Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)

1961-10-11 / 82. szám

1961. október 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Teljesítsük az állattenyésztésben ránk háruló feladatokat Pártbizottsági ülés a megyei tanácson Állattenyésztésünk helyzete és az ötéves tervből adódó feladatok kerültek na­pirendre, október 6-án a partbizottsági ülésen. Azokat a legfontosabb feladatokat, ten­nivalókat vitatta meg a párt bizottsági ülés, s hozott végrehajtásukról határozatokat, amelyekkel már a következő gazdasági évben jelentősen előbbre kell jutnunk, ha tel­jesíteni akarjuk az ötéves tervben ránkháruló feladatokat. A napirend előadója Matúz József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Feladataink az ötéves tervben ötéves tervünk mezőgaz­dasági irányelvei a növény- termesztésből adódó felada­tok megvalósítását helyezik előtérbe. Állattenyésztésünk helyzetének napirendre tű­zése a pártbizottsági ülésen azért vált szükségessé, mert az ötéves terv végére olyan fontos feladatokat kell meg­valósítanunk, mint 2520 literre emelni a tehenenkénti hozamo­kat, 27—29 százalékkal több vágósertést kell ér­tékesítenünk a jelenlegi­nél. Mintegy 55 százalék­kal kell növelnünk a gyapjútermelést, s el kell érni, hogy egy-egy juhról 4.5 kilogramm gyapjút - vegyünk le. A baromfite­nyésztésben pedig az a legfontosabb feladat, hogy az ötéves terv végére 35— 37 százalékkal több vágó­baromfit értékesítsünk a jelenleginél. Matúz elvtárs elmondotta, hogy ez igen komoly felada­tokat ró termelőszövetkeze­teinkre, hiszen a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel a termelőszövetkezetek feladata lett az ország el­látása. Ami megyénk állat- tenyésztését illeti, Matúz elvtárs elmondotta, hogy az elmúlt esztendőhöz viszo­nyítva állattenyésztésünk igen sokat fejlődött, ha a számszerűséget, vagy a ho­zamokat nézzük is. Sikerült megállítanunk a szarvas­marhaállomány nagyarányú csökkenését, sertésállomá­nyunk a júliusi állapothoz vi­szonyítva mintegy 33 ezer darabbal nőtt, s 4—5 százalé­kos növekedés tapasztalható ezen belül a kocaállományt tekintve is. Juhállományunk igen jó, megvan minden lehe­tőségünk ahhoz, hogy jelen­tős eredményeket érjünk el az ötéves terv végére a gyap­júhozam emelésében. A leg­szembetűnőbb a fejlődés me­gyénkben a baromfitenyész­tésnél. Baromfiállományunk mintegy 15—17 ezerrel nőtt, s az idei tervkészítési tapasz­talatok szerint termelőszövet­kezeteink a tavalyi árubarom­finak mintegy ötszörösét kí­vánják értékesíteni az 1962-es gazdasági évben, mert erre megvan a reális lehetőségük. Matúz elvtárs a továbbiak­ban azokkal a körülmények­kel foglalkozott, amelyek jelenleg még gátolják állat- tenyésztésünk fejlődésének gyorsabb ütemét. Szarvas- 'fnarha állományunk az el­múlt esztendők alatt csak­nem tízezerrel csökkent és ezen belül igen nagyarányú a tehénállomány csökkenése is. A sertéstenyésztésben a kocaállomány megfelelő arányú növelése jelent gon­dot. És ezek megoldása azt követeli a termelőszövetke­zetektől, hogy a közös állatállomány megfelelő növelése mel­lett nagyobb gondot he­lyezzenek a termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gazdaságára is. Szükség van erre egyrészt azért, hogy a termelőszövetke­zeti tagok kiegészítsék a közös munkában szerzett jövedelmüket, s azért is, hogy a nagyüzemi útra tért falu egyre több árut adjon a népgazdaságnak. Statisztikai adatok bizonyít­ják megyénkben, hogy a sertés- és baromfiállomány túlnyomó része még a ház­táji gazdaságokban található Éppen ezért az ötéves terv szabta feladatok megvalósí­tása csak akkor látszik biz­tosítottnak, ha termelőszö­vetkezeti vezetőink sokkal komolyabban veszik a ház­táji gazdaságok dolgát, mint ezidáig vették, amellett, hogy a közös gazdaságokban már az idén megfelelő intézkedé­seket tesznek annak érdeké­ben, hogy meggyorsuljon a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása. is rendet kell teremteni, fel kell lépni az olyanfajta szemlélet ellen, hogy az ál­lattenyésztés, a legnagyobb jövedelmet jelentő üzemág hiányát szenvedje a hozzá­értő, megfelelő gondozónak. Jelenleg ugyanis az a hely­zet, hogy igen nehéz megfe­lelő állatgondozókat találni a termelőszövetkezetekben. Ebben - nagy része van an­nak, hogy az állattenyésztési munka igen leköti a dolgo­zókat. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek a jól dolgozó állattenyésztőkkel szemben kifejezésre juttat­nák anyagilag is, hogy meg­becsült, elismert emberei a közösségnek. Sokkal na­gyobb mértékben kellene tá­maszkodni ebben a munká­ban az asszonyokra is, mert jelenleg az állattenyésztésben dolgozók mintegy 10 száza­lékát teszik csak ki az asz- szonyok. Sürgősen előbbre kell jutnunk az állattenyész­tési dolgozók szakmai kép­zettségének növelésében is. Most ugyanis még az a hely­zet, hogy az állattenyésztést növénytermesztők vezetik, s ez hol kisebb, hol nagyobb mértékben érezteti káros ha­tását. Helyes lenne, ha a tél folyamán néhány hetes tanfolyamon ismer­tetnék meg ezekkel az emberekkel azokat a leg­fontosabb tennivalókat, amelyek az állattenyész­tésben a megfelelő állo­many kialakításához, a hozamok növeléshez szük­ségesek. Az előadást követő vitá­ban többen értékelték állat- tenyésztésünk helyzetét, s tet­tek hasznos javaslatokat a fejlődés meggyorsítása ér­dekében. Jakab Sándor elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára azokról a leg­fontosabb feladatokról szólt, amelyek megyénk állatte­nyésztése előtt állnak. Ki­emelte a szakpropaganda fontosságát, egy-egy jól be­vált módszer elterjesztését a termelőszövetkezetekben. A háztáji gazdaságok jelentősége Hazai Jenő elvtárs, közpon­ti instruktor többek között a háztáji gazdaságok szerepé­ről szólt. Elmondotta, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött szükséges a háztáji gaz­daságok erősítése, hiszen nél­külük súlyos kár érné nép­gazdaságunkat, gondok jelent­keznének exportkötelezett­ségeink teljesítésében, s az ország ellátásában is. Hazai elvtárs hozzászólásában nagy súlyt helyezett az állatállo­mánynak szükséges takar­mánybázis megteremtésére is. Horváth Demeter, megyei főállattenyésztő az állatte­nyésztés előtt álló feladatok­kal foglalkozva elmondotta, hoev megfelelő lépéseket kell tennünk az állattenyésztés­ben. a gondozói törzsgárda kialakítására, mert az állat-1 tenvésztőknek igen fontos szerepük van abban, hogyan alakul a termelőszövetkezet­ben az állattenyésztés jöve­delme. Végül Nándo­ri Ferenc, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osz­tályvezetője a kisállattenyész­tés egyre növekvő szerepéről beszélt A pártbizottsági ülés, tekintettel a napirend jelentő­ségére, több fontos határozatot hozott, amelyek végrehajtása igen komoly eredményeket hoz már az elkövetkezendő gazdasági évben is termelőszövetkezeteinknél. Takarékos gazdálkodást a takarmánnyal Az egyik ilyen nagyon fontos feltétel, hogy megfe­lelő takarmánybázist alakít­sanak ki termelőszövetkeze­teink. Annál is inkább fon­tos ez, mert a megfelelő mennyiségbeli takarmány biztosítása évek óta problé­mát jelent. A jelenlegi fel­mérések azt bizonyítják, hogy szálastakarmányból a gépállomások és a termelő- szövetkezetek jól szervezett munkája eredményeképpen sikerült betakarítani a meg­felelő mennyiséget, sőt mintegy 200—250 vagonnal több is mutatkozik a, szük­ségletnél. Az abraktakar­mányból viszont mintegy 2 ezer vagonnal kevesebb ter­mett a szükségesnél a me­gyében, s ez még inkább in­dokolttá teszi a termelőszö­vetkezetek takarékoskodását. Ezért helyes, hogy termelő- szövetkezeteink elhatározták a ló, a juh és az egy­két éves szarvasmarha nem kap abrakot. A szű­kös takarmányellátás teszi indokolttá a silókukorica gyors betakarítását és azt, hogy a termelőszövetke­zetek a kukoricával együtt letakarítsák a föl­dekről a kukoricaszárat is, s azt a szükségletnek megfelelően besilózzák. Állattenyésztésünk előtt álló nagy feladatok követelik meg, hogy megfelelő helyet kapjon nálunk végre a rét­es legelőgazdálkodás is. Az ötéves terv ideje alatt jelen­tős fordulatot kell elérni ezen a területen. Megfelelő intézkedések szükségesek a legélők tisztítására, szerves­és műtrágyázására és. rendet kell teremtenünk a rétek, a legelők vízrendezését ille­tően is. Igen fontos feltétele állat- tenyésztésünk további fej­lesztésének, a hozamok to­vábbi növelésének, hogy megfelelő férőhelyet biztosít­sunk valamennyi termelő- szövetkezetben az állatok­nak. Matúz elvtárs elmon­dotta, hogy az állam segít­ségével nem tudjuk megol­dani, hogy valamennyi állat megfelelő férőhelyen legyen, azonban a termelőszövetke­zetek, mint az idén, a követ­kező évben is igen sokat te­hetnek ezért, ha az állami beruházást koncentráltan, okosan használják fel és az állam segítségét saját erőből egészítik ki. Növeljük az állatgondozók szakképzettségét A nagyüzemi állattenyész­tés kialakítása modem, gépe­sített istállókat követel, s a nagyobb létesítmények már most ennek megfelelően ké­szülnek. Míg azonban ezek teljesen uralkodóvá válnak az állattenyésztésben, addig A szerződés köteles (Tudósítónktól) Lassan befejeződik a búr-’ gonya betakarítása, s terme­lőszövetkezeteink már látják, hogyan alakul a termés. Megkezdték a szerződéses kötelezettségek teljesítését is. A megye területén 1071 vagon étkezési burgonya értékesítésére kötöttek szerződést, s eddig mintegy 600 vagont teljesítettek. amely a szerződéshez, s a burgonyabetakarítás jelenlegi állásához viszopyítva is igen alacsony. A dorogházi Május 1. Ter­melőszövetkezetben jól sike­rült a burgonya. Ezért úgy határoztak a szövetkezeti gazdák, szerződési kötelezett­ségükön túl újabb 300 má­zsa étkezési burgonyát adnak a MÉK-nek. Példájuk azon­ban úgy látszik nem ragadós, mert jó néhány olyan ter­melőszövetkezetünk van, ahol annak ellenére, hogy nagy­Gyűlik a munkaegység Olyan eredményes volt az idén a szécBényi II. Rákóczi Tsz kertészete, hogy a terve­zetten felül több, mint 200 ezer forint jövedelmet bizto­sít a közös gazdaságnak. Pa­radicsomból például mintegy 40 mázsával volt nagyobb a termés a vártnál, szedésével az asszonyok értékes munka­egységeket gyűjthettek. Ocs- vai Lászlóné munkacsapatve­zető, Mága Antalné 280, Vin- cze Istvánná csapatvezető 250. Doviczi Jánosné pedig majd­nem 200 munkaegységgel ha­lad az élen a kertészkedő nők között. szerű burgonyatermést taka­rítottak be, vonakodnak ele­get tenni szerződéses kötele­zettségüknek. A szilaspogo- nyi Üj Élet Termelőszövet­kezet még mintegy 280 má­zsa burgonyával adósa az államnak. De van tennivalója e téren a ceredtótújfalui Bú­zakalász és a maconkai Meg­értés Üt ja Termelőszövetke­zetnek is, mert a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel a lakosság ellátása egy­re inkább a termelőszövetke­zetek dolga. Ezt nem téveszt­heti szem elől egyetlen kö­zös gazdaságunk sem. Vetik az olasz és a szovjet búzafajtákat iRrmelns7hvßtkezeteink Tavaly, kísérletképpen ezer holdon vetettek szovjet és olasz búzafajtákat a nógrádi termelőszövetkezetek, s az első év termésátlagai általá­ban hat-nyolc mázsával múl­ták felül a nógrádi domb­hátakon honos és hagyomá­nyos fajták holdankénti ho­zamait. Az ecsegi Béke ter­melőszövetkezet szovjet mag­gal vetett búzatáblája 20.7 mázsát, az ugyancsak kísér­leti olasz búzafajtával elve­tett táblája 22 mázsás ter­mést hozott holdanként a Nóg- rádban honos és hagyomá­nyos magyar fajta 14 mázsás holdankénti átlagával szem­ben. Most az őszön már több mint hatezer holdon vetnek főleg szovjet búzafajtát. A termelőszövetkezetek a több hónapos szárazság elle­nére is különös gonddal ké­szítették elő a nagy termést hozó külföldi búzák tábláit. Átlagosan harminc centimé­ter mélyen szántották föl a földet, hogy a dúsabb gyö- kérzetű búzafajták fejlődése gátlástalan legyen. Az olasz búzát inkább a fagymentes dombhátakra, az időjárással 'jobban szembenálló szovjet fajtákat a laposabb területre vetik. A termelőszövetkezet­ben múlt hét végén meg­kezdték a külföldi búza ve­tését. Vetik a szovjet búza­fajtákat a szécsényi II. Rá­kóczi, a palotási Május 1. termelőszövetkezetekben, a csécsei Madách, a felsőpeté­nyi Szabadság és Nógrád me­gye más termelőszövetkezetei­ben is. A mag vetésével egy- időben műtrágyázzák a búza­táblákat a nógrádi közös gaz­daságok. 8000 csibét, 1500 kacsát adnak át a jobbágyiak az idén Jól alakul a jobbágyi Új Otthon Termelőszövetkezetben az árutermelési terv teljesí­tése. Az év elején még úgy tervezték, hogy 4000 darab csibét adnak át ebben az év­ben, azonban a viszonyok úgy alakultak — építettek egy 3000 férőhelyes csibene­velőt —, hogy ezt a számot megduplázhat j ák. A csibéket ' október köze­péig leszállítják. A terv túl­teljesítésével 100 ezer forint­tal több bevételre számíta­nak az Új Otthon Termelő- szövetkezetben. A csibék mel­lett kacsahizlalással is foglal­koznak a szövetkezetiek. Ez- évben 2000 darab kacsából 1500 darabot értékesítenek. Ezeket november közepéig szállítják el. Vetik az őszi gabonát a kétbo donyi termelőszövetkezet földjén. Kettős műszakkal az őszi munkák időbeni elvégzéséért Október hónapból már tíz nap telt el, a földeken ja­vában dolgoznak a traktorok, szórják a magot a vetőgépek. A csapadék nélküli száraz ősz komoly erőfeszítések elé állítja a gépállomásokat és a termelőszövetkezeteket egy­aránt. Lassabban haladhat a munka a szokottnál, s mégis termelőszövetkezeteink vállal­ták, eleget tesznek a nagy őszi verseny feladatának, idő­ben, október 20-ig befejezik a vetést. Ez most a legfonto­sabb feladat, s ennek érde­kében kell mozgósítani, va­lamennyi traktort, fogatot és vetőgépet. Merthogy a vetéssel időben végezzünk, megfele­lően elő kell készíteni a talajt. A legutóbbi jelentések sze­rint még további 35 ezer ka- taszírális holdon kell a munkát elvégezni úgy, hogy mintegy 42 ezer holdon földbe kerüljön a mag is. E feladat igen nagy, jól­szervezett, tervszerű munkát kíván. A talajelőkészítő gé­pek száma viszonylag ala­csony gépállomásainkon. Ezért ezekben a napokban a gépállomásokon és termelő- szövetkezetekben egyaránt előtérbe kell helyezni a gé­pek jobb kihasználását, to­vább kell szervezni a kettős műszakot. Jelenleg 120 azok­nak a gépeknek a száma, 'amelyeket a gépállomások biztosítanak ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű ta­lajt készítenek elő vetés alá. Segíti a munkát az a 72 traktor is, amelyek a terme­lőszövetkezetek tulajdonát képezik, amelyek most szin­tén a talajelőkészítésen dol­goznak. 193 traktor pedig ve- tőgépet húz. Az idő azonban sürget, a munkák ütemét gyorsítani kell. Ha a gépállomások a korábban kiképzett traktoro­sokból még 80 traktorra biztosítanának embert a ket­tős műszakhoz, s mintegy 50 termelőszövetkezeti traktor is váltott műszakban dolgozna, ez azt jelentené, hogy na­ponta ezer-ezerszáz kataszt- rális hold fogasoiását, 5—600 katasztrális hold dixtilerezé- sét végezhetnénk el. s napon­ta 4—500 holddal növekedne a fölszántott terület is. Mind­ez igen kedvezően befolyá­solná a vetési munkálatok időbeni befejezését, s ehhez csupán az szükséges, hogy körültekintőbben. gondosab­ban szervezzék meg a mun­kákat valamennyi gépállomá­son és termelőszövetkezetben. Nagyon sok múlik ezek­ben a napokban a traktoro­sokon. s ha a korábbi idők­ben indokolt volt, most még- inkább felvetődik a trakto­rosok munkájának anyagi ösztönzése. A gépállomáso­kon helyes lenne bevezetni azoknak a traktorosoknak a jutalmazását, akik a legjobb eredményt érik el a vetési munkálatoknál. Ahol a ren­delkezésre álló pénzösszeget a korábbi időszakok munkaver­senyének jutalmazására hasz­nálták fel, ott érdemes azon is gondolkodni, hogy az igaz­gatói alap bizonyos hányadát a gépállomás vezetői azoknak a traktorosoknak a jutalma­zására fordítsák, akik nappal vetnek, éjszaka pedig szánta­nak, VRify a talajt készítik elő a következő napi vetés alá. Hasznos lenne az anya­gi ösztönzés bevezetése. a termelőszövetkezeti traktoro­soknál is. Nincs már sok idő hátra október 20-ig. Nagyon fontos tehát, hogy pótoljuk a rend­kívül mostoha időjárás okoz­ta kiesést. Nemcsak a ver­seny kötelez erre. Az időbeni talajelőkészítéssel, vetéssel a következő esztendő alapjait teremtjük meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom