Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-30 / 79. szám

1961. szeptember 30. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 5 A jövő évi állatértékesítési szerződések sikeréért / Huszonnégy termelőszövel-kezetben alakíhjók ki a nagyüzemi háblákah a salgótarjáni járásban Három hónap telt el az­óta, hogy az Állatforgalmi Vállalat megindította az 1962-es évi állatértékesítési szerződések kötését a terme­lőszövetkezetekben az egyéni és háztáji gazdaságokban. Az eltelt időszak nem volt ered­ménytelen, máris szép ered­ményekről számolhat be a szerződtető vállalat. Az össze­sített eredményeket vizsgál- gatva megállapíthatjuk, hogy az idei akcióval szemben jó­val nagyobb az érdeklődés a sertéshizlalás területén. Elég ■ennek bizonyítására, hogy az 1862-es év első felének hi- zottsertés szükségletére már 55 százalékban szerződést kö­töttek a termelőszövetkezetek. Megnőtt a megye . serténállománya A nagyobb érdeklődés an­nak köszönhető, hogy az idén jelentősen megnőtt megyénk sertésállománya. Szinte vala­mennyi termelőszövetkezetben létesítettek az idén sertéstör­zset, építettek fiaztatókat, hiz­laldákat, megteremtve ezzel a sertéstenyésztés és hizlalás egyik alapfeltételét. Nagyon helyesen a legtöbb termelő- szövetkezetben a vetésforgót úgy állították be, hogy meg­termelték a megnövekedett hízóállomány részére is a ta­karmányt. A nagyobb felada­tok teljesítésére helyesen vá­laszol a szövetkezetekbe tö­mörült dolgozó parasztság. Biztosítják a hízóalapanyagot, valamint a hizlaláshoz szük­séges takarmányt is, annak ellenére, hogy az idei rend­kívüli száraz nyár a vártnál gyengébb kukoricatermést eredményezett. A hizlalásban nagy segít­séget ad a nyáron megnyílt Az idei rendellenes, száraz idő­járás okozta szűkebb takarmány­termés miatt sokfelé szükségessé válik a silókukoricán kívül a kukoricaszár besilózása is. Tudni kell azonban azt, hogy a ku­koricaszár takarmányértéke a csőtörés után rohamosan csök­ken, tehát az állatállomány téli ellátásához és a takarmányalap ki- szélesítéséhez csak akkor jelent nagy segítséget, ha idejében be­hordjuk és besilózzuk. Töréskor a kukoricaszár nagyjából még zöld és levélzete is rajta van. Ilyenkor a takarmányértéke fel­ér a jó közpes rétiszéna takar­mányértékével. Azonban minél tovább marad lábon, annál töb­bet veszít értékéből. Hacsak négy, vagy hat hetet várunk is a ku­koricaszár betakarításával, a szár takarmányértéke a törés idején tartalmazott értéknek majdnem a felére csökken. A kukoricaszár kétféleképpen hasznosítható takarmányozás col­jára. Besilózva, vagy felapríttat- lanul kévékben adjuk az állaíok­magyarnándori keverőüzem. E keverőüzemben előállított takarmánytápok rendkívül elősegítik a sertéshizlalást. Teljesítjük az idei felvásárlási tervet A jövő évi szerződésköté­seket segíti az a tény is, hogy az 1961-es év állatfel­vásárlási terveit sertésből, szarvasmarhából is teljesíti az Állatforgalmi Vállalat. Az idén az egyéni termelőktől, valamint a háztáji gazdasá­gokból mintegy kétezer hi- zottsertést vásároltak fel. A termelőszövetkezetek zöme pedig több sertést hizlal a tervezettnél. A karancslapuj- tői Üj Barázda Termelőszö­vetkezet termelési terve sze­rint 114 sertést hizlalt volna, s eddig már 145 hizottsertést adott le. Gondoltak a jövőre is a karancslápujtői szövet­kezeti gázdák, s májusi le­adásra 122 sertés hizlalására kötöttek szerződést. Hasonló szép eredményekkel dicseked­het a kisterenyei Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet is. Már eddig 102 sertést értéke­sített, s még lead 21 hizott­sertést az idén. Százhúsz ser­tés hizlalására pedig már szerződést kötöttek a jövőre az Allatforgalmi Vállalattal. Államunk méltányolja a termelők igyekezetét. A jövő évi sertéshizlalás feltételei jobbak az ideinél. Alacso­nyabb súlyra kell hizlalni az állatokat, s ennek ellenére a termelők íavára ármódosítás történt. Ezekkel a kedvezmé­nyekkel élhet a háztáji gaz­daság is. Fennmarad az a kedvezmény is, amely sze­rint sertésenként 150 kilo­gramm erőtakarmányt vásá­rolhat 215 forintos áron min­nak. A silózást a csőtörés után egypár napon belül végezzük, akkor dús víztartalma miatt még nedvesítésre sincs szükség. Ha silózásra a csőtörés után csak később kerül sor, akkor a ku­koricaszár szecskát nedvesítenünk kell és pedig olyanformán, mi­nél tovább halászijuk a silőzást. annál több öntözővizet kell fel­használnunk. Október hónapban ajánlatos az 50—60, novemberben pedig a 70—80 liter viz mázsán­ként. A silózásná) nagy gondot kell fordítani a szár felaprítására és a betaposásra. Ajánlatos a 0,5—2 centiméteres darabokra fel­vágott kukoricaszárat más takar­mányféleséggel, leveles cukor- répafejjel, cukorgyári nedves szelettel, konyhakerti hulladékkal együtt savanyítani, a minőség megjavítása érdekében. Ameny- nyiben a kukoricaszárat nedves szerekkel keverjük, a legelőnyö­sebb keverési arány a 30-40 szá­zalék répaszeletet tartalmazó siló. den hizlalással foglalkozó termelő. A szerződéskötéseknél nagy szerepük van a háztáji gaz­daságoknak. A megye terüle­tén ugyanis 1071 kocát he­lyeztek ki a háztáji és egyéni gazdaságokba, melyektől sze­krényen számolva is, legalább 7000 malacot várhatunk. Az ideihez hasonlóan nagy az érdeklődés a szarvasmarha értékesítési szerződések köté­se iránt is, E területen kü­lönböző akciók indultak, amelyek közül a legfontosabb a növendékbika és tinóhizla- lási akció. Itt számít a nép­gazdaság a háztáji és egyéni gazdaságok közreműködésére is. Az 1962-es év első félévé­re a kiadott irányszámok 25 százalékára már érvényes szerződést kötöttek. A terme­lőszövetkezetek borjú állo­mányát figyelembe véve, s a nagyobb növendékállatokat is ideértve, megfelelő szak­szerű hizlalással teljesíthető­nek látszik az a mennyiség, amelynek értékesítésére szá­míthatunk. Előnyös akciók a szarvasmarha­tenyésztésben A jövő évi szarvasmarha szerződéskötéseknél igen elő­nyös a kis súlyú növendék­marha nevelési szerződés, amelynek értelmében már 111 kilogramm súlytól felfelé lehet átadni növendékmar­hát. Itt a minimális tartási idő négy hónap. Előnyös ár­tekintetben is, mert a 160 ki­logrammos első osztályú üszőért kilónként 17 forintot fizetnek. Ebben az akcióban eddig már 300 termelpvel kö­töttek szerződést. Ez a neve­lési szerződés főleg a háztáji gazdaságokban lesz népsze­rű, hiszen kevesebb takar­mánnyal is gazdaságosan ér­tékesíthető a növendékállat. A szarvasmarhaértékesítési szerződések kötésében > viszont túlnyomórészt a termelőszö­vetkezetek érdekeltek. ök rendelkeznek azokkal a fel­tételekkel, amelyek a nagy­üzemi állattenyésztéshez szük­ségesek, s a sertés- és a szarvasmarhatenyésztés terü­letén is az ideinél nagysze­rűbb eredmények elérésére képesek. K ishartyánban, a Béke Termelőszövetkezet a szónak majdcsak egé­szen szoros értelmében a köz­ségi tanács szárnyai alatt él. Ott van az irodája a tanács­épület balszárnyán, de még az agronómus lakása sincs 10 méterre az épülettől. Igaz, ezt a lakást az agronómus a tanács titkárasszonyával oszt­ja meg azon egyszerű okból, hogy házastársakról van szó. Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy a terme­lőszövetkezet és a tanács kap­csolata igen jó. Délidőt jelez a torony, mi­kor asztalhoz ülünk az irodá­ban, a 22 esztendős, fiatal ag- ronómussal, Kovács Jánossal, beszélgetni a szövetkezet munkájáról, eredményeiről, a mostani tennivalókról és a tervekről. Már az ebédjétől szólította ide az adminisztrá­tor, de szívesen jött, van mit elmondania azoknak a hóna­poknak a tapasztalataiból, amelyeket január óta a kis- hartyáni Békében szerzett. Kovács János ötesztendős ag- ronómusi gyakorlatában ez a legjelentősebb, legeredménye­sebb és legboldogabb eddigi év. Nemcsak mint magánem­ber elégedett, mint friss, alig egyesztendős házas, de mint agronómus is. A termelőszö­vetkezet idei eredményeit, a tavalyihoz mért jelentős elő­rejutását a saját tudása, munkája gyümölcsének is ér­zi. S ez nagyon jó érzés, ha számbaveszi a gazdaság hely­zetét. — Kezdhetném talán azzal — mondja —, hogy már a A szakszerű nagyüzemi gazdálkodás alapja, hogy táblásított területen termel­jünk, s alakítsuk ki a nö­vénytermelés rendjét. Ezen az úton jól haladnak a sal­gótarjáni járás termelőszö­vetkezetei. Ez év végéig 24 község területén fejeződnek be a táblásítással kapcsola­tos tervezési, részben kitűzési műszaki munkálatok. Milyen előnnyel jár a táb­lásított területen való gaz­dálkodás? Gazdaságosabb és jobb a gépi művelés. Ki lehet alakítani a leg­megfelelőbb növényi sor­rendet. Szaikszerűbb így Traktorosi értekezletek a rétsági járásban A kommunista traktorosok megyei aktívaülése után körzetenkénti megbeszélé­seket tartanak a rétsági já­rás traktorosai. Ezeken a megbeszéléseken — amelyet egyébként a já­rási tanács mezőgazdasági osztálya szervezett — ter­melőszövetkezeti agronómu- sok is résztvesznek és közö­sen beszélik meg a legidő­szerűbb, legfontosabb tenni­valókat, valamint a gépállo­mások és tsz-ek kapcsolatá­nak további javítását. A FELVÁSÁRLÁS HELYZETÉRŐL TÁRGYALTAK PÄSZTÖN Ülésezett tegnap a pásztói járás operatív bizottsága. A bizottság megvitatta a gabo­na-, valamint a burgonyafel­vásárlás helyzetét. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a gabonafelvásárlás jó mederben halad, s a járás túlteljesíti éves tervét. A bur- gonyafelvásárlást azonban gyorsítani kell, mert ebben lemaradás mutatkozik. Az ülésen megvitatták még a burgonya- és zöldségfélék tá­rolási-szerződési terv teljesí­tésének helyzetét. kalászosokkal megelégedettek lehettünk, termésünk felül­múlta a tervezettet. Az ara­tással, betakarítással nem volt különös gondunk, a mun­ka jelentős részét géppel vé­geztük. Igen szép eredménye­ket értünk el a kertészeti te­rületen is. Bőven termett ká­posztánk, paprikánk, paradi­csomunk. A paradicsomból például annyi a termés, hogy nem győzzük szedni, szinte azt sem tudjuk, mit kezdjünk vele. Volt ebben az esztendő­ben egy hold kísérleti, mag­ról termelt vöröshagymánk, a MÉK megbízására termel­tük, megtudni, hogyan fizet ezen a vidéken a maghagy­ma? Tizenkét mázsa termett, de az a véleményünk, hogy ennél jóval többre képes a földünk, ha az időjárás meg­felelő. Éppen ezért a terv szerint jövőre, ugyancsak a MÉK megbízásából, 5 holdon lesz kísérleti vetésünk mag­hagymából. Sajnos, igen gyen­gén sikerült a fokhagyma ter­mesztés, ez szintén annak tud­ható be, hogy Kishartyán ha­tárában több. mint három hó­napja nem kaptunk esőt. Ez a nagy szárazság a kapások közül a burgonya növekedé­sét befolyásolta károsan. Az átlagunk 60 mázsa lett. A 49 hold kukorica is megsínylette az eső hiányát. A törés a jö­vő *héten kezdődik és 20—22 mázsás csöves termést remél­hetünk. A cukorrépa 150 má­zsás átlagot ígér, ennek ásá­a talajerőgazdálkodás, s a növényi kártevőkkel szemben is jobban lehet védekezni. A termelőszövetkezetek megalakulása után megtör­tént a kisparcellák ögszeszan- tása és kialakultak a nagyobb területszakaszok. Előfordul azonban több termelőszövet­kezetben, hogy megváltoztak a művelési ágak, rét terüle­tek kerültek felszántásra, gépi művelésre és szántóföl­di növénytermelésre nem al­kalmas területek alakultak át legelővé. A különböző vál­tozások is szükségessé tették a termelőszövetkezetekben a terület rendezésit. A salgótarjáni járás terü­letén a szuhai mátraalji Üj Élet, 'a nemti József Attila, a mátramindszenti Mátra Gyöngye Termelőszövetkeze­tekben már elkészültek a térképek, s folyamatban vannak a kitűzési munkála­tok. A tervezési munka pe­dig már elkészült 12 község területén, a hátralévő, ez évre tervezett 9 község be- afconosítási munkálatai is megkezdődtek. A táblásítási munka a te­rület művelési ágainak beazo­nosításával kezdődik. Bejárás útján feljegyzésre kerül, hogy 1:10 000 térkép és te­rületkimutatásban szereplő sót az igénynek megfelelő időben kezdjük el. Elégedet­tek lehetünk viszont apró­mag eredményeinkkel. A bal tacin például a várt 10 má­zsa helyett 34 mázsát fizetett s a vöröshere is 9 mázsát adott. — Vannak-e eredményeik az állattenyésztésben? — A gazdaságnak erről a területéről most jókat mond­hatunk. A tíz anyakocánál a tavaszi fialási átlag kilenc da­rab volt s most várjuk az újabb szaporulatot. A hizla- lási tervünk 20 darab volt erre az esztendőre, ezzel szemben 58 süldőt fogtunk hízóba, amiből 29 darabot augusztusban már át is ad­tunk az állatforgalminak. Az a tervünk, hogy a még meg­lévőket decemberbep értéke­sítjük. A gazdaság 14 tehené­nél az év eleji 4 literrel szem­ben sikerült a fejési átlagot 8 literre növelni. Erre az eredményre, mint állatte­nyésztő agronómus azért va­gyok külön is büszke, mert a takarmányozás terén meg­valósított elgondolásaimat igazolta. A tervezett 15 hízó­marha helyett 28-at állítot­tunk be s év végéig előrelát­hatólag valamennyit értéke­sítjük. — Az első kishartyáni esz­tendő után milyen elgondolá­sai vannak a jövőre? A szö­vetkezet idei előbbre lépését hogyan követhetik újabbak? — Nagyon megnyugtató dolog, hogy a takarmánynak milyen művelési ágú, hová tartozik. Amennyiben a te­rületszakaszban változás van részben is, az ilyen szakasz felmérésre kerül. A műszaki munkálatok elvégzése után összegez­hetők a termelőszövetke­zet tényleges művelési ágai. A szántóterület növekedhet a megszűnt utak területével, vagy a tervezettekkel csök­kenhet. Az új művelési ágak adatainak birtokában készül a táblásítás. A táblásított szántóföldön a növényterme­lés tervszámainak birtoká­ban kialakítható a vetésforgó, a növénytermelés új rendje. A jelenlegi úgynevezett „sza­bad gazdálkodás” minél ha­marabb, minél sürgősebben felszámolandó feladat. Ezen az úton jól haladnak a sal­gótarjáni járás termelőszövet­kezetei. Jól lerakott alapok­ra lehet építeni, az adottsá­goknak megfelelően kialakí­tott jó tervet. Hogy ez kiala­kulhasson a vezetőség és a termelőszövetkezeti tagság jó hozzáállása, segítő készsége is szükséges. A rend a nö­vénytermelés frontján lehe­tővé teszi a magasabb hoza­mok elérését, s az igazi nagy­üzemi gazdálkodás kialakítá­sát az egyre fejlődő termelő- szövetkezetekben. bőségében vagyunk, a réti­szénából a háztáji szükséglet biztosítása után is feleslegünk mutatkozik. Kínálkozik tehát a helyzet, hogy eddig is jö­vedelmező állattenyésztésün­ket növeljük. A tavasszal épí­tett 20 férős fiaztatóba a je­lenlegi 10 koca mellé újabb 10 anyaállatot szeretnénk, hizlalási tervünkbe 40 sertést állítunk saját állományból, teheneink száma pedig 20 darabra nő. Ami a növény- termesztésben nálunk új lesz, az az, hogy most ősszel első­ízben vetünk a szovjet nagy­hozamú Bezosztája búzafajtá­ból. — Jóleső bizonyosság szá­munkra, hogy most már meg­nyugtató eredménnyel fejez­zük be az esztendőt minden tekintetben. Áruértékesítési tervünk teljesítése nem okoz nehézséget, sőt, túlteljesítés várható. Az elmúlt esztendő­ben 19 forint volt itt a mun­kaegység értéke, most pedig a tervezett 26,82 forinttal szemben már 27,82 forintnál tartunk. Sok munkánk van ebben az eredményben, de elégedett vagyok. Elégedett, mint agronómus és egyéni­leg is. — A tanáccsal is, mindkét minőségben? — kérdezem. osolyos a válasz: — Feltétlenül. A ta­nács például abból a 3 ezer forintból, ami utak, hidak javítására rendelkezé­sére állt, a termelőszövetkezet hídját is rendbehozatta. Hát lehet akkor elégedetlen az ember?... BARNA TIBOR Taron, a kukoricával egyidőben letakarítják a földről a kukoricaszárat is, amelyet a takarmány . pótlására hasz­nálnak fel SZAKMAI TANÁCSADÓ VXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXVvXXSXNNXNXV\VV\\NX l A kukoricaszár betakarítása és felhasználása területszakasz ténylegesen Soós Endre agromémök Gyűrüshengerrel, tárcsával, boronával készítenek jó mag­ágyat a gabonának az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben Egy boldog ember feleiget

Next

/
Oldalképek
Tartalom