Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-30 / 79. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 30. Az elmúlt napokban zárta I 'kapuit a III. Brnói Nemzet­közi Ipari Kiállítás és Vásár. E nagyszabású kiállításon és vásáron 27 ország legkülönbö­zőbb gyárai szerepeltek ter­mékeikkel, közöttük Magyar- ország is. A vásárt több mint egymillió 300 ezer em­ber tekintette meg, köztük számtalan külföldi. Nagy sikere volt a Szovjetunió legújabb szénkom bá jn jának Nagyteljesítményű csehszlovák villamosmozdony Kétsoros magyar kukorica­kombájn Csehszlovák tehénmosó. Egy óra alatt 30 tehenet moshat­nak meg vele RENDET KELL TENNI JjakatÁk&íL községet (Mattak a iítiág-L páráiban. Ünnepélyes keretek között adta át az Országos Takarék- pénztár a községi betétgyűj­tési versenyben győztes köz­ségeknek a jutalmakat a rét­sági járásban. Rétság, Rom­hány, Nőtincs és Felsőpetény községek érték el a „takaré­kos község” szintjét a verseny során. Ezek a községek már azzal dicsekedhetnek, hogy minden családira esik egy be­tétkönyv és az egy betét­könyvre eső átlagbetét is meghaladja az 1200 forintot. Ezeknek a községeknek a vezetői magukévá tették a versenyfelhívás célkitűzéseit OKTOBER 1-ÉN MEGKEZ­DŐDIK az Óvodai taní­tás Október elsejével az óvo­dákban is megkezdődik az 1961—62-es tanév. Az oktatási év ideje alatt tervszerű, következetes és rendszeres munkával történik a gyerekek jellemének kö­zösségi szellemben történő át­formálása. Ezenkívül maga­tartásuk csiszolását, ügyessé­gük fokozását és hasznos já­tékok betanítását is tervük­be veszik az óvónők a kö­vetkező tanévig. így a Művelődésügyi Mi­nisztérium legutóbbi keletű útmutatása alapján rakják le a közösségi nevelés alap­jait az óvodai csoportokban, a fáradságot nem ismerő ne­velők. Elegáns és ízléses öltözködést biztosit a Balassagyarmati Szabó KTSZ női és férfi mér­tékutáni szabósága. Megrendeléseket saját és hozott anyagból egyaránt vállalunk. Rendelőhelyek: Balassa­gyarmat, Rákóczi út 32. sz. Balassagyarmat Ipoly utca 1. sz. Litke, Dózsa György út. (468) A Palóc Háziipari Szövet­kezet népművészeti ter­mékei térítők, falvédők, száda függönyök kaphatók Salgótarjánban a népművészeti boltban, va­lamint a szövetkezet köz­pontjában: Szécsényben. Lakásdiszítéshez minden igényt kielégít. (470) és komoly mértékben segítet- ^ ték elő annak megvalósítását. ^ A községek lakói mindin- ^ kább meggyőződnek a taka- ? rékosság előnyeiről és annak? hasznáról. A megyei takarékossági bi- ? zottság ezért az eredményért ? Rétság községnek 15 000, Rom- ? hánynak 13 000, Nőtincsnek ? 5000 és Felsőpeténynek ugyan- ? csak 5000 forint jutalom kifi-? zetésére tett előterjesztést a ? megyei tanács pénzügyi ősz- ? tályának, amely összegeket ? községfejlesztési célokra hasz- ? nálhatnak fel. Az Országos ? Takarékpénztár ugyanakkor? dicsérő oklevéllel jutalmazta ? a községi tanácsokat, vala- ? mint „Takarékos község” táb- ? lát adott át, amelyek a ta-? nácsház falán nyertek elhe- 2 lyezést és büszkén hirdetik a ? takarékosság terén elért ered-? ményeket. A kenyérboltban. Állunk a pult előtt türelmesen. Vagy harmincán kenyérre, süteményre várva. A sor végén állók szurkoló izgalommal, mint labdarúgó-mérkőzés nézői: lesz-e még egy gól, lesz-e még kenyér, mire rám kerül a sor. Ki­lós persze, most az a friss, meg különben is az a jobb, az ízletesebb. Amolyannal teli vannak a polcok, de nem igen törekszik érte senki, míg van választék. A bolti alkalmazott iparkodva tesz eleget a kérések­nek. Át-átszalad a süteményes részhez is, megint vissza a kenyérre várókhoz. Egyedül van, így kapkodnia kell, pedig- nem könnyű lehet itt egy műszakot lenyomni, talpon állan­dóan és bizony már — gondolom — a negyedik iksznek is a vége felé. Ezért nem sürgeti senki, nem háborog senki a várakozás miatt. De miért csak egy alkalmazott van itt, forgalmas időben, délelőtt 11 órakor! Az átvételi helyiségül szolgáló, spanyolfallal elválasz­tott rész mögül tompított hangú beszélgetés foszlányai hal­latszanak. Egyre többen figyelnek arrafelé: „— Tudod, amit tegnap mutattál. .. egy pongyolára valót tegyél nekem félre ... a gyereknek majd a jövő hónapban veszem meg... hát persze, várj egy kicsit, már nincsenek annyian...” De nini, hiszen van itt még egy kiszolgáló kartársnő. Máris belép a spanyolfal mögül és egyenesen a kilós ke­nyerek polcához lép. Felsóhajtunk, hogy most már egy-ket­tőre megszűnik a sorbanállás. A következő pillanatban azonban a bosszankodás moraja fut végig az immár türel­mét vesztett vásárlókon. Mert amaz 4—5 kenyeret leemel és eltűnik vele a másik helyiségben, aztán megismétli ugyanezt és vissza sem tér. Megyek s még rajtam kívül né­hányon a sor végéről: most már biztosan elfogy a kilós, mielőtt ránk kerülne a vásárlás. Amonnan még áthallik: „Elég lesz négy méter, délután beszaladok érte ...” Velünk együtt lép az utcára a másik helyiségből két szatyor friss, ropogós kenyérrel egy kartársnő, még moso­lyogva tekint a várakozókra s köszöni a soronkívüli kiszol­gálást. Eszembe jut, hogy az egyik nyári délelőtt felháborodva állított be szerkesztőségünkbe ennek a kenyérboltnak a ve­zetője. A cikk ellen tiltakozott, ami újságunkban megjelent és hasonló tapasztalatokat tárt fel ebből az üzletből. Azt a cikket nem újságíró, hanem az egyik vásárló írta, ezért a tiltakozásnak mi félig-meddig hitelt adtunk s azt mon­dottuk, örömmel dicsérjük meg a boltot, ha arra rászolgál a közeljövőben. Ez jut most eszembe, megállók a járdán, aztán visszalépek az üzletbe. — Lámcsak, mégis igaza volt annak a bíráló újságcikk­nek, kartársnő, elismeri-e? — mondom. — Nem volt bizony és most sincs igaza, hiszen mi olyan kenyeret adtunk ki az előbb, amit még reggel meg­rendeltek — ez a válasz. — A félórája várakozó emberek azonban nem értenek egyet ezzel a magyarázattal. Már mindenki beszél s a tilta­kozásokból, ez egyszerű, úgyszólván „semmi ügy” kapcsán az derül ki. hogy nem engedhető meg sem itt, sem az or­vosi rendelőben, sem az üzemi jutalomosztásnál, sehol a kivételezés, a protekció s az ilyen ügyetlen érvelések na­gyon sántítanak. Az emberek igazságérzetét tisztelni kell s a világért sem szabad megsérteni. — Írja csak meg ezt is az elvtárs — mondják —, hogy nások is okuljanak belőle. ... Azt hiszem, ez a kívánság jogos. Mégha sok szem­közt hangzott is el... CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV..XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXX\XXXXXXXXXXX'' Vasárnapi kitörő-^ Vízszintes: 1. Anyag része. 4. Névelővel: testrész. 7. Dolgozóink előtt álló egyik legfontosabb fel­adat (folyt. függ. 9-ben). 10. Mu­tatószó. 11. ö — francia nyelven. 13. Igekötő. 14. Szintén. 15. Mu­tatószócska. 16. Kereskedő. 20. Afrikai köztársaság. 22. Labda­rúgó igéje. 23. Szovjet város. 24. Tejtermék. 25. Folyó nap. 26. Vesd papírra! 27. Régi római vi­selet. 29. Könyvben van. 31. Élelmiszer. 33. Dunántúli község. 34. Amerikai állam. 36. Tudo­mány. 37. Létezik. 38. Az elmúlt nap jelzője. 39. Férfinév. 41. Tág. 42. Politika is van ilyen. 43. Sze­mélyes névmás. 45. Fohász. 47. Női név. 49. Szórakozás. 51. Agy. 53. Sze. 54. Női név. 56. Ruha­darab. 58. Nem halt meg. 59. Mezőgazdasági ' eszköz. 61. Elébe nyom. 64. ŐZÉ. 65. Rendes m. hangzói. 67. Fontos érc. 68. Sok ige van ilyen. Függőleges: 1. Napjaink egyik sürgető feladata (folyt, vízsz. 69- ben). 2. Személyes névmás. 3. Ez is az. 5. Férfinév. 6. Szovjet város. 7. Régi római pénz. 8. Tojás - németül. 12. Lak m. hangzói. 14. Európai nép. 15/a. Balatoni község. 17. Kereskedelmi műszó. 18. Juttat — népiesen. 19. Kiabál. 21. Harag — latinul. 23. Arc-rész. 28. Olaj - id. kiejtéssel. 29. Heves megyei község. 30. Friss. 32. Gabona-növény. 34. Főzelék-növény. 35. Vissza: női név. 38. Színültig. 40. Magasra tart. 42. Igekötő. 43. Távirati hang. 44. Német elöljáró szó. 46. Rangjelző szó. 48. Mosdó-eszköz. 49. Vissza: vigad. 50. Fadarab. 62. Mázos ikerszava. 55. Szemé­lyed. 57. Hamis. 60. Fogyaszd. 62. Vajon kis patak? 63. Bő. 64. Angol helyeslés. 66. Séta fele. 68. Fordított személyes névmás. Az oó, illetve öő betűk között, nem teszünk különbséget. Beküldendő a vízsz. 7. (folyt, függ. 9.), függ. 1. (folyt, vízsz. 69.), valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: október 4. A borítékra írjuk rá: REJT­VÉNY: Múltheti fejtörőnk helyes meg­fejtése: Petőfi Sándor: Szeptem­ber végén. Könyvjutalmat nyertek: Fekete Jolán Felsőtold, Kertész Géza Mátranovák, Mátrai Ferenc Sal­gótarján. 4 A könyveket postán küldjük el! iw n ti­J.1 18 31 2/ 18 US SJ kt S o ISA iS ptír |S4 SS 80 18) (.1 í 3 Ov IfA r 8 3 ■ * ■ ■ r ■ , L 32. ■ L Uo ■ * ■ \ 52­■ v­■ €4 Mozilátogatók figyelem! A Moziüzemi Vállalat értesíti Salgótarján dolgozóit, hogy szeptember 21-én új normál filmszínház kezdte meg működését a József Attila Művelődési Otthonban. (472) tett jelentést. Mindenki egy­behangzóan: a pincében az esős évszakok idején egy mé­teres, a jelenlegi száraz idő­járás idején 50 centis viz áll. És ez már öt esztendő óta. Ez a következménye, ha nincs rend és mégsem tesz­nek rendet Vannak akik azt mondják tréfásan: csónakot keli csi­náltatni a pincébe való já­ráshoz. Valójában azonban nincs helye itt a tréfának. Rendet kell tenni a lakóház pincéjében mégpedig az Építőipari Vállalatnak, amely kivitelezésekor nem számolt a talajvízzel. Meg kell előz­ni a nagyfokú vizesedésből eredhető betegséget, de nem utolsó sorban a balese­tet. Ha a vállalat már mást nem néz, akkor a saját dol­gozóit tekintse, akik rendkí­vül dohos helyiségben, ál­landó nedvességben élnek. Azért helyes lesz, ha mond­juk a KÖJÁL külön is meg­tekinti ezt a körülményt, mert igyekeznek szivattyúzás­sal takargatni a problémát, ez azonban édeskevés. Talán ők meg tudják győzni az illetékeseket, hogy itt egy új szigetelésre van szükség, az emberek egészsége, vagyoná­nak megőrzése érdekében. Ha egyszer nincs rend, akkor rendet kell tenni. így van ez a köztudatban és így is szoktak cselekedni. De mi tönténik, ha mondjuk nincs rend és mégsem tesznek rendet. Nem kell sokat keres­gélni, csupán Salgótarján új városrész Kállai . Éva úti 8- as szám alatti bérháznak a pincéjét megtekinteni. Az épületet körülbelül öt évvel ezelőtt építették. Ki­vitelezője az Építőipari Vál­lalat. Az egy külön érdekes­ség és figyelemreméltó, hogy a vállalat ebben az épület­ben berendezett a saját dol­gozói számára egy munkás- szállást. Ezidő szerint az épí­tőipari dolgozók közül 109 ember él a szállóban. De milyen körülmények között? Itt következik aztán a probléma. A városi egészség- ügyi csoport ellenőre megál­lapította: a szállóban erősen penészszag van. No de lak­nak az épületben lakók is, akik arról panaszkodnak: tönkre megy a bútoruk a ned­vességtől. Mi lehet a sok panasz, ki­fogás oka? Beszélt már erről a tiszti­orvos. szót emeltek a lakók, tiltakozott a körzeti orvos, a gondnoknő hosszú levélben

Next

/
Oldalképek
Tartalom