Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-23 / 77. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Az 1961-62-es pártoktatás előkészítése és feladatai Salgótarjánban A Politikai Bizottság 1961. április 10-i határozata sze­rint a pártpropaganda esz­mei, politikai feladatait az 1961/62-es oktatási évben is az MSZMP VII. kongresszu­sának határozata és az 1960 novemberi Moszkvai Nyilat­kozat szabja meg. Az okta­tási évben fontos helyet fog­lal el az SZKP XXII. kong­resszusa anyagának tanulmá­nyozása. Mélyrehatóan tanul­mányozni és magyarázni kell korunk fő tartalmát, fő jel­legzetességét. TUDATOSÍTANI kell a szocializmus felépítésének feladatait. Meg kell magya­rázni és értetni a hazánk osztályszerkezetében végbe­menő változásokat. Elő kell Segíteni a még meglévő káros nézetek leküzdését. Többet kell foglalkoznunk fejlődé­sünk perspektíváival. Na­gyobb teret kell adnunk az oktatás kötetlenebb formái­nak. Pártpropagandánk igen fontos feladata második öt­éves tervünk célkitűzéseinek tanulmányozása úgy, hogy ez elősegítse a célkitűzések megvalósítását E fontos feladatok figye­lembevételével történt Salgó­tarján városban a pártokía- tás előkészítése. Az előkészí­tés első szakaszában a propa­gandisták kiválogatása gondos munkát igényelt. Célunk az volt, hogy csak olyan és any- nyi tanfólyamot indítsunk, amennyire megfelelő propa­gandistánk van. A propagan­disták kiválogatásánál figye­lembe vettük a propagandis­ták utánpótlását is. Az új ok­tatási évben 73 új oktatási propagandistánk van, leg­több az Időszerű kérdések tanfolyamán. Részükre szep­tember 20—30-ig tíznapos tanfolyamot indítunk. Ezzel is elősegítjük felkészülésüket. /Ebben az oktatási évben 278 propagandistára van bízva a város dolgozóinak politikai továbbképzése. Minden remé­nyünk megvan arra, hogy e szép és igen fontos pártmeg- bizatásnak elvtársaink eleget tesznek. Az oktatás előkészítésének második szakaszában a hall­gatók kiválogatása történt meg. Még soha egyetlen ok­tatási évben sem volt a hall­gatók száma ilyen magas. Eb­ben az oktatási évben 16 ok­tatási formán, 258 tanfolya­mon 5516 dolgozó tanul, A város területén ennyi ok­tatási forma más években nem indult Az oktatásban résztve­vők száma azért is figyelem­re méltó, mert ezzel párhu­zamosan növekedett az álla­mi oktatásban résztvevők száma is. Pozitív jelenség, hogy a szakmai oktatáson résztvevők politikailag is to­vább tanulnak. Különösen örvendetes, hogy az elmúlt oktatási évhez vi­szonyítva 458-cal növekedett a női hallgatók száma. A kü­lönböző oktatási tanfolyamo­kon 1764 női hallgató tanul. Az orvosok és pedagógusok is többen vesznek részt a pártoktatásban, mint az előző évben. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy értel­miségi dolgozóink egyre job­ban szükségét érzik a szak­mai TOVÁBBKÉPZÉS mellett a politikai továbbkép­zésnek is. A vidékről bejáró dolgozók oktatását a korábbi években nem sikerült meg­oldani. Igaz, teljes megoldás­ról még nem, de jelentős elő­relépésről beszámolhatunk. A vidékről bejáró dolgozók kö­zül 400-an tanulnak valamely oktatási formán lakóhelyü­kön. Legyen minél több „szocialista munka ifjú brigádja“ Az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom ötéves cél­kitűzései között első köve­telményként szerepei a mun­ka magasabb színtű végzése, ebben az ifjúság nagyobb résztvállalása. A salgótarjáni járás bányászatban dolgozó fiataljai nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a mozgalom­ba és az év eddig eltelt idő­szakának értékelése szerint je­lentős eredményeket értek is el. A szénmedencében 60 ifjú­sági brigád működik és a já­rási ipari üzemek fiataljai­val együtt mintegy 1600 fia­tal vesz részt munkaverse­nyekben. Eddig 10 ifjúsági brigád nyerte el a szocialista munka ifjú brigádja kitüntető cí­met és további 18 bri­gád harcol a cím elnye­réséért. A szénbányászat első félévi mennyiségi és minőségi ered­ményeiben nagy részük van az ifjúsági brigádoknak, kü­lönösen jelentősek a szén fű­tőértékének növeléséért fo­lyó verseny sikerei. Jakab Fe­renc szorospataki brigádja 8, Barabás István brigádja pe­dig 72 százalékkal csökken­tette a palamennyiséget. De széles körben bontakozott ki az újítási mozgalom is a fiatalok között. Az alkalma­zott újítások értéke több, mint másfélmillió forintot jelent bányászfiataljaink megtaka rítási számláján. A legjobb újítók közül 23 azoknak a száma, akik rendszeres mun­kamódszer átadók. Az elért eredmények azt igazolják, hogy fiatalságunk képességei révén tudatosan kapcsolódik be az egyre in­kább magáénak érzett jövő építésébe. Az üzemi KISZ alap­szervezetek az elmúlt évhez viszonyítva konkrétabban tud­ják szervezni és irányítani a brigádokat. Jobb az együtt­működés a gazdasági és szak- szervezeti vezetéssel is, me­lyek megértették, hogy a fia­talok lelkesedése lemérhető haszonnal jár az üzem, a népgazdaság javára. Több he­lyen, mint Kazáron, Salgó- bányán, Szorospatakon már szinte hagyomány a feladatok közös megtárgyalása, a hosz- szabb időre szóló termelési célkitűzések részleteiben való megvitatása. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy meg nagyobb eredménye­ket lehetne elérni, ha a jó termelőmunkához szük­séges előfeltételeket gon­dosabban segítenék meg­teremteni az üzemek ve­zetői. Itt van a „szakma ifjú mes­tere”, a „kiváló mérnök” és „kiváló technikus” címért fo­lyó mozgalom, amely több helyen viszonylag stagnál a gazdasági vezetés közömbös magatartása miatt. A KISZ-szervezetek szervező, felvilágosító munkájához ezek­nél a mozgalmaknál nélkü­lözhetetlen szükség van a *spkszervezet és a gazdasági vezetés segítségére is. A ma­gára hagyottság legkirívóbb példája Kisterenye, ahol olyan vélemény alakult ki, hogy a mozgalom minden problémáját egyedül a KISZ- szervezet oldja meg. A KISZ-nek is vannak még feladatai az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom első követelménye végrehajtásá­nak fokozásáért. Szélesíteniük kell a brigád­mozgalmat és létre kell hoz­ni ifjúsági üzemeket, ame­lyekben tisztán lemérhető a fiatalok termelő tevékenysé­ge. Fokozottabban kell be­vonni fiatal mérnököket és technikusokat a szakmai to­vábbképzés előrelendítésébe, a termelékenység emeléséért folyó versenybe. Élővé. gyakorlativá kell még inkább tenni a KISZ munkáját! A pártoktatás mellett je­lentős eredmények tapasztal­hatók a tömegszervezeti ok­tatásban is. A KISZ által in­dított tanfolyamokon 2120 fiatal tanul. A szakszervezet­re is nagy feladat hárul az új oktatási évben, mért itt is jelentősen NÖVEKEDETT az oktatásban résztvevők szá­ma. A Hazafias Népfront 310 hallgató részére indít tanfo­lyamokat. A Vöröskereszt 240 dolgozó továbbképzésével fog­lalkozik. A Nőtanács szintén több tanfolyamon keresztül nyújt segítséget a dolgozók tájékoztatáséban és nevelésé­ben. Igen fontos volt a párt­ós tömegszervezeti oktatás koordinálása Az oktatás előkészítésének szervezése lényegében befeje­ződött. Pártszervezeteink túl­nyomó többsége igen jó mun­kát végzett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már az oktatással nem kell fog­lalkozni. Az eszmei, politikai előkészítőt továbbra is foly­tatni kell. El kell érnünk, hogy a számszerűség kielé­gítő alakulása mellett az ok­tatás színvonala növekedjék. A tanulás során a hallgatók nyíltan és őszintén rrjondják el véleményüket. A propa­gandisták törekedjenek arra, hogy a tanultak mozgósítsa­nak a feladatok megvalósítá­sára. Második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítá­sa, a szocializmus építésének meggyorsítása, a szocialista tudat kiszélesítése és tovább­fejlesztése igen szép és nehéz feladat. Ezért harcolni, erre lelkesíteni, ebben résztvenni forradalmi tett. A pártoktatás színvonala nagymértékben a propagan­disták felkészültségén, jó munkáján múlik. Ezért igen fontos, hogy pártmegb'izatá- suknak megfelelően, tudásuk és szorgalmuk maximumát adják az oktatás érdekében. Ezzel az oktatás színvonala a korábbi oktatási évhez viszo­nyítva magasabb lesz, és gyü­mölcsözni fog a mindennapi életben, második ötéves ter­vünk sikeres megvalósításá­ban. Csabai József, a salgótarjáni városi pártbizottság munkatársa ff If" ** Ä i9fll. szeptember 23 •J NÉMET—MAGYAR i BARÄTSÄGI EST S SALGÓTARJÁNBAN í Péntekén Salgótarjánban? német-magyar barátsági na-t pót tartottak. 5 A barátsági . napon részt« vett Werner Pladech német - újságíró is, aki délelőtt an-í kéton beszélgetett el salgó-S tarjám orvosokkal, pedagó-; gusokkal, értelmiségiekkel aj német békeszerződés meg- ^ kötésének fontosságáról. * Este a bányai művelődésig otthonban dolgozókkal,N munkásokkal beszélte meg a^ német kérdéssel kapcsolatos; problémákat. 1-------------------------< * KÉ TSZÁZÖTVEN BÉKEGYÜLÉST, « CSOPORTOS BESZÉLGETÉST TARTANAK A MEGYÉBEN A Hazafias Népfront mel-í lett működő békeaktívák,- békemozgalmi munkások jö í vő héten megkezdik a béke-^ gyűlések, csopprtos megbe-; szélések tartását a megye-. ben. ^ A tervek szerint minden« községben és az üzemekben- egy-l^ét gyűlést, megbesze- \ lést tartanak majd, így kö-^ rülbelül 250 csoportos meg-; beszélésre kerül sor a közeli, napokban. A békegyűléseken 5 beszélgetnek a dolgozókkal a« német békeszerződés meg- - kötésének fontosságáról, a $ nemzetközi helyzet legfonto-í sabb eseményeiről és a béke-i mozgalmi munka időszerűd feladatairól. '---------\---------1-----------< \ PE DAGÓGUSOK IS \ SEGÍTIK AZ OLVASÓ- < MOZGALMAT ; ' ! A Hazafias Népfront Sál-! gótarjáni Városi Bizottsága j már megkapta a MÉSZÖV,- 1 Városi Nőtanács és a nép-; 1 . fro,nt aktívák terveit az olva-i sómozgalom sikerre viteléről.: A tervek szerint a könyv-. : tárak, üzemi könyvtárak! gazdag választékkal és j 1 könyvajánlattal fogadják a- ' vásárlókat, ezenkívül ankéton,; ■ könyvbálon és számos egyéb! formában népszerűsítik aj • könyvet és az olvasást. A. • pedagógusok magukra vállal-< ták, hogy a családlátogatások j során a szülőkkel is elbe-; szélgetnek arról, hogy mit; hogyan és mennyit olvassa-! nak. I Ml fy, « I EMBERHEZ MEMVN... ■ A mi életünkben az a legszebb, ho|P|zélesedik, tere- ) bélyesedik az emberek egymásért való aggódása. így lehet ) igazán szépen, a mai emberhez méltóan élni. Az életnek, ; az egymáshoz tartozás tudata mély gondolatot, komoly tar- . talmat ad. Mindez természetesen még azt sem zárja ki, í hogy a rosszat, amely olykor eltorlaszolja a józan gondol- ) kodást, ne igyekeznének közös' erővel szerteoszlatni. Nem ■ zárja ki és ha azt is, az emberhez? méltó szó erejével tesz- szük, nem lesz olyan savanyú ... Hát persze, nem olyan egyszerű ez, mint amilyen egy­• szerűen leírja az ember. De hogy lehet így élni és így is ! kell élni, az nem egy álomvilágból elragadott képzelet. ) Az emberekben igenis a jobb az, amely erőteljesebb, gazda- : gabb, termékenyebb. Ezeket a jó emberi tulajdonságokat • kell táplálni. \ l . ' j Csak látni kellett volna mindenkinek Szécsényből az • egyik orvost. Nem is lényeges a neve, mert nem ez a fon- í tos. Hanem azok a mélyen emberi vonások, amelyek hatal- ) mában tartják ezt az embert. A tanácsházán találkoztunk. Kezében egy marék pa­li pírral, egyik irodából a másikba nyitogatott. Segítséget ke- \ resett egy betegének. Azt a nagy darab, élete derekát járó • embert, mintha fűtötte volna valami. Tele volt izgalommal. : Nem értették meg azon nyomban, vagy talán az hathatott ) idegenül, hogy ő, az orvos, ezer elfoglaltságában is törődik J volt betegével, akivel szemben tulajdonképpen már eleget- tett kötelezettségének. Nem értették meg, de nem tágított, : mert amikor kilincselt, már nem csupán orvos volt, hanem ) ember, aki aggódik a másik sorsáért. Meggyőzően sorolta j az emberi igazságérzettől hajtva: ha meg is gyógyult a be­• tege, a holnapja nincs rendben és segíteni kell rajta. Nem volt akkor nagyszerűbb érzés, mint hallani a szen­• vedélyes érvelést, látni az arcán az igazába vetett hit iz- ; galmát. Mélyen emberi volt betegéért való aggódása. Papí- ) rokra felírt számadatokkal, hosszú sorokban rótt írással j igazolta: betegének támogatásra van szüksége. Anyagi, er- ^ kölcsi támogatásra. ^ Nem arról van szó, hogy ezt talán csak az az orvos : értette meg. Nem erről, hanem arról, hogy ezt megértetni,- emberek gondolatát erre az esetre fordítani, igazában csak ^ ő tudta. Megtehette volna azt is, — miután eleget tett kö- j telezettségének —, hogy útjára bocsátja betegét: keressen ; magának támogatást. Ki szólhatta volna meg, hacsak nem J a saját lelkiismerete? : Ahol segítettek, vagy még segíteni fognak, millió gond- nehezedik az emberek vállára. Csak ez lehet, amely kés- i lelteti, vagy feledteti az intézkedést. Mert ott is nagyon N jól tudják mit7 jelent valakin segíteni. De a figyelmüket fel­ír hívni, megértetni a rögtöni segítés nagy jelentőségét, kihá­- mozni őket a gondok tengeréből és erre az emberre fordí- t tani vigyázó tekintetüket, ez az, ami nagyon szép megnyil­• vánulása volt ennek az orvosnak. Jóllehet, a beteg végül y maga is megtalálta volna fájdalmára a gyógyírt. De meny- 5 nyivel szebb, hogy az intézte neki, akiben bízott, aki visz- 5 szaadta az életkedvét, egészségét. 5 Ez a szép a mi életünkben, hogy így élünk. És mind- s inkább így élünk: aggódva egymásért mindaddig,, amíg S szükség van a támogatásra. Azóta már bizonyára elintéző- 5 dött az ember ügye. Üjabbak és újabbak kérnek segítséget 5 és ismét kezdődik minden élőiről. § De vajon lehet-e boldogabb valaki annál, akire úgy te- S kintenek: ember ő, melegen dobogó szívvel: ^ Bobál Gyula alami kilencvenen le­hettek a nógrádi ta­lálkozáson, a helyi tsz asz- szonyai, élükön a szocialista címért küzdő kertészeti bri­gádvezetők és a Baranya me­gyei vendégek, akik a női szocialista brigád-gondolatot kezdeményezték. Ezenkívül még a pártbizottság megyei és rétsági járási vezetői, a megyei és járási nőtanácsok titkárai, a nógrádi tsz és ta­nácselnök. Sok mindenről beszélgettek ezek a tanácskozók, amúgy asszonyosan, őszinte szívvel, szárnyaló gondolatokkal. Már az maga nagyszerűvé és fel­emelővé tette ezt az egész értekezletet, hogy asszonyok voltak megteremtői a ter­melőszövetkezeti szocialista brigádnak. Amikor Szent- lőrincen országgá röppent a nagyszerű gondolat híre, el­sőnek a nógrádiak csatlakoz­tak a kezdeményezéshez. Bá­tor tett volt ez és úttörő, a termelőszövetkezeti asszo­nyok életében. Ott, ahol ed­dig oly sok veszekedés, egy­más csipkedése gátolta a fel­szabadult munkát, ott most ugyanezek az asszonyok fog­tak össze, hogy hadat üzen­jenek az ellenségeskedésnek, hogy egymást nevelve, ösz- j tönözve mutassanak példát a termelésben. Azóta, ha vala­melyiküket megszállja a ve­szekedés ördöge, lefegyvere­zik egymást azzal, hogy ne­künk, „szocialistáknak” nem szabad ilyet csinálni. Ez a szocialista címért had­ba indulás mindenekelőtt azt bizonyította, hogy sok talpra­esett, ügyes, jó gondolkodású asszony van a mi megyénk­ben. És példájukon felbuz­dulva egyre több asszony je­lenti be a tsz-ben. hogy ker­tészeti brigádot szeretnének. Mert azt már valamennyien látják, hogy az újfajta, a szocialista tartalmú brigád- élet nemcsak a termelés ér­dekében nagy jelentőségű. Az asszonyok a munkában nem érnek rá^rémhírekkel foglal­kozni, annál többet törődnek egymás életével, fejlődésével. Olyannyira, hogy már kivív­ták az asszonybrigád-tagok mellett a férfiak megbecsü­lését is. ß<xr még — sérelmezték ezen a tanácskozáson is — bajok vannak azért a nők megbecsülésével. Ha dolgozni kell, ha munkáról van szó, akkor lehet az asszonyokra számítani, akkor benépesítik a határt, a földeket. Ha azon­ban intézik a közös ügyét, sorsát, szövik a terveket, ami­kor bele kell szólni a dol­gokba, akkor kirekesztik az asszony tagokat. Igen rövid idő alatt összeszámolható az asszony brigadérosok, vezető­ségi tagok száma. Pedig köz­tudomású, hogy a legtöbb tsz-ben asszonyok dolgoznak zömmel a földeken és az ál­lattenyésztés ben. De azt is be kell látni, hogy a kirekesztésért, és mel­lőzésért ők is hibásak. Még mindig eléggé távol tartják magukat a közélettől, nem kérnek szót, nagyobb ■ jogot a közös intézéséből. Sőt mi több, ha iskola, vagy tan­folyam kerül szóba, sokan kézzel-lgbbal tiltakoznak a tanulás, továbbképzés ellen. Ezért is üdvözlendő, nagy­szerű eredmény, hogy asszo­nyok gondoltak először falusi viszonylatban szocialista bri­gádra. Már Baranya megyé­ben arról is beszélnek, hogy minden negyven éven aluli asszony elbégzi a VII—VIII. általánost, és ha ereje és ked­ve tovább viszi, vállalja a felsőbb iskolát is. Értik és érzik, hogy a dolgokba, ügyek­be beleszóláshoz tudni, tanul­ni kell sokat, egyre többet. Itt meg, a nógrádi határ­ban filmankétokat, könyv­vitákat tartanak nagy lelke­sedéssel. Odáig még nem ju­tottak el, hogy minden asz- szony olvassa a könyvet, idő sincs még és valljuk be, kedv sincs mindenkiben a műve­lődéshez. De a kevesebb fá­radsággal járó könyvismer­tetés után — amelyiket egyik, vagy másik olvasottabb asz- szony rendszeresen megtart — a csendesebb ülő mun­káknál már egyre többen kap­csolódnak eredményes, szín­vonalas vitákba. A művelődés, összeforrott közösségben dolgozás teremti meg aztán sok minden to­vábbi fejlődés alapját. A nóg­rádi asszonyok a tapasztalat- csere után rágják a fülét a tsz-vezetésnek. Hogyisne, mi­kor Baranyában 9 hónapig hizlalják a disznót, náluk meg 12—13 hónapba is ke­rül, egy hízó előállítása. Ott már ismerik és hozzáértés­sel alkalmazzák is a tápot, a sertéshizlalás eredményes en­nivalóját. Náluk rpeg a ma­radi hagyományos módszerek­kel még olyan döcögve, sok felesleges munlcaegységet be­leölve folyik a hizlalást mun­ka. És mennyi egyéb hasz­nosat, követésre méltót jelent egy ilyen tanácskozás. Ott már a pénzbeli fizetés alap­jait rakják és a háztáji mű­velésnek ésszerűbb megoldá­sát alkalmazzák. Érvekkel, számokkal győzik egymást, rengeteg adattal, így kerül­nek egyre közelebb egymás­hoz. lelkesedés és bátorság, merész tervek szövése és hasznosság hatotta át az egész Vitát, beszélgetést, pá­rosítva a szocialista verseny­mozgalom sikeréért érzett fe­lelősséggel. Hogy majd me­lyik brigád viszi el a pál­mát, a versenytárs jobbjának járó versenyzászlót, eldöntik az eddigi és későbbi ered­mények. De hogy a nagy­szerű versenyben egymás munkájának, eredményének értékelése, megbecsülése köz­ben közelebb jutottak a kö­zös munka megszereléséhez, az már biztató eredmény. Csodálatos és felemelő, hogy a tsz-gazdaságban újszerű bri­gádmozgalmat elindító kerté­szeti asszonyok szocialista módon kezdenek élni, dol­gozni és gondolkodni. Ujlaky Mária Leendő szocialista nőbrigádok találkozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom