Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-20 / 76. szám

1 6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 20. A% ipari mumkámá&r fontos rétege: u faluról bejáró dolgosok Közegészségügyi feladatokról, problémákról nyilatkozik a KÖJÁL igazgatója Megyénk munkásságának — számszerűségét tekintve — igen jelentős része a vidék­ről Salgótarjánba munká­ba járók sokasága. Salgótar­ján ipari dolgozóiból közel 7 ezren utaznak nap, mint nan a környékről a városba és vissza. Egyes vállalatoknál, mint az építőiparban és az autóközlekedésnél az összes dolgozók döntő többsége vi­déki. A második ötéves terv feladatai, ezen belül is a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása halaszthatatlanul meg­követeli a. nagyszámú vidék­ről bejáró munkás szakmai hozzáértésének javítását, po­litikai szerepének növelését. VÉGLEGES DÖNTÉS AZ IPAR MELLETT, IGÉNY A FOKOZOTTABB MEGBECSÜLÉSRE A mezőgazdaság szocialista átszervezése sok tekintetben új helyzetet teremtett a be­járó munkások esetében is. Ma már elmondhatjuk, hogy a vidéki dolgozók végérvé­nyesen döntöttek az ipari munka mellett, életcélnak te­kintik azt. A fizetés is elvesz­tette korábbi mellékjövedelmi jellegét és a megélhetés fő alapját képezi. A korábbi kétlakiakkal szemben ma már ezek a dolgozók is egyre in­kább a törzsgárda tagjává válnak. Számtalan példa bi­zonyítja, hogy fegyelmezet­tebben dolgoznak, pihenteb­ben jönnek munkába, jobban vigyáznak egészségükre, testi épségükre. Ezzel párhuzamo­san részt kérnek a politikai munkából, társadalmi tevé­kenységük mind aktívabb. Ugyanakkor azonban a ko­rábbi helyzet, a kétlakiság számos maradványa még ma is érezteti hatását. Kétségte­len, hogy a gazdasági kétla­kiság megszűnése nem jelenti azonnal a szellemi, a politi­kai kétlakiság felszámolását is. Az utazás, az otthon vég­zett mezőgazdasági munka szinte minden időt elvett at­tól, hogy a vidékről bejáró dolgozó növelje szakmai kép­zettségét. Ennek következmé­nyei ma is érződnek. Ezért újabb utakat, módszereket keresni arra, hogy a párt szava minél hatékonyabban eljusson munkásainknak eh­hez a rétegéhez: nem kis fel­adatunk. E fontos kérdés megoldá­sát nehezíti, hogy az ipari vállalatok egyes vezetői fő­ként olyan munkásokként te­kintik őket, akik csak a ne­héz fizikai feladatok elvégzé­sére alkalmasak. Ezért keve­sebbet törődnek a rájuk bí­zott munkák megkönnyí­tésével, gépesítésével. Valójá­ban pedig a vidékről már régebben bejáró dolgozók nagy része a törzsgárda osz­lopos tagja, nagyobb igényű munkájukra is biztosan lehet támaszkodni, felelősségérze­tük, kommunista munkaer­kölcsük fejlett. Sokan közü­lük felelős beosztásban dol­goznak. Tehát teljesen indo­kolt az a követelmény, hogy kezeljék őket fontosságuknak és végzett munkájuknak meg­felelően. VIGYÉK A FALURA A MUNKÁSOSZTÁLY POLITIKAI SZEMLÉLETÉT Nemcsak az ipari termelés, hanem a falu szocialista ar­culatának formálása is meg­követeli a vidékről bejáró munkásokkal a lelkiismerete­sebb törődést, az irántuk ér­zett fokozottabb felelősséget. Hiszen a termelőszövetkeze­tek szervezése idején túlnyo­mó részük agitátora volt en­nek a komoly ügynek. Az idei nyári mezőgazdasági munkáknál, a szövetkezeti építkezéseknél a vidéki mun­kások zöme felelősséget ér­zett a közös gazdaságért. Egy­re jobban háttérbe szorul az a korábbi szemlélet is, amely­nek nyomán csak kívülről szemlélték és bírálták a kö­zös gazdaságok életét, mun­káját. A vidéki munkások között természetessé vált a szövetkezetek gazdasági se­gítése. Ezzel párhuzamosan azonban nem történt döntő lépés abban az értelemben, hogy a bejáró munkások köz­vetítsék a faluba a nagyüze­mi munkásosztály szervezett­ségét, politikai szemléletét, vállaljanak részt a falu új társadalmi arculatának kiala­kításában. Nem kapcsolódnak be megfelelően a szövetkezet, a falu társadalmi életébe, a különböző gyűlések munkájá­ba. Kevés a községekben a munkás tanácstag is. Számos a tennivaló a tekintetben, hogy a vidékről bejáró kom­munisták tevékeny formálói legyenek munkatársaiknak és a falu társadalmi életének. Kétségtelen, hogy a jövőre megszervezendő szakmaközi bizottságok biztosítják majd a keretet a bejáró munkások szervezeti összefogásához. Azonban ennek a keretnek tartalommal való megtöltése elsősorban a kommunistákra ró nagyobb feladatot. FOKOZOTTABB TÖRŐDÉST, HATÉKONYABB MUNKAMÓDSZERT Törődni kell azzal is, hogy munkásainknak ez a része kedvezőbb élet- és munkakö­rülmények között dolgozhas­son. Jogos kérésük, hogy az autóbuszjáratok menetrendje és menetideje ésszerűbb le­gyen. A várakozó helyeken létesítsenek számukra mele­gedőket. Gondot okoz az is, hogy a különböző iparágak vállalatainál nem egyforma a viteldíj. Megoldatlan a csökkentett munkaidőből szár­mazó helyzet is. A munkások egy részének ugyanis a rö- videbb munkaidő letelte után meg kell várniok azo­kat, akik nyolcórás műszak­ban dolgoznak. Már szóvá- tettük, de most ismételten hangsúlyoznunk kell: tűrhe­tetlen állapot, hogy szerző­dés hiánya miatt az építőipa­ri dolgozóknak munkaidő után sokszor órákig kell vá- rakozniok, amíg hazautazhat­nak. Hasonló a helyzet a visszautazáskor is. Ezért nem lehet csodálkozni azon, ha a várakozási időt a nagy több­ség az italboltban tölti. Mind a vidékről bejáró dol­gozók kulturális színvonalá­nak emelése, mind szociális körülményei kijavítása azt követeli meg, hogy a gazda­sági és mozgalmi vezetők ke­ressék azokat a hatékony módszereket, amelyek alkal­masak e munkásréteg érde­keinek jobb kielégítésére. A bejárók jelenlegi helyzetén rövid időn belül változtatni nem lehet, a vállalat közelé­be való telepítésükhöz igen korlátozottak a lehetőségek. A kialakult új társadalmi helyzet viszont parancsólóan írja elő, hogy a vidéki dol­gozók politikai és szakmai ne­velésének színvonala emel­kedjen, kialakuljanak azok a módszerek, amelyek a szállí­tással járó időkiesés mellett is biztosítják fejlődésüket. Ismét tüzet A gyermekjátékból keletkező tűzesetek miatt állandó figyel­meztetések hangzanak el az is­kolákban, szülői értekezleteken, a tanácsok híradó szolgálatán ke­resztül. Mégsem sikerült megelőzni az utóbbi hetekben a gyermekjáték­ból eredő tűzeseteket Patak, Cserháthaláp, Felsőpetény és Nógrádmarcal községben. Bár nem jártak emberélet áldozattal és magas kárértékkel, mégis komoly figyelmeztetést jelentenek, mi­után az alacsony kárérték csak Munkatársunk felkereste a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás igazgatóját, dr. Krajcsovics Pált hogy meg­kérje: tájékoztassa lapunk olvasóit a KÖJÁL tevékeny­ségéről. Első kérdésünk: — Milyen feladatokat kell megoldania a KÖJÁL-nak Nógrád me­gye közegészségügye ér­dekében? — A KÖJÁL feladata, hogy a megyében is időszerű közegészségügyi és járvány­ügyi, valamint az egészség- ügyi felvilágosító munkát ellássa a megelőzés elvének legteljesebb megvalósítása mellett. így tájékozózó­dunk például a megye la­kosságának ivóvíz viszonyai­ról, s annak megjavítása ér­dekében készülő program szakmai részének kidolgozá­sát mi is elősegítjük. A munka-egészségügyi kérdése­ket az ipari és mezőgazdasági üzemek helyzetének felméré­sével és az ártalmak meg­szüntetésére irányuló intéz­kedésekkel igyekszünk meg­oldani. Megfigyeljük a cso­portos élelmezés viszonyait, iskolák, napközi otthonok annak köszönhető, hogy időben I észrevették a tüzeseteket és gon­doskodtak eloltásukról. Ismételten felhívjuk a szülők figyelmét, a gyújtóeszközöket úgy zárják el, hogy gyermekeik ne juthassanak hozzá. Ha Medve Lászlóné pataki, Nagy Józsefné cierháthalápi, ifj. Rózsa István és Molnár Kálmánné nógrádmarcali, Botlik László és Varga János felsőpetényi lakosok is így cse­lekednek, akkor ezek a tűzesetek nem fordulhattak volna elő, és közegészségügyi helyzetét és I a talált hiányok fokozatos megszüntetésére törekszünk. Igen sok munkát igényel a megye járványügyi helyzeté­nek tisztázása. Itt még min­dig az átlagnál több a tí­fusz, nem ritkák a súlyos vérhas járványok, és igen elterjedt a fertőzéses máj- gyulladás. Sőt újabban egy­re inkább szaporodik a jár­ványos agyhártyagyulladás és a csecsemők úgynevezett coli fertőzése. Ezek mind a rendezendő tisztasági és ál­talános közegészségügyi hely­zettel mutatnak összefüggést. Komoly feladat éppen ezért a köztisztasági helyzet meg­javítása, üzletek, szórakozó­helyek hygiéniájának meg­teremtése, mert számos be­tegség az ételek, italok nem kellő kezelése útján terjed. — Hogyan segíti a KÖJÄL az emberek gon­dolkodásmódjának átfor­málását? — A KÖJÁL egyik fontos tevékenységi köre a helyes egészségügyi ismeretek köz­lése, a babonák, rossz szo­kások elleni módszeres küz­delem irányítása és -szervezé­a gyermekéleteket sem fenyeget­hette volna veszély. Kérjük a szülőket, gondoljanak gyermekeik életére, jövőjére. Zár­ják el a gyermekek elől a tüzet okozó eszközöket, s fokozott gon­dossággal ügyeljenek gyermekeik játékára. Ne hagyják gyermekei­ket felügyelet nélkül, és a la­kásból való eltávozáskor kérjék meg a szomszédokat, figyeljenek a játszó gyermekekre. Nógrád megyei Tűzrendészet! Osztály parancsnokság se, sőt operatív végzése is. A tudatformálás egy része te­hát a korszerű egészségügyi szakismeretek közlése és gya­korlása révén történik, má­sik része az előbbivel szo­ros kapcsolatban annak az okszerű összefüggésnek a tudatosítása, amely a szoci­alista társadalom által nyúj­tott magasfokú, egészségügyi ellátás, szociális gondolkodás és a szocialista társadalmi rendszer között fennáll. Nem ritkán mesterséges hangulat­szítással is meg kell birkóz­nunk, . mert „piszkálódó”, „paragrafusrágó” és egyéb díszítő jelzőt használnak jószándékú murfkánkkal kap­csolatban. A tudatformálás során oda kell eljutni, hogy olyan társadalompolitikai szemlélet alakuljon ki, amelynek fő jellemvonása az a felelősségérzet, amely egy mindenkiért és mindenki egyért gondolatban és tettben érvényesül. — Megértésre talál-e a KÖJÁL tevékenysége az emberek körében? — A KÖJÁL vázolt tevé­kenysége újszerű. Mint min­den új, a haladó, a fejlődést kívánó és szerető ember előtt rokonszenves, de zava­rónak érzi az,' aki a régihez ragaszkodik, nem találja meg az új szükségszerűségét. Mégis eddigi, tapasztalataink alapján e kérdésre általában igennel válaszolhatunk. Sok helyen hálásak is segítségün­kért, hogy felhívjuk figyel­müket arra, amire ők nem gondolnak, illetve szakmai ismeretek hiányában nem is gondolhatnak.- Más esetben azért _ hálásak, mert a KÖJÁL-on keresztül olyan közérdekű kérdéseket tudnak megoldani, amelyekre egye­dül képtelenek voltak. okozott cs gyermekjáték Fontos problémák a rétsági járási tanács ülésén TSZ LÉTESÍTMÉNY AVATÁS LUDÄNYHALÄSZIBAN Ludányhalásziban szeptem­ber 19-én avatták a termelő- szövetkezetek idén elkészült létesítményeit. Ekkor történt meg az Al­kotmány Termelőszövetkezet szerfás istállójának, süldőszál­lásának és kukoricagóréjá- na.k műszaki átvétele. Ugyan­csak ekkor avatták az Ipoly- völgye Termelőszövetkezet 50 férőhelyes szerfás istálló­ját, süldőszállását és a nagyüzemi kutat is. Oxigén és dissousgáz használók, figyelem! A Központi Szállítási Tanács határozata értei­mében az OXIGÉN- GYÁR A JÖVŐBEN CSAK KÖZHASZNÁ­LATÚ KOCSIKAT SZOLGÁL KI. Nógrád megye területére a gáz­szállításra a 33. sz. Autóközlekedési Válla­lat kapott megbízást. Az oxigén és dissousgáz szállításával kapcsolatos problémák megbeszélé- lésére 1961. szept. 2I-én d. e. 11 órakor a Já­rási Tanács tanácstermé­ben (Megyeház) az Oxi­géngyár kiküldöttje, va­lamint a 33. sz. Autó- közlekedési Vállalat értekezletet hív össze, amelyre min­den oxigén és dissous- gázt használó vállalat megbízottját ezúton meghívom. 33. sz. Autóközleke­dési Vállalat. (458) APRÓHIRDETÉSEK: 402-es Moszkvics igényesnek el­adó. Érdeklődni lehet a Salgótar­jáni Vegyesipari Vállalat Autó­javító részlegénél reggel 7-től délután 4-ig. Telefon: 18-88. (451) Eladó Zagyvarónán Beköltözhető 3 szobás családi ház. Cím: Hir­dető, Salgótarján, Dimitrov utca. (456) A rétsági járási tanács szeptember 22-én tartja a legközelebbi ülését. Az ülésen a felvásárlás problémáit vitatják meg, majd értékelik a TBC elleni Az idén Galyatetőn rende­zik meg az Észak-magyaror­szági Nőgyógyász Szakcsoport tudományos vándorgyűlését. A kétnapos vándorgyűlés mintegy 38 előadásának veze­tője dr. Bársony Jenő, az Or­vostovábbképző Intézet igaz­— Hű ... hogy az a ... Na, most aztán... kezdte, de nem fejezte be. Számolni kezdett. Egy-kettő-három- négy... Mindig így tett, ha már úgy érezte, hogy kezdi elönteni agyát a harag lává­ja. Számolt. Tízig. Ha nagyon mérges volt, húszig. Nem ká­romkodott, inkább számolt. Hát ilyen ember ő, — dr. Kovács —, o mi körzetorvo­sunk, a mi doktorkánk. Most is mérges volt — na­gyon mérges —, azonban még tízig sem jutott el a számo­lásban, mert közben újabb ötlettől vezérelve kirángatta az egyik gumiszőnyeget és arra hasalva megpróbálta — a szakadó esőben, a feneket­len sárban — megkeresni az imént leejtett kis csavart. A megszakító leszorító csavar­ját. Hiábavaló kísérlet volt. Az éjszaka is kezdte megenni a nappalt, az eső is esett és a sár is olyan mindent-elborító volt, hogy a falusiak szerint ilyen időben a kutyát is csak lapáton lehet kitenni ugatni. — Na, most aztán mit csi­náljak?... — tette fel a nagy kérdést önönmagának, ami­küzdelem járási eredményeit, a Vöröskereszt, a TBC társa­dalmi bizottság munkáját, a betegség elleni küzdelem le­győzéséért folytatott harc­ban. gatója lesz. Az ülésen a leg­fontosabb nőgyógyászati prob­lémákat és feladatokat beszé­lik meg a szakorvosok — köztük megyénk kiváló szü­lész és nőgyógyász szakorvo­sai is. kor — belátva, hogy remény­telen a keresgélés — tetőtől- talpig sárosán és vizesen, ki­mászott a kocsi alól. — Körülbelül nyolc-tíz ki­lométerre lehetek a pusztá­tól. Jármű errefelé minden héten, ha egy elvetődik... gyalog meg mire odaérek ... hajjaj... addigra szegény Janikné már a következő szüléshez készülődhet... Hogy ez a ... Csak ne legyen valami komplikáció. Harminc­öt éves korban ... első szü­lés! Nem gyerekjáték! — De hiába beszél ■> az ember ... hát nem megmondtam, hogy vigyék már be a szülőotthon­ba ... De a dolog!... mindig a dolog! Hogy az a ... kezdte újra, de ezt sem fejezhette be. Körülbelül hatnál tartott a számolásban, amikor hirtelen elhallgatott és fülelni kezdett. — Motorzúgás!... Vagy talán hallucinálok? Autó jön­ne? Rajtam kívül az isten­háta mögött nem igen... de mégis. Ah, képzelődöm! Nem képzelődött. Jól hal­lotta. A motorzúgás állan­dóan erősödött. — Ez Diesel hang ... Hur­— Akadnak azonban olyanok is, akik a KÖJÁL tevékenységében csak állan­dó zaklatást, vagy beavatko­zást vélnek. A közösség sor­sáért különös felelősséget ér­ző szervek egyértelműen tá­mogatják a KÖJÁLT-t az egészségügyi szakszolgálattal együtt végzett nehéz szakmai munkájában és szemléletren­dező harcában. A megyei pártbizottság, a megyei ta­nács segítsége tette lehető­vé azt, hogy a munka meg­indulhasson. Folyamatosan nyújtanak segítséget a felada­tok sokasodásával, szaporo­dó és egyre nehezebb felada­tok megoldásához. A társa­dalmi szervek közül a Vö­röskereszt, az SZMT vala­mint a TIT együttműködésé­ről lehet már beszélni és feladataink közé tartozik a jó kapcsolat további tartalmi és szervezeti elmélyítése is. rá!... Meg vagyok mentve. Ez majd bevontat a faluba... kiáltotta és máris kiállt az útra, hogy idejében leállítsa ismeretlen megmentőjét. Jó füle volt doktorkánk- nak, mert látni is lehetett, ahog egy három és feles Cse­pel a keskeny, sáros bogár­hátú úton jobbra-balra csúsz­kálva közeledik. Hevesen gesztikulálva le­állította. A Csepel hirtelen fékezve leállt. Majdnem rá­csúszott a bedöglött Skodára. — Mi van szakikám? Nem megy? Nem akaródzik neki? Beadta az unalmast? ... Ma- szekek vagyunk és persze nem értünk az autóhoz. Nem igaz? Most aztán lerohadtunk. Igaz? He... szólt ki a Cse­pel — húszévesnél nem idő­sebb — nagyhangú vezetője. — Sajnos le... és nagyon szeretném, ha behúzna a kö­vetkező faluba. Oda igyek­szem. Talán nyolc-tíz kilomé­ter lehet. — Szeretné, ha behúznám? — Kérném. — Na ... hát... persze, le­het róla szó ... De magán mú­lik. Egy kis áldozatba kerül és már mehetünk is... hal­lotta „megmentője” fölényes felvilágosítását vizes ruhájá­ban didergő doktorkánk. — Aztán mi lenne az az ál­dozat? ... kérdezte. — Hát mondjuk egy pi­Nőgyógyász szakorvosok tudományos vándorgyűlése Galyatetőn A POFOM I

Next

/
Oldalképek
Tartalom