Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)

1961-11-05 / 89-90. szám

12 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. november 5. Harminckét traktoros teijesitelta éves tervét november 1-ig A kongresszus tiszteletére szervezett dekádvemeri / cél­kitűzése az őszi munkák mi­előbbi befejezése volt. A célkitűzést a traktorosok többsége magáévá tette, ezt legjobban az erdőkürti trak­torosok példája bizonyítja. Az Erdőkürti Gépállomás traktorosai és vezetői jó mun­kát végeztek, október 31-ig körzetükben, a megyében elsőnek befejezték az őszi vetéseket s még a vasárnap folyamán két DT és három ETTOS traktoruk a pásztói tsz-hez ment segíteni. A megye gépállomásainak október 20—31-ig terjedő munkája a másfélnapos csa­padékos időjárás ellenére az előző dekádhoz viszonyítva lényegesen jobb volt. Javult a gépkihasználás, melynek eredményeként 20 300 nor­málhold munka került elvég­zésre, amelyből 5400 kh ve­tés, 3500 hold vetőszántás, 4000 hold mélyszántás. így a Nógrád megyei gépállomá­sok novemberig 83,8 száza­lékra teljesítették éves ter­vüket. Ugyancsak novemberig 32 traktorvezető teljesítette éves tervét. Az Erdőkürti Gépállomá­son Petrás János, Dudok Já­nos és Mikuál András trak­torosok úgy határoztak, hogy november 7-re teljesítik éves tervüket. Á JÖVÖ NEVELŐI UJ UTAKON az öntevékeny művészen mozgalom ** lig van község megyénk­ben, ahol rendszeresen, vagy alkalomszerűen ne működné­nek öntevékeny művészeti cso­portok. A színjátszó és tánc- együttesek, ének- és zeneka­rok tevékenysége jelentős sze­repet játszott és játszik ma is kulturális munkánkban. A műkedvelő mozgalom több évtizedes hagyománya, a szereplési lehetőség csábítása, a látványos előadások és a kö­zönség tömegessége magya­rázza — de nem indokolja —, hogy jelenleg a kulturális tervek készítésénél elsősorban a művészeti csoportok prob­lémáit tekintik a legfontosabb­nak. Sok helyen megeléged­nek csak ezeknek a csopor­toknak működésével. Egyol­dalú felfogás ez;, nem ki­zárólagos ugyan, de még min­dig általánosnak mondható. Sokan nem elég körültekin­tően vizsgálják meg a nép­művelés lehetőségeit, figyel­men kívül hagyják, hogy a közelmúltban mennyire ki- szélesedett, formákban meny­nyire gazdagabb lett kulturá­lis nevelőmunkánk. Hallatlan mértékben meg­növekedett és szervezetté vált az ismeretterjesztés. A kü­lönböző olvasómozgalmak ha­tására egyre növekszik a könyvtári olvasók száma. A kötetlenebb művelődés és a kulturált szórakozás érdeké­ben klubokat szervezünk. A rádión kívül a televízió mű­sorának rendszeres nézése is elterjedt. Egyre több helyen rendeznek fotó- és képző­művészeti kiállításokat. Több községben, és gyakrabban sze­repelnek az Állami Faluszín­ház, az Orsz. Rendező Iro­da műsorain fellépő hivatásos művészek. Különböző ifjúsági és felnőtt szakköröket ala­kítanak művelődési ottho­nainkban. Ezek a formák le­hetővé teszik mindenki szá­mára, hogy érdeklődésének legjobban megfelelő módon tanuljon, művelődjön. A fen­tiek meggyőzően bizonyítják, hogy a népművelési munka tervezésénél és gyakorlatában nem lehet egyedüli formának tekinteni az öntevékeny mű­vészeti csoportok mozgalmát. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése el­sőrendű feladatként, a dol­gozók általános és szakmai műveltségének, világnézeté­nek növelését, illetve alakí­tását követeli meg. Ezeknek a feladatoknak megoldására nem lehet fő módszerként fel­használni a művészeti cso­portokat, annak ellenére sem, hogy az ízlés fejlesztése is aktuális és jelentős célkitű­zésünk, az ismeretterjesztés különböző formái, akadémiák, tanfolyamok, előadássorozatok, a könyvtári munka, a szak­körök közvetlenebb hatása, eredményessége letagadhatat­lan. Mi hát a művészeti cso­portok tevékenységének célja és szerepe jelenleg a nép­művelésben? Az öncélú szín- házasdi, a fővárosi hivatásos színházak műsorpolitikájának lemásolása, a művészeti te­vékenységnek — egyoldalúan — csak pénzszerzési lehető­ségként való tekintése hely­telen. Napjainkban az önte- vékeny csoportok színházpótló szerepe egyre inkább elsor­vad. Először, mert a rádió és televízió rendszeresen köz­vetít művészeti műsorokat, amelyeket a lakosság egy­re nagyobb tömegei hal­lanak és látnak. Másod­szor, mert a faluszínház és más hivatásos művészek ál­tal előadott műsorok száma fokozatosan növekszik. Har­madszor, mert a különböző körülményekből adódóan, a községi csoportok előadás­száma igen korlátozott. Az öntevékeny művészeti moz­galmat a községek társadal­mi szükségletei terveztették meg, azt kell hát szolgálnia. Fő célja, hogy a községek dolgozóinak társadalmi meg­mozdulásait, ünnepeit színe­sebbéi, érdekesebbé és hatáso­sabbá tegyék. Célja, hogy a művészet eszközeivel, helyes műsorpolitika alapján, él­ményszerű előadásain mély érzelmi hatásossággal segítse a község közösségi, erkölcsi életének megszilárdítását. Csak az ilyen céllal folyta­tott tevékenység alapián tölt­hetik be igazi szerepüket a műkedvelő csoportok. Felada­taik helyes felismerése, emel­lett előadásaik színvonalának módszeres emelése előfelté­tele a további sikereknek. A színvonal emelése azonban csak akkor biztosított, ha a csoportok vezetői és tagjai megfelelő általános művelt­séggel rendelkeznek és jól is­merik a színjátszás), népi tánc, ének- és zene lénye­gét, az előadóművészet sza­bályait, törvényeit. A vezetők állandó képzése és önképzése, a csoportok kollektíváján be­lüli művelődés elengedhetet­len napjainkban. Az öntevékeny művészeti mozgalom további erő­sítése szükséges, azonban min­den népművelési munkásnak meg kell értenie: a fő fel­adatoknak megfelelően a leg­célszerűbb, a leghasznosabb formák megkülönböztetett szervezése az eredményesség előfeltétele. Kojnok Nándor Növekszik az olvasók száma Ki hinné — arra is van terv, hogy mennyit olvassa­nak az emberek. Pedig van, és nem is hajánál fogva ráncigálták elő, hanem ala­pos. megfontolt számítások alapján. A Megyei Könyvtár kölcsönző részlegében az év elején elhatározták, hogy ál­landó tagjaik számát 2200-ra emelik, s év végéig hatvan- ötezer könyvet kölcsönöznek ki. A számítás, persze, az számítás — végre is kell haj­tani. A kölcsönző részleg ve­Kisérletek a búzával Héhalomban Érdekes kísérlet kezdődött ezen az őszön a héhalmi Üj Élet Termelőszövetkezetben a különféle búzafajták termesz­tése terén. Azt akarják meg­állapítani a gazdák, hogy az éghajlati és talajadottságok­nak melyik gabonafajta a leg­inkább megfelelő a termés­hozam növelése szempontjá­ból. Elvetésre került- a gazda­ságban egy kísérleti terüle­ten Fleischman, Bánkúti 1201-es, szovjet Bezosztája és olasz Szanpasztore búza úgy, hogy a fajták egységes erő­ben levő talajba kerültek, s az olasz búzát minden oldal­ról más-más fajta övezi, hogy a különbözőség már a fejlő­dés során állandóan figyelem­mel követhető hegyen. A termelőszövetkezet a kí­sérleti terület tapasztalatai­nak figyelembe vételével akarja kialakítani a későb­biekben a leginkább alkal­mas búzafajta termelését. zetője ezért nyakába vette a középiskolákat, MTH iskolát, hogy újabb és újabb olvasó­kat toborozzon. Az a szán­déka, hogy a szakszervezeti könyvtárakkal egyetértésben üzemekbe is ellátogat, hogy érdeklődjön: mit olvasnak a munkások, s hogy tovább szé­lesítse a kölcsönző munkás olvasótáborát. Ez is bizonyá­ra Sikerrel jár, annál is in­kább, mert az idén különö­sen szembetűnő a munkások olvasó kedvének megnöveke­dése. A kölcsönző eredményes te­vékenységét tükrözi, hogy éves tervét máris teljesítette az állandó olvasók számát illetően: kilenc hónap alatt pedig több, mint ötvennégy­ezer könyvet adtak az ol­vasók kezébe. Ez majdnem tizen egyezerrel felülmúlja a tavaly ugyanebben az idő­szakban kölcsönzött könyvek számát. November végéig elő­reláthatóan ebben a tekintet­ben is teljesítik a tervet, és év végéig a hetvenkétezer könyvet is túlszárnyalják. Mennyi káposzta tér a hordába? Jelentés egy jól sikerült felvételi vizsgáról — Mi a -foglalkozása? — kér­dezi a vizsgáztató, Benedek Pál, a Szécsényi Mezőgazda- sági Technikum igazgatója. — Háziasszony - válctszol nyugodtan a kezében krétá­val tábla előtt álló Lenkei Lászlóné. — Nos, akkor mondja meg J kérem, hogy egy százhúsz | centi magas, 80 centi átmé­rőjű hordóban mennyi ká- { posztát sanyavíthat, ha hét ] mázsa fér egy köbméterbe? Hát bizony csalafinta kér­dés, de rövid gondolkozás J után már számítja a „diák” ,,erszer er . ..” A kisbárkányi tsz tagja, í Szűcs István, a kisterenysi j tanácselnök, Király András és a többi, mind kis izga-i lommal ugyan, de mégis ha-1 tározottan válaszol a feltett j kérdésekre. Aztán egymástól j érdeklődnek a folyosón: „Te ( milyen kérdést kaptál, szigo- J rúak voltak-e?” Mert hatvan­egy különböző korú és fog­lalkozású férfi és nő felvé- jj teli vizsgája folyik most Kis-1 terenyén az általános iskola l egyik szobájában. Az általá- J nos iskola nyolcadik osztályá- j nak megfelelő követelmények | szerint számtanból és magyar \ nyelv—irodalomból kell szá- í mot adni. Megfelelnek-e a i mezőgazdasági technikumba j való felvétel előírásainak. Kisterenyén ugyanis január­tól működik majd c Szé- i csényi Mezőgazdasági Tech- 1 nikum kihelyezett első osz- [ tálya. És innen a faluból, a környékről, az egész salgó- | tarjáni járásból, még Salgó­tarjánból is so kan jelentkez­tek, hogy mezőgazdasági szakképzettséget szerezzenek. A legtöbb tsz-tag, gépállomási és állami gazdasági dolgozó, | de van köztük bányász, gyári munkás, nyugdíjas, rendőr, tanácsi alkalmazott és ház­tartásbeli is. A felvételi vizsgára való előkészítésben, de még előbb a szervezésben is nagyon lel­kes munkát végeztek a kis- terenyei általános iskola pe-, • dagógusai. Az ő érdemük is, hogy most, a felvételnél szinte kivétel nélkül minden jelentkező megfelel. Pedig 18 évestől 48 évesig majdnem valahány évfolyam képvisel­ve van a mezőgazdasági fej­lődést segítő négyéves, érett­ségi szintet nyújtó középis­kolában.----------------------------------------­A bajnoknő férje Ujkóházi Ilona Kutasóról került a főiskola padjai közé, Varró Lajos drégelypalánki fiatallal az ateista szakkör előadását hall­gatja érdeklődéssel. Dr. Molnár József docens Varró Lajostól kéri számon az eddig tanultakat. A termelőszövetkezeti ács fia megállja helyét a fő­iskolán, beszámolója felkészültségéről ad tanúbizonyságot. Nem egy esetben látogatják meg megyénk fiataljait a megyei ta­nács tagjai. Szomszéd Imre elv társ, megyei tanácstag, dr. Mol­nár József, Ujkóházi Ilona, Nemes Péter és Varró Lajos tanulók társaságában a fiatalok tanulmánvi eredményeiről, ellátásukról i érdél' lőtök. LENGYEL VÍGJÁTÉK ŐSBEMUTATÓJA SALGÓTARJÁNBAN Megyénk fiataljai közül is minő többen jelentkeznek az Egri Pe­dagógiai Főiskolára. Különböző szakokon sajátítják el a tudo­mányt, hogy mint tanárok ve­gyenek részt itthon, a Nógrád megyei fiatalok nevelésében. Az állam is gondoskodik arról, hogy nyugodtan, gondtalanul tanul­hassanak fiataljaink — a kollé­giumi ellátás mellett ösztöndíjat ad a tanulni vágyó fiataloknak. Az acélárugyári művelődési otthon Szocialista kultúráért jelvénnyel kitüntetett szín­játszói szombaton bemutatták Magyarországon először Jerzi Jurandot: A bajnoknő férje című szatirikus vígjátékát. A lengyel darab megszer­zésében technikai és művé­szeti problémák megoldásá­ban komoly segítséget nyúj­tottak a művelődési otthon dolgozóinak a Lengyel Nagy- követség kulturális szakem­berei. Az ősbemutatón a Lengyel Nagykövetség má­sodtitkára Alexander Wosni- ák is rész tvett. A szereplők legtöbbje emlékezetes él­ményt szerzett, különösen sikeres volt Gyurcsik Ilona szobaasszonya, Tóth Zoltán liftkezelője, Torday Zsuzsa szurkolónöje és Bolyós Lász­ló újtságíró figurája. Vertich József remek ren­dezése, Brunczel Tibor mo­A Nógrád megyei fiatalok leg­többje ebben az esztendőben a főiskola magyar-történelem tan­székén folytatja tanulmányai. A fényképezőgép lencséjével látogattunk el Egerbe. Megyénk fiataljait - első éveseit — az ateista szakkörön találtuk, ahol dr. Molnár József docens segít­ségével a materialista világnéze­tet sajátítják el. dern díszletei és K. Juhász Irén táncai, Krajcsi Lajos zene és dalbetétei fokozták a hangulatos darab közönségsi­kerét. FOGADÓNAP AZ ÓVODÁBAN A salgótarjáni Il-es számú óvodában bevezették a szü­lők, óvónők kapcsolatának kiszélesítése érdekében az úgynevezett fogadónapok tar­tását. Ebben az óvodában egyéb­ként más hasznos kezdemé­nyezés is született. így pél­dául a gyerekek munkára nevelését gyakorlati módsze­rekkel is igyekeznek elősegí­teni. A kisóvodások már jár­tak a Sütőipari Vállalat pék­üzemében, ahol a kenyérké­szítés módját kísérték fi­gyelemmel. 190,50 Ft 320,— Ft 522 Minden alkalomra megfelelő cipőt! Női box felsőrészű pums cipő bőrtalppal Női velúr felsőrészű pums cipő, bőrtalppal

Next

/
Oldalképek
Tartalom