Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-07 / 81. szám

1961. október 7. Napirenden: a vidékről bejáró dolgozók Falun élő, de a városi gyá­rakban dolgozó munkásaink fontos részét képezik a mun­kásosztálynak. A velük való törődés, nevelésük, politikai felvilágosításuk fokozása egy­részt a munkásosztály hely­zete, másrészt a falu szocia­lista megszilárdítása szem pontjából végtelenül fontos. A Salgótarjáni Acéláru­gyárban 1600 vidékről be­járó dolgozó van. Ezeknek túlnyomó része végképpen eljegyezte magát az iparral, töredékük még bizonytalan­kodik, hogy visszatérjen-e a mezőgazdaságba. A falun végbement nagy átalakulás óta sokkal fe­gyelmezettebben dolgoz­nak, kipihentebben jön­nek a gyárba és így jobb munkát is végeznek az előző években kétlaki dolgozók. Érdekeltségük megnőtt s bár a kezdeti nehézségekkel bajlódó otthoni termelőszö­vetkezeteknek lemérhető lé­nyeges segítséget nyújtanak, a gyárat mindinkább a szó valóságos értelmében tekintik magukénak. Ezért a gyár mozgalmi szerveinek, gazdasági irányí­tóinak meg kell adniok a lehető­séget a vidékről bejárók szakmai képzéséhez, álta­lános műveltségük emelé­séhez.----------------4“*^ Ok tóber 10—11—12 és 13-án négynapos népművelési ta­pasztalatcserét rendeznek Sal­gótarjánban négy megye nép­művelési szakembereinek részvételével. A tapasztalatcsere megbe­széléssorozaton részt vesznek a megyei tanácsok vb. mű­velődési osztályának isme­retterjesztéssel foglalkozó szakemberei, a megyei könyv­tárak vezetői és a Műve­lődésügyi Minisztérium kép­viselői. A tapasztalatcsere — A KISZ megyei bízott- I sága október 9-én megbeszé-1 lésre hívja össze aktíváit, | akikkel a KISZ mezőgazda­ságban végzendő időszerű fel­adatairól tárgyal. — Balassagyarmaton a Pa­lócföld Tsz fiataljainak át­lagosan 220 munkaegysége van. Közülük is kitűnik Ko- sik Mária, aki 2600 csibe gon­dozója és eddig 250 munka­egységet gyűjtött össze. — Szendehely község ki- szesei példásan veszik ki ré­szűket a társadalmi munká­ból. Az év első kilenc hó­napjában 780 órát dolgoztak, ebből hatszázat a helybeli termelőszövetkezetben. — A KISZ-szervezet ren­dezi meg Karancsalján októ­ber 7-én Megyeházi Mária és Romhányi József esküvőjét. Ebben a községben ez lesz az első KISZ esküvő. — A salgótarjáni Úttörő- ház zenekarából KlSZ-korosz- tályba lépett fiatalok több mint harmincán, továbbra is együtt maradnak és Virág László igazgató vezetésével megalakítják a Zeneiskola KISZ zenekarát. — Ifjúmunkás spartakiádot rendez a KISZ megyei bizott­sága az üveggyári sportpályán október 8-án azon fiatalok részvételével, akik eddig nem kapcsolódtak be a sportmoz­galomba. — Négyezer VIT sorsjegyet adtak el eddig Salgótarján KISZ és úttörő szervezetei, legtöbbet a tűzhelygyári, acél­árugyári, megyetanácsi fiata­lok és a gimnázium diákjai. — A Salgótarjáni Üveg­gyárban 100 fiatal vesz részt állami oktatásban: 1 egyete­Ezek a dolgozók első számú, mindennapos agitátorai le­hetnek a párt politikájának, második ötéves tervünk cél­kitűzéseinek a dolgozó pa­rasztság között. Helyes felvi­lágosítással segitséget adha­tunk nekik ahhoz is, hogy a kevésbé jártas emberek kö­zött az igazságnak megfele­lően magyarázzák meg a nem­zetközi helyzet változásait, ezzel elejét vegyék a rém­híreknek és szükségtelen fel­vásárlásoknak. Tudósítónk jelenti: Az április hó elején az egész város területén kezde­ményezett hagyományos tisz­tasági mozgalom egyre széle­sebb méreteket ölt. A motor, a vezérkar szerepét — a ko­rábbi évek gyakorlatához ha­sonlóan — az idén is az egészségügyi állandó bizottság tölti be, melynek lelkes aktí­vái fáradhatatlanul végzik az üzemek, vállalatok, üzletek és középületek köztisztasági vizsgálatát, ellenőrzését. örvendetes tény, hogy a nemrég működő kozmetikai szalon higiéniai és tisztasági-------------­cé lja a Nógrád megyei jó tapasztalatok felhasználása, amelyek különösen az is­meretterjesztő munkában és a munkásakadémiák tevé­kenységében hasznosíthatók majd. A program szerint a nép­művelési szakemberek három csoportja üzemi és bányate­lepi munkásakadémiák tevé­kenységét vizsgálja felül, két csoportjuk pedig a könyvtá­rak munkájával ismerkedik. ----------------­I men, 43 középiskolában, 45 általános iskolában, 11 pedig I egyéb iskolában tanul. — Palotáson október 22-én rendezik meg a tsz-fiatalok és ifjúmunkások járási sport- találkozót egésznapos sport­műsor keretében. — A KISZ és a városi Jó­zsef Attila kultúrház közös szervezésében hamarosan tánc- és illemtanfolyam kez­dődik Salgótarjánban. — A 211. számú iparitanuló­iskolában három helyiség sza­badul fel tanterem céljaira, mert a jelenleg ottlakó ipari tanulók az Építővállalat szál­lójában nyernek elhelyezést. — Ezerháromszáz üzemi és középiskolás fiatal segédke­zett a múlt vasárnap Balas­sagyarmaton a városi csator­nahálózat építésénél. — A legjobb újítók közé tartozik a Salgótarjáni Üveg­gyárban a nemrég alakult KISZ újítóbrigád. Simor Imre és Marek Aladár eddig 3—3 újítást adtak be, amelyeknek értéke 20—30 ezer forint. — Az acélárugyári párt- bizottság VB ülésen tárgyalta meg a KISZ alapszervezetek- nek a szervezeten kívüli és vidéki fiatalok között végzett politikai nevelő és felvilágo­sító munkáját. — Megrendezték Nógrád községben az általános isko­lából az idén kimaradt KISZ- tagok találkozóját, amelyen a fiatalok elmondották eddigi tapasztalataikat és további támogatást kértek munkájuk­hoz. A KfSZ intenzíven fog­lalkozott már eddig is a fia­talokkal. akik valamennyien besegítettek a nyári mező­gazdasági munkákba. A gyári pártbizottság olyan határozatok végrehajtását tűzte ki célul, hogy a mun­kásszállító autóbuszokon, a várakozó helyiségekben, szál­lásokon és a községekben egyaránt rendelkezhessenek a dolgozók a jól tájékozottság legfontosabb eszközeivel. Rendszeres előadásokat tarta­nak nekik lakóhelyükön, saj­tótermékekkel, könyvekkel látják el őket és feladatokat bíznak rájuk közvetlen kör­nyezetük nevelésére, felvilá­gosítására. szempontból minden igény ki­elégítésére képes. Ugyanez vonatkoztatható a tanácsháza épülete mellett levő férfi fod­rászüzletre is. Nem mondható ez el a női fodrász üzemegység­re, melynek helyisége igen elhanyagolt álla­potú, fala leverve, padló­zata piszkos. A Műanyagkészítő KTSz telepén a szűk udvar okoz sok nehézséget. A bővítési le­hetőséggel élni nem tudnak, mert az üzem területén lakó család kiköltöztetése akadá­lyokba ütközik. Az udvaron mérgező anyagokat tartalmazó festékeket, vegyszereket tá­rolnak, melyek állandó és közvetlen veszélyt jelentenek az ott játszadozó gyermekek­re. örvendetesen javult az utóbbi időben a Rákóczi úti tejbolt kulturáltsága. A korábbi gyakorlattal ellentétben, ma már kü­lön személy végzi a ta­karítást és a kiszolgálást, s a péksütemény eladásá­nál selyempapírt használ­nak. Az Árpád utca sarkán üze­melő pékműhely helyzete kri­tikán aluli. A kicsi udvarban sertéseket tartanak, sőt ugyanott trágyát is tárolnak. A Palócföld Termelőszövetke­zet udvarán is hibák vannak a trágyatelep kezelésével, mert bizony nem épületes látvány, amikor annak leve az utcára csordogál. IRODALMI SZÍNPAD MEGALAKÍTÁSÁNAK TERVE A GIMNÁZIUMBAN A Salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban irodal­mi színpad létrehozását ter­vezik a fiatalok. Az irodalmi színpad a ter­vek szerint nemcsak a gim­nazista fiatalok műveltségé­nek gyarapításiát segítené elő. úgy képzelik, műsoruk­kal munkásszállásokra, és termelőszövetkezetekbe láto­gatnak majd el. Az úgynevezett „csempés” italbolt tisztasági állapota ja­vuló tendenciát mutat ugyan, a kézmosás viszont még min­dig nem folyóvízzel, hanem csupán igen kis mosdótálban történik. A 125. sz. csemege­üzletben többfajta élelmiszer- cikk tárolása sok kifogásolni valót hagy maga után. A húsáru például nincs megfelelő fedett helyen kezelve, s ez a körül­mény szabad vadászterü­letet jelent a legyek szá­mára. Az ellenőrzések kiterjedtek az általános iskolák tiszta­sági helyzetének felmérésére is. Ilyen vonatkozásban min­denekelőtt a Petőfi általános iskola érdemel említést, amely mindenféle szempontból mél­tán nevezhető az ott tanuló gyermekek második otthoná­nak. Csak az elismerés hang­ján lehet szólni az újkóvári „fiók”iskolá- ról is, melynek közvetlen környéke valóságos virá­goskert benyomását kelti, tantermei pedig gondozott téli kertre emlékeztetik a szemlélőt. A tisztasági őrjáratok to­vább folynak. Közel száz fá­radhatatlan társadalmi aktíva áldozza fel szabadidejének, pihenésének egy részét, hogy a maga obulusával is tevőle­gesen hozzájáruljon városunk köztisztasági helyzetének to­vábbi javulásához. A záró kiértékelések rövidesen meg­kezdődnek. Gyürky Zoltán A/T inden tanévkezdés egy- ben a szülői munka- közösségi munka megindulá­sát is jelenti. Mielőtt a so- ronlevő feladatok tervezé­sével foglalkoznánk, szüksé­gesnek tartjuk néhány szót szólni az előző év munkájá­ról. Egyre több az olyan szülő, aki természetesnek ve­szi, hogy a szülők és az is­kola együttműködése nélkül elképzelhetetlen az ifjúság nevelése. Ez a tudomásul vevés nem passzív, hiszen ez önmagábavéve még nem je­lent segítséget. Szerencsére ez az együttműködés komoly munkában realizálódik. Az előző évben sokat fejlődött az iskola és a szülők kö­zött fennálló, kölcsönös biza­lom. Szép számmal sorolhat­nánk fel olyan eseteket, ami­kor a szülők tanácsért for­dultak az iskolához, a ne­velőkhöz: miként segítsék gyermekük otthoni munká­ját, miként alakítsák, formál­ják jellemvonását, készítsék elő a dolgos, munkás fel­nőttkorra? A nevelők is el­mélyültebben foglalkoztak a pedagógiai kérdésekkel a szü­lők jelenlétében, mert látták érdeklődésüket, segíteni aka­rásukat. A szülők többsége belátta, hogy az otthoni pe­dagógiai kultúra fejlesztése nélkül, nem tudnak eleget tenni szülői hivatásuknak, tá­jékozatlanságuk lazíthat azon a kapcsolaton, mely meg kell hogy legyen gyermek és szülő között. A szocialista elvek hangoz­tatása még feladatokat ró a nevelőkre, szülőkre egyaránt. Ez elsősorban az otthoni ne­velés minőségi megváltozta­tásában kell csúcsosodjon ki. Ez jelenti az 1961/62-es tan­év fő feladatát. Emelni kell ix családi nevelés és az is­kolai nevelés közös munká­jának hatékonyságát, a tanu­lók szocialista szellemben való nevelése terén. El kell érnünk, hogy a családi ne­velésben is a szocialista esz­mék váljanak uralkodóvá. Ennek érdekében helyes, ha minden szülő emeli ezirányú képzettségét, műveltségét. Szé­lesíteni kell a pedagógiai té­mákkal foglalkozó sajtóter­mékek olvasótáborát. Ezt a célt szolgálta a Magyar Nők Országos Tanácsa által leadott anyag is, mely külön-külön foglalkozik az általános is­kola I., V., VIII. és a közép­iskola I. és IV. osztályának problémáival. Az 1961—62-es tanév az is­kolareform első éve lesz. Az előző év tantervi vitái során számtalan szülő ismerte meg a reform téziseit, s tette ma­gáévá annak célkitűzéseit. Legtöbb szülő örömmel üd­vözölte a munkára nevelés új formáját. Elkövetkező idő­szakunk kiemelkedő feladata, hogy a szülők segítsék az iskolát abban a munkában, mely a fizikai munka meg­szerettetését helyezi előtérbe. A közösségi nevelés elkép­zelhetetlen a szülők hathatós segítsége nélkül. Nem lehet az úttörőcsapat munkáját teljessé tenni a szülői munkaközösség támo­gatásának hiányában. A fel- világosító munkában együtt kell, hogy járjon a nevelő- testület és a szülői munka- közösség. így válik egységes­sé. s ennek következtében erőssé az iskola és a szülői munkaközösség együttműkö­désén alapuló munkája. Persze az anyagi támoga­tás is szerepel a feladatok között, de sokkal kisebb mér­tékben,, mint az előző évek­ben. Ellene vagyunk a gyűj- tögtésnek, mert sok eset­ben kellemetlen helyzetbe kerülnek a pedagógusok, s amit rendszerint egy-két túl­buzgó szülő kezdeményez. Az anyagi támogatás — ha ilyen mégis szükséges — mindig közös célt szolgáljon. A kul­turális, oktatási intézményt, emelje egészségügyileg és esz­tétikailag iskolai körülmények színvonalát. A szülői munkaközösségek­re még nagyobb feladatok hárulnak mindeddig. Részt kell vállalniuk az iskola- reform megvalósításából.* Te­hát nagyobb körültekintéssel, gonddal, és tervszerűsítés- sel segítsék az iskola mun­káját. Részükre is igyekez­nek az illetékesek minden tá­mogatást megadni. Többek között a Megyei Nőtanács Pe­dagógiai Bizottsága a jövőre vonatkozólag messzebb menő segítséget ad a munkához. De a szülői munkaközösségek igényeljék is ezt a segítség- adást. Ha szülők, pedagógu­sok összefognak, akkor eb­ben a tanévben még nagyobb eredményeket érünk el. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Miért lassú az Építőipari Vállalat termelékenységének fejlődése? Évről évre nagyobb feladat hárul az állami Építőipari Vállalatra, hogy megyénk te­rületén kielégíthesse a jelent­kező építési igényeket. Az országos irányelvek a vállalatra vonatkozóan is meg­határozzák a termelékenység és műszaki színvonal emelé­sének fejlesztési irányszámait. Annak ellenére, hogy az el­múlt évek eredményei a mű­szaki-gazdasági mutatók tük­rében javulnak és a válla­lat egy főre eső évi terme­lékenysége az 1958-as 101 771 forintról 1960-ban 114 918 fo­rintra emelkedett, nem ki- elégitőek, ha összehasonlít­juk az ország más megyé­jében dolgozó állami építő­ipari vállalatok hasonló mu­tatóival. A második ötéves terv épí­tési feladatai szükségessé te­szik. hogy az építőiparban, főként megyei vonatkozásban ugrásszerű fejlődés következ­zék be. Ebben a fejlődésben a fizikai munkaerő szak­szerű növelése csekély sze­repet játszhat. A műszaki fejlesztésnek tág lehetőségei, nyílnak az építőiparon belül. A válla­lati termelésnek jelentős há­nyadát képezik a megyében a második ötéves terv so­rán megépítendő lakások. Szükséges, hogy a beruházást előkészítő szervek, mind na­gyobb mértékben vegyék fi­gyelembe a helyi adottságok­ból eredő KAZÁNSALAK KÖZÉPBLOKK maximális felhasználását. Egyesek még ma is idegen­kednek ennek a korszem épí­tési technológiának az alkal­mazásától, holott a kísérleti munkaként megépített Zagy- vapálfalvi 24 lakás tapasz­talatai erre semmilyen okot nem szolgáltatnak. A közép­blokkos építési mód lehető­vé teszi a hagyományos épí­téssel szemben, hogy a mun­kahelyi tevékenységet össze­szerelő jellegűvé tegyük. Ez a körülmény mind a munka termelékenységére, mind pe­dig a munka minőségére igen kedvező hatású. A közelmúltban ugrássze­rűen emelkedett az építőipar gépesítettsége. Ha a vállalati számadatokat nézzük az egy főre eső 1958. évi 0,96 LE- vel szemben, 1960-ban már 1,98 LE- vei dolgoztunk. Az a tény, hogy három év alatt a gépállamány több mint kétszeresére emelkedett, nagy­mértékben elősegítette a vál­lalatot termelékenységi fej­lődésének elérésében. A JELENLEGI GÉPESÍTETTSÉG azonban meglehetősen egy­oldalú. A gépi kapacitás nö­vekedése, főként az emelő és szállítógépek terén volt ug­rásszerű. Sajnálatos körül­mény, hogy a vállalat egy­általán nem rendelkezik föld­munka géppel és az ösz- szes földmunkáknak 85 szá­zalékát jelenleg is kézzel vé­gezzük el. Csak az egy tö­megben kiemelendő, nagy földmunkák gépesítésére van jelenleg lehetőségünk, más vállalat bevonásával. Szüksé­ges, hogy felsőbb szerveink régi műszakfejlesztési igé­nyünknek helyt adjanak, hogy Salgótarjánban a szűk völ­gyi település folytán szük­ségszerűen végzendő nagyobb földmunkákat ne kelljen a továbbiak folyamán is teljes mértékben kézzel, nehéz fi­zikai munkával elvégezni. Szóvá kell tenni, hogy az építőipari műszaki fejlesztés­nek gátló tényezője A MUNKÁK EGYIDEJŰ NAGY SZAMA. Az építtető és tervező elő­készítő munka késedelmét igen gyakran a kivitelezési munka lerövidítésével kíván­ják bepótolni. Ez a tény még magában nem is jelentene problémát, mert az építőipari vállalatnak is az a célja, hogy a létesítményeket a le­hető legrövidebb idő alatt készítse el és adja át ren­deltetésének. A probléma az, hogy ez a jelenség általános és több esetben kényszerül vállalatunk idő előtt, alapos előkészítés nélkül munkákat megkezdeni. Az egy időben folyó nagyszámú munka miatt nem lehet az erőket, az irá­nyítást és az ellenőrzést kon­centrálni. Törekvéseink arra irányul­nak, hogy ezeknek a visz- szásságoknak elejét vegyük és lehetőleg egy időben kevés, de jól előkészített, gépesített munkahelyen dolgozzunk. Szükséges, hogy ezt a válla­lati törekvést a helyi irányító és építtető szervek is ma­gukévá tegyék; Az építőipar műszaki fej­lesztését fogják elősegíteni azok a tervbevett intézkedé­sek is, melyek a salgótar­jáni központosított és osztá­lyozott adalékanyagot felhasz­náló betonkeverő telep lé­tesítésére irányulnak, továbbá a szerelőipari munkák során bevezetésre kerülő nagyobb- fokú előgyártási tevékenység is. Az utóbbi időben súlyt helyeztünk és további fej­lesztési terveinkben is szere­pel A SZAKIPARI MUNKÁK GÉPESÍTÉSE, ennek eddigi eredménye az, hogy a nehéz fizikai mun­kát igénylő parketta gyalu- lást közel 100 százalékban gé­pesítettük. Szükséges, hogy a műsza­ki fejlesztési törekvések az építőiparon belül is társa­dalmi üggyé váljanak, mert csak így válik lehetővé a megnövekedett építési prog­ram eredményes végrehajtása. Patay Árpád főmérnök Négynapos népművelési tapasztalatcsere Salgótarjánban A KISZ-élet hírei A tisztasági őrjáratok nyomában Balassagyarmaton A szülői munkaközösség feladata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom