Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-23 / 77. szám

1961. «zeptember 23. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A bemutató üzemek munkájáról Terveznek Szűgyben Már készül az 1962-es gazdasági év terve Szűgyben a VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetben. Török Mi­hály a termelőszövetkezet elnöke menet közben is gyak­ran beszélget a termelőszövetkezet vezetőivel, a szövet­kezeti gazdákkal a helyes gazdálkodás kialakításáról. Segíteni a szövetkezeti gaz­daságok termését, gazdasági fejlődését; e célból szervezte meg a megyei tanács mező- gazdasági osztálya a szak- tanácsadó és bemutató üze­mek hálózatát. Olyan állami és szövetkezeti gazdaságokat — nyolc álami gazadságot és hét termelőszövetkezetet — jelölt ki szaktanácsadó üzem­nek, amelyekben a gazdálko­dók példamutató eredmé­nyeikkel a környező szövetke­zetek előtt járnak, s meg­győzően szemléltetik azokat a fejlett, % KORSZERŰ MÓDSZEREKET, amelyekkel a termelési ered­mények és a jövedelmezőség — a legkevesebb beruházás­sal — gyorsan növelhetők, az önköltségek csökkenthetők. Ezen „szakpropaganda köz­pontok” hatékony munkája hozzásegítheti a szövetkezete­ket, hogy a legrövidebb idő alatt elérjék azt a termelési színvonalat, amilyen jelenleg e legjobb szövetkezeteké. A szaktanácsadás e formája , «álunk még új — habár nagy ' sikerrel alkalmazzák a nyu­gati tőkés országok mezőgaz­daságában, legújabban pedig a Szovjetunióban is. De már­is számos szaktanácsadó üze­münk kezdeti szakpropaganda munkája igazolja: képesek elősegíteni a szövetkezeti gaz­daságok termeléstechnikai színvonalának emelését, ké­pesek rövid idő alatt gyöke­res, minőségi változást elérni a termelésben. A palotási Május 1. Tsz me­gyei színtű tapasztalatcserével egybekötött szaktanácsadást és gyakorlati bemutatót tartott a külföldi intenzív búzafajták termeléstechnikájárói. Az agi- tatív, meggyőző érvek, s a búzabemutató eloszlatták e búzafajtákkal kapcsolatosan kialakult ferde nézeteket, s megszüntették egyes szövetke­zeti vezetők ellenállását. Most ősszel a szövetkezetek nagyrészt a tanácskozás ered­ményeként — több mint 6 ezer katasztrális holdon ter­melnek nagyhozamú külföldi Az őszi betakarítás és szántás­vetés megyénkben is megkezdő­dött. A hetek óta tartó száraz időjárás nehezíti az őszi mun­kákat és nehezíti még az is, hogy a talajelőkészítéssel, vetés­sel egyidőben 60 000 kát. holdról kell a kapásnövények termésé­nek betakarítását elvégezni. Most az elkövetkezendő év Maratásának, cséplésének megalapozására, az őszi kenyérgabonavetések mara­déktalan teljesítésére kell erőn­ket összpontosítani. Az őszi talajelőkészítésnél és vetésnél négy dologban kell előrehaladást elérnünk. Megfele­lően előkészített, ülepedett vető­ágyat kell biztosítani. Gazdasá­gossá kell tenni a műtrágya fel- használását és a megfelelő vető­magnormával ki kell alakítani az optimális növényállományt. A vetéseket pedig optimális időben végezzük el. A kenyérgabonavetések gyors és jó minőségű elvégzésének alap- feltétele az elővetemény gyors betakarítása. Ezért elsősorban azokat a táblákat kell betakarí­tani, ahová búza kerül elvetésre. Túl későn betakarításra kerülő előveteményre ne várjunk, ha­nem csoportosítsuk át a vetést a korábban felszabadult táblára. Mindenki előtt ismeretes, hogy a rossz talajba, megkésve vetett gabona mázsákkal csökkenti a terméshozamot. Gyakran felmerül az a prob­léma, hogy porba vessünk; vagy esőre várjunk? Semmiesetre sem szabad várni a vetéssel, hanem inkább vetőmagtöbblettel száraz talajba vessünk. Bebizonyosodott, hogy az a mag, amely a csapadé­kot az elvetés után a földben kapja, azonnal felhasználja, csí­rázásnak indul és erőteljesen fej­búzát a múlt évi ezer ka- tasztrális holdas vetéstervvel szemben. A berkenyéi, a kisterenyei és a sziráki szaktanácsadó üzemek, a .gépesített silókuko­rica betakarítás és az olcsó, jóminőségű silókészítés mód­szerével ismertették meg a szövetkezetek szakembereit és brigádvezetőit. A kezdeti jó eredményeket még számos hiba homályo- sítja. Ez gátolja a terhelési szakpropaganda egészséges kibontakozását. A szövetkezetek egy része s a szaktanácsadó üzemek kisebbik része még nem is­merte fel teljes nagyságában és jelentőségében a SZAKPROPAGANDA CÉLJÁT. gazdasági kihatását. Ez ab­ban jut kifejezésre, hogy pél­dául a nógrádkövesdi, a szé- csényi és a karancslapujtői üzemek még nem tartottak szaktanácsadást. Egyes szö­vetkezeti vezetők — mint például a sámsonházai és a kisbárkányi — nem látogatják a közös rendezvényeket, pe­dig éppen ezek a szövetkeze­tek szorulnak rá legjobban az okos szaktanácsadásra. Le kell küzdeni az egyes szakemberek szakpropagan­dával ellentétes nézeteit, ami legfőképpen a szaktanácsadás céljának nem ismeréséből, nem értéséből fakad. Az egyik gazdaság szakembere azon „kesereg”, hogy „felesleges” a szaktanácsadás. Ha a tsz- eknek nincs megfelelő gép­parkja, nem tudják elvégezni azt a munkafázist, amit ő bemutat. Van aztán olyan szaktanácsadó vezető is, aki ha kimondja a „b”-t, azért is pénzt kér. Elfelejti, hogy az Ő munkájának szerves ré­szét képezi a szakpropa­ganda, s hogy e^ért őt az állam fizeti. Az ilyen ferde nézeteket valló szakemberek, sajnos, még semmit sem tet­tek a szakpropaganda fej­lesztése érdekében. Pedig az lődik. Az a mag pedig, amelyet az esőzések után, tehát a talaj részleges kiszáradása után ve­tünk el, már kevesebb nedves­séghez jut, a csírázásban és a kezdeti fejlődésben is lemarad. Szüntessük meg a talajerőtől és az előveteménytől független sab­lonos műtrágyázást is. Azt tart­suk szem előtt, hogy a műtrá­gyák jelentős részét áfcok alá a búzavetések alá adjuk, amelyek gyengébb termőerejű talajba, rosszabb elővetemény után ke­rülnek. A jó erőben lévő talajba, jó elővetmény után kerülő ga­bonavetések alá kevesebb, vagy egyáltalán nem szükséges a mű­trágya. Fel kell számolni a rendkívül kevés vetőmag használatát is a vetésnél. A holdankénti 100 kg-os vetőmaghasználattal nem lehet komoly * terméseredményt elérni. Nemcsak a külföldi búzafajtánál, hanem a hazaiaknál is ajánlatos a holdankénti vetőmagmennyisé­get 120—125 kg-ra felemelni. A magasabb terméseredmények elérésieben jelentős szerepe van a vetési idő helyes megválasztá­sának. Itt az legyen a legfőbb törekvésünk, hogy az egyes ka­lászosok a legkedvezőbb időpont­ban kerüljenek elvetésre. Az őszi árpa és a rozs szeptember 25-ig, a búza pedig október 20-ig kerüljön a földbe. A búza vetésterületének és na­gyobb terméshozamának biztosí­tása érdekében * nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezetek a népgazdasági tervből rájuk eső kenyérgabonavetés tervüket ma­radéktalanul teljesítsék. A vetés ideje elérkezett. Jó minőségű talajelőkészítéssel és időbeni ve­téssel teremtsük meg a nagy termés feltételeit. * Barlai Gábor állami gazadságok fejleszté­sére azért költött államunk oly sok millió forintot, hogy ÉLEN JÁRJANAK a termelésben, példát mutas­sanak a szövetkezeteknek és segítsék azok termelését, hogy minél előbb erős, jól szerve­zet árutermelő nagyüze­mekké váljanak, nem pedig azért, hogy kalap alá rejtsék korszerű munkamódszereiket. Az ízig-vérlg igazi szakem­ber nemcsak a saját, ha­nem a szövetkezeti gazdasá­gok, az egész mezőgazadsági termelés fellendítéséért is küzd s ezért az ország, a nép előtt felelősséget is érez! Szinte általánosnak mond­ható ez a gyakorlat, hogy a bemutató üzemek vezetői megelégednek a termelés egy- egy munkafázisának gyakor­lati bemutatásával, s utána magukra hagyják a szövetke­zeteket. Alig fordul elő, hogy az illető szaktanácsadó érté­kelte és megvizsgálta volna, hogy tanácsadási tevékeny­sége következményeként a hozzá tartozó tsz a bemutató üzem által ajánlott módsze­reket, elgondolásokat, milyen mértékben, mennyiben valósí­totta meg és az milyen haté­konyan segítette elő áruter­melését. Jó legyen a szak- tanácsadás és sikeres le­gyen annak GYAKORLATI ALKALMAZÁSA is egy-egy tszben. Ebben van a szakpropaga’nda Tényege! Fellelhető olyan hiba is, hogy a szaktanácsadás nem egyszer a termelési esemé­nyek után kullog. A szak­propaganda legyen időszerű és mindig az események előtt járjon. Csak így segítheti a soron következő munkafel­adatok eredményesebbé téte­lét. A nagy őszi feladatok: a szántási, vetési, terménybeta­karítási, silózási, trágyázási munkák nagy szervezettséget, gyors, tervszerű munkát kí­vánnak a szövetkezetektől. Ehhez nyújtsanak konkrét se­gítséget a szaktanácsadó üzemnek. Munkájuk irányul­jon a második ötéves terv termeléspolitikai célkitűzései­nek ismertetésére, s ennek keretében a termelőszövetke­zetek vezetőit minden lehető módon segítsék, támogassák a korszerű termeléstechnikai el­járások meghonosításában, széleskörű alkalmazásában. L. L. KACSATENYÉSZTÉS DIÓSJENÖN ' A diósjenői termelőszövet­kezet kacsa törzsállomány 'ki­alakítását kezdte meg a hal­gazdaság melletti baromfi- telepén. Jelenleg mintegy ezer da­rab párnapos kacsa nevelése indult meg a termelőszövet­kezetben. Ezzel a diósjenői tsz jelentős mértékben járul majd hozzá a húsellátás to­vábbi javításához, a baromfi­tenyésztési terv teljesítésé­hez. AZ IPOLY-VÖLGYI KÁPOSZTÁSOKBAN MEGKEZDTÉK A TÉLI KÁPOSZTA SZEDÉSÉT Nógrád megye Ipoly menti községeiben: Ludányhalászi, Endrefalva, Litke és Dejtár környékén évszázados hagyo­mány a téli káposzta ter­mesztése. Az itt termelt káposzta igen keresett az ország más vidékein, s jelentős mennyi­séget exportálnak is belőle a földművesszövetkezetek. Az ipolyvölgyi káposztá­sokban kedden már meg­kezdték az idei termés „szü­retelését”. Az idén jóval több, mint négyszáz holdon termeltek téli káposztát ezen a vidéken, s a termés meny- nyisége meghaladja az .öt­venezer mázsát. Az első két­száz mázsa káposztaszállít­mányukat kedden .már el­küldték a dejtári és a lu­dányhalászi termelőszövetke­zetek Salgótarjánba és a fő­város piacaira. Általános tapasztalat, hogy termelőszövetkezeteinknek ebben az esztendőben Nógrád megyében is igen. szép jöve­delmet biztosítanak a szerző­désesen termelt kertészeti nö­vények és burgonyafélék. A termelés iránt évről évre fo­kozódó érdeklődést bizonyít­ja, hogy az idei tervezett 5100 holddal szemben gazda­ságaink 5650 holdon termeltek szerződéses zöldséget és bur­gonyát. A most megkezdődött terv- készítési időszakban termé­szetesen annak meghatározá­sa is időszerűvé vált, hogy termelőszövetkezeteink az új esztendőben milyen zöldség­Dolgozók gimnáziuma Jobbágyiban Az idén először Jobbágyi­ban is megindítják a dolgo­zók gimnáziumát. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a pásztói gimnázium nem tudta kielé­gíteni a nagyarányú tanulási kedvet. így most Jobbágyi­ban a dolgozók gimnáziuma esti és levelező tagozatán a környező községek tanulni vágyó felnőttjei is részt ve­hetnek. Hetente két alkalom­mal a pásztói gimnázium ta­nárai járnak le az órák meg­tartására. A kilátások sze­rint a két osztályban 20—20 dolgozó vesz majd részt kö­zépiskolai tanulmányokban. félékkel, milyen területen kí­vánnak foglalkozni? A me­gyére vonatkozó irányszámok szerint 5600 hold területből 2500 holdról őszi, 600 holdról új burgonyára, 200 hold para­dicsomra. 50 hold zöldbabra, 150 hold zöldpaprikára, 800 hold zöldborsóra, 300—300 hold vöröshagymára, uborká­ra, fejeskáposztára, 100—100 hold görögdinnyére, sárgaré­pára, gyökérre, petrezselyem­re, 50 hold sárgadinnyére, 40 hold salátára és 10 hold zöld­hagymára van szükség. Ami az október 1-én induló szerződéskötésekben újat je­lent, az, hogy a MÉK a kü­lönböző terményekre irány-, Baráti találkozó Nógrád és Heves megye MSZBT aktívái között A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei el­nöksége vasárnap a jól mű­ködő MSZBT aktívákat Eger­be viszi, az MSZBT Heves megyei elnökségének meghí­vására. A találkozón az aktí­vák kicserélik tapasztalatai­kat a további munka megja­vítása t érdekében, majd vá­rosnézésen vesznek részt. védő- és fixárakat állapított meg. A vetőburgonyát és műtrágyát az eddigitől elté­rően a tanácsok mezőgazda- sági osztályai biztosítják. A szerződéskötésnél az a cél, hogy termelőszövetkeze­teink területüket ne aprózzák fel, növeljék kertészeti táb­láikat s megyei viszonylat­ban igyekezzenek a tájtermelő területeket visszaállítani. így lehetőségek szerint az Ipoly mentén káposzta, a pásztói járásban zöldborsó, Őrhalom, ^Dejtár, Hugyag tájékán pe­dig újburgonya termesztésére rendezkedjenek be a gazda­ságok. x 'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXXXXvXV.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.XXXX'-XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX­Tarka mintájú a széles domboldal a színes szoknyák­tól a mátraverebélyi határ­ban. Burgonyát ásnak az asz- szonyok. A háztáji terméséi takarítják már, mert a közös földről zsákban /van a bur­gonya. Bent a szövetkezeti irodában a Március 15. Tsz köny­velő asszonyával beszélgetünk. Ügy ismeri a gazdaságot, mintha saját háztartását venné számba. Szinte dekára tudja, miből mennyi a hozam, mire lehet számítani még. — Burgonyából, — kezdi meg a felsorolást, — 6 hol­dunk volt az esztendőben, s elégedettek lehetünk a ter­méseredménnyel. 530 mázsát ástunk fel. — Milyenek az őszi kilátások? — A cukorrépa ásását még a későbbiekben kezdjük meg, hasonlóképpen a kukorica törésére is csak októberben kerül sor. A nyári aszály sajnos, mindkettőnél érezteti ha­tását, csak közepes termésre számíthatunk. Szénának vi­szont annyira bővében vagyunk, hogy a szükséglet tárolá­sán túl már értékesítettünk 150 mázsát, s a jelenlegi beta­karításból is mintegy 150 mázsát adunk el. Ami a jövő év előkészítését illeti, elvégeztük a szántást, talajelőkészítést, csávázási, s megkezdődött a vetési munka. — A Március 15. Termelőszövetkezet az elmúlt eszten­dőben igen eredményes volt, nem lehetett oka panaszra sen­kinek. Milyen serkentést adtak az első év eredményei az idén? — Most a burgonya ásásánál közel száz asszony vé­gezte a munkát. De hátrább is pillanthatunk egy keveset: 37 vagon termésünk lett az idén búzából, rozsból, zabból, árpából s ezt a tsz-tagok, főleg asszonyok csépelték el. Két gép dolgozott nálunk s reggel fél 5-kor már szaladtak az asszonyok a géphez, nehogy valaki elfoglalja a helyüket. Még így is volt eset, hogy a szükséges 18 helyett 25 asz- szony igyekezett hasznoskodni. A 400 hold kalászosból mind­össze 90 holdat vágott a gép, a többi a mi feladatunk volt. — Nem akarok hazabeszélni, — folytatja nevetve —, hiszen az emberek is megteszik a magukét, főleg az állat- tenyésztésben és természetesen minden keményebb, fogó­sabb munkában, — de a bor­sóból kapott 70 ezer forint is az asszonyok szorgalmáról be- szél. Az asszonyok az é%ntke- zésen is ott vannak, általában nem akad feladat, amiből ne vennék ki részüket. Ez a munkaegységek számában is tükröződik. A termelőszövetkezetnek nincs kertészete, ami­nek ellátása például leginkább asszonyi feladatot adó, mégis gyűlnek az egységek. Tóth Margit, özvegy Kormos Boldi- zsárné, vagy Tóth Józsefné például már százon jóval felül számolja, s még az idős, öregségi díjas özv. Jakubovics Já- nosnénak, vagy a 65 esztendős özv. Verebélyi Istvánné Csilkó Mari néninek is van már vagy száz munkaegysége. Mari néni, — aki már a televízióban is szerepelt — igen jól érzi magát a szövetkezetben. — A gyerekeim már elma­radtak tőlem, nekem meg mindenem megvan itt — szokta emlegetni. — Idézi szavait a könyvelőnő. Hát ami azt illeti, az asszonyok mellett a férfiak sem restek, a könyvecskék ezt tanúsítják az asztalon. A növény- termesztésben többek között Lőrincz Andrásnak 297, Pin­tér Istvánnak 800 munkaegysége van augusztusig, a 75 esz­tendős id. Verebélyi István pógár is szerzett 175-öt, a foga- tosok, állattenyésztők pedig egyenesen „nábobok” lesznek. S akad alkalom az egységszerzésre a további hetekben is. A jó munkának a jó közösségi együttartás az ereje. Ez az egység a munkán túl is tapasztalható már. — Itt élünk a Mátra alján, — meséli a könyvelőnő —, mégis akadtak közöttünk sokan, akik eddig „nem látták" a Mátrát. Közvetlenül aratás előtt társas kirándulást ren­deztünk. Két Ikarusszal elmentünk Gyöngyösre, Egerbe, Bükkszékre. Közvetlen másnap reggel már frissen, jókedv­vel arattunk, nem hiányzott közülünk senki. Még az lett volna a szégyen! Lehet, hogy elkoptatott már egy kicsit a hasonlat, de mi itt munkában, szórakozásban csakugyan úgy élünk, mint egy nagy család, ahol mindenki parancsszó nélkül tudja és végzi a kötelességét. Ma jobban élünk, mint tegnap s úgy iparkodunk, hogy holnap jobban élhes­sünk, — mint ma. BARNA TIBOR A VEREBÉLYI CÉL: * Ma jobban, mint tegnap, — holnap jobban mint ma---------------------------------------­SZ AKMAI TANÁCSADÓ ^X\^XXX^XXX\NXXXXXNX^N^^^^XX^XX^>^^1^^XXXXXXX>C^XV^XXX\ Áz őszi vetésekről Rövidesen megkezdődnek a zöldség és burgonyatermelési szerződéskötések ALAKÍTSUK KI A TÁJJELLEGŰ ZÖLDSÉGTERMESZTÉST

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom