Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-11 / 82. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÜJ8AS 1961. október 11. ÖNKÉNTES TŰZOLTÓK KÖZÖTT Fényképezőgépünk, lencséjével j egy fészerbe volt, lomok között Galgagutára látogattunk el. már j ,.tárolva”, ma új, vidéki viszonyosak azért is, mert ebben a köz- j latban teljesen korszerű szertá- ségben egyidőben bizony nem ruk, 800-as motor fecskendőjük, valami sokat törődtek az önkén- gépkocsijuk van. A tűzoltók szí- tes tűzoltókkal. A változás, a fej-, vesen vesznek részt a kiképzés- lődés lemérhetetlen. Míg régeb- '■ ben, s ahogyan mondják — minőén a 400 percliteres szivattyú den esetben ütőképesek. Két évvel e7előtt ez volt a galgaguíaiak „felszerelése”. A rendről bizony nem igen beszélhetne ez a kép. Az új felszerelés növelte a -ű. o tők felelősségét. Féltő kezek ápolják ezt a fecskendőt, hogy mindig üzemképes legyen. Próba-riadó! A percek töredéke alatt indul útnak motorlecskendö- jévei, saját gépkocsiján a galgagutai egység. A november 7-ét megelőző napok munkaidőbeosztásáról November 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Fbrradalom évfordulója ez évben keddi napra esik. A termelés és a dolgozók igényeinek figyelembevételével a november 7-i munkaszüneti nap előtti munkaidőbeosztásban változás történik. A Munkaügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta: November 5-e, vasárnap munkanap, s helyette a heti pihenőnapot november 6-án, hétfőn kell kiadni. November 4-e, szombat rendes munkanap, november 5-én, vasárnap pedig a szombati napra szokásos munkaidcbeosztálst kell alkalmazni. Az ötnapos munkahéttel dolgozók a november 6-ára, hétfőre eső munkaidejüket november 4-én, szombaton töltik munkában. A folyamatosan termelő üzemekben, a bányákban, valamint a belkereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az . illetékes miniszterek — a szakszervezet elnökségével egyetértésben — szabályozzák. Elválunk, Gergely Évek óta jól ismerjük a Rádióból Gergely bácsi és Mari néni, a mulattatóan perpatvarkodó kedves, öreg falusi pár alakját. Ami az o portájukon történik, hangzik, az mindig szolgál valami ki~ sebb-nagyobb tanulságul a hallgatónak s néhány rövid percre elszórakoztat is. Nos, ez a Gergely bácsi és Mari néni lépett most szem- től-szemben nyilvánosság elé szombaton a Salgótarjáni Acélárugyár színpadán az „Elválunk, Gergely” című kétrészes, zenés parasztkomédiában. A történet magva, akár a rádió jelen etekben, ezúttal is fontos tanulság: tanulnunk kell, hogy lépést tarthassunk fejlődő, új és új feltárásokat végző korunkkal. A szerzői triumvirátus: Kár- páthy Gyula, Orbók Endre, Simon István' célja: erre rá- eszméltetni a hallgatót, elfogadtatni az érvek igazát, határozottan helyes. Egyvalamit azonban és sajnos, — ez esetben döntő fontosságú dramaturgiai tényt, — kifelejtettek a számításból. Gergely ■ bácsi és Mari néni ismert konfliktusai ugyanis a rádió műfajában éppen azért olyan frappánsak, jóízű csattanójúak, mert ezek a jelentek tömörek, nem tűrnek magukon mellékmotiválásokat, egyetlen poénra hegyeződnek. Mi történik az „Elválunk, Gergely” esetében? A szerzők számára adva van két ismert, sajátosan egyéni ízű alak, a félelmetes nyelvű Mari néni s férje, a papucs alatt lázongó Gergely. Kéznél van egy aktuális művelődéspolitikai feladat: a felnőttoktatás, szakmai továbbképzés népszerűsítése s ezzel úgy érzik, kész a gyurma anyaga. Egyetlen jelenethez talán valóban elegendő lenne ennyi lélekzet- vétel a szerzőknek, de ők ezúttal jóval többet akarnak. S a vállalkozással. — ami egyébként dicséretes, — úgy járnak végülis, mint az a háziasszony, aki váratlan vendégeket kap délidőben s felönti .a főztöt. A jelenetek jó fűszerű leve így válik ennél a kétrészes zenés komédiánál vízízűvé. Kevés a zsír, a só, a bors, a paprika a mennyiséghez, s ez itt, Gergely bácsiék magyaros zamatot máskor bőséggel, — sét néha túlontúl bőséggel — szolgáló portáján különösen érződik. Közvsszéíyes munkakerülők a büntetőbíró előtt Nyílt tárgyalás Mátraverebélyen A nyűt tárgyalás megkezdődik. Több mint 300 ember szorong a mátraverebélyi művelődési otthon. termében. A rendőri büntetőbiró előtt két vádlott áll. Fiatal életerős emberek. Az egyik, Szabó László még 20 éves sincs. A másik, Csömör Imre 25 éves múlt, már három gyermek apja. Személyi igazolványuk, munkakönyvük azt igazolja: számtalan helyen megfordultak már, de most, hónapok óta csak a sarkukkal mutatnak a munkára. Szabó ez év júniusától, Csömör, a három- gyermekes apa éppen egy éve jár a munka temetésére, vagyis közveszélyes munkakerülő mind a kettő. A büntetőbíró szavait keményen verik vissza a falak. A hallottak alapján a nézők, hallgatók közül nem egyszer hangzik el különböző megjegyzés. — Mi közük ezeknek az alakoknak a mi társadalmunkhoz? — így az egyik. —r Pedig ebben az országban minden becsületes embernek van munkalehetősége, csak élni kell vele — így a másik. — En nagyon szigorúan büntetném ezeket, mert a társadalom henyélőivé váltak. Ha munkakerülők, lopással, csalással tartják fenn magukat — mondja valaki a tömegben. Ezt pedig nem lehet engedni — folytatja mondanivalóját. — Nahát, a szemtelenek — ámulkodik egy fiatalásszony, amikor a büntetőbíró ismerteti'' Szabó és Csömör bűn- lajstromát. Igen, ámulkodnak is az emberek. Szabó László például fiatal kora ellenére már négy helyen lakott, öt helyen dolgozott. Aztán megunta a munkát. Kocsmába járt, ré- szegeskedett, más felesége kellett néki. Az asszonyt megszöktette, s a nő nemcsak gyermekét hagyta él Szabó miatt, hanem megcsalt férje pénzét is ellopta. Aztán élték világukat. Hol Budapesten lógtak, hol Szabó idős szüleinél élősködtek mindketten. Pedig a szülőknek még hét gyermek eltartásáról is gondoskodni kellett.. . Még nagyobb a moraj, a felháborodás, amikor Csömör Imre lajtsromát ismerteti a büntetőbíró. Kereken egy éve nem dolgozik, de annál több időt tölt a kocsmában, — más asszonya társaságában. Feleségét csak akkor keresi meg, ha az — aki azért dolgozik, hogy becsületes munkával eltartsa három gyermekét — fizetést kap. s ha az asszony nem adna pénzt, akkor ellopja, megveri, hogy később gyermekei pénzét a kocsmában elkártyázza, eligya. Megdöbbenve hallgatják az emberek a vádló szavakat. Egyöntetűen mondják ki az emberek: közveszélyes munkakerülők ezek, olyanok, akik mások meglopásával, csalással ’ jutnak illetéktelen pénzhez csak azért, hogy lumpol- hassanak, kártyázhassanak. — Büntessék meg őket szigorúan — követelik a hallgatók. — Adják meg a lehetőséget, hogy helyrehozzák eddigi életüket — vélekednek így is a hallgatók közül. Olyan büntetést kell számukra kiróni, hogy megtanulják, mi az becsületes munkával élni — mondotta egy idősebb néni. — Talán még nem késő, hiszen fiatalok. Próbálják megszerettetni velük a munkát — mondja egy idősebb, markánsarcú bányász, S a büntetőbíró kiszabja a büntetést. Minden körülményt figyelembevéve, Szabó Lászlót 20, Csömör Imrét pedig 15 napos elzárásra büntetik. — Ebből talán majd tanulnak — veszik tudomásul az ítéletet a mátraverebélyiek. Akik a két főszakács körül kuktáskodnak, inkább láb alatt vannak lépten-nyomon, mint .segítő haszonra és végső soron alig van valami közük a dolgokhoz. A komédia szálainak bonyolításával is baj van minduntalan s a színpadi bonyodalom helyett inkább valami zavaros kuszaság jellemzi a kevés történést, mintha a szerzők maguk sem tudnának egészen eligazodni a magukalkotta labirintusban. Ismételten oda kell visszatérülnünk, hogy Gergely bácsi és Mari néni alakja -a jelenetek egyszerűsítő, a csak kontúrok jellegzetességével meghúzott kisportréja a színpadnak. Mondhatnánk azt is, hogy gyorsfénykép, amelynél mélység, élesség nem oly nagyfontosságú szerepet játszik. Csakhogy egy egész estet betöltő játékban az ala-, kok vázlata már belevész a környezet tarkaságába. Éppen ezért hiányoljuk teljes joggal most az alakok plaszticitását. Lehet, arra számítottak a szerzők, hogy Gergely bácsi és Mari néni megszemélyesítője, Balázs János és Orsolya Erzsi egyéni varázsa majd pótolja az írói mulasztásokat, valamit azonban megint csak nem vettek számításba. Azt, hogy bármilyen kitűnő, de végeredményben, — s ez ne vonjon le semmit az értékükből, — mégiscsak epizódistákra próbáltak több órás játékot, szórakoztatást ráépíteni. A szereplőpár, — különösen Balázs János, — mindent megtett, hogy légkört teremtsen maga körül, fáradozásai azonban részben művészi adottságainak sajátosságából eredően, de elsősorban a darab fogyatékosságai miatt nem vezethettek teljes eredményre. így aztán akadnak az előadásnak hosszú percei nem is egyszer, amikor a nézőteret enyhe unalom üli meg. Ezt Béres Ferenc nótá- zása, Markovics Endre egész? séges humora is nehezen töri át. Mellettük Fontos Magda, Mészáros Joli és Szilágyi Lajos jelennek meg időnként a játék keretében. Sebestyén András zenei összeállítását Bártvai Gyula igényes népizenekara szólaltatta meg a mutatós színpadképben. Or- bók Endre rendezői kezének kevés nyomát éreztük, sok a felesleges és indokolatlan mozgás s a súgó hangjából ítélve a szereplők szövegtudására is több gondot kell fordítania az Országos Rendező Irodának. Egyházi éneket pedig ízléstelen és visszatetsző, az előadásba iktatni gyanús értékű mulattatónak. Barna Tibor Erdőtüzet oltottak Magyarnándorba költözött A postás bácsi néha még most is úgy érzi. csoda esett a falujában. Azelőtt, amíg végigment a falun, s szét- hordta a leveleket, az újságokat, szinte minden embert végig agitált: — Nem. vesz egy lottószelvényt Jani bátyám? — Miért nem próbál szerencsét Mari néni, nem akar sok pénzt nyerni? De bizony legtöbbször hiába beszélt. Ritkán hangzott el feleletként: ,.No, adjon egy cédulát, hátha sikerül’’. A férfiak csak dörmögtek egyet, hogy „Nem Magyarnán- dorban fészkel a szerencse- madár”, de az asszonyok még azt is hozzátették: „Minek az a színes cédula? Tíznek az árából már fejrevaló kendőt vehet az asszony ember, az csak többet ér, mint a papíros”. A postás bácsi most is mindenkivel beszélget körútja során, de mór senkit sem agitál lottóvásárlásra. Hiszen a férfiak azzal állítják meg: „Adjon vagy ötöt. de olyat, amin négyes lesz!” Vagy: „Tíz szelvényt kérek, de szaporán, mert munkába megyek”. Az asszonyok meg már a kapuban várják, s sorba hívogatják: ,Jde jöjjön, én hármat veszek!” Csoda történt, vagy megbabonázta valaki a magyar- nándoriakat? Nem, csak az emberek rájöttek, hogy valóban érdemes lottózni, s egy falubelijük szerencséje döbbentette rá őket arra. hogy okosan cselekszenek. ha 3,30-ért r.em zárják be az ajtót a 100 ezer forintok elől. Priberszki József azok közé a kevesek közé tartozott a faluban, akik a lottójáték kezdete óta mindig rendszeresen fogadtak. Öt-tiz szelvénnyel játszott. A felesége nem a legjobb szemmel nézte a dolgot, s gyakran zsörtölődött: „Inkább nekem vennél egy szép kendőt, vagy kötőt azon a rengeteg pénzen!” A férj mindig azzal intette le: „Majd kapsz, nem is egyet, ha nyerünk a lottón.” Priberszkiné pénteken délelőtt meg akarta hallgatni a lottószámokat. De hiába kapcsolta be a rádiót, mert nem volt áram. Bosszúsan legyintett, aztán csakhamar meg is feledkezett az egészről. Szombaton munka közben egyszeresük figyelmeztetik a munkatársai: „Te, valami baj lehet nálatok, nézd, hogy rohan a fiad a barátja kerékpárjával!” Megijedt, de rémülete csakhamar nagy örömre vált. A fia azzal a hírrel jött, hogy egyik lottószelvényük — amelyiken négy találat van — több mint százezer forintot ér. Bezzeg nem haragudott már az urára a „kidobott” pénz miatt! Hiszen a kötő árából két szoba- és konyhabútort, mosó- és varrógépet, rádiót, televíziót vásárolnak, nyárikonyhát építenek. A két nagyobb gyerek kerékpárt is kap, ne kelljen a szomszédét kölcsönkérni, ha legközelebb ilyen hírrel szalad. A postás bácsi már rájött, hogy nem csoda történt a falujukban. Csak az emberek egy tapasztalattal gazdagabbak lettek. Saját szemükkel látták meg. mennyire érdemes lottózni. Es természetesen hasznosítják ezt a tapasztalatot. Losonczi Éva A szokatlan szárazság nagy figyelemre készteti az erdészet dolgozóit. Különösen ott, ahol vasút vezet keresztül az erdőn. Ilyen a Litke és Nóg- rádszakál közötti erdőrész is. Az elmúlt héten szombaton egész komoly kár keletkezhetett volna. A délután áthaladó személyvonat ismét begyújtotta az erdőt. Nógrádszakálból Litke felé haladó személyvonat miután elhagyta az egyik sűrű, bokros és nagy fűvel telt erdőrészt, füst és magas láng csapott fel az erdőből, amelyet Sárkány József határőr honvéd vett észre. Azonnal hozzálátott a tűzoltáshoz, miközben riasztotta a rárósi őrházat, az őrház pedig a Lit- kéi állomást és Nógrádsza- kál községet. Nógrádszaká! községből Nagy Ferenc a községi tanácselnök azonnal a tűz helyére sietett, miközben készenlétben volt a honvédség is. A tüzet a Litkéről jött állomásvezető, a rárósi őrháznak a vezetője, a tüzet észlelő Sárkány József honvéd és Nagy Ferenc a községi tanács elnöke lokalizálni tudták, miközben Nógrádszakálból újabb segítség érkezett. így tudták megakadályozni, hogy komolyabb kár nem keletkezett a vonat gyújtotta erdőtűz nyomán. Nagyon helyes volna, ha a MÄY is körültekintőbben, szikrafogókkal közlekedtetné a vonatokat, de az erdészet is figyelőszolgálatot állítana a vasutak mentén az erdőtüzek megakadályozására. Az üzletek higiéniájáról A Nógrádi Népújság szeptember 20-i számában interjút közölt a KÖJÁL igazgatójával, amelyben több fontos közegészségügyi probléma között szóba került az is, hogy a betegségeknek a terjedését jelentősen elősegíti az üzletekben és a szórakozóhelyeken az ételek és italok nem megfelelő kezelése. Teljes mértékben igaza van abban a KÖJÁL igazgatójának és örvendetes dolog lesz, ha sürgősen megkezdik az eladók szakmai kiképzését ezen a téren is. Szerintem azonban nemcsak egyes ételek és italok szakszerűtlen kezelése az oka a járványok terjedésének, hanem elsősorban az, hogy az üzletekben a felvágottakat és más csomagolatlan élelmiszereket takaratlanul hagyják a pulton, s azokon a legyek I rajai vígan korzóznak. Tu- I dott dolog ugyanis, hogy elsősorban a legyek a terjesztői mindenféle járványos betegségnek, s amikor ezt többször szóvátettem az üzletekben, hol fölényes, hol goromba válaszokat kaptam. Á másik dolog: az olyan árukat, amelyekhez kézzel nem ér az eladó, a pénztárnál kell fizetni, ellenben a kenyér és péksütemény árát az eladó veszi el és a pénz által bacilusokkal fertőzött kezével nyúl a kenyérhez, péksüteményhez. Szerintem nagy lépést tennénk a járványok megelőzési terén, ha sürgősen, még a hosszadalmas szakmai képzés megkezdése előtt köteleznék tiz üzletek vezetőit az élelmiszerek letakarására és a kenyér fizetési módjának meg. változtatására. Hajnal László
