Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-18 / 93. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. november 18. Zenei életünk az emlékév tükrében A nemzetközi zenei világ 1961-ben mindenütt a Liszt—Bartók emlékév eseményeivel foglalkozik és e két nagy zenei lángelme méltó ünneplését helyezte előtérbe. Nálunk a megyében is fellendülést jelentett zenei életünkben a két nagy zeneköltő tiszteletére rendezett jubileumi emlékműsor. Salgótarjánban sikeres hangverseny, Kálión ugyancsak emlékhangverseny keretében ünnepeljük a két géniuszt. Ugyanis 150 éve annak, hogy Liszt Ferenc született, Bartók Béla pedig épp 80 éves lenne, ha nem ragadta volna el idegenben, önként vállalt emigrációjában a halál. Liszt Ferenc élete utolsó szakaszában írt művei határozott irányt mutattak a XX. század zeneszerzői számára. A romantikus kor forma- és harmónia világát tovább lazítva kiindulópontot adott a XX. század muzskájának. Bármennyire is hihetetlennek hangzik ma már, de Liszt Ferenc késői művei előtt értetlenül álltak kora muzsikusai, még növendékei is elnéző mosollyal hallgatták egyes zongoradarabjait. Nem véletlen, hogy az ifjú Bartók Béla Liszt életművének alapos áttanulmányozása után épp ezeknek a hatása alá került leginkább és a késői kompozíciók váltak az egyetemes zenetörténetben oly fontos szerepet jelentő művészetének alapjává. A két nagy magyar művész közös vonásai közül különösen nagy hatást gyakorolt az utókorra az a tény, hogy új hang szólal meg muzsikájukban, a nép hangja. Igaz, Liszt Ferenchez még nem jutott el az igazi népdal, inkább csak a népies műdal világával ismerkedik meg. Viszont lebilincselte kora néhány híres cigányprímásának virtuóz, improvizáló, népi előadásmódtól duzzadó játéka, melyből a híres mester is sokat merített. Ennek hatására születtek meg híres Magyar Rapszódiái. Egy helyen Liszt azt írja, hogy mennyire szeretné tarisznyájával a vállán bejárni az egész országot és összegyűjteni a parasztok dalait. Bartók Béla és harcos társa, Kodály Zoltán életműve váltotta valóra ezt az elképzelést. Ók mentek el az ország legelha- gyatottabb vidékeire, hogy összegyűjtsék a magyar népdalkincs még élő értékeit, melyet aztán zeneszerzői inun- kásságuk közepette is gyakorta felhasználtak. Népdalgyűjtő munkájukat mondhatni az utolsó órákig végezték. L iszt Ferenc és Bartók Béla népiessége nemcsak a népdalok ösz- szegyűjtéséből és azok feldolgozásából állott. Céljuk ezen túlmenően az volt, hogy el is jusson a néphez az igazi muzsika. Szinte alátámasztják ezzel Petőfi gondolatait, hogyha a nép úrrá lesz a művészetekben, akkor rövidesen úrrá lesz a politikában is. Ez pedig abban a korban bátor és komoly politikai kiállást jelentett. Liszt Ferenc és Bartók Béla értékeivel a zeneértők szűk körén kívül csak a felszabadulás után ismerkedhettünk meg igazán. Azelőtt Liszt Ferencet elsősorban felülmúlhatatlan zongorajátékáért népszerűsítették. műveinek egy részét igazi mondanivalójuk elleplezése érdekében elhallgatták. Életrajz írói szívesebben foglalkoztak bonyolult szerelmi történeteivel, mint elképzeléseivel. Ezzel akarva- akaratianul meghamisították munkásságának helyes szemszögből történő megismerését. Bartók Bélát elsősorban politikai magatartása miatt üldözték, és mindent elkövettek azért, hogy érvényesülése elé akadályokat gördítsenek. Egyes műveit már világszerte játszották, amikor itthon ugyanezeket a kompozíciókat hallgatásra ítélték. A. háború kitörése után egyre nyomasztóbb lett számára a mind erősebbé váló fasiszta légkör. Nem bírja tovább 's inkább önkéntes száműzetést vállal Amerikába ment, a bizonytalanságba, ahol zongoraleckékből élt és kenyérgondjai voltak. Amikor meghallotta hazája felszabadítását, készült a hazautazásra, azonban nem láthatta viszont szülőföldjét, mely után any- nyira vágyott egész emigra ciója idején. 1945 őszén halt meg idegenben, aki annyira szerette hazáját és népét, és akit népe oly sokáig be nem fogadott. Bizony még ma is adósak vagyunk e két halhatatlan zeneszerző méltó helyre állításában. Különösen szűkebb hazánkban, Nógrád megyében vár ránk sok munka e területen. Az első sikeres lépéseket azonban már megtettük és bizakodva tekintünk a folytatás elé, is. Elsősorban a zeneiskola munkájára hivatkozhatunk. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az iskola tananyagában méltó helyet foglal el elsősorban Bartók zenepedagógiai munkásságának eredménye. Ezen túlmenően az egész város lakosságának lehetőséget biztosít, hogy hangversenyek látogatásával jusson közelebb / a muzsikához. E területen pedig igazán hatalmas fejlődést tapasztalhatunk. Amíg 1956-ban egy Schuhmann koncerten alig néhány növendék lézengett kényszeredetten, addig ma már hangverseny bérletsorozatot indíthattunk, igen nagy érdeklődés mellett. T anúi lehettünk a bérletsorozat I. hangversenyének a november 12-én tartott előadás alkalmával. A hangverseny zsúfolt ház előtt a közönség igen nagy tetszésével találkozott. A Budapesti MÁV szimfonikusok zenekara látogatott el erre az alkalomra a Salgótarjáni Városi Kui- túrotthonba. A hangverseny első száma Bartók eredetileg zongorára írt Magyar parasztdalok című szvitszerü kompozíciója volt, melyet később dolgozott át zenekarra. Ebben a formában adta elő az együttes igen szép hangvétellel. Ezután az est külföldi vendégművésze, Nikolaj Evrov, fiatal bolgár zongoraművész, a nemrég Budapesten rendezett nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny 4. helyezettjének szereplése következett, aki Liszt: A-dur zongoraversenyét interpretálta nagyon igényesen, brilliáns virtuozitással. A rokonszenves szólista és a zenekar együttes produkciója nagy sikert aratott. Evrovtól ráadást is követelt a közönség. A szünet utáni műsorszámok, Kodály: Felszállott a páva című variációsorozata és Liszt: Les Preludes című szimfonikus költeménye — különösen az utóbbi — váltott ki sok tapsot a lelkes közönségből. A hangversenyt a kitűnő, fiatal Blum Tamás vezényelte, aki igen nagy muzikalitással szólaltatta meg a zenekart. A Liszt—Bartók év eseményei ezzel nem szűntek meg megyénkben. November 19-én Kállón rendez a pásztói járási tanács és a megyei Népművelési Tanácsadó Liszt— Bartók hangversenyt, melyen fellépnek a Salgótarjáni Pedagógus Kórus, a sziráki Erkel Ferenc Kórus, és a vanyarci általános iskola gyermekkara, a nagybátonyi és salgótarjáni zeneiskola tanárai. Megyénk zenekulturális élete az utóbbi néhány év alatt jelentősen fejlődött. Ezt bizonyítja a múlt vasárnap rendezett nagysikerű hangverseny, a zeneiskola szép hangversenyprogramja. A további fejlődéshez biztosítékot látunk a nagybátonyi és a salgótarjáni állami zeneiskola és a balassagyarmati Munka- közösség Zeneiskola nevelő- munkájában, ahol közel ezer tanuló ismerkedik meg a muzsikával. A további eredményekhez a megkezdett úton, Liszt és Bartók szellemében kell haladnunk, mert csak így biztosítható zenekulturális életünk töretlen fejlődése. Virágh László zeneiskolai igazgató BABITS EMLÉKEST A MADÁCH IMRE IRODAI,MI SZÍNPADON A Balassagyarmati Madách jj Imre Irodalmi Színpad rendezésében ma és holnap, no-j vember 19-én a művelődési; ház színháztermében „Mert 1 vétkesek közt cinkos, aki né-j ma” címmel Babits emlék-] estet rendeznek. A Babits esten — mely-1 nek műsorát Szabó Károly j pedagógus állította össze - fellépnek az irodalmi szín- j pad tagjai, valamint a Ba-Í lassi Bálint Gimnázium és j a Szántó Kovács Imre Gim- J názium szavalókórusa. UnU axi Amíg felgördül o függöny... Több mint tíz esztendeje, mindig szívesen várt vendé- ge a faluvilágnak az Állami Déryné Színház. Ahol feltűnik a jól ismert Ikarus, megélénkül a művelődési hajlék tája a szépre vágyó emberekkel. Amíg megkondul a kezdést jelző gong, felgördül a függöny, legyünk tanúi most a készülődés néhány mozzanatának. KISZ ESKÜVŐ HUGYAGON Vitéz Nándor gépállomásig dolgozó és Bállá Margit ter-1 melőszövetkezeti lag, hugyagi) fiatalok ma, 18-án KISZ ésj tanácsi rendezésben sorra ke- j rülő esküvőn fogadnak egymásnak hűséget. Hugyagon J ez az első ilyen, egyházi , szertartást mellőző esküvő. Névadó ünnepély Balassagyarmaton Szombaton tartották meg a balassagyarmati leánydiákotthonban a másodéves tanulók tanulóavatóját. Az ünnepélyen részt vettek a íiúdiákotthon nevelői, a két gimnázium másodéves tanulóinak osztályfőnökei, valamint a fiúdiákotthon másodéves tanulói is. Az ünnepélyen egy másodéves tanuló ismertette a névadó Geister Eta munkásságát, majd az azt követő kultúrműsorban rövid történetet mutattak be Geisler Eta küzdelmes életének éveiből. Az ünnepély a két diákotthon másodéves fiataljainak vidám báljával ért véget. PARÖCZAl GERGELY: Szépség árvácskái Ott éltek ők a pöttöm jézusok, istállók odván rongyba burkolózva. Barmok vigyázták gyermekálmukat, kiszikkadt, zsémbes szúnyoghorda dongta az altatót árvult fejük fölött, s korán megvénült, sovány homlokukra fonnyadt virágú csokrokat kötött a hajlotthátú, bütyköskezű munka. Ott éltek ők a pöttöm jézusok, a hajnalkeltö, rossz-csontú cseledek. Uj cipőt mind csak álmában húzott, könnyes szívük tarlótüsöktől vérzett. S panaszuk úgy szállt, olyan hangtalan — mint harmat onnan -+- fel a koraégre, hol fodros felhők szárítóiban feléjük lengett anyjuk hó-köténye. Ott éltek ok mogorva búba esve. Madártestüket münden nyáron át Pilátusuk szegezte fel keresztre, hogy kisdedvéren váltsa meg magát. — Ö szépségek sápadt árvácskái, megszenteletlen, szent kisjézusokl Mért tudtok még belém visszafájni!? Hallgassátok, most így fohászkodok: Többé ne jöjjön el a ti országotok! Még teljes óra az előadásig, de a pénztárablak előtt már nagy a forgalom. Ez a sóshartyáni szövetkezeti gazda családostól jön színházat látni. Három jegyet vált az első sorba. De siessen már bátyám, mert más is váltani szeretne. Tervek a művelődési élet fellendítésére Nógrádszakál községben a község vezető szervei, a párt, a tanács közös erőfeszítést tesznek, hogy gyarapítsák a községet, emelkedjen a dolgozók kulturális színvonala. Ez nyilvánult meg a legutóbbi községi tanács végrehajtó bizottsága ülésén is, ahol arról tárgyaltak, hogyan javítsák meg a könyvtár munkáját, miként szélesítsék az olvasók számát és tegyék egyre kultúrál- tabbá, szebbé, gazdagabbá a községi könyvtárat. A végrehajtó bizottsági ülésen a tagok felszólalásaikban elmondták, hogy szabályozni 'kell a könyv kölcsönzési lapot. Biztosítani kell, hogy zavartalan legyen a könyvtári nap. Egyelőre nagy gonddal küzdenek, mert a könyvtár az iskolában van elhelyezve jobb helyiség hiányában. A meglévő körülmények között kell tehát végezni a munkát és olyan formában, hogy a lakosság zökkenő- mentesen jusson a könyvekhez. Szükség van erre az intézkedésre, mert Nógrádszakál- ban a dolgozók szeretik a könyvet. A felnőttek közül csaknem hetvenen állandó olvasói a könyvtári könyveknek, a fiatalabb korúak pedig mintegy 29-en rendszeresen látogatói a könyvtárnak. Beindították nemrégen a József Attila olvasómozgalmat is, ahol 12 KISZ tag eleget tesz az olvasómozgalommal járó követelményeknek. A könyvtár olvasói annyira szeretik könyvtárukat, hogy eddig közel 100 forinttal hozzájárultak új könyvek beszerzéséhez, Negyvennégy darab könyvet a megyei könyvtár is ajándékozott, a szövetkezetek központja 20 darabot. Azonkívül mintegy 750 forintot fordítottak még könyvvásárlásra. Könyvtáruk állománya ez idő szerint 646 darab könyv. A községi tanács végrehajtó bizottsága meghozta határozatát a könyvtár fejlesztésére, amely szerint, hogy a község dolgozói minél többen olvassanak: egy-egy könyvet ismertetni fognak a mozielőadás szünetében, tsz közgyűlésen, tanácsülésen is felhívják a résztvevők figyelmét egy-egy jó könyvre azonkívül na|y gondot fordítanak arra, hogy minél több mezőgazdasági szakkönyvet tanulmányozzanak. Egyébként Nógradszakálban nagyon határozottan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy rövidesen új művelődési házat építenek. Minden jel arra mutat, hogy ez nem csupán kívánság, hanem valóság is lesz. "Ezt mutatja a község költségvetése, amely szerint 755 ezer 100 forint pénzösszegük van is az építkezésre. Ez a következőképpen oszlik meg. 495 ezer 100 forint ebből készpénz, 60 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a község dolgozói, 200 ezer forint értékű anyag áll a rendelkezésükre. amely összesen eléri a 755 ezer 100 forintot. Nagy Ferenc elvtárs a községi tanács végrehajtó bi-1 zottságánaik elnöke kérte a jelenlévő VB tagokat, segítsenek, hogy a lakosság még emelje a társadalmi munka értékét és akkor rövidesen hozzáláthatnak a művelődési ház építéséhez. Fent: Kint már népesül a nézőtér, az öltözőkben is javában folyik a készülődés. Zombori Kató az asztalon sorakozó varázsszerek segítségével hamarosan tűzrőlpattant, kardos falusi menyecske lesz. Oldalt: A fiatal Blaha Márta már színpadra kész falusi kislány, még a pillantása is lc- génybolondító. Már csak a blúzt kell másikra váltani, de ehhez tessék elfordulni a lencsével, tilos a kukucskálás. Viszontlátásra majd a színpadról. Lent: Kihunyt a nézőtéri fény, a csöndes moraj élűit, figyelő szemek már a függöny gör- | dülésére várnak. Kezdődhet az előadás.
