Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-11 / 82. szám

4 NÖGRADI népújság 1961. október 11 KÁROS NÉZET . RÓNABÁNYA: Bevonul a tech­nika a százesztendős salgórónai bányákba Is. Az 1962-es tervév felkészülésének egyik igen fon­tos mozzanata lesz, hogy a Duc- los Bányagépgyár által készített legújabb típusú Kóta-féle fel­rakó gépből kettőt ennek a bá­nyának biztosítanak. A két új gépet valószínű fejtési munka­helyeken üzemeltetik majd. KANYAS: A bánya termelése eddig nagyon egyoldalúan, a nyugati rész felé tolódott el. En­nek kiegyensúlyozására megkezd­ték a dél-keleti fővonal feltárási munkálatait, ahol rövidesen szén­re érnek. Ezzel egyidőben az új ereszke telepítése is kezdetét veszi, újabb szenelő munkahelye­ket nyernek Kányáson. TIRIBES: Legfontosabb munka most, a nyugati ereszke légvága­tának átépítése. Ezen fáradoznak most a tirlbesi bányászok, s 200 méter hosszban rövidesen el is végzik a kettős falazást. KAZÁR: Uj fejtési munkahe­lyek biztosítása céljából kamra­fejtést készítenek elő György- aknában. Tőkésen több száz mé­ter hosszban síncserét alkalmaz­nak, hogy kiküszöböljék az ebből származó karambolokat, biztonsá­gosabbá tegyék a szállítást. SZOROSPATAK: Uj meddő­hányót létesítenek a bányánál. A jelenlegi meddőhányónál már nincs döntési magasság, s a meddővel rakott csillék ürítése nehézkes. Az új meddőhányó — amely rövidesen meginidul - a csillék forgási sebességét is elő­segíti. Késsülnek a jövő évi műszaki fejlesztési tervek TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOKON VITATJÁK MEG A PROGRAMOT Megyénk iparában megkezd­ték az 1962. évi műszaki fej­lesztési tervek előkészítését. Az elmúlt évek gazdag ta­pasztalatai alapján új voná­sokkal gazdagodik ez a terv- készítés, és a jelek szerint a végleges tervek is reálisab­bak, célirányosabbak lesznek, mint a korábbi években. TÖBB EZER MUNKÁS RÉSZVÉTELÉVEL KÉSZÜL A TERV AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN A Salgótarjáni Acélárugyár­ban már hetekkel ezelőtt kö­zölték a gyár egyes osztá­lyaival és üzemrészeivel a műszaki fejlesztési terv irány­számait. Az előzetesen ki­alakított elgondolások alapján csoportosítják a beérkezett ja­vaslatokat, végzik el a szük­séges gazdaságossági számí­tásokat. A terv elkészítésében már eddig is számos műszaki és fizikai dolgozó vett részt. A napokban folyó utolsó simí­tások után ismét a gyáregy­ségek, az üzemek vezetői, munkásai elé került a jövő évi műszaki fejlesztési terv. Termelési tanácskozásokon vi­tatják meg a munkásokkal a tervezet legfontosabb pont­jait. A gyár több ezer mun­kásának véleménye alapján összesítik a végleges tervet, amely november 15-ig készül majd el. A TÜZHELYGYÁRIÁK CÉLJA: A TERMELÉKENYSÉG 6—8 SZÁZALÉKOS EMELÉSE Mintegy 80 javaslat érke­zett a Salgótarjáni Tűzhely­gyár műszaki vezetőihez an­nak nyomán, hogy a jövő évi műszaki fejlesztési terv elő­zetes elgondolásait eljuttatták az alsóbb műszaki osztály- vezetőkhöz. Ezekből a javas­latokból gyűjtötték össze azo­kat az elgondolásokat, ame­lyek a jövő évi tervbe be­kerülnek. illetve azokat, ame­lyek már az idén megold­hatók. A jövő évi fejlesztési terv fő témái között szere­pel a technológia korszerű­sítése, a munkaszervezés ja­vítása és a kisgépesítés. Az a cél, hogy olyan javas­latokat foglaljanak a terve­zetbe, amelyek biztosítják a termelékenység 6—8 százalé­kos növekedését és megterem­tik annak feltételét, hogy a mintegy 3,5 millió forintos megtakarítás nyomán 1—2 százalékkal csökkenjen az ön­költség. Hasonlóan más üze­mekhez, a Tűzhelygyárban is termelési tanácskozáson vi­tatják meg a jövő évi mű­szaki fejlesztési tervet, a vég­leges jóváhagyás előtt. NÉGYÉVES FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÜL AZ ÜVEGGYÁRBAN A Salgótarjáni Üveggyár­ban nemcsak az 1962. évi fej­lesztési tervet dolgozzák ki, hanem ezzel együtt egy négy­éves műszaki fejlesztési irány­elvet is készítenek a műszaki- technikai haladás érdekében. Az ez évben elért eredmé­nyek alapján a fejlesztési terv kidolgozására létrehozott bizottság már merészebb prog­ram megvalósítását javasolja a gyár számára. Az előirány­zott megtakarítás összege pél­dául közel egymillió forint­tal lesz magasabb jövőre, mint az idén várható telje­sítés. A műszaki fejlesztés fő irányait a gépesítés, a helyesebb létszámgazdálkodás, a kemencék kapacitásának jobb kihasználása, a korsze­rűbb technológia és ezzel pár­huzamosan a selejt csökken­tése jelenti. A tervezet el­készülése után november első napjaiban beszélik meg a gyár munkásaival a jövő évi műszaki fejlesztési főbb irány­elveket és a dolgozók javas­latai alapján megteszik a szükséges kiegészítéseket is. Intézkedéseink biztosítják a megnövekedett feladatok teljesítését Dr. Csillag József tröszti főmérnök nyilatkozata Az elmúlt napokban isme­retessé vált, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányá­szai előtt jövőre nagyobb fel­adatok állnak, mint ebben az esztendőben: naponta 40 va­gon szénnel többet kell a felszínre küldeni, mint az idén. Munkatársunk kérdést intézett dr. Csillag József elvtárshoz, a tröszt főmérnö­kéhez a jövő évi felkészülés­ről. — A tröszt az év eddig eltelt szakaszában jó erecímé­maradéktalan végrehajtását is. nyékét ért el. Milyen intéz­Véleménye szerint melyek kedésekre van szükség az azok a legfontosabb tenniva­utolsó negyedévben, hogy a lók, amelyek most bányáink tröszt eredményei tovább előtt — elsősorban műszaki javuljanak? vonatkozásban - állnak? — A Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt 1961. év első 9 hónapjában- igen' kedvező eredményeket ért el, mert tervét globálisan és részletei­ben is maradéktalanul telje­sítette. Ha a legfőbb mutató­kat vesszük alapul, úgy meg­állapíthatjuk, hogy az első 9 hónapban 102,5 százalékos termelést ért el s így három­negyed évre esedékes tervét 58 ezer tonnával teljesítette túl. Az összüzemi teljesít­ményben a tervezettel szem­ben 102,3 százalékos teljesít­ményt értünk el. A kalória­tervünket, illetve a beterve­zett eladási árat is némileg túlteljesítettük, közel 1 szá­zalékkal és ugyanakkor az önköltségi tervünket is a terv alatt sikerült teljesíteni, 98 százalékra. Ez azt jelenti, hogy az első 9 hónapban a tervhez képest kedvezőbb eredményt értünk el, ami a nyereségrészesedésben fogja hatását éreztetni. Ha még megemlítjük azt, hogy az első 9 hónap alatt előváj ási ter­vünket tröszti szinten teljesí­tettük, nemcsak összvágat, de fővágat és meddővágat terén <is, ha beszélünk még arról, hogy tovább növekedett a gé­pi felrakás és jövesztés és ez­zel együtt a gépek kihaszná­lása is, ha figyelembe vesz- szük, hogy az elmúlt három­negyed év alatt a korszerű biztosításban további emelke­dés mutatkozik, mert a ter­vezett 7949 fm-mel szemben Októberben az Ipolyon át lefektetik a Barátság kőolajvezeték határszakaszát Az Országos Kőolaj- és Földgázipari Tröszt, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság, a tervező vállalatok és a Kőolajvezeték Vállalat meg­bízottai nemrég két napon át Pozsonyban tanácskoztak az ottani Víz- és Energiagazdál­kodási Hivatal, s több más csehszlovák szerv illetékesei­vel a Barátság olajvezeték magyar—csehszlovák határ- szakaszának megépítéséről. A tanácskozáson az előze­tes helyszíni felmérések alap­ján kijelölték a pontos helyet, ahol a Csehszlovákiából Ma­gyarországra elágazó vezeték az Ipolyon át keresztezi a határt. Még szeptemberben el­készítették a határszakasz pontos építési térképét és a magyar tervezők kidolgozták a szükséges műszaki rajzo­kat. Ha továbbra is száraz marad az idő, a munkával pár nap alatt elkészülnek, mert jelenleg az Ipoly víz­állása egész alacsony és az megkönnyíti az építést. A vezeték magyarországi szakaszának építése különben tervszerűen halad, új szaka­szához érkezett: Csepel szi­getén a Százhalombattával szemközti Duna-parton fel­vonultak a Kőolajvezeték Vál­lalat dolgozói, hogy megkezd­Képünkön: a hegesztők „vég­telenjük” a csővezetéket A „szárazföldi” vezeték-építés a dolgozók verseny­vállalásának meg­felelően gyors ütemben halad és Rétság—Drégely-* H palánk térségében befejezéshez kö­zeledik. Az or­szághatártól 52 ki­ll; lóméter hosszan H nyúlik már le a |t nyomvonalon az f összehegesztett fi csővezeték, egé­szen örszentmik- ** lósig. 30—32 kiló- f méternyi vezeték pedig szigetelve §> várja az árokba t helyezést. Ha az 52 kilométeres csőhossz teljesen H árokba kerül, a dolgozók Buda­pest alatt folytat­ják a Barátság olajvezeték építé­sét. 9719 fm volt a tényleges kor­szerűsítés — látjuk szénme­dencénk dolgozóinak jó mun­káját. — A negyedik negyedév ket­tős feladat elé állítja szénme­dencénk dolgozóit. Az erre az időre eső tervfeladatok telje­sítése mellett elő kell készí­teni az 1962-es termelési év megnövekedett feladatainak — A téli időszakra való felkészülés üzemeinknél rész­ben megtörtént, részben októ­ber 15-én fejeződik be. Gon­doskodás történt az egyés munkásszállásokon szükség­szállók kijelöléséről, hogy esetleges hóesések esetén a szállításban mutatkozó zava­rok a széntermelést súlyosan ne befolyásolják. Gondoskodás történt Mizserfán a szálló építésének befejezéséről, Ka­záron és Nagybátony bánya­városban, Hányáson szükség­szállók berendezéséről. Egy­idejűleg gondoskodás történt arról, hogy a szállítás meg­felelően legyen biztosítva, az egyes melegedők rendbe let­tek hozva. A szállítóeszközök állapotát felülvizsgáltuk és a szükséges hiányosságokat pótoltuk. Gondoskodás történt megfelelő védőruhák beszer­zéséről, valamint a védőital­lal való ellátás személyi és anyagi vonatkozásairól. A probléma, úgy látjuk, első­sorban a megfelelő vagonellá­tásban lesz, tehát negyedik negyedévi teljesítésünk vas­úti probléma. — Termelési tervünk a ne­gyedik negyedév folyamán tovább növekedik és az előző negyedévekkel szemben mint­egy 3—3,5 százalékos emel­kedést mutat a tervünk. Ez­zel egyidőben azonban gon­doskodni kell a további fej­lesztésről éspedig olyan mér­tékben, hogy az már megfe­leljen az 1962. évi átmenet­nek. Első feladatként emlí­tem a korszerűsítést és a biz­tonságot. Amíg az első há­romnegyed évben negyed­évenként 6 millió forint kor­szerű anyagot építettünk be, addig a negyedik negyedévben 9,7 millió forint értékű kor­szerű anyag beépítését ter­veztük, azzal a céllal, hogy elérjük azt a szintet, amelyet az 1962. évben akarunk egész évben tartani. Amíg az előző időkben 450 fm homlokhosz- szat biztosítottunk acéltám- mal. addig a negyedik ne­gyedévben 620 folyómétert akarunk elérni. A negyedik negyedévben Mátranovákon Csurgó-táróban „HKV 1000” lépegető hidraulikus tárnokai fogjuk kikísérletezni, 11 méteres fejtési homlokhosz- szon, tapasztalat szerzése vé­gett. Ugyancsak a negyedik negyedévben kíséreljük meg Pálhegy III. aknában a vas­tagtelepi acéltámos frontfej­tést páncélkaparóra való rá jövesztéssel. E kísérlet foly­tatása lesz a régi idő óta folytatott acéltámos kamra- fejtési kísérletnek.. Acéltámos pásztafejtési kísérletek indul­nak meg Ménkesen és Szo­rospatakon, amennyiben az ez évre esedékes acéltámokat leszállítják. Ugyancsak nö­velni kívánjuk a gépi jövesz- tést á negyedik negyedévben, azért Gusztáv-aknán egy F 4 gépet állítunk be a gyorsabb vágathajtáshoz és egy UPZ szovjet gyártmányú rakodó­gépet. Növeljük a gépi rako­dást is és a negyedik negyed­évben elérjük a 225 000 ton­nát. E növekedést elsősorban a rakodógépek jobb kihasz­nálásával kívánjuk elérni s a jelenlegi 69 százalékos gép- kihasználást 73—78 százalék­ra emeljük. — A gépi rakodás üzemzava­rainak kiküszöbölése végett részben a Borsodi Tröszttől vettünk át a Kóta gépekhez alkatrészeket, részben pedig a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál rendezkedünk be olyan alkatrészek gyártására, amelyet a Duclos Bányagép­gyár nem gyárt. Ezzel kíván­juk elérni azt, hogy a javítá­sok gyorsabbá váljanak és a gépkihasználás jobb legyen. Tovább akarjuk növelni a bányák biztonsági állapotát is. Ezért az áramütéses bal­esetek megelőzésére ez évben már 11 darab érintésvédelmi relét üzembe helyeztünk és sa­ját magunk legyártottunk 11 darab szigetelésvizsgáló mű- ■ szert. A negyedik negyedév­ben megkíséreljük a bizton­ság növelése végett az ár­nyékolt gumitömlők alkalma­zását és megkezdjük a fúró­gép transzformátorok áttoko- zását és érintésvédelmi relé­vel való ellátását: A negye­dik negyedévben további 10 helyen végzünk automatizá­lást. Felkészülünk a külszíni szállítás megjavítására is és ezért a beszerzett 7 darab villamos mozdonyt a szállí­tásnál helyezzük üzembe. — Az egyes bányaüzemeknél sokrétű olyan problémát kell megoldani, amely a már is­mert 1962. évi termelési terv folyamatos teljesítését bizto­sítja. Ennek elérése végett azoknál az üzemeknél, ame­lyeknél a kapacitás szűk. a negyedik negyedévben a ter­melés rovására, illetve korlá­tozásával is olyan munkákat végzünk, amelyek a kapaci­tásnövelést biztosítják — Ezek az intézkedések azt a eélt szolgálják, hogy a 40 vagonos napi emelkedést újabtj aknák bekapcsolása nélkül teljesíteni tudjuk. — A jövő évi felkészülést, illetve a nagyobb feladatok teljesítését segíti elő a nor­mák felülvizsgálásánál kitűnt veszteségidök csökkentése. Az elkövetkezendő időben milyen intézkedések várhatók első­sorban a munkaszervezésből adódó veszteségidök további csökkentéséért? — A negyedik negyedévi, illetve 1962. évi tervünkben nem kismértékben szerepel az, hogy a május 1-én be­vezetett normarendezés teljes egészében és hiánytalanul be­vezetést nyerjen. Minden üzemben megszűnjenek azok a veszteségidők, amelyek akár üzemi hiányosságból, akár vagonhiányból, vagy anyag­hiányból, vagy szervezetlen­ségből még helyenként elő­fordulnak. — Nem kismértékben függ terveink sikere attól is, hogy a munkaidőt teljes egészében hasznosan tudjuk kihasználni és a műszaki fejlesztés és gé­pesítés továbbfejlesztésén túl- menőleg az emberek hozzá­állása is olyan legyen min­den szinten — műszakiaknál és fizikaiaknál egyaránt —, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni lehessen, és ezzel a Nógrádi Trösztnél az 1962. évre kitű­zött termelési és önköltségi feladatokat marakéktalanul megoldhassuk — mondotta dr. Csillag József főmérnök. zal a fiatal mérnökkel, aki úgy gondolta, hogy a saját üzemében minden a legna­gyobb rendben megy és ná­luk már nincs sok tanulni való. Nem rossz ez az üzem, de a gyártmányfejlesztés, a munkaszervezés, a nehéz fi­zikai munka gépesítése te­kintetében bőven akad tenni­való. Nem lenne-e hasznosabb a nagyobb szerénység, az elbiza­kodottság leküzdése, mint a fennhéjázás, a mások adott körülmények között elért si­kereinek lebecsülése? Ismere­tes, hogy megyénk ipara és különösen a minisztériumi ipar első kilenc havi terv­teljesítése megfelel a vára­kozásoknak. Viszont aki eb­ből azt a következtetést vonja le, hogy már nálunk min­den jól megy, az súlyos hi­bát követ el, elfelejti, hogy vannak gyári tapasztalatok az ország más részében, amelyek még jobb munkára ösztönöz­nek. Vigyáznunk kell az ilyen megjegyzésekre. Van mit ta­nulnunk másoktól és erősít­sük is azt a szemléletet, amely a megyei és országos gazdag tapasztalatok elter­jesztésére irányul! Az egyik fontos gyárüzem s tanácskozásán furcsa meg- i jegyzés hangzott el. Az egyik i felszólaló arra utalt, hogy az | ország hasonló üzemeit járva 1 egyértelmű következtetésre ' jutott: nem érdemes költeni i a pénzt ilyen tanulmányutak- i ra, hiszen sok tapasztalatot s úgysem hozhatnak haza. 1 Ezeket mondta a felszólaló, miközben a tanácskozás részt­vevői igen nagy meglepetér j süknek adtak kifejezést. Es joggal. Egyáltalán: olyan jól állunk-e mi Nógrád megyé- 1 ben, vagy éppen a salgótar- I jáni iparmedencében, hogy I hozzánk már csak tanulni jö- I hetnek más gyárak vezetői és 1 munkásai? Úgy gonduljuk, na- i gyón sokan ellenkező vélemé- I nyűket fejtik ki ezzel kap- 1 csolatban. I 1 Számos termelési tanácsko- zás, gyári, vagy bányai mű- ( szaki értekezlet tapasztalata i bizonyítja, hogy igenis van ( mit tanulnunk az ország egyéb ( ipari üzemeitől. Egy kicsit ^ úgy fest a dolog, hogy az előbb említett felszólaló sa­ját képességeinek túlbecsülése, i üzeme eredményeinek indo- i kolatlan túlértékelése mellett < lenézi, alábecsüli mások gaz- ; dag termelési tapasztalatait. j Szeretnénk vitába szállni az- j derbe, egyszerre húzzák bí a Dunába és helyezik el r fenéken kikotort árokba Ugyanígy járnak majd el i sokkal rövidebb kisdunaág vezetékkel. jék a folyamot' keresztező cső­vezeték lefektetését. A parton összerakott, összehegesztett és szigetelt 600 méter hosszú nagydunaági vezetéket, amely­ből 350 méternyi kerül a me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom