Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-28 / 87. szám

1961. október 28. NOSRADI NÍPDJBA8 Teljesíti kötelezettségét a jobbágyi Új Otthon Tsz Egyre növekszik az áruter­melés mértéke a jobbágyi Űj Otthon Termelőszövetkezet­ben. Az idén a termelőszövet­kezet a 800 katasztrális hold szántó után több mint 500 ezer forint értékű árut ad az államnak áruértékesítési ter­ve szerint. Ez a szám az 1962-es gazdasági évben to­vább növekszik, hiszen Job­bágyiban úgy készítették el a jövő év gazdasági tervét, úgy 1961. évi terv Hízottsertés 150 db Baromfi 2100 kg Tej 440 hl Tojás 10 500 db A termelőszövetkezetben az év folyamán minden lehető­ségét megteremtették annak, hogy maradéktalanul teljesít­sék az idei év árutermelési tervét. Hízottsertésből pél­dául a betervezett 150 darab­bal szemben a termelőszövet­kezet mintegy 171 hízósertést ad át az esztendő végéig az Állatforgalmi Vállalalatnak. Emellett terven felül mintegy 40 tenyészkocát a Tenyészál­latforgalmi Vállalattal kötöt­tek le. Az állatok egy részét már el is szállították. Az 1962-es gazdasági évben a meglévő 270 férőhelyes ser­téshizlalda alapanyagát a meglévő sertésállománnyal biztosítja a termelőszövetke­szervezik a növénytermesztés és állattenyésztés munkáját, hogy a lehető legtöbb meny- nyiségű árut 'értékesítsék, s az árutermelésből származó bevétel révén — a termelés újrabővítése mellett — növe­kedjék a szövetkezeti gazdák jövedelme is. Az értékesítésre kerülő árumennyiség az alábbiak szerint alakul az idén, s az 1962-es gazdasági évben: 1962. évi várható tény 200 db 5000 kg 550 hl 100 000 db (tenyész) zet, s a terv szerint mint­egy 10 tenyészkocával is töb­bet adnak át a Tenyészállat- f^-«oimi Vállalatnak, mint az. idei esztendőben. A tehenészetben nemcsak az állomány számszerű nö­velésével — a jövő évre 45- re emelik a tehénlétszámot jórészt saját nevelésből biz­tosítják a még hiányzó állato­kat — hanem az egyedenkén­ti hozamok növelésével biz­tosítják, hogy a betervezett tejmennyiséget értékesítsék. Az idei évhez viszonyítva mintegy 150 literrel nő az egyedenkénti tejhozam a termelőszövetkezetben, s ezzel, valamint a tehénlét­szám növelésével biztosított­AVAWVWVWvVvW/WVVWAWAVvVW'A'WAA/VVV'AVSŐ/WVW/VVVVWAŐÓ/'AVWWWAW A kiszáradt talaj meg­munkálása jobban igénybe veszi a gépet, lovat egyaránt. Van mun­kája bőven a varsányi tsz ková­csának is. nak látszik, hogy a termelő- szövetkezet 150—200 hektoli­terrel több tejet értékesítsen, mint az idei gazdasági évben. Megteremtik ehhez Jobbá­gyiban a férőhely és a meg­felelő gondozó mellett, a szükséges takarmánymennyi­séget is. A termelőszövetkezetben az 1962-es gazdasági évben egy ötezer férőhelyes csibe­nevelőt építenek saját erő­ből a meglévő 3 ezer férő­helyes mellé, s így megte­remtik a lehetőségét annak, hogy 8 ezer csibét és kétezer kacsát neveljenek fel. A ka­csanevelés már az idén is igen jelentős jövedelmet hoz a közösségnek. Ez pótolja a kiesést, amit az idén a ba­romfivész jelentett. Éppen ezért a következő gazdasági évre igen gondosan alakítják ki a törzsállományt, hiszen a tervet teljesíteni akarják jö­vőre is, s a 100 ezer tény ész­tojás értékesítése komoly pénzjövedelmet hoz a szövet­kezetnek. Feladataink az állattenyésztési munka, az állati hozamok növelésében A termelőszövetkezetek megszilárdításának időszakában az állatállomány tervszerű növelése mellett egyik legfontosabb feladatunk az állattenyésztési munka színvonalának állandó javítá­sa, és emelése. Számtalan példa bizonyítja, ahol helye­sen van e munka megszervez­ve, ott. az állattenyésztés a legjövedelmezőbb üzemágak egyike, míg az alacsony szín­vonalú állattenyésztési mun­ka ezen üzemág eredményte­lenségét, vagy éppenséggel veszteségessé válását eredmé­nyezheti. Termelőszövetkezeteink túl­nyomó többsége jelentős ered­ményeket ért el az elmúlt évek során a szántóföldi nö­vénytermelés színvonalának emelése területén. Nem mond­ható azonban ez el az állat- tenyésztési munka színvona­lát illetően. Ismerünk terme­lőszövetkezeteket, amelyekben az állattenyésztési munka színvonalában visszaesés kö­vetkezett be. Ritkán ugyan, Gazdag árukészlettel készül a télre a földművesszövetkezeti kereskedelem IGAZGATÓSÁGI ÜLÉS A MESZÖV-NÉL Igazgatósági ülést tartott , a MÉSZÖV szerdán délelőtt Salgótarjánban. Az ülés részt­vevői megvitatták a földmű­vesszövetkezeti kereskedelem őszi, téli felkészülésének fel­adatait, az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Beszámoló hangzott el a burgonyafelvá­sárlás. valamint a burgonya­tárolás helyzetéről. Tekintet tel arra, hogy a következő hónap takarékossági hónap lesz, az ülésen megtárgyal­ták azt is, hogy milyen in­tézkedéseket hajtanak végre a ,takarékossági hónap sike­res eredményei érdekében. Tervek Széc§ényből A szécsényi II. Rákóczi Ter­melőszövetkezet újabb 100 dolgozó paraszttal, s több mint 500 hold földterülettel növekedett a hetekben. Az évek óta egyenletes jó ered­ménnyel dolgozó tsz-hez csat­lakozott a benczúrfalvi ter­melőszövetkezet. A megnövekedett szécsényi gazdaság már a változott hely­zetnek megfelelően állította össze terveit, amelyekben a táblásítási és szakosítási tö­rekvések is jelentős mérték­ben érvényesülnek. Az eddigi gyakorlattal szemben a pös­tyén-pusztai üzemegységben megszűnik a búzatermesztés, ezzel szemben 20 holdon ká­poszta, 45 holdon pedig vető­burgonya termelésére térnek át. A benczúrfalvi gazdaságban a növénytermesztés terén az egyesülés első évében nem történik lényeges változás, az állattenyésztés azonban úgy alakul, hogy megszűnik a sertéstenyésztés, majd a ké­sőbbiekben a tehenészet, ez­zel szemben lényegesen növe­kedik az adottságoknak jól megfelelő juhtartás. Októberi „kenyércsata“ Október 21-ig, az elmúlt hét utolsó napjáig Nógrád megyében több termelőszövetkezet volt, amely jelenthette, hogy a rendkívül nehéz talajviszonyok között is megfelelt vállalásának: elvetette a kenyérgabonát. Erdötarcsa, Kisbágyon, Bokor, Garáb, Kozárd, Szirák, Csécse, Pusztaberki termelőszövetke­zetei lettek úrrá elsőknek a szántás-vetés mostani gátló körülményein. Ez a jelentés a szám­szerű tényeken túl is mutat valamit: az első nyolc közül hét község ugyanis a pásztói járás­ból való. Ha az eddigi eredményt ebből a nézőpontból külön is értékeljük, arra kell következtet­nünk, hogy a munka megszervezése, gép- és igaerö kihasználása ebben a járásban a legtervsze­rűbb, traktoristáink és szövetkezeti parasztjaink itt értették meg leginkább a vetési munka idő­ben történő végzésének a jövő nyáron majd mázsákban mérhető jelentőségét. A pásztói járás most kétségtelenül országos viszonylatban is az elsők között tart, éppen ezért helytelen lenne lebecsülni a megye többi járásának fáradságos szorgalmát. A vetési munka me­netének az utóbbi héten mindenfelé tapasztalt gyorsulását bizonyos mértékben a lehullott csapa­dék is segítette, de nagyobb részben az, hogy a munka az előzőnél még szervezettebbé vált, a könnyű és nehéz traktorok fokozottabb hasznosítását igen sok helyen kettős műszak biztosítja s a fogatos vetőgépek sem tétlenkednek. Ennek eredménye, hogy a megye termelőszövetkeze­teinek zöme e hét végére befejezi a vetést s a még hátralévők is végeznek a feladattal novem­ber első napjaira. A cél érdekében azonban az szükséges elengedhetetlenül, hogy gazdaságaink a még hátra­lévő munkához is minden rendelkezésre álló erőt mozgósítsanak s ezzel biztosítsák a feltételeit a kalászosok minél eredményesebb hozamának. Gyorsuljon meg a betakarítás és a vetés de találkozunk olyan terme­lőszövetkezetekkel is, ame­lyekben az állattenyésztés kér­déseit harmadrendű kérdés­nek kezelik, s a tagság egy része a közös állatállomány felszámolásának káros állás­pontjára helyezkedik. Ezen termelőszövetkezetekben sem a tsz-vezetőség, sem a párt- szervezet nem foglalkozik kellő súllyal az állattenyész­tés fejlesztésének kérdéseivel, s így nem sok intézkedés tör­ténik az állattenyésztési mun­ka megjavításának érdekében. Lehet-e csodálkozni, hogy ilyen körülmények között az állattenyésztési mutatók je­lentős javulása helyett azok romlása következik be és je­lentős értékesítési bevételtől esik el a termelőszövetkezet? Köztudott, hogy az állat- tenyésztés jövedelmezőbbé te­leiének és az állattenyésztői munka megjavításának is egyik legfontosabb kritériuma a megfelelő szaktudással ren­delkező állattenyésztési dol­gozók helyes kiválasztása és munkába állítása. Ezt köve­tően gondoskodni kell szak­mai tudásuk állandó fejlesz­téséről is. Az élenjáró zoo- technikai módszerek beveze­tése és alkalmazása ezek nél­kül nem lehetséges. Éppen ezért az a termelőszövetkezet jár el helyesen, amelyik dol­gozóinak továbbképzéséhez minden alkalmat megragad, s nem vonakodik az áldozat- vállalástól sem ennek érde­kében. A z állattenyésztési mun- ka megjavításának és a hozamok mennyiségi és mi­nőségi növelésének másik fon­tos tényezője az okszerű ta­karmányozás követelményei­nek állandó szem előtt tar­tása, mert a rapszódikus takarmányellátottság a meny- nyiséget és a minőséget il­letően a termelési mutatók ingadozásaiban jól észrevehető és gyakran jelentős bevétel kiesést okoz. Következmé­nyeit kijavítani, ugyanakkor sokkal nehezebb, mint a már elért eredményt, illetve szin­tet tovább javítani. Nem egy esetben a szakszerűtlen ta­karmányfelhasználás eredmé­nyez hasonló jelenségeket és sok esetben a takarmány pa­zarlásához vezet. Ez esetben is a szükséges szakértelem, illetve a jól felkészült szak­emberek hiányában kell ke­resnünk a hibák okait. Gátló körülményként je­lentkezik termelőszövetkeze­teinkben ma még az a tény is, hogy nem kívánatos mér­tékű az állattenyésztés tagolt­sága, elaprózottsága. így gyak­ran minden állatfaj képvi­seltetve van, általában kisebb- nagyobb létszámmal. Az egyes állatfajokon, mint állatte­nyésztési ágazatokon belül az elaprózottság még tovább fo­kozódik azok tenyésztői, vagy árutermelő jellegének meg­felelően. Ez a tény ered­ményezi, hogy például a szarvasmarha-tenyésztésen be­lül egy időben tehenészettel, mesterséges borjúneveléssel, növendék üsző- és tinó­neveléssel, továbbá szarvas­marha-hizlalással is foglalkoz­nak termelőszövetkezeteink elaprózott tételekben. Ez a körülmény már egymaga is gátolja a tenyészidői, illetve árutermelői tevékenység bő­vítését és szakszerűbb meg­szervezését. Az előállított ter­mékek költsége magas és ugyanakkor az értékesítési le­hetőségek nincsenek kihasz­nálva a magasabb értékesí­tési egységárak elérése ér­dekében. Az adott esetben e prob­léma megoldására egyetlen ésszerű megoldás kínálkozik — a termelőszövetkezetek kö­zötti kooperáció, ideiglenesen járási szinten a járási taná­csok mezőgazdasági osztályai­nak elvi irányítása mellett. Jóllehet e megoldás több ter­melőszövetkezet részéről vitás kérdéseket vethet fel, mégis helyénvaló lenne ennek be­vezetése annál is inkább, minthogy a vitás kérdések mindegyike közmegelégedéssel oldható meg, s ugyanakkor jelentős többletbevételhez juttatja a termelőszövetkeze­teket már az első évtől kezd­ve. E terveknek megfelelően minden járásban az arra leg­megfelelőbb termelőszövetke­zeteket jelölnék ki és bíz­nák meg például a tenyész- üszők nevelésével, avagy az egyes korcsoportokba tartozó növendékbikák hizlalásával. Más termelőszövetkezetek pe­dig az így felszabaduló férő­hely kapacitásukat akár a tehénlétszám növelésére, akár pedig más állatfajok elhelye­zésére és felfejlesztésére hasz- nálhtnák fel. növelve ezáltal is elsősorban az árutermelő tevékenységüket. Az állat- tenyésztés ilyen fokú specia­lizáltsága az egyes termelő­szövetkezetekben megterem­tené a nagyüzemi módszerek kiterjett alkalmazásának na­gyobb lehetőségét és az ál­lattenyésztési munkák gépe­sítésével a költségek jelen­tős csökkentéséhez vezetne. IMásodik ötéves népgazda- sági tervünk az állat- állomány számszerű növelése mellett az állattenyésztési munka színvonalának javí­tását. és a hozamok jelentős növelését állítja elénk a költ­ségek egyidejű csökkentése és a munka termelékenységének állandó növelése mellett. E feladatok maradéktalan meg­valósítása érdekében már most meg kell tennünk min­den szükséges intézkedést. Éppen ezért a termelőszövet­kezetek vezetőségei és párt- szervezetei előtt e kérdések alapos vizsgálata és a szük­séges konkrét intézkedések meghozatala kell hogy a leg­fontosabb feladatok egyikét képezze. Cs. Nagy László % Szervezettebb, gyorsabb munkával pótolják a lemaradást Két és fél hónapnál kevesebb idő van csak hátra az év vé­géig, s még igen sok termelőszö­vetkezetben nem készültek el az év elején tervbe vett mezőgaz­dasági létesítmények, valamint nem fejezték még be a téliesítési munkákat. Erről a lemaradásról legutóbb a megyei tanács mező- gazdasági osztálya által rendezett beruházási értekezleten már szól­tak. Ott említették azt is, hogy e tekintetben a legrosszabb mun­kát a rétsági járásban végezték. Az eredménytelenség fő oka az, hogy a járás vezetői, valamint a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda nem tekintette más fel­adatokkal egyenértékű feladatnák a járás termelőszövetkezeti épít­kezéseit. Ezt bizonyítja az is, hogy nyolc olyan termelőszövet­kezet van a járásban, ahol októ­ber 1-én még nem kezdték meg az építkezést. Jellemző az is — s ez már a termelőszövetkezeti vezetők felelősségét veti fel —, hogy egy-egy munkahelyen négy- t ember dolgozik. A létszám­hiány nem lehet ellenvetés, mert a munkaerő ésszerű csoportosí­tásával megoldható lett volna az építkezési munkák előrehaladása. Ez az áldatlan helyzet nem is­meretlen a járás vezetői előtt, s már történtek intézkedések az építkezési munkák mielőbbi be­fejezése érdekében. Legfontosabb­nak tartják, hogy az őszi mun­kák mellett a rendelkezésre álló erőt — valamint ahol szükséges, külső erőt is — az építkezésekre fordítsák. A -Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda pedig intézked­jen is, hogy a tervbe vett négy darab szerfás épület megépüljön, mert bárom épületnél már fel­állították a szerfát, azonban a téliesítést egy épületnél sem vé­gezték még el. Egy szerfás épületnél pedig még semmiféle munkát nem. végeztek. Egyetér­tünk azzal, hogy csak abban az esetben tudják megváltoztatni a rétsági járásban ezt az áldatlan helyzetet, ha a következetes munkaszervezés párosul a szigorú ellenőrzéssel. Fontos, hogy a késői vetések­nél növeljük az egy kát. hold­ra szükséges vetőmag mennyi­ségét. Október utolsó napjai­ban november elején már fo­lyóméterenként célszerű 75, sói 80 csírázó magot is vet­ni. ami katasztrális holdan­ként 120—125 kg búza vető­magot jelent. Barlai Gábor Szövetkezeteket segítenek A Kisterenyei Állami Gaz­daság dolgozói több, mint 1300 katasztrális hold terü­leten elvetették az őszi gabo­naféléket. A munkákban nagy szerep jutott a gépek­nek, hat 'lánctalpas traktor mindvégig kettős műszakban, éjjel, nappal dolgozott. A vetés után a gazdaság­ban van még bőven szántani való a tavasziak alá s most már ehhez a feladathoz lát­nak a dolgozók, mert a ta­pasztalat szerint az idei *jó kukoricatermést jórészt az idejében elvégzett megfelelő talajelőkészítés eredményez­te. A Kisterenyei Állami Gaz­daság a vetés befejezése után három traktorával a zabariaknak, vizslásiaknak és karancslapújtőieknek . nyújt segítséget. Egyébként a gaz­daság már egy hónapja befe­jezte 400 katasztrális hold si­lókukorica betakarítását és a silótakarmány bázis megte­remtése érdekében a szemre termesztett kukorica szárát is ' felhasználja. öi » lomások és termelőszövetke­zetek minél több gépet dol­goztassanak kettős, iagy nyúj­tott műszakban. Ezekben a napokban gondolni kell arra is, hogy a talajelőkészítés és vetés megelőzze az őszi mély­szántást, nehogy a munkák sorrendjének megváltoztatása ez őszi vetéseket gátolja. Ilyenkor felvetődik a kér­dés, mit tegyenek a jó ter­més érdekében azok, akik megkéstek a vetéssel? A ve­tési munkák második sza­kaszában gyorsítsák meg a betakarítást azokról a terüle­tekről, v.hová őszi búza kerül. Nagy adagú műtrágyázással igyekezzenek jobban kielégí­teni a növények tápanyag igé­nyét. étiről évre megismétlődő nagy munkát jelentő feladat. A hol- dankénti nagytömegű kuko­ricaszár betakarításának jól bevált eszköze a silókombájn. De az sem, helyes módszer, hogy ahol van silókombájn, ott minden kukoricdszár a silókombájnra vár. Kézzel is vágni kell a szárat, hogy a géppel és kézzel levágott szár együttes területe elegendő te­ret nyújtson a szántó trak­toroknak. A talajelőkészítési munkák meggyorsításának másik le­hetősége az, hogy a gépál­A kenyérgabona-vetések gyors befejezésével párhuza­mosan nagyon fontos a be­takarítás mielőbbi befe­jezése. A legsürgősebb be­takarítási munka most még a földeken levő cukorrépa ki­szedése, a kukorica letörése, illetve kxikoricaszár levágása. A tapasztalatok azt mutat­ták, hogy a termelőszövet­kezetek elsősorban azokat a területeket takarították be. ahová kenyérgabona követke­zik. A kukoricaszár betakarítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom