ezen ál­lomást a nagybátonyi 120/35 kV-os alállomással és a Sal­gótarjáni Erőművel, valamint az Acélárugyár új hideghen- gerművi transzformátor állo­másával összekötő 35 kV-os távvezetékek. A korszerű há­lózatkép kialakításán belül — első lépcsőben — az ener­gia kimaradására leginkább érzékeny fogyasztók kétirány- ból történő energia ellátását oldjuk meg. Még ebben az esztendőben ilymódon fogjuk földkábelen keresztül az új salgótarjáni alállomásból táp­lálni páldául a ZIM Salgó­tarjáni gyáregységét és a Sal­gótarjáni Üveggyárat. Itt említem meg', hogy el­készült Salgótarján város úgy­nevezett villamos rekonstruk­ciós terve, s folyamatban van Balassagyarmat, Hatvan és Jászberény — ugyancsak az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságához tartozó vá­rosok — terveinek készítése is. Városainkban — s ez fő­képp Salgótarjánra vonatko­zik — a külső peremrészek kivételével megszüntetjük a légvezetékeket és helyettük nagy- és kisfeszültségű föld- kábelhálózatot építünk. Ez­úton is felkérem az érdekelt szerveket, hogy e hatalmas feladat végrehajtásában (vá­rosunkat tulajdonképpen új­ból villamosítani kell) legye­nek üzletigazgatóságunk se­gítségére. Korszerű védelmi berende­zésekkel láttuk és látjuk el többi táppontjainkat és táv­vezetékeinket is. A sok kö­zül megemlítem, hogy Balas­sagyarmaton úgynevezett „automatikus gyorskapcsoló” berendezést helyezünk rövi­desen üzembe. Ha Balassa­gyarmaton, vagy például Nóg- rádkövesden szünetel az ener­giaszolgáltatás a Mátravidéki Erőmű felől, akkor a gyors­átkapcsoló a terhelést auto­matikusan átkapcsolja a sal­gótarjáni új alállomásból in­duló balassagyarmati táv­vezetékre anélküli hogy a fogyasztók ezt észrevennék. Ugyanezt természetesen ak­kor is végrehajtja az auto­matika, ha Salgótarján felől szünetelne az energiaszolgál­tatás; ez esetben a terhet a Mátra Erőmű — balassa­gyarmati távvezetékre kap­csolja át Úgynevezett „gyors­visszakapcsoló automatikát” alkalmazunk fontosabb táv­vezetékeinknél. A gyorsvissza­kapcsoló — miután a védel­mi berendezés kikapcsolta a vezetéket valamilyen rend­ellenesség következtében — automatikusan visszakapcsol­ja a vezeték kapcsolóját. Mi­után a hálózatokon bekövet­kező zárlatok, rendellenessé­gek zöme átmeneti jellegű, s rendkívül rövid idő alatt le­játszódó folyamat, a vissza­kapcsolás az esetek többségé­ben (kb. 80 százalékban) si­kerrel jár, s a fogyasztók el­látása zavartalanul folyik to­vább. Hasonló célt szolgál­nak a terveink szerint be­építendő úgynevezett lassú visszakapcsoló automatikával ellátott megszakítók is, ezek azonban a budapesti XX. ke­rületi Vas-Elektromos és Mechanikai KTSZ késedel­messége miatt kb. féleszten­deje várják felszerelésüket, illetve üzembe helyezésüket. Az üzemzavar elhárítás gyorsítását Szolgálják az üze­münknél elsőként alkalma­zott úgynevezett; zárlatirány jelző készülékek, melyek a távvezetékek meghatározott pontjain felszerelve jelzik a hibaelhárítást végzők részé­re a zárlat helyét Üzletigaz­gatóságunkon és üzemvezető­ségeinken (Salgótarján, Ba­lassagyarmat, Hatvan, Jász­berény) úgynevezett B, il­letve C típusú mérőállomá­sok (laboratóriumok) létesül­tek, illetve létesülnek. Ezek segítségével berendezéseink, készülékeink és hálózataink villamos jellemzőinek mérése egyre korszerűbb mérőeszkö­zökkel történik. A gazdaságosabb energia­szolgáltatást szolgálják azok az intézkedéseink, melyekkel a hálózatveszteség és az ön­költség csökkentését kíván­juk elérni. Ilyenek: a há­lózat karbantartási munkák úgynevezett csoportosított for­mában való végzése; az ál­lomás karbantartási munkák szakszerűbb végzéséhez mű­helykocsi készítése és állí­tása; elavult berendezéseink korszerűsítése; fogyasztásmé­rő berendezések rendszeres felülvizsgálata és hitelesítése; modern, úgynevezett maxi­mum-mutatós fogyasztásmé­rők felszerelése nagyfogyasz­tóinknál (a tervszerű energia- gazdálkodás biztosítására, il­letve ellenőrzésére), fázisjaví­tó kondenzátorok' felszerelése. A hálózatépítés termelé­kenységét nagyon sok ténye­ző befolyásolja. Például az utóbbi években alapvetően megváltozott támszerkezeteink anyaga. Napjainkban a vas­beton- és vasoszlopos meg­oldás az uralkodó. Természe­tesen a vasoszlopok beépíté­sének velejárója a nagymeny- nyiségű betonanyag (sóder, cement) felhasználás. A tám- szerkezetek súlyának óriási növekedése az építési techno­lógia megváltoztatását tette szükségessé. Nagytcljesítmé- nyű rakodó- és szállítógép- járművek, valamint ugyan­csak nagyteljesítményű osz­lopállítást végző damsgép- kocsik szüségesek. Sajnos, bár gépkocsi parkunk az előző évekhez képest kétségtelenül megnövekedett, de nem olyan mértékben, mint ahogyan fel­adataink ellátása megkíván­ná. A rendkívül súlyos és nagykiterjedésű anyagok szál­lítása — közismerten nehéz terepeinken — és oszlopaink állítása olyan igénybevételek­nek teszi ki szállítóeszköze­inket és zömében nem meg­felelő konstrukciójú darus­kocsijainkat, hogy igen rövid használat után a termelésből kiesnek, javításra szorulnak Kénytelenek vagyunk szinte állandóan — igen drága pén­zért — Budapestiről vagy a Nógrád megyei Építőipari Vál­lalattól daruskocsikat bérel­ni. A kölcsönző vállalatok azonban — éppen kocsijaik kímélése céljából — csak osz­lopállítást vállalnak, terepre történő szállítást nem. Újítási ankéton., kiállítá­sokon már ismertettük üze­münknél az országban első­ízben bevezetett módszert, az oszlopok robbantással törté­nő földbehelyezését. E mód­szer helyességét bizonyítja, hogy eddig másfél ezer da­rab oszlopot állítottunk segít­ségével. Sajnos e módszer sem nélkülözheti a darusgép­kocsik használatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom