Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-23 / 77. szám

1961. szeptember * 23. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG Lássák az ember! is... A nehéz fizikai munka megkönnyítése valahogy — bármilyen sok szó is esett már róla — nem kenyere egyes műszaki vezetőknek. Mert Igaz, hogy az anyagta- karékosságből sokkal látvá­nyosabb eredményt érhetnek el, talán a prémium is ke­csegtetőbb. Pedig a munkások erejé­nek, munkaképességének kí­mélése még ettől is fonto­sabb. Csak egyik üzemünkből a Salgótarjáni Tűzhelygyár­ból nézzünk néhány példát. Az öntödében egy-egy mun­kás egy műszakban 15—16 tonna súlyú formaszekrényt rak le a szalagról a földre. Velük párhuzamosan más munkások egyenként 30 ton­nának megfelelő súlyt he­lyeznek a formaszekrenyek- re, hogy a homok között iz­zó vas ne nyomhassa szét az egész formát. És mindezt kézi erővel végzik, bár vol­tak már törekvések e nehéz fizikai munkák mechanizá- lására. A szemlélődőt a bosz- szúság és a nevetés vegyes érzése fogja el a homokelő­készítő közelében. Itt ugyan­is a pincéből egy régi, elavult falusi , kútnak megfelelő módszerrel húzzák a fel­színre a gyár különböző munkahelyeiről összegyűlt se­lejtes vasanyagot. Másutt egy kis műhelyben szintén j hasonló érzése támad az em- 0 bernek. A tűzhelyek gyártá­sához alkalmazott korlátcsö­veket nagyobb teljesítményű gépen készítik itt sima le­mezből. A megfelplő forma kialakítását pedig a nemré­gen üzembe helyezett és le­vegővel működő hajlítógépen végzik el. De a csövek kívánt méretre való levágását már kézzel, közönséges vasfűrész- szel csinálják. Lehetne szól­ni arról, hogy egypár vas­hordó naponta 2800 kilo­gramm folyékony vassal telt tégelyt mozgat meg. Mind­ezek és más hasonló művele­tek roppant fizikai erőkifej­tést kívánnak. Elgondolkoztató kell le­gyen a műszaki vezetők szá­mára, — a Tűzhelygyárban és másutt is, — hogy egy-egy újítással. kisgépesítéssel és főleg helyileg előállítható be- \ rendezésekkel mennyit le-1 hetne könnyíteni a dolgozók \ mindennapi munkáján. A nyilvánosság legyen a szocialista munkaverseny lendítő ereje Heverő forintok Meddig várnak még? Igaz, hogy annak, a gépnek, amelyről most szó lesz. nem nagy az értéke. Mégis méltán illeti rosszallás, mert ott hever a megyei tanács portáján, - — immár fél esztendeje, minden­ki megbotránkoztatására. Ennek a gépnek az lenne a feladata, hogy a már belefektetett 48 ezer ■ forintból hozzon is valamit a konyhára, s segítse a megyei Tervező Iroda dolgozóinak mun­káját, ezen keresztül meggyorsít­sa egy-egy beruházás határidő­ben történő kivitelezését. Nos, a megyei tanács portá­ján porosodó fénymásoló gép­nek is ez lenne a rendeltetése Ez lenne, ha . . . Ha a Tervező Iroda munkatársain és vezetőin kívül valaki is törődne vele. De sajnos, nem így van. Ez a na­gyon is hasznos, modern fény­másológép május óta csak in­cselkedik a tervezőkkel. A tervezők pedig külön­böző jelzők kíséretében utazgat­nak Budapestre, hogyha 10 na­pos késéssel, útiköltséggel, napi­díjjal is drágítva, de elkészítsék a szükséges rajzok fénymását. Ez a meglévő gép pedig poroso­dik, tűri egyes felelőtlen embe­rek rugdosását, a gépet is bántó megjegyzéseket. A dolog érdemi részéről: a ta­nácsi Építőipari Vállalat nem egy esetben arra hivatkozik, hogy tervdokumentációk hiányában képtelen a beruházásokat határ­időre elkészíteni. Azzal azonban már korántsem törődnek, hogy a fénymásoló gépet időben be­szereljék — saját érdekükben is meggyorsítsák azzal a tervrajzok készítését. Reméljük azonban: ha már a kivitelező ezzel nem is tö­rődik, lesznek illetékesek, akik nyakukba varrják a késedelmi időket, a kiszállási és útiköltsé­gek díjait. Talán akkor faem vár­nak a szereléssel sokáig, a gép is betölti rendeltetését. S. L. Talán egyetlen terület volt, ahol az utóbbi években nem jutottunk lényegesen előbb­re: az a munka verseny nyil­vánosságának problémája. Éppen ezért volt időszerű az az aktívaülés, amelyet a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa tapasztalatcserével • egy­bekötve rendezett meg szer­dán Salgótarjánban az Acél­árugyár művelődési otthoná­ban. A szakszervezeti bi­zottságod elnökei, termelés­felelősei, az üzemek verseny- megbízottai vitatták meg: hol tartanak most a verseny nyilvánossága te­rén, mit kell tenni, hogy a verseny nyilvánossága a szo­cialista munkaverseny len­dítő ereje legyen. Való igaz, hogy dolgozóink munkaverseny lendületével nem fejlődött párhuzamosan az elért eredmények, a ter­melésben élenjáró dolgozók népszerűsítése. A korábbi vizsgálatok olyan tapaszta­latokat engedtek leszűrni, hogy megyénk legtöbb üze­mében ezt a munkát szük­séges rossznak tartják, s* van­nak helyek, ahol semmit nem tesznek a verseny nyil­vánossága érdekében. A Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárban például — ahol minden adott­ság, minden lehetőség biz­tosított ehhez a munkához — egyetlen felirattal sem találkoztak a látogatók. A kisterenyei bányaüzemnél az óriási táblákon még az 1960. évi újítási eredményeket hir­detik. A pártszervezet kez­deményezésére létrehozott ■'lírikus faliújságon, a „Po­rolón” féléves versenyanya­got hirdető papírcetlik po­rosodnak. Éppen a / keddi aktíva­ülés fogalmazta meg e mun­kát, úgy, hogy a legtöbb eset­ben csak kampányszerűen értékelik a munkaverseny eredményeit és ugyanilyen kampánysze- i rűen végzik a munkaver­seny nyilvánosságának teen­dőit is. Nemcsak a szakszer­vezeti bizottságok, de az üze­Műszaki fejlesztési ankét Salgótarjánban A SZÉN ÉS MEDDÖVAGATHAJTAS EREDMÉNYEI ÉS PROBLÉMAI A BÁNYÁSZATBAN A Nehézipari Minisztérium Szénbányászati Főosztálya és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt bánya járással egybekö­tött egésznapos műszaki fej­lesztési ankétot rendezett pénteken délelőtt. Az ankét- ra Salgótarjánban, a bányász művelődési otthonban került sor, míg a bányajárást Kos- suth-lejtős aknán ejtették meg, ahol megtekintették az iszapolási eljárást. A műszaki fejlesztési anké- ton több érdekes előadás hangzott el. Elekes András, a Nehézipari Minisztérium Szénbányászati Főosztálya he­lyettes vezetője „A szén- és meddövágathajtás nemzetközi eredményei, munkaszervezés. új gépek és korszerű techno­lógia alkalmazásával”, Hor­váth Gyula, a minisztérium szénbányászati főosztályának csoportvezető főmérnöke: „A szén- és meddövágathajtás hazai eredményei, munka­szervezés, új gépek é,s kor­szerű technológia alkalmazá­sával”, Dr. Csillag József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke pedig „Meddőhá­nyó-anyaggal való iszaptö­medékelés a Kossuth-aknán, műtárgyak védőpillérének le- fejthetősége céljából” címmel tartott értékes előadást. Az elhangzott , előadást élénk vita követte, amelyben szénmedencénk több műszaki dolgozója vett részt. Sikerek után rossz folytatás SZEPTEMBER ELSŐ KÉT DEKADJAT 95,5 SZÁZALÉKKAL ZÄRTA A TRÖSZT Azok a bányászok, akik az év első napjaitól számítva rendszeresen túlteljesítették előirányzatukat, túlteljesítet­ték a bányásznapi munka­versenyben egész évre szóló felajánlásukat, a bányásznap után már nem dicsekedhet­nek Jó eredményekkel. A 12 termelő üzem közül mind­össze 3 termel száz százalék felett, s így a tröszt szep­Elkésxült a salgótarjáni háxak jövőévi TMK' terve A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat nagyobbrészt már végrehajtotta az idén a város területén kezelésükbe tartozó épületek karbantar­tását. A műszaki dolgozók felmérést végeztek á város­ban, megvizsgálták, hogy me­lyek azok a házak, ahol jö­vőre szükséges külső, illetve belső karbantartási munká­kat végezni. A felmérés alapján 9 je­lentősebb épület TMK ter­vét készítették el. A tervek alapján hozzáfogtak a mun­kák költségvé* &ének' elkészí­téséhez is. így' jövőre Salgó­tarjánban a Rákóczi úton há­rom épületen, a Karancs ut­cában három, a Hajek Rezső úton kettő, a Munkás Utcá­ban eov épületen végeznek az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói naB”obb külső és kisebb belső javításokat. tember első két dekádjára előirányzott mennyiségi ter­vét csak 95,5 százalékra tel­jesítette. Lemaradtak ebben a szakaszban olyan üzemek, mint az élüzem kitüntetést viselő Kányás és Szorospatak, vagy a centenáriumi ver­senyt kezdeményező rónai bányászok is. Az utóbbi he­tek egyenletes termelésének megteremtéséről csak a mát- ranovákiak, ménkesiek és a nagybátonyiak beszélhetnek, akik most is túlteljesítették esedékes havi tervüket. Szeptember első két de- kádjának termelési mutatói figyelmeztetőek. Figyelmez­tetnek arrav hogy a nagyobb versenyszakaszok után is biz­tosítani kell az elegendő sze­neid munkahelyet, ki kell elégíteni a bányászok kéré­sét: üresellátást, anyagbizto­sítást és levegőt. S ha mind­ezt műszaki dolgozóink meg­adják, szénmedencénk bá­nyászai az év hátralevő idő­szakában is kiváló termelési sikerekről számolhatnak majd be. mek munkaverseny felelősei is leszoktak azokról a jól bevált módszerekről, ame­lyeknek alkalmazásával csak fokozták a bányászok, gyári és mezőgazdasági dolgozók aktivitását és a munkaver­seny nyilvánosságával széle­sítették a különböző verse­nyek kibontakozását. Ma — mint az aktívaülés is meg­állapította — a legtöbb üzem­ben azok a hangoshíradók, amelyek korábban azt a célt szolgálták, hogy akár mű­szakonként, vagy dekádon­ként kimagasló teljesítést elért dolgozókat népszerűsí­tettek. azt a célt szolgálják, hogy egyik, vagy másik ve­zetőt keressék rajta. Szinte teljesen megszűntek azok a esasztuska-brigádok is, ame­lyek a korábbi években a munkahelyén köszöntötték azt a jól dolgozót, aki ma­gatartásával, nagyszerű ter­melési sikerévei a bánya, vagy a gyárrészlegek leg­jobbja volt. Teljesen kihalt az a szokás, hogy zenével, tánccal köszöntsék lakásán, családi körében a szocialista munkaverseny legjobbjait. De elszürkültek azok a verseny­táblák is, amelyek az üze­mek, a gyárrészlegek épüle­teinek falain hirdették az üzem legjobbjainak termelési sikereit. Az aktivaülés résztvevői meglátogatták a Salgótarjáni Acélárugyár több gyárrész­legét. Azt kellett tapasztal- niok, hogy lehet élő és ele­ven versenynyilvánosságot biztosítani mindenütt. Mert, ha az Acélárugyárban meg­tudják tenni, hogy szinte na­ponként cseréljék a legjobb teljesítést elérő dolgozók ne­veit hirdető táblát, vagy fény­képeken keresztül népszerű­sítik a kíválóakat, dia-képe­ken, a filmszínházakban, a város nagyközönsége előtt is­mertetik meg egy-egy ki­váló dolgozójuk eredményét, biztosan állítható, hogy má­sutt, bármely üzemben is megvan erre a lehetőség. Erről maguk a szakszerve­zeti bizottságok elnökei, a termelési felelősök is beszél­tek. A, munkaverseny nyilvá­nosságának komoly hagyományai vannak. Nem árról van szó, hogy plakát-erdőkkel árasszuk el az üzemeket, hanem arról, hogy a kul túrcsoportok',, a esasztuska-brigádok, a tánc­csoportok, a hangoshíradók, a filmszínházak adta lehető­ségek kihasználásával nép­szerűsítsük a munkaverseny­ben élenjáró dolgozókat. A termelési eredmények gyors értékelésének megteremtésé­vel használjuk fel az üze­mek hangoshíradóit, de ne féljünk különböző dicsérő­levelek és plakátok megírá­sától sem. Igen hasznosnak bizonyulna például az a ja­vaslat, hogy egy-egy bánya, vagy gyár legjobban telje­sítő dolgozóinak fényképét különböző üzemek cseréljék ki egymással, hogy ne csak az Acélárugyárban, a Tűz­JÖVORE EGÉSZ EVEN AT ÜZEMELNEK a téglagyári ÉGETŐ-KEMENCÉK Nagyszerű munkát végzett az év első nyolc hónapjában a Bánya- és Építőanyagipari Vállalat. A téglagyárak dol­gozói augusztus 31-ig 106 ezer darab égetett és 2020 ezer darab nyers téglával, valamint 139 ezer ' darab cse-1 Péppel* gyártottak többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezáltal már le­hetővé vált — ami még nem fordult elő a téglagyárak tör­ténetében —, hogy jövőre az első negyedévben is üzemel­hetnek az égetőkemencék. helygyárban, az Üveggyár­ban, vagy a bányákban, ha­nem az egész megyében is megismerjék a szocialista munkában kitűnt dolgozóin­kat. A munkaverseny nyilvá­nosságnak tehát széles lehe­tősége kínálkozik. Ahhoz azonban, hogy e lehetősége­ket kihasználjuk, másra is szükség van. Arra, hogy üze­meink időben kapják meg a termelési terveket, s azt emberekre bonthassák le, arra, hogy szakszervezeti ak­tivistáink ismerjék a dolgo­zók versenyvállalásait; hogy valamennyien érezzük: a szo­cialista munkaversenyben a verseny nyilvánossága első­rendű politikai feladat is. Mert magának a verseny­nyilvánosságnak nemcsak a mennyiségi túlteljesítés nép­szerűsítésére kell törekedni, hanem ennek a munkának elő kell segíteni az előttünk álló legfontosabb feladatok -— az exporttervek túlteljesítése, a minőség javítása, az ön­költség csökkentése, a mű­szaki fejlesztés stb. — tel­jesítését is. A munkaverseny nyilvá­nosságának formái, módszerei, nagyon változatosak. Ahhoz azonban, hogy mind­ezt jól végezzük el, elenged­hetetlenül szükséges, érezzük annak fontosságát, az embe­rekkel való foglalkozás egyik fontos formájának jelentősé­gét. A keddi tanácskozás azt bizonyította, hogy szakszer­vezeti funkcionáriusaink, ak­tivistáink érzik is a verseny­nyilvánosság fontosságát, is­merik annak módszereit és ezek szerint most már a tetteken a sor. Somogyvári László A JÖVŐ HÉTEN MEGNYITJÁK A BÉKE-TELEPI ÜZLETHAZAT Amint már arról hírt ad­tunk Salgótarján területén újonnan épült üzletházak biztosítják a lakosság jobb ellátását. A Béke-telepen is elkészült az üzletház, sőt beépítették a berendezést is, azonban a szennyvízcsatorna bekötésének elmulasztása miatt nem kerülhetett sor az üzemeltetésre. Időközben a Víz- és Csatornaépítő Válla­lat dolgozói nagy szorgalom­mal elkészítették a bekötést. A 7 Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál szerzett ér­tesülés alapján az üzlethá­zat a jövő hét folyamán megnyitják. A csatornázási munkák ideje alatt már az árukészlet is megérkezett, így rövidesen megoldódik a Bé­ke-telepiek gondja is. 14 ÜJ MOTORIKUS VARRÓGÉP NÖVELI A TERMELÉST A KÉZMŰIPARNÁL A Salgótarjáni Kézműipari Vállalatnál már több mint p<-' hete 14 úi motorikus varrógép növeli a termelést. az új gépek már augusztus­ban megérkeztek és a válla­lat új munkacsarnokában n----" plbpi--ezést. A har­ma dik ne^vedévre előirány­zott vállálatfejlesztési prog­ram a yének munkába állítá­sával így megvalósult. A gé­pek bekapcsolódása a terme­lésbe azt jelenti, hogv je­lentős termelésnövekedés várható, valamint a vállala­ton belül történt átcsoporto­sítás révén munkalehetőség kínálkozott az elhelyezkedők részére. Időközben 20 fővel | növelték a vállalat dolgozói - I pák létszámát, amit az új ppn^k lohptove Az, új gének mellé már szakképzett, begyakorolt munkaerőket ál- s í ■ még időlegesen sem lesz bai a termelékenv- p^ocrel. Acélárugyári rúdvashúzók Barta József 8 főből álló KISZ brigádja a rudhúzó üzem­ben eredményesen dolgozik. Ügy tervezik, hogy a legkö­zelebbi versenyszakaszban a szocialista brigád cím meg­szerzéséért indulnak harcba Oláh István rudvas-véglevágó egyike az üzem legszorgal­masabb dolgozóinak. Példamutatóan végzi napi munká­ját, munkahelyén a Iegmaga sabb teljesítményt éri el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom