Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-11 / 82. szám
1961. október 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról) zását, s ennek alapján nagyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságok, a szocializmus erősödését szolgálják, s ugyanakkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják a számításukat. — A népgazdaság ismert szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelőszövetkezetben a saját erőforrások maximális fel- használását. Szocialista államunk természetesen ezután is hathatósan segíti a termelőszövetkezeti parasztságot a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság kiépítésében. A törvényjavaslat 36 milliárd forintot — az ösz- szes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazdaság anyagi, műszaki ellátásának javítására, a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358, tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. Fokozódik a gépi aratás is. 1956-ban a gabonafélék összterületének 19 százalékát, tavaly 42 százalékát, az idén, a terv első évében pedig 60 százalékát takarítottuk be géppel, az ötéves terv utolsó évében a gépi betakarítás aránya- 85 százalékra növekszik. — A termelés , fejlesztésére előirányzott állami és termelőszövetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell felhasználni. Főként olyan területekre kell összpontosítani erőinket, amelyek a népgazdaság szempontjából a legfontosabbak, és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; ilyenek a műtrágyagyártás, az öntözés, a gépesítés, a növényvédelem, a keverék takarmánygyártás, a sertés- és baromfitenyésztés, hizlalás stb. — Az anyagi eszközök fel- használásának ésszerű koncentrálása természetesen ösz- szefügg azzal a feladattal, hogy hozzákezdjünk szocialista nagyüzemeinkben, mindenekelőtt az állami gazdaságokban és fokozatosan a már területileg kialakult, megszilárdult termelőszövetkezetekben is a termelés ésszerű szakosításához. Az üzemi adottságok jobb kihasználásában igen nagy nép- gazdasági tartalékok vannak. — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, mint a növénytermesztésben, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruházási okokból nem tudunk oly gyorsan s annyi közös férőhelyet építeni, ameny- nyit kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő szerepe, döntően a sertés- és baromfihús, valamint tej- és tojástermelésben. Ebből a helyzetből következik, hogy a főfeladat a közös állattenyésztés minden erővel - való fejlesztése. de emellett vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét. Törekedjünk arra, hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerződések révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állami gazdaságaink az idén eddig legnagyobb búzatermés átlagukat érték el: katasztrális holdanként több mint 16 mázsát. A termelőszövetkezetek búzatermés-átlaga is megközelíti a 11 mázsát. A vártnál jobb terméseredményként kenyér- gabonából szeptember végéig 110 000 vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény. — Hasonló igyekezettel és szorgalommal kell nekilátnunk a jövő esztendei nagyobb gabonatermés megfelelő, gondos előkészítéséhez, ezen az őszön 2 400 000 holdon kell kenyérgabonát vetnünk, tehát a tavalyinál valamivel nagyobb területen. — Alapvető népgazdasági érdek — és az ország közvéleménye is elvárja —, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói a 2 400 000 katasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, mégpedig időben, s gondosan előkészített. jó magágyban! A jövő évi nagyobb terméshozamokat nagymértékben elősegíti, hogy ezen az őszön már több mint 700 000 katasztrális holdon vetünk nagy- termőképességű búzafajtákat, jelentős mennyiségű műtrágya felhasználásával. Eddig az időjárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona időben földbe kerüljön! Továbbiakban Feher Lajos felhívta a figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékoskodást kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zöméi répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve silózzák be, ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Az örvendetesen megnőtt koca- és süldőállomány átteleltetése, valamint a fellendült baromfitenyésztési és sertés-hizlalási kedv fenntartása érdekében a kormány továbbra is szorgalmazza az idén jól bevált szerződéses akciókat, amelyek révén a termelők a leszerződött jószág felneveléséhez, hizlalásához szükséges takarmány egy részét előnyös feltételek mellett központi készletből megkaphatják. — A beterjesztett törvény- javaslat utal a lakosság foglalkoztatásának alakulására az ötéves terv időszakában. A keresők száma ez idő alatt mintegy 300 000 tővel nő. A nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma mintegy 370 000-el nő. a mezőgazdasági - dolgozók létszáma pedig mintegy hetvenezerrel csökken. A tervből az következik, hogy a munka- lehetőségek 1965-ig tovább növekednek. A foglalkoztatás tovább javulása azt jelenti, hogy míg tavaly 100 dolgozónak 117 főt kellett eltartania, addig a tervidőszak végén már csak 110 főt kell. Az eltartottak arányának csökkenése is hozzájárul a családok jövedelmének emelkedéséhez, a reáljövedelem növekedéséhez. — A foglalkoztatottság növekedésével kapcsolatban fei- hívta a figyelmet, hogy a létszámnövekedés tervezett felső határának túllépése nem kívánatos, sőt káros lenne a népgazdaság számára. A termelési terveket ugyanis elsősorban a termelékenység emelésével kell teljesíteni, nem pedig a létszám felesleges duzzasztásával. A tervidőszakban — ha lassúbb ütemben is — folytatódik a lakosság átréte- geződése. 1958-ban a keresőknek mintegy 41—42 százaléka, a múlt év végén 36—37 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban; az ötéves terv végén pedig mintegy 33 százaléka dolgozik ott. Ezek a számok is kifejezik, hogy a második ötéves terv éveiben erősödik az ország ipari jellege, s ugyanakkor a termelés korszerűsítésével természetesen a mezőgazdaság szerepe is — más vonatkozásban — megnő. A keresők számának növekedését a dolgozni kívánó nők fokozottabb munkába- állításával, valamint a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával kell biztosítani. A női keresők aránya 1965-ig általában emelkedik. A népgazdaság . számára fokozott féladatot jelent a munkaképes korú ifjúság továbbtanulásának biztosítása, az elhelyezkedési lehetőségek növelése. A második ötéves terv időszakában a 14 éven felüliek nagy száma tanul tovább. A fiatalok foglalkoztatása azonban így is munkaerőgazdálkodásunk egyik fontos' problémája marad. Beszéde további részében hivatkozott a VII. kongresz- szus irányelveinek arra a megállapítására, amely ■ szerint hazánk gazdasági fejlődése nagymértékben a tervezés, az irányítás, általában a vezetés színvonalának további javításától függ. Szilárd, következetes, ugyanakkor rugalmas vezetésre van szükség — hangsúlyozta. — Mindenekelőtt meg kell javítani a tervezés színvonalát. Ötéves tervünk céljai megalapozottak. Színvonalasabb vezetéssel, a dolgozók szorgalmas munkájával teljesíthetők, sőt t.ulteljesíthetők az előirányzatok. Egyes iparágakban nagy lehetőségek vannak a tervek túlteljesítésére — állapította meg, s hozzátette —, a túlteljesítés irányát helyesen kell befolyásolni, a gazdaságosan előállítható, jól értékesíthető termékekre — mondotta, majd rámutatott: még mindig gyakori a felesleges készletek felhalmozása, valamint a termelés olyan növelése, amely a vállalati, vagy esetleg az iparági mutatókat kedvezően befolyásolja ugyan, de nincs tekintettel a választék bővítésére, vagy a minőségre, s ezzel népgazdasági szinten a pazarlás csatornáit nyitja meg Mindez abból a káros szemléletből is fakad, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig hajlamosak a vállalati érdekeket a népgazdasági érdekek fölé helyezni. A második ötéves terv idő- szákéban általában helyes és célszerű az alapanyagokat és a félkész termékeket előállító ágazatok tervének meny- nyiségi túlteljesítése. Kivétel nélkül minden üzemben és vállalatnál tág tere van a tervek olyan fontos mutatóinak túlteljesítésére, mint például a termelékenységi terv, a költségszínvonal, vagy a műszaki fejlesztés előirányzata. Az sem mindegy, hogyan teljesítjük a beruházási tervet, vagyis, ha az új létesítményeket határidő előtt helyezzük üzembe. Az ilyen jellegű tervtúlteljesítésekre érdemes és kell összpontosítani a vezetők és a dolgozók erőfeszítését, a munkaverseny erejét. — Az anyagi ösztönzés qz iparban is nagy erő, s helyes alkalmazásával jelentős eredményt lehet elérni. A prémiumrendszer ma már lehetővé teszi, hogy a gazdasági vezetők a legdifferen- oiáltabb feladatok megoldását tűzzék ki beosztottjaik számára. Fontos, hogy az anyagi ösztönzés eszközeit olyan feladatok elérésére és túlteljesítésére használjuk fel, amelyek a minőségi mutatók megjavítására, a műszaki fejlődés meggyorsítására, a beruházási költségek csökkentésére serkentenek. — ötéves tervünk nagy, lelkesítő feladatok megoldását tűzi ki célul mind a szocialista iparban, mind a kiépülő nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban, mind a kultúra terén. Kit ne lelkesítenének olyan, széles rétegeket közvetlenül érintő célkitűzések, minthogy a tervidőszakban negyedmillió lakást, több mint 4000 osztály- termet építünk, a gyógyintézeti ágyak számát 760(5—-8000- rel növeljük, a társadalombiztosításba bevontak száma eléri a tízmilliót. Vagy hogy a tervidőszakban 130 ezer darab hűtőszekényt, több mint 600 ezer darab mosógépet és az asszonyok munkáját nagyban megkönnyítő egyéb háztartási gépeket hozunk forgalomba. Vagy az, hogy 1963. végéig hazánk minden községében kigyullad a villany! — Az ötéves terv a békés építőmunka, ' a mindennapos munka terve. Érdemes, lehet és kell is dolgozni érette kommunistáknak és párton- kívülieknek, minden becsületes állampolgárnak, az ipari munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiségieknek, egyszóval — egész népünknek. Érdemes és kell is, hogy e nagy célokért összefogjon az ország minden dolgozója, mert azok ered- \ ményes megvalósítása a szocialista társadalom fel- , építésének ügyét szolgálja a Magyar Népköztársaságban! A második ötéves tervről beterjesztett törvényjavaslatot az MSZMP és a magam nevében elfogadásra javaslom. Az ülés szünetében Ajtai elvtárs a második ötéves tervről szóló beszámolóját tartja Ä világ minden népének érdeke a német békeszerződés megkötése BEKEGYÜLÉS SALGÓTARJÁNBAN, ALBÄN VENDÉG RÉSZVÉTELÉVEL Hétfőn Salgótarjánba látogatott a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácskozásán résztvett albán küldöttség vezetője, Qebrie Cin aszony, az albán oktatási miniszter első helyettese, az albán nőmozgalom neves vezető személyisége. A vendéget a megyei és városi párt- bizottság, a tanács és nő- tanács vezetői fogadták. A délutáni órákban az oktatási miniszterhelyettes megtekintette a salgótarjáni lánykollégiumot, és a Május 1. ‘úti iskolát, ahol is tanulmányozta a magyar oktatási intézmények fejlődését, nevelési módszereit. Este a neves albán vendég is részt vett a József Attila művelődési házban megrendezett békenagygyűlésen. A mintegy 450 salgótarjáni lány és asszony békenagygyűlésén Vonsik Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott beszédet a jelenlegi nemzetközi helyzet legaktuálisabb problémájának, a német békeszerződés megkötésének fontosságáról. Beszédében Vonsik elvtárs ismertette a Német Demokratikus Köztársaság tizenkét éves fejlődésének legfontosabb eredményeit, és kifejtette: az NDK létrejöttével megalakult a világ első demokratikus, békeszerető német állama, amely következetes harcosa az emberiség boldogságának és a békének — Sajnos azonban — folytatta Vonsik elvtárs —, hogy Németország egy része ma is veszélyezteti a világbékét, erősen fegyverkeznek a nyugatnémet revansiszta erők, hogy kirobbantsanak egy új világháborút. Igazunk tudatában (hisszük — mondottéi a nagygyűlés előadója, hogy á történelem mégegyszer nem ismétlődhet meg, hogy az utóbbi 50 esztendő két borzalmas világháborúja után újra a német militaristák robbantsák ki az egész emberiséget veszélyeztető tragikus vérontást. Nem nézhetjük tétlenül a dühödt háborúra készülődést, nekünk is tennünk kell valamit. Az emberiség jövője, a béke megteremtése érdekében még ebben az évben meg kell kötni, ha lehet mindkét német állammal, ha nem akkor a Német Demokratikus Köztársasággal a békeszerződést. Ez nemcsak a német nép ügye — mondotta Vonsik elvtárs — hanem a békéért folyó harc legfontosabb szakasza, egyet jelent a háború ellen folytatott harccal. Megkötésével távolabb kerül az emberiségtől az újabb világháború veszélye. Az egész szocialista tábor, a világ békeszerető emberei egységesen sorakoznak fel a békeszerződés megkötését követelve. A világ békeszerető emberei igazuk tudatában készültek fel a béke védelmére, a reakciós erők megfékezésére — folytatta az előadó, majd hozzátette — nekünk magyaroknak is közvetlen érdekünk a háború megakadályozása, a békeszerződés megkötése. És meg is teszünk mindent, hogy elkerüljük a német imperialisták törekvésének megvalósulását egV újabb háború kirobbantására. Vonsik elvtárs beszéde után a nagygyűlés egyik résztvevője egy salgótarjáni munkásasszony javasolta, a nagygyűlés résztvevői küldjenek tiltakozó táviratot, amelyben követelik, hogy szüntessenek meg minden, a háború veszélyét közelebbhozó háborús kísérletet, és kössék meg mielőbb, még ebben az esztendőben a békeszerződést Németországgal. Ezután Qebrie Ciu asszony szólalt fel a nagygyűlés résztvevőinek lelkes tapsa közepette. Elmondotta, hogy az albán nép és albán asszonyok nevében beszél, minden állampolgár legfontosabb óhaját fejezi ki, amikor kijelenti. az albán hékeszerető emberek is követelik, meg kell kötni a békeszerződést Németországgal, és folytatni kell a küzdelmet a teljes leszerelésért. Ismertette az albán nép 17 éves fejlődését, azt, hogy Európa egyik legelmaradottabb agrár országából ipariagrár ország fejlődött a szocializmus építésének rövid, 17 éves időszakában. És amíg a felszabadulás előtt a dolgozók 80 százaléka írástudatlan volt, ma már minden ötödik ember tanul Albániában. Ezeket a vívmányokat az albán nép nem- engedi megsemmisíteni egy újabb háború kirobbantásával, minden érdeke azt követeli meg, hogy elszántan és következetesen támogasson minden, a béke védelmét elősegítő javaslatot. A nagygyűlés befejezése után a város dolgozói meleg szeretettel búcsúztak el a kedves albán vendégtől. Ugyancsak hétfőn Szécsény- ben is nagygyűlést tartottak a járás asszonyai. A több száz asszony békét követelő nagygyűlésen Kanyó Béla elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartott beszédet. Nagygyűlésükön megjelent és felszólalt Liri Tashko az albán országos nőtanács egyik vezető személyisége is.
