Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-18 / 93. szám

1961. november 18. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A zárszámadások előkészítéséről és az 1962-es tervekről tárgyalt a salgótarjáni járási párt és tanács végrehajtó bizottsága Veszteség nélkül is átteleltethető a megye állatállománya Együttes ülést tartott a hét elején a salgótarjáni já­rási párt és tanács végre­hajtó bizottsága. Az ülésen a járási tanács mezőgazdasági osztályának jelentése alap­ján megtárgyalták az 1961-es termelőszövetkezeti zárszám­adások előkészületeit és az 1962-es tervkészítés tapasz­talatait. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya valamennyi termelőszövetkezetnél felmé­rést végzett, hogyan alakul a közös gazdaságok áruter­melése, végerehajtották-e azokat a feladatokat, ame­lyeket az 1961-es gazdasági évben megszabtak. A felmé­rés értelmében a járás ter- melőszövekezetei a főbb mu­tatókat tekintve — kenyér- gabona, szarvasmarha és hí­zott sertésértékesítés — tel­jesítik lényegében az idei terveiket. A termelőszövetkezetek összességében 670 ezer fo­rint értékű gabonával ér­tékesítettek többet az idén, mint azt eredetileg tervezték. Teljesítik a szarvasmarha- és sertés- hizlalás terveit is, és a felmérések értelmében a járásnak egyetlen olyan termelőszövetkezete sem lesz, amely mérleghiány­nyal zárja az esztendőt. A dorogházi Május 1. Ter­melőszövetkezet például, amely az elmúlt esztendőben igen közel állt a mérleg­hiányhoz, az idén a kiegyen­súlyozott gazdálkodás ered­ményeként 39 forintos része­sedést oszt munkaegységen­ként. A termelőszövetkezet­ben az elmúlt évhez viszo­nyítva erősödött, szilárdult a vezetés, lényegesen jobb volt a munkaszervezés és a szövetkezeti tagok munkához való viszonya is. Van azonban néhány olyan ága a gazdálkodásnak, amely az idén nem hozta meg a Várt eredményt, s ezen a következő gazdasági évben feltétlenül változtatni kell. Annál is inkább szükséges ez, mert az 1962-es gazdasági év az ötéves terv második esztendeje és az ötéves terv végére, a VII. pártkongresz- szus irányelvei alapján a mezőgazdasági termelést 33 százalékkal növeljük. E cél­kitűzés szabta meg az 1962-es Már az őszi mélyszántás­kor gondolni kell a tavasz- szal elvetésre kerülő kukori­ca sorsára, hiszen a termés- eredményre a mélyszántás elvégzésére döntő hatással van. Szigorú szabályként kell tartani, hogy a kukorica ter­melésre kijelölt tábla min­den darabján végezzük el az őszi mélyszántást. Az őszi mélyszántással a talajt meg­forgatjuk. átszellőztetjük, meglazítjuk, hogy az őszi és téli csapadékot jobban ma­gába fogadja és megőrizze azt az aszályos nyári hóna­pokra a kukorica számára. Mert nálunk legtöbb eszten­dőben a csapadék mennyisé­ge dönti el a kukoricatermés sorsát. Az időjárás szélsősé­gei azonban helyes vízgaz­dálkodással nagymértékben csökkenteni tudjuk. Az őszi mélyszántást ezért soha ne mulasszuk el, mert ez a leghatásosabb fegyve­rünk a szárazság ellen, a legbiztosabb mód a termés­eredmények fokozására, A nehéztraktorok elterjedésé­vel megnyílt a lehetősége annak, hogy az egyik legfon­tosabb talajmunkát az őszi mélyszántást megfelelő idő­ben és megfelelő mélységben végezzük el. A mélyebb mű­velés mélyebb termőréteget évre a járás termelési fel­adatait is. A járásban a termelőszö­vetkezetek idejében befejezték a tervkészítést, s megtörtént a termelési tervek felülvizs­gálata is. A termelőszövet­kezetek a tervkészítésnél figye­lembe vették a népgazda­ság, az ország ellátásának egyre növekvő szükségle­teit. Ami a kenyérgabona­termelést illeti, a járás termelőszövetkezetei már most az ősszel több ke­nyérgabonát vetettek a tervezésnél, s biztosított a kenyérgabona felvásárlása is. Ez a vetésterület növeléséből adódik, s abból, hogy a járás termelőszövetkezetei megfelelő módon alkalmazzák azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyek a magasabb termése hozamok biztosítékai. Növek­szik a jövő évben termelőszö­vetkezeteinknél az abrakta­karmányok vetésterülete is. Jelentősen növekszik az új gazdasági évben a járás ter­melőszövetkezeteiben az ál­latállomány is. Az 1962-es év végén a járás szarvasmarha­állománya meghaladja a 3600-at és 7 ezerre növek­szik a baromfi törzsállo­mány. A sertésállomány megfelelő növelése azonban gondot okoz. Pedig e prob­léma megoldása annál is sür­getőbb, inert a járás termelő- szövetkezetei már az új gaz­dasági évben igen jelentős mennyiségű hízottsertést kí­vánnak értékesíteni és a hizlaláshoz szükséges alap­anyagot jórészt saját erőből szeretnék biztosítani. Az ülésen többek között felszólalt Nádori Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Kifejtette, hogy a járás termelőszövetkezetei előtt most az a legfontosabb feladat, hogy az 1962-es gaz­dasági évben a növényter­mesztés és az, állattenyésztés megtermelje azokat az áru­féleségeket, amelyek az ötéves terv megvalósításából a sal­gótarjáni járás termelőszö­vetkezeteire hárulnak. Hang­súlyozta a termelőszövetkezeti ve­zetés színvonalának növe­lését, mint igen jelentős feltételét annak, hogy a eredményez, ez pedig lehető­vé teszi, hogy több nedvessé­get tároljon a talaj. Az őszi mélyszántást, amennyiben korábban nem végeztük el, istálló és mű­trágyázással kapcsoljuk ösz- sze. A kukorica termésátla­gok növelésének egyik leg­fontosabb eszköze a kukorica tráevázási rendszerének ki­alakítása. A kukorica alá a féladagú istállótrágyázást ja­vasoljuk azzal a megoldással, hogy az egész kukorica vetés- területét teljes adagú istálló trágyával leteríteni nem tud­juk. Kisebb adaggal kétszer akkora területen végezhetjük el a trágyázást és ezt egé­szítsük ki megfelelő műtrá­gyával. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az istállótrá­gyázás, a nagyobb adagú műtrágya felhasználás, és a mélyszántás egyre inkább javítja, növeli a kukoricater­mesztés biztonságát. Azokban a gazdaságokban, ahol ilyen módszerrel termelték a ku­koricát, ott az aszályos idő­járás ellenére is megfelelő termést takarítottak be, s ezeken a helyeken nincse­nek takarmányozási problé­mák. Barlai Gábor termelőszövetkezetek erő­södjenek, szilárduljanak, egyre több árut adjanak a népgazdaságnak. Szoó Béla elvtárs, a járási pártbizottság titkára arról szólt, hogy a termelőszövet­kezetek a tervfelülvizsgála­tok tapasztalatai szerint visz- szahozták a növénytermesz­tésben és állattenyésztésben egyaránt a mutatókat. Az szükséges tehát, hogy bizto­sítsák is mindazokat a fel­tételeket, amelyek a tervtel­jesítéshez szükségesek. Te­remtsék meg a tervkészítés­hez szükséges anyagi és sze­mélyi feltételeket olyanfor­mán, hogy az biztosítsa a termelés gazdaságosságát is, Elmondotta: annak ellenére, hogy a járásban nem lesz olyan termelőszövetkezet, amely mérleghiánnyal zárja az esztendőt, van három­négy olyan gazdaság, amely gyengébb ereményeket ért el az idén a várakozásnál. Megfelelő intézkedések szük­ségesek, hogy a következő esztendőben ezek a termelő- szövetkezetek is elérjék a jól dolgozó termelőszövetkezetek színvonalát. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek már most, a tervkészítés ide­jén dolgozzák ki a leg­hatásosabb, a legjobb pre­mizálási módszereket és ezt a tervvel egyidőben ismertessék a szövetkezeti gazdákkal. Havasi János elvtárs, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke a községi tanácsok felelősségéről szólt, hogy az eddigieknél sokkal hathatósabban segítsék a termelőszövetkezeteket az 1962-es tervfeladatok meg­valósításában. A párt és tanács végre­hajtó bizottságának ülése a vita után megfelelő határo­zatokat hozott arra vonatko­zóan, hogy megfelelően elő­készítsék a termelőszövet­kezeti zárszámadásokat, és megteremtsék az 1962-es ter­melési tervek teljesítéséhez szükséges feltételeket. Szorgalmas munka folyik a berceli Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet hatalmas udvarán. Csattog a szecskázó, dübörög a traktor. Hosszú szíj köti össze a két gépet. Körülötte emberek járkálnak. Mi lesz, ha véletlenül elkap valakit ez a hatalmas szíj? — kérdezem a közelemben álló traktorostól. — Itt vagyok a gép mellett, látom mi történik — mondja Kurucz József a berceli gép­állomás traktorosa. Hiányzik a védőfelszerelés, nincs figyelmeztető tábla, nincs biztonságosan burkolva a szecskázó meghajtó szer­kezete. Vajon elfogadnák-e a traktoros előbbi magyaráza­tát, ha baleset történne. Azt hiszem nem, hiszen jól is­meri a munkavédelmi szabá­lyokat. Kicsit távolabb fedett szín alatt szalagfűrészen dolgoz­nak. Persze itt sincs rács a meghajtó szerkezeten, pedig akárki rosszul járhat ennél a gépnél is. A biztosítókat jól „megtalpalták”,. mert a szab­ványosnál jóval vastagabb drótot tettek bele. Milyen könnyen lehet ebből tűz. De hiányzik a tűzoltófelszerelés is. A szanaszét heverő fű­részpor pedig könnyen meg­gyulladhat. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának mun­kavédelmi felügyelője nem nyugszik meg, hiába nyugtat­ják, mert mint mondja: a lehetőségekből könnyen le­het valóság. A szövetkezet vezetőségé­ből senkit sem találunk. Ma­tyóka László ráktáros — Ebben az esztendőben már a nyári hónapokban nyilván­valóvá lett, hogy a csapadék­mentes időjárás mellett ta­karmányfélék terén nem szá­míthatunk olyan mennyiségű termésre, amennyit a növe­kedő állatállomány igényel­ne. A nagyobb gondok meg­előzésére a jószágok meg­felelő átteleltetése és az ál­lati hozamok csökkenésének megakadályozása érdekében előrelátó intézkedésekre volt szükség Nógrád megyében is. A megyei tanács a járási ta­nácsok útján ismételten és idejében felhívta a gaz­daságok figyelmét a szi­gorú takarékosság beve­zetésére. a takarmányok megfelelő tárolására, a rendelkezésre álló mel­léktermékek hasznosítá­sára. Szó volt a takarékos takar­mánygazdálkodásról a terv­készítő értekezleteken s en­nek érdekében most tartják a termelőszövetkezetek szem­léjét is, ahol az állatok el­helyezését, férőhelyek állapo­tát, a takarmányok tárolási módját vizsgálják. A jó átteleltetés érdekében intézkedések történtek a ki­fogásolt épületek rendbeho­mutatja meg a darálót is. Odabenn azonban biztos bánja már előzékenységét, mert ezen a gépen sincs vé­dőburkolat. Aztán saját ma­gáért magyaráz, mert hiány­zik a raktárból a méreg­könyv, szabálytalan a mér­gek raktározása. — Tíz év óta vagyok itt — mondja. — de effajta szabá­lyokról még nem hallottam. Jó volt ez így eddig ... Le úgy látszik, hogy egye­sek ezután is így akarják, mert kiderül, hogy nem ala­kították meg a szövetkezetnél még a biztonsági bizottságot sem. Kaptak egy felhívást a járási tanácstól, de egyéb tá­jékoztatást elfelejtettek kül­deni. Az irodán lázasan keresik a baleseti nyilvántartást, jegyzőkönyveket, beszámoló- jelentéseket. Egyik sincs. Egy feljegyzési füzetben 10 ösz- sze-vissza bejepvzést találunk. Látni lehet, hogy senki sem törődik a balesetek pontos nyilvántartásával. — Nem ellenőrizte még senki és nem kértek még tő­lünk semmiféle jelentést — mentegetőzik Megyeri Erzsé­bet adminisztrátor. Ezek a tapasztalatok vilá­gosan mutatják, hogy vajmi keveset törődnek a munkás­védelemmel. Erre csak azt lehet mondani: komoly mu­lasztás ez a balassagyarmati járási tanács s nemtörődöm­ség a szövetkezet vezetősége részéről. * Az első pillantásra úgy tű­nik, hogy minden rendben zására, — amihez másfél millió forint felhasználására kaptak lehetőséget a járá­sok, — s létrejött egy me­gyei takarmánygazdálkodási bizottság, amely a járási munkabizottságokkal a ter­melőszövetkezetek készletfel­mérését végezte el a helyes felhasználás, a termelés biz­tosítása érdekében. A felmé­rés tapasztalatai alapján azok a rászoruló termelőszö­vetkezetek, amelyek a leg­több árut értékesítik, a köz­ponti takarmánykészletből juttatást kaphatnak. Ezek az intézkedések azon­ban csak akkor lesznek ered­ményesek, ha a gazdaságok a takarmányozás érdekében a különféle melléktermékeket is hasznosítják. A silózásokhoz jelentős mennyiségű melaszt és répaszeletet sikerült biz­tosítani, s az eddigi mintegy 55-60 ezer köbméter siló mel­lett feltétlenül fontos még ugyanennyi mellék- termék besilózása. A ve­tés befejezésével a fel­szabadult gépeket erre a feladatra is hasznosítani kell, s a készletek kímé­lése érdekében, amíg az időjárás engedi, a legel­tetés is sokat segít. van ebben a hatalmas rak­tárhelyiségben. De csak az első pillantásra, mert még mindig nincs a kukoricamor­zsoló egyik oldalán védőbur­kolat: a másikról meg ledob­ták. Sarlós-pusztán vagyunk a Sziráki Állami Gazdaság egyik üzemegységében. Kí­váncsisággal telve nézeget­jük később a sertésólakat, mert a munkavédelmi fel­ügyelő alig néhány hete fi­gyelmeztette a hiányosságok­ra a gazdaság vezetőit. A hízók épületében egyál­talán nincs világítás. A ta­karmányelőkészítő meg siral­mas. Szégyenkeznek a falak, annyira mocskosak. Rossz a villanykapcsoló. Szerencse, hogy nincs a vezetékben áram, mert bárkit halálra sújthaitna. Hát bizony itt nem történt meg a hibák ki­javítása. Egy-két dolgozóval is beszélgetünk, akik elmond­ják. hogy étkezőhelyiség és melegedő kellene. Sok a ja­vítanivaló ... Benn a sziráki kisműhely udvarán egy Zetor, majdnem ledönt a lábunkról. Fiatal, szeles vezetője hiába keresi a jogosítványát, forgalmi en­gedélyét — nincs nála. Ja- rács Sanyi bácsi a műhely- főnök leteremti Vojtkó Györ­gyöt, aki csak úgy alkalmilag ült fel a gépre. A műhelyben az egyik dol­gozó éppen akkor veszi le a karjáról a „munkavédelmi őr” karszalagot, mikor belé­pünk. Kíváncsian pillantunk szét. Körülöttünk a szokásos műhelyrend. Az idős műhely­főnök nagy igyekezettel mu­Nagyon fontos a takarmá­nyozási gond csökkentése ér­dekében, hogy bő mennyiség­ben készítsenek a gazdaságok lucernalisztet, amellyel kü­lönösen a sertéseknél mint­egy 100—120 vagon abrakot pótolhatunk a megyében. Az alomszalma felhasználásával a juhöknál csökkenthetjük a tartási gondot s a porciózást, szecskázást és pácolást vala­mennyi termelőszövetkezet­nél meg kell oldani. Helyes, ha a burgonyát párolt álla­potban adjuk az állatnak, s a tejipar körzetében minden mellékterméket biztosítunk a sertéseknek. Az abraktakar­mánnyal úgy takarékosko­dunk, ha a lóval, juhval és a hí­zóba fogott 1—2 éves szarvasmarhával egyelőre egyáltalán nem etetünk abrakot és segítséget nyújthatnak társaiknak kölcsön, vagy készpénz ellenében azok a termelőszövetkezetek is, ame­lyek olyan kedvező helyzet­ben vannak, hogy felesleggel rendelkeznek. A jó áttelelte tés érdeké­ben intézkedés történt az egyes termelőszövetkezetek­ben lévő állatgondozói prob­léma mielőbbi megoldására. Azokon a helyeken, ahol szükséges, az állatgondozók készpénz fizetése is bevezet­hető, a premizálást pedig úgy kell megszervezni, hogy az az állati termékek növe­kedését szolgálja. A megyed tanács végrehajtó bizottsága elé javaslat kerül a járások­ban elterjedt legjobb premi­zálási módok összegyűjtésé­re, a téli hónapokban pedig baromfi és sertésgondozói tanfolyamok, tapasztalatcse­rék szolgálják az eredményes, helyes állattartás megismer­tetését. Egyébként az eddigi felmé­rések eredményéből az tűnik ki, amennyiben a termelő- szövetkezetek a kapott ja­vaslatoikat és határozatokat végrehajtják, az átteleltetés az állomány lényeges veszte­sége és a hozamok csökken­tése nélkül megoldható. togatja azt a füzetet, amibe a soros munkavédelmi őrök jegyzik az észrevételeket. Vajon töntént-é a napokban valami? — E héten én vagyok a soros — mondja Török Je­nő — de nem történt emlí­tésre érdemes. Tehát minden rendben van. De nem. Az egyik asztali fúrógépről hiányzik a védő- burkolat. — Nem használjuk — jegyzi meg. Kíváncsiságból megfordí­tom a kapcsolót. A gép azonnal felbúg. Átkozom a kíváncsiságomat és olvasok a tekintetekből.. Beszélgetünk. Kiderül, hogy a havi munka­védelmi szemléket több-keve­sebb hibákkal megtartják. Gyakran késnek azonban a hiányosságok kijavításával. — Nehéz a dolgozókat rendre szoktatni — mondja az egyik a körülöttünk állók közül. Ez igaz. de csák úgy érik el céljukat, a baleset- mentes munkát, ha nap mint nap addig figyelmeztetik egymást, míg meg nem szok­ják a rendet. * Mindezek jól mutatják, hogy a mezőgazdaságban is mind több gondot fordíta­nak a munkásvédelemre. Egyre rendszeresebbé válik ez a tevékenység az állami gazdaságokban, de alakul már a termelőszövetkezetek­ben is. Sokan még a vezetők közül is, feleslegesnek tartják ezt a munkát, a termelés sok gondja közepette, de előbb-utóbb rádöbbennek, hogy az eredmények rovásá­ra veszítenek, ha elhanyagol­ják azt. Pádár András SZAKMAI TANÁCSADÓ A kukoricatermés és a mélyszántás A patakiak büszkeségei Szépen fejlődő állatállománya van a pataki ter­melőszövetke­zetnek. A szép­számú hízottser­tés, elsőosztályú tinó mellett hízó­marhából is 71 darab vár még értékesítésre az év hátralevő részé­ben. A gyönyö­rű jószágok nem­csak büszkeségei, de egyben leg­jelentősebb jöve­delmi forrásai a tsz-nek. k\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Munkavédelmi őrjáraton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom