Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-02 / 97. szám

1961. december 2. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Bátran a holnap felé! Néhány hét múlva lesz egy éve, hogy Budapesten, a KISZ I. kongresszusén me­gyénk ifjúságát, politikai érettségüket, a termelő' munkában elért sikereiket dicsérő szavakkal említet­ték, példaként állították más megyék fiataljai elé. Rá­szolgáltak-e Ilyen komoly elismerésre a Nógrád me­gyei ipari üzemek, oányáki, termelőszövetkezetek. hiva­talok, intézmények. iskolák fiataljai? Az ifjúsági brigád­mozgalom terjedése, mind dúsabb tartalma, az Ifjúság a szocializmusért m izgalom­ba bekapcsolódók nagy száma, a termelőszövetkeze­tek ifjúsági munkacsapatai­nak eredményei, a középis­kolák tanulmányi színvona­lának állandó, fokozatos emelkedése, a nyári ifjúsági építőtáborokban elért érté­kes helyezések azt bizonyít­ják, hogy a KISZ helyes irányú nevelése, jó szervező munkája ma már a szerve­zeten kívülállókra sem ma­rad hatástalan. Éppen a fejlődés és érdek­lődés említett színvonala ad alapot ahhoz, hogy a máso­dik öitéves terv végrehajtá­sában tekintélyes szerepet kapjon ez a fiatalság. És egyáltalán nem kevés az, amit magukra vállaltak! Az­zal a hittel, hogy az idő­sebbek e merész vállalko­zásban segíteni fognak még jobban, mint eddig, az ő nagy tapasztalataikból eredő jóindulatú tanácsaikkal. És azzal a lelkesedéssel, hogy ez a terv sikerül is, a kö­vetkezők is, elsősorban a mai 16—26 évesek jövőjét kovácsolják, nekik jelente­nek majd legtöbb hasznot. Most tehát alapos megfon­tolás után felosztották a. tennivalókat és a területek sajtátosságainak figyelembe­vételével mozgósítanak min­den fiatalt azok végrehajtá­sára. A bányaiparban célul tűzték ki, hogy — ahol az objektív adottságok fellel­heítők — minden fiatal el­sajátítsa a gépek kezelését. Védnökség alá veszik a gé­peket a megóvás, a javítás és a kapacitáskihasználás tekintetében. A kohó- é gép­ipar területén a fiatalok élenjárói akarnak lenni an­nak . a kezdeményezésnek, amely a minél nagyobb mennyiségű első o ztályú áru termelésére irániul. Itt különösen sajátjuknak tart­ják az exporttervak teljesí­tésének felelősségét. Az építőiparban is az új, a korszerű munkamódszerek bevezetésének úttörő szere­pét vállalták, ezért a mű­anyagok és gépek alkalma­zására kérnek megbízatást. A termelőszövetkezetekben egyre több fiatal lel ottho­nára. A szakmai képzettség növelésével a 30 mázsás ku­korica, a 100 mázsás bur­gonyatermesztés általános megvalósítására törekednek Nógrád megyében, öt esz­tendő alatt 500 fiatal vállal munkát a baromfi- és ser­téstenyésztésben, és ez alatt hatszázan szerzik meg a traktorvezetői képesítést. Ezek és a mostani traktoro­sok lesznek a harcosai az állandó kettős műszakok be­vezetésének és a népműve­lés terjesztésének. E nagy célkitűzések el­éréséhez széleskörű tanulási mozgalmat indítanak a Szakma Ifjú Mestere, a Ki­váló Ifjú Mérnök, a Ki­váló Ifjú Technikus cím el­nyeréséért és azért, hogy 'minél több érettségizett leány és fiú helyezkedjék el a mezőgazdaságban. Az öt­éves terv végére meg akar­ják valósítani, hogy vala­mennyi ifjúmunkás elvégez­ze a nyolc általános osz­tályt. A kulturális és műve­lődési munkából nagyobb követelmények állításával veszik ki részüket, harcol­nak a giccsek, a sekélyes „népművészkedés” elten. De országos és megyei je lentőségű - létesítmények megvalósításához is nagy­arányú társadalmi munkával járulnak hozzá. A Dunai Mész- és Cementmű építésé­nél a továbbiakban Is részt vesznek, ugyanígy a salgótar­jáni városi kultúrház, az ipari tanulóintézet, a strand ég a közép-nógrádi regionális víz­mű létrehozásában is. Vállal­ják, hogy a megyében öt év alatt 20 termelószöszövet- kezeti istálló építését segí­tik, ez alatt az idő alatt 600 ezer facsemetét ültetnek el. Mindehhez és a kisebb munkák elvégzéséhez egy­millió társadalmi munka­órával járulnak hozzá a terv­időszak alatt. Nagyon jól tudják azt is fiataljaink, hogy a szocializ­mus építésének egyik leg­hatékonyabb eszköze az anyagokkal való takarékos gazdálkodás. Ezért 80 mil­lió forint megtakarítására vállalkoznak. Meg :s jelö­lik az utat a cél eléréséhez. Az importanyagokból minél kevesebbet használnék fel, azokat inkább olcsóbb ha­zaiakkal pótolják. Kezdemé­nyezik az anyagnormák minden területen való be­vezetését, patronálják a bá­nyafa acéltámmal való he­lyettesítését. Nagy fontossá­got tulajdonítanak az ener­gia-, a szerszám- é.. gépta­karékosságnak az iparban. A mezőgazdaságban a mű­trágyával, a kenyérgaboná­val, a szálas és abiaktakar- mánnyal való lelkiismerete­sebb gazdálkodás megvaló­sításáért harcolnak. Tovább­ra is résztvesznek a külön­böző hulladékok gyűjtésé­ben. Nagy célok ezek, elérésük komoly figyelmet és sok erőfeszítést igényel. Mégis megvan a garancia arra, hogy e program nem szalma­láng-életű. E garancia pedig a KISZ eddigi ténykedésé­ben, komoly érettséget jelző tekintélyében, az eaé.'-z fia­talságnak a Kommunista Ifjúsági Szövetség iránt érzett és tettekben megnyilvánuló szimpátiájában, bátor moz­gósító erejében lelhető meg. Szállító, illetve állítógép kenységünkbe különböző ok­problémáinkat minden erőnk- tatási formákkal és a ver- kel igyekszünk enyhíteni; senyszellem ösztönzésével von- több olyan újítás született juk be dolgozóink többségét, üzemünknél, amelyek segít- A közelmúltban zajlottak le ségével — ha a darusgép üzletigazgatóságunkon és kiesik a termelésből —• vé- üzemrészeinken az Üzemviteli gezhető az oszlopállítás. Saj- Szabályzat vizsgái, s most ke­nős ezek a módszerek csu- szülnek dolgozóink a munka pán arra jók, hogy állás- védelmi biztonságtechnikai idők ne következzenek be, a vizsgák megismétlésére. Mű­gépeket nem helyettesítik, szint-tervünk ismeretes dol- Súlyos problémákkal küzdünk gozóink előtt. A szakSzemély- a vasúti rakterűiét tekinte- zet továbbképzését műszaki tébep is. Városunkban pél- klubnapok, szakmunkásképző dául egyetlen vállalat sincs tanfolyamok, szerelő tovább- ebből a szempontból olyan képző tanfolyamok, elektri- hátrányos helyzetben, mint kusi tanfolyamok szervezésén üzemünk. Mindössze Hatvan keresztül végezzük, városban rendelkezünk meg- A műszaki fejlesztés magas felelő rakterülettel, ez azon- színvonalának elérése árúé­ban oszloptárolási és egyéb kében vállalatunk verseny- anyagtárólási problémáinkat mozgalmat indított a „Kiváló csak igen kismértékben eny- Ifjú Mérnök” és „Kiváló Ifjú hiti. Üzemünk területe rend- Technikus” cím elnyeréséért. kívül nagy, üzletigazgatósá- Ebbe a versenybe üzlet- gunk több pontján szüksége- igazgatóságunk 28 fiatal mű- sek bérelt rakfelületek. ÖSz- szaki dolgozója nevezett be, szefoglalva a hálózat építé- múszakiaink kb 80 százaléka. sénél felsorolt problémáin- Az elmondottak a villamos- kat, megállapítható, hogy energia szolgáltatásának mint nagyobbmérvű termelékeny- áramszolgáltatói feladatnak ség növelés e területen meg- jobbá, gazdaságosabbá tételé­felelő gépesítés nélkül nem rp vonatkoztak, azonban e képzelhető el. helyen is fel kell vetnünk a További probléma az is, villamosenergia vételezésének hogy műszaki tervező gár- kérdését is. Népgazdaságunk dánk kis létszámú, s a mű- érdekei megkövetelik, hogy szaki tervezés nem tud közvet- fogyasztóink (különösen a len lépést tartani az. igények- nagyfogyasztók: bányák], gyá- kel. Példaként említem meg, rak. üzemek stb.) a. véte- hogy községi hálózataink túl- lezett villamosenergiát a le­nyomó része elégtelen feszült- hető leggazdaságosabban hasz- ségű. E hálózatok sürgős át- nálják fel. E követelmény­tervezése és rekonstrukciója nek kell megszabnia a fo- napirenden levő feladatunk, gyasztó műszaki fejlesztési Ezért úgy rendelkeztünk, hogy tevékenységének a villamos- fiatal műszaki munkaválla- energia gazdálkodás területé- lóink zömét bevontuk — sa- re vonatkozó feladatait. Ilye- ját munkakörük maradéktalan nek például: korszerű villa- ellátása mellett — a tervező mosgépek alkalmazása, ezek munkába. Ebben az évben üresjárásának minimálisra kb 60 község villamosterveit csökkentése, a teljesítmény­készítik el ezek a fiatalok, tényező javítása, a villamos- Az elkészült tervek birtoka- gépek teljesítményének helyes ban községi hálózataink rész- megválasztása, a teljesítmé- leges rekonstrukciója is már nyéknek megfelelően mérete- az egységes hálózatképbe il- zett elosztóhálózat stb. leszthető módon készül el. Scholcz Lajos Műszaki fejlesztési tévé- főmérnök II munkaverseny is biztosítsa a lakosság jobb ellátását Csütörtökön Salgótarjánban egésznapos ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Nógrád me­gyei bizottsága. A megyei vá­lasztmányi ülésen — amelyen résztvett Mészáros István elv­társ a KPVDSZ Központi Ve­zetőségének tagja, Halász Sán­dor élvtárs a szakszervezet megyei bizottságának titkára mondott beszámolót az eddig végzett munkáról, s az. öt­éves terv végrehajtásában a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók előtt álló feladatokról. A beszámo­ló megállapította, hogy a KPVDSZ tagjai, funkcioná­riusai ez év során jó munkát fejtettek ki, s igyekeztek el­sősorban a lakosság igényeit kielégíteni. A választmányi ülés beszámolójában több igen érdekes statisztikai szám is szerepel. Kimutattál:, hogy a szakszervezet dolgozóinak jó munkája révén — az áruel­látás javításával egyetemben 1961 első háromnegyed évében csaknem 14 millió forinttal emelkedett a kis­kereskedelmi áruforgalom az elmúlt év azonos idő­szakához viszanyítva. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat közel 11, a vendéglá­tóipar mintegy 6, a földmű­vesszövetkezetek közel 12 mil­lió forinttal forgalmaztak többet, mint 1960 első három­negyed évében. Lemaradás az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál és az Állami Áru­háznál jelentkezik kisebb mértékben. Megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy például a Vendéglátóipari Vállalat dolgozói az évi 2 millió fo­rintra tett vállalásukat eddig csaknem 3,5 millió forinttal, az Élelmiszer Kiskereskedelmi vállalat dolgozói a vállalt 3 millió forinttal szemben több mint 5 miliő forintot teljesí­tettek. A munkaverseny áru­forgalmi terv túlteljesítési vál­lalását azonban nem teljesí­tették az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat, az Állami Áruház és a földművesszövet­kezeti boltokhoz tartozó dol­gozók. Megállapítást nyert, hogy a kereskedelem és a vendég látóipari üzemekben dolgo­zók munkaversenye is ered­ménnyel járt ebben az esz- tendőoen. 1961-ben az állami keres­kedelemben már 29 bri­gád küzdött a Szocialista cím elnyeréséért és az el­ső félév alapján 12 brigád 61 tasrja nyerte el a meg­tisztelő címet. A földmű­vesszövetkezetek terüle­tén 13 brigád nevezett be e versenybe, közülük kettő 10 fővel már boldog tulajdonosa a Szocialista brigád címnek. A „Szocialista” címért küz­dő brigádok, az egyéni és pá­rosversenyben lévő dolgozók jó munkáját bizonyítják a szakszervezet által kimutatott termelékenységi adatok is. A Vendéglátóipari Vállalatnál például a elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1961 háromnegyed évében J40 fo­rinttal emelkedett az 1 főre eső átlagforgalom. Az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnál 2.250, az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalatnál 1.450 lorinttal emelkedett 1 év alatt ez a szám. A földművesszö­vetkezeti dolgozók 1960-hoz viszonyítva 700 forinttal nö­velték az egy főre eső átlag- forgalmat. Csökkent az átlag- forgalom a földművesszövet­kezetek vendéglátóipari üzem­egységeinél, de nem elegendő a javulás az Állami Áruház­nál sem. A KPVDSZ megyei választ­mányi ülése tudomásul vette az előterjesztést és megálla­pította, hogy éppen a lakos­ság jobb ellátása, a munkás- osztály helyzetéről szóló párt- határozat maradéktalan vég­rehajtása érdekében a máso­dik ötéves terv következő évében igen sok tennivaló' vár a szakszervezetek tagjai­ra, aktíváira. Kimondotta a választmányi ülés, hogy to­vább kell fokozni a munka­verseny lendületét, amely az árualap biztosítása mellett biztosítékot nyújt a lakosság jobb ellátásáért folyó tevé­kenységhez. >■ Uj üzletek a kereskedelemben A munkásosztály helyzetéről szóló határozat valóra- váltásáért ebben az esztendőben is mind többet tett a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Egyre több korszerű, minden igényt kielégítő — többsé­gükben önkiszolgáló üzleteket nyitott meg 1961-ben is Salgótarjánban, Dorogházán, Karancsságon és más tele­püléseken hirdetik az új üzletek a kereskedelemben végbemenő változásokat. Újítók kiállítása és tanácskozása a Tűzhelygyárban (Tudósítónktól) Üjítási kiállítás nyílt és újító-tanácskozást tartottak a napokban a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. Az újítási megállapította, tanácskozás hogy ez év első 'kilenc hónapjában, a Menetrendváltozás a salgótarjáni helyijáratoknál A 33-as sz. Autóközlekedé­si Vállalat a lakosság több­irányú észrevétele alapján elhatározta, hogy az utazó közönség- jobb kiszolgálása érdekében, valamiint a Szov­jet Hősi Emlékmű — városi tanács közötti útszakasz nagy forgalma miatt 1961. decem­ber hó 4-én éjszaka 0 órá­tól új menetrendet vezet be a helyi autóbusz forgalomban. A menetrendváltozással egy­idejűleg megszünteti az Álla­mi Áruház és az IBUSZ előt­ti megállókat, helyettük új központi megállóhelyet bizto­sít a Tanácsköztársaság té­ren, a vasútállomás bejárata előtti részen. Az új menetrend — amely érinti Salgótarján valamennyi városi járatát — az autóbusz kalauzoknál beszerezhető. múlt év azonos időszakához hasonlítva, jelentős javulás történt a gyár újítási moz­galmában. Mintegy 15 százalékkal növekedett a benyújtott javaslatok száma, 12 szá­zalékkal több javaslatot fogadtak el és közel 14 százalékkal több újítás került bevezetésre. Jelentős a» fejlődés a gazda­sági eredményben is: az élő- kalkulált eredmény ugyanis több mint 950 ezer forinttal magasabb, az utókalkulált eredmény pedig megközelíti a múlt évi kétszeresét. Az újítóiknak kifizetett díj pe­dig 175 százalékkal magasabb a megelőző év hasonló idő­szakához mérten. Az ankéton ismertették az 1962. évi újítási feladatter­vet is, valamint kiosztásra kerültek a legjobb újítók számára kitűzött díjak. Az első, 600 forintos díjait Egner József és Takács István nyerték el, akiknek bárom javaslatát vezették be. Az újítópár most ismét nagyjelentőségű elgondo­lás kivitelezésén dolgo­zik, amelynek várható eredménye meghaladja majd az egymillió forin­tot. Ez alkalomból megnyílt kiállítás pedig 1957-től szem­lélteti a mozgalom fejlődését, ismerteti a legjobb újításo­kat, népszerűsíti a kiváló újítókat. FENT: A Béke-telepi asszonyok és fér­fiak Salgótarján­ban igen nagy szeretettel fogad­ták az új önki- szolgáló üzletet. A fizetés is gyorsabb ezzel az eljárás­sal. OLDALT: Csinos hentes­üzletben vásárol­hatnak már a salgótarjáni és a vidékről bejáró dolgozók a város­ban. LENT: Ez a kislány is boldogan választja az édességet a Rokkant-telepi új önkiszolgáló üz­letben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom