Nógrádi Népújság, 1961. december (17. évfolyam, 97-105. szám)

1961-12-02 / 97. szám

NÓGRÁDI »iLAiü, PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság A* MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM. 97k SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1961. DECEMBER 2. A KISZ A FALUSI KÖNYVTÁRAKÉRT Nagyszerű kezdeményezés született e hót keddjén Ka- rancsalján. A község ifjúságának legjobbjai elhatározták, hogy a maguk erejéből is hozzájárulnak a köz­ségi könyvtár gyarapítá­sához. A kezdeményezés részleteit, célját és tennivalóit megbe­szélendő, kedd este a KISZ klubhelyiségében rendkívüli taggyűlésre jöttek össze a KISZ-szervezet tagjai. A rendkívüli taggyűlésre meg­hívták a KISZ Megyei Bi­zottságának munkatársát, Rozgonyi Miklós elvtársat is, Zsidai István, az alapszer­vezet vezetőségének titkára ismertette a tagsággal a ve­zetőség elképzeléseit az új mozgalmat illetően. — összedugtuk a fejünket, — mondta többi között — s beszélgettünk a József Attila olvascmozgalomról. Olyan jól a kommunizmus NYILATKOZIK A HAZAFIAS NÉPFRONT _MEGYEI TITKÁRA Munkatársunk felkereste ör. Bartha Róbertét, a Haza­fias Népfront Nógrád megyei titkárát, hogy érdeklődjön szovjetunióbeli útjának ta­pasztalatairól. Ugyanis több Nógrád megyei küldött mel­lett dr. Bartha Róbert is tag­ja volt annak a bókedelegá- ciónak, amely november kö­zepén a Szovjetunióban tett baráti látogatást. — Hogyan fogadták a magyar népfront-küldött­séget a Szovjetunióban? Nem könnyű szavakkal ki­fejezni a szeretetet, figyel­mességet, megbecsülést, amelyben küldöttségünk ré­szesült. Azt érezni, átélni kell. Küldöttségünk fogadtatása — mind a pályaudvarokon, mind a különböző kolhozok­ban, üzemekben, tudományos intézményekben, stb.' — mély szeretettől és barátságtól át­hatott volt. De talán ennél is bensőségesebbek voltak találkozásaink az emberekkel a mindennapi életben, a munkában, otthon a családi körben. A szovjet emberek szívé­ben igazi baráti szeretet él minden néppel szemben, de úgy gondolom, nem túlzás, hogy ez a nagy szeretet velünk magyarokkal szemben külö­nösképpen megmutatkozik. Sok kedves emléket lehetne felidézni a kéthetes útról, de közülük csak egyet emlí­tek: a leningrádi búcsúzta­tást, ahol a fúvószenekar ke­ringő akkordjaira este 9 óra­kor — öt-hat fokos hidegben — a pályaudvar ívfényes lámpáinál kucsmában és téli kabátban 5—6000 ember kez­dett el táncolni. Közel fél óráig tartott a keringőzés, tangózás, foxozás és ez a fél óra az ünnepi beszédek leg­szebb spontán záró akkord­ja volt. — Milyen tapasztalato­kat gyűjtöttek és hogyan hasznosítják majd az ot­tani tömegszervezetek ta­pasztalatait? — Utazásunk célja — mi­vel a legkülönbözőbb réte­gekből tevődött össze a béke­delegáció — nem a tapaszta­latok szerzése és átadása volt, hanem az ismerkedés a Szovjetunióval, ' a szovjet dolgozókkal, városokkal, üze­mekkel, képtárakkal, múzeu­mokkal, stb. Mégis több olyan tapasztalatot szerez­tünk, melyet hasznosítani tudunk. Ezek közül csak né­hányat kívánok megemlíteni. A Moszkvai Városi Békebi- zottsággal történt megbeszé­lés tapasztalatait, az ott ki­alakult módszereket ismer­tetni fogjuk a megyei és já­rási békeaktíva értekezlete­ken. Ennek nyomán például népfrontbizottságaink munká­jába — különösen az egyes akcióbizottságokba — az ed­digieknél sokkal több nőt kí­vánunk aktivizálni. Szószó­lói leszünk a női szocialista brigádok létrehozásának, a munka minden területén, de különösen a tsz-akben. — A XXII. kongresz- szks szelleme hogyan tük­röződik a tömegszerveze- lek munkájában, jövő évi terveiben? — A XXII. kongresszus szelleme, hatása különösen a munka lendületében, a mély meggyőződésben, a magabiz­tosságban mutatkozik meg leginkább. Igen nagy szere­tettel beszélnek a párt és Hruscsov elvtárs következe­tes békepolitikájáról, bíznak a békében és nemcsak szó­ban, hanem tettekkel is har­colnak a békéért. A városokban és falvak­ban egyaránt igen nagy kezdeményezések vannak a ,még kulturáltabb, még szebb falvak kialakításáért. Befejezésül szeretném a saj­tón keresztül is átadni a szovjet emberek forró, ba­ráti üdvözletét, melyr" szinte minden találkozó alkalmá­val megkértek. még nem állunk anyagilag, hogy egyszerre megvehet­nénk minden hiányzó köny­vet, de azt sem kívánhatjuk, — sült galambra várva, — hogy az állam majd mindent megtesz helyettünk is a mi könyvtárunk fejlesztéséért. Szervezetünknek nyolc­van tagja van. Ha min­den kiszista évente leg­alább annyi munkát vé­gez a közösségért, amely­nek anyagi jövedelmé­ből egy 30 forint értékű könyvet vásárolhatunk, ez nyolcvan könyvet je­lent a könyvtár számá­ra. Az anyagiak előteremtésére sokféle mód van. Munka mindig adódik a községben, amelyet szívesen elvégeztet a tanács velünk, s akikor a pénzt mi kapjuk meg. Egy másik módja, — emelte fel hangját a titkár, — összeköt­ni a kellemest a hasznossal. A vezetőség javasolja, hogy december 26-án rendezzünk ifjúsági Könyvbált, amelynek tel­jes tiszta bevételét köny­vek vásárlására fordít­suk. Zsidai elvtárs nagy tetszés­sel fogadott szavai után Sza­bó Vilmos megerősítette: hogy mindenki kedvére való köny­vet olvasson, hozzá kell já­rulnunk a beszerzésükhöz. Aztán Hegedűs Ilona a lánytanács vezetője állt fel: — A lányok helyeslik ezt a- mozgalmat, a lányok szeret­nek olvasni. S ha már egy­szer Könyvbál, legyen benne könyv is. Javasoljuk, hogy a bálon sorsoljunk ki könyve­ket. Több felszólaló után Roz­gonyi elwtárs biztosította a karancsaljai kiszisiákat a KISZ megyei bizottság min­den támogatásáról. Kiemelte, a karancsaljaiak kezde­ményezése nagyon fon­tos a József Attila olva- sómozgaloin továbbfejlő­dése, de általában a fa­lusi könyvtárak állomá­nyának gyarapodása szempontjából is. Minden bizonnyal nemcsak megyénk, de az ország sok­sok KISZ szervezete követi példájukat. 99 Ötnapos előnnyel dolgosnak ssénmedencénh hányással Az éves tervben csak Kisterenye és Tiribes küzd adóssággal Annak ellenére, hogy no­vemberben szénmedencénk dolgozói a havi terv teljesíté­sében adóssággal küzdenek, az év elején tanúsított len­dületük, a munkaversenyek eredményével az éves terv esedkes részében jelentős elő­rehaladást mutatnak fel. Bár a november havi mennyiségi tervet az előzetes számítások szerint a szénmedence dolgo­zói nem teljesítik — ez len­ne az első a 11 hónap kö­zül — január elsejétől számítva több mint 53 ezer tonna terven felüli szenet ad­tak eddig népgazdasá­gunknak, ami csaknem 5 napos előnynek felel meg. Igaz, hogy akár az április 4-e, május elseje, augusz­tus 20-a, nem utolsó sorban pedig a nógrádi bányászko­dás 100. évfordulója tisztele­tére indított munkaverseny komoly eredményeket hozott, bányászaink és műszaki ve­zetőink nem tudták a ko­rábbi versenylendületet, a kívánt műszaki feltételeiket novemberben is biztosítani. A novemberi terv, teljesítését befolyásolta a külfejtés ter­melése is, mert a mélyművelésű bányák mellett a hónap utolsó napjáig a külszíni bánya dolgozói alig 74,6 száza­lékot értek el. A szénmedence bányaüze­meinek dolgozói közül az év eddig eltelt szakaszában a legeredményesebben a szo­rospataki bányászok termel­nek. akik az éves tervben több mint félhónapos előny­re tettek szert. Ez azt is jelenti, hogy éves esedékes tervükön felül közel 16 ezer tonna szenet szállítottak a felszínre. Igen kedvezően alakult az év vége előtt is a kányási bányászok termelé­se. Hányáson ma sem titkol­ják, hogy az első félévben elnyert Élüzem címet a má­sodik félévben is megtartják. Bár több mutatóban — ön­költségben, termelékenység­ben még nincsenek végleges mutatók, de a mennyiségi terv alakulása arra enged következtetni, hogy a kányá- siaik most is állják majd sza­vukat. Szorospatak után 'a kányásiak állnak a legjob­ban: 12 napos előnyükkel közel 7000 tonna szénnel te­tőzték meg eddig esedékes éves tervüket. — elsősorban az egyenletes termelés feltételeinek biztosításá­val, s a tömegtermelő munkahelyek, a frontfej­tések megteremtésével. A nagybátonyi bányászok éppen a második félévben Nyolcszéihúszezer tonnás gépirakodási tervét teljesítette a tröszt 1962-BEN EGYMILLIÓ TONNA SZENET RAKNAK FEL A GÉPEK A BÁNYÁKBAN A bányászat legnagyobb fi­zikai erőt kívánó munkájá­nak. a munkahelyi rakodás­nak a gépesítésében országo­san is figyelemreméltó ered- ményciket ért el az utóbbi években a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt. A három éves terv idején például egy­millió tonna szenet akartak a terv szerint gépekkel a szállítóberendezésekre rak­ni. ezt a tervet azonban csaknem megkétszerezték. A második ötéves tervünk első esztendejében a gépekkel fel­rakott szén mennyisége már megközelítette a nyolcszáz­ezer tonnát, s az idén már nyolcszáz- huszonegyezer tonnában határozták men a nógrá­di bányák gépi rakodási tervét. A nehéz bányamunka gé­pesítése az idén tovább nőtt a bányaüzemekben, s ma már száznál több bánvabeli rakodógép segíti a fejtések­ben és előváj ásókban dolgo­zó bányászok munkáját. Az idén már kétszázötven tonna szenet raknak fel na­ponta gépekkel a nógrádi bányákban, az összes jövesz- tett és kitermelt szén mint­egy huszonhat százalékát. Az 1961. évi gépi rakodási tervét több mint egy hónap­pal előbb, kedden teljesítet­te a tröszt, s az év hátralé­vő részében még százezer tonnát raknak gépekkel a szállítóberendezésekre. Az eddig üzembe helyezett rakodógépek idén már mintegy ezer bányászt helyettesítettek a rako­dás nehéz fizikai munká­jában. Második ötéves tervünk következő évében tovább nö­velik a jövesztett szén gépi rakodásának arányát a szén­medencében. A napokban ugyanis hét újabb Kóta-féle rakodógépet kaptak a bá­nyák, Borsodból pedig két Hidasi-féle felrakógépet irá­nyítanak át Nógrádiba. Tíz különböző kaparóberendezés is érkezik még az év végéig a szénmedencébe. 1962-ben már egymillió tonna lesz a gépi rako­dási terve a trösztnek. Ezért az új gépek mellett a medence több bányájában a jövesztés új techológiáját alkalmazzák majd. Eszerint a fejtésekben rövid páncél- kaparókat üzemeltetnek, s ezekre robbantják a ' szenet, így a lerobbantott szén het- ven-nyolcvan százaléka azon­nal továbbítva lesz a munka­hely és a külszín között köz­lekedő szállítóberendezésekre. Az új technológiára áttérő bányák jelenlegi munkahelyi rakodógépeit az eddig kevés­bé gépesített bányákba cso­portosítják át. A jövesztés új technológiájának alkalmazá­sával és a munkahelyi rako­dógépek átcsoportosításával 1962-ben a kitermelt szén több mint harminc százalé­kát rakják gépekkel a nóg­rádi bányákban. tettek ki magukért. Itt első­sorban a gépek jobb kihasz­nálására törekedtek, — si­kerrel. Míg az év első felé­ben például a Kóta-féle fel- rakógépeknél csak 99,4 szá­zalékot értek el, az év má­sodik felében már eddig 109 százalékra emelkedett ez a szám. Ez azt is jelenti, hogy a tervezeti 33,2 tonnával szemben 36,2 tonnát raktak fel a gépekkel. s így az éves tervben — en­nek segítségével is — 9 na­pos előnyt szerezhettek, s kö­zel 5 ezer tonnával haladták meg december 14g esedékes éves tervüket. Az év vége előtt egy hó­nappal jelentős túlteljesítés jelentkezik a mennyiségi terv teljesítésében Rónán. Zagyváin, Mátranovákon, Mi­zserfán, Ménkesen is. A ka- zári bányászok eddig alig 100 százalékon állnak, de a novemberi lemaradás már veszélyezteti a ka- záriak éves előirányzatá­nak teljesítését is. A szénmedence bányaüze­mei közül igen súlyos lema­radással küzdenek elsősor­ban a kisterenyei, kevesebbel pedig a tiribesi bányászok. Kisterenyén a korábban el­hanyagolt feltárási munkák, Tiribesen pedig a nagy nyo­más gátolja az egyenletes termelést. Remény van azon­ban arra, hogy akár Kistere­nyén, de Tiribesen is csök­kentsék az év hátralévő egy hónapjában az adósságot, s régi hírnevükhöz méltóan álljanak helyt az ötéves terv első esztendejében is. Ezerkétszáz mázsa baromfi — négymillió tojás A kitűzött időnél egy hó­nappal előbb, november 30-ig teljesítették éves beromfi- és tojásfelvásárlási tervüket a Nógrád megyei felvásár­lási és földművesszövetke­zeti szervek. A betervezett 1200 mázsa baromfi határ­idő előtti begyűjtésében je­lentős szerepe volt a ter­melőszövetkezetekkel . és ház­táji gazdaságokkal kötött szerződéseknek. Csak csir­kére a tavalyi 80 mázsa he­lyett 900 mázsára történt szerződéskötés. A mennyi­ségnek ez az ugrásszerű •emelkedése is mutatja, mennyire megértették a ter­melőszövetkezeteink tagjai a szerződéskötés hasznosságát. Ugyancsak tizenegy hónap alatt száz százalékra teljesí­tették a földművessz'vetke­zet ein k négymilliós tojásfel­vásárlási tervüket is. Jól dol­goztak, nagy mennyiségű ba­romfit és tbjást vásároltak fel a szandai, magyarnán- dori, felsőtoldd, szirák’, né- zsai, romhányi, ludányha- lászi és szécsényi földmű­vesszövetkezetek. Az új salgótarjáni hideghengerműben csaknem teljesen kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. A lágyífásra előké­szített hatalmas szalagkarikákat nagyteljesítményű daru hely ezi a kemencébe ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ fi Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, az építésügyi- és a pénzügyminisz­ter közös előterjesztése alap­ján határozatot hozott a be­ruházások és felújítások új rendjéről. A határozat 1962. január elsején lép hatályba. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az élelmezésügyi miniszternek a felvásárlás helyzetéről szóló jelentését. A földművelésügyi minisz­ter tájékoztatta a kormányt arról, milyen előrehaladás tör­tént az őszi mezőgazdasági munkálatokban a Miniszter- tanács legutóbbi ülése óta. Az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és a gép | állomások dolgozói a kedve- i zőre fordult időjárás mellett a gépesítés lehetőségeit ki­használták, s a betakarítás- ; ban, az őszi vetésekben, a I mélyszántásban jó eredmé­nyeket értek el. A Pest megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke beszámolt a megyei tanács­nak a helyiipart irányító és ellenőrző tevékenységéről. A kormány a beszámolót elfo­gadta. A Minisztertanács az élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésére rendeletet fogadott el felsőfokú élelmiszeripari technikumok létesítéséről. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom