Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)
1961-09-20 / 76. szám
1961. szeptember 20. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 A gondatlanság és nemtö- rődömség rossz emberi jellemvonás. Mennyi érték elveszett már az olyan emberek kezében, akik ilyen vonásokkal rendelkeznek. Vajon mi az oka, hogy a Salgótarjáni Vegyesipari Vállalatnál az első félévben a tavalyi év első felének majdnem a duplájára emelkedett a balesetek száma és a táppénzes állomány? S mi az oka annak, hogy a megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál húzzák-halasztják a búvárszivattyú szállításával kapcsolatos újítás megvalósítását. holott már három baleset fordult elő a szállítások során? Ügy látszik, a munkásvédelemmel foglalkozó egyes vállalatok vezetői keveset törődnek azzal, hogy jobb legyen a statisztika, kevesebb a kiesett munkaórák száma, végső fokon szívesebben dolgozzanak az emberek a biztonságosabb munkakörülmények között. De akadnak olyan dolgozók is, például a Legfontosabb feladatunk a munkásújítók számának A szénbányászát újítóinak tanácskozása újító mozgalomban a legfontosabb feladataink egyike. — A propaganda különféle eszközeinek felhasználásával igyekszünk odahatni, hogy ezt az óriási tartalékot minél jobban felszínre hozzuk. Az év első napjaiban kiadott újítási feladattervünket füzetekben és a fontosabb pontokat igazgatói megbízólevélben eljuttattuk a legjobb újítókhoz, brigádvezetőkhöz. Ilyen megbízóleveleket küldtünk 150-nél több vezető és középvezető műszaki dolgozónak is. A 42 jelentősebb műszaki fejlesztést célzó feladattervi pontunkra eddig 9 javaslat érkezett. Ezek várható népgazdasági eredménye megközelíti a 4 millió forintot. A hagyományos féléves újítási versenyek értékes díjai ugyancsak előbbre viszik az újító ténykedést. A szeptember 1-től megszervezett újító hónap legeredményesebb újítója részére — legalább 300 ezer forint gazdasági eredmény esetén — jutalom címén egy motorkerékpárt adunk. Említésre méltó jelenség, hogy a szakszervezet az újítási propagandamunkának nemcsak ellenőrzője, szemlélője. hanem tevékeny résztvevője. Ez a jelenség nemcsak a trösztbizottság, hanem egy-két üzemi bizottság kivételével üzemeinkre is jellemző — mondotta a többi között. Nagy Ferenc Kinek van oka a félelemre? TVT agyon figyelemreméltó: amikor arról esik szó, hogy meg kell szilárdítani a békét, mirit a viszketős emberek mozgolódni kezdenek a nyugati világ tőkés urai. Amikor pedig intézkedés is történik az emberiség békéjének, biztonságának érdekében, olyan zörgést, kiabálást, kardcsörtetést csapnak odaát, hogy a gyenge idegzetű emberek valóban meghökkennek. Ez azonban úgy van: a gyenge idegzetűek mellett vannak már nagyon erős idegzetű emberek is — és egyre többen lesznek! —, akiknek nyugalma, megfontoltsága erős hatással van az ijedősekre. És hovatovább kialakul az a helyzet, hogy a zörgéstől, kiabálástól, kard- csörtetéstől kevésbé ijednek meg, sőt, egyre inkább ráébrednek, hogy a nyugati világ uszító mesterei a nagy félelmüket, idegeskedésüket próbálják palástolni hangoskodásukkal. Ráébrednek már erre a józanul gondolkodó emberek! Ha szerényen is, de mutatja a felvilágosodás szélesedését ez a példa is: amikor a Szovjetuniónak a németekkel való békeszerződés megkötésének készsége nyilvánvalóvá vált, nyugatnémetországi re- vansisták ordítozni kezdtek, a többi nyugati politikusok felszisszentek, Amerika fegyveres erőket vonultatott fel Nyugat-Berlinbe. Kialakult — valljuk meg — egy igen feszült nemzetközi helyzet, amely dolgozó népünket is megdöbbentette az első napokban. Megyénkben is jelentkezett itt-ott felvásárlás, különösen sóból, cukorból, lisztből. Ahogy világosodott a helyzet, úgy ülepedett meg a felzavart hangulat is, elült megyénkben minden jelentősebb felvásárlás — s ez mint hőmérő érzékeltette az emberek gondolkodását. Népünk a munka nyugodt folytatásával választ adott: nem riad meg, kész a béke védelmére, féljenek azok, akik veszélyeztetik a békét. A bányásznapon Kádár János elvtárs a Nógrád megyei Több mint 10 milliós gazdasági eredmény a műszaki intézkedések nyomában MÁR MEGKEZDTÉK A JÖVÖ ÉVI TERV KIDOLGOZÁSÁT AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN Még az év elején 37 témából álló műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki a Salgótarjáni Acélárugyárban. Áprilisban azonban felülvizsgálva az eredeti elképzeléseket, további 38 új témával bővítették a tervezetet. Ezt az elhatározást elsősorban az érlelte meg, hogy a gyár magasabb többletjövedelmet és így nagyobb nyereségrészesedést érjen el. A kidolgozott 75 téma elsősorban önköltségcsökkentést és többlettermelést biztosít a gyár számára. A munkaszervezési hónap során felmerült javaslatok alapján újabb 16 intézkedéssel bővítették a tervezetet, olyanokkal, amelyek a nehéz fizikai munka megköny- nyitésére, a jobb munkakörülmények megteremtésére irányulnak. Az eredményes végrehajtás érdekében pontos határidőket és felelősöket jelöltek meg egy-egy témával kapcsolatban. Ennek is eredménye, hogy az első félévben az eredetileg tervezett 4 millió forintos megtakarítással szemben több mint 6,7 millió forintot értek el. ugyanakkor az előirányzott ráfordítást csak 71 százalékig használták fel. A félév során főleg azokat az intézkedéseket hajtották végre, amelyek azonnal megvalósíthatók voltak. Augusztus végéig további eredményeket értek el az Acélárugyárban. Többek között meggyorsították a húzógépeket, a martinkemencénél bevezették a pakuratüzelést, megnövelték a szegverőgépek fordulatszámát, csökkentették a kovácsolásnál a lágyítási időt, alkalmazták a fejszefok sajtolását stb. Az egész évre előirányzott 75 műszaki intézkedésnek mintegy háromnegyed részét az év első 8 hónapjában már kivitelezték. A június óta folyó rendszeres értékelés és kimutatás alapján arról számolhattak be, hogy az év elejétől augusztus végiég az egész évre előirányzott több mint 19 millió forint értékű megtakarításból mintegy 10,3 milliót teljesítettek. Az év hátralévő hónapjaiban pedig olyan műszaki intézkedéseket vezetnek be, amelyek biztosítják az egész éves előirányzat teljesítését. Az eddigi eredmény értékét külön növeli, hogy a ráfordítás 9.2 millió forintos előirányzatával szemben eddig mind,- össze 2.3 milliót használtak fel és a jelek szerint lényegesen kisebb költséggel biztosítják majd a műszaki intézkedések előirányzott gazdasági eredményét. Egyedül az anyaghányad csökkentésből származó megtakarítás tervét nem teljesítette a gyár. ennek elérése még a következő hónapok feladata. Az idei műszaki intézkedési terv végrehajtásával párhuzamosan már megkezdték a jövő évi előkészületeket. A műszaki vezetés felhívására a gyáregységek, az osztályok közel 130 javaslatot gyűjtöttek össze. Ezekből válogatják majd ki azokat a témákat, amelyeket az 1962. évi műszaki intézkedési tervbe foglalnak. A cél az, hogy jövőre már 45—50 millió forintos megtakarítást érjenek el, mert ez szükséges az egyhavi nyereségrészesedés eléréséhez. A javaslatokról a közeli napokban döntenek, figyelembe- véve, hogy meglegyen a módosítás lehetősége, amennyiben a gyár jövő évi termelési előirányzata ezt megkívánja. emberek többezres tömege előtt is kijelentette: a szocialista világ rendületlenül halad a maga számára kijelölt békés építőmunkát jelentő útján. Erről az útról semmilyen erő nem térítheti le. Ereje van, és senki a világon meg nem riaszthatja. Mi semmilyen fenyegetésedtől nem félünk, féljenek a tőkés világ urai. Miért is féljenek a tőkés világ urai? Az imperialisták kardcsör- tetése most jóval hangosabb a megszokottnál. A Szovjetuniónak azt a józan, minden értelmes ember által óhajtott javaslatát, hogy kössék meg a békeszerződést a németekkel és előzzék meg ezzel a háborús lehetőségeket Európában, a nyugati hatalmak egyelőre elutasították. Miután a Szovjetunió a béke biztosítása érdekében hajlandó külön békét is kötni, ezért csaptak háborús hangulatot nyugaton és kezdtek hallatlan fegyverkezésbe. Xj1 nnek ellenére, hogy mégis miért szilárd a Szovjetunió elhatározása, arra világítson az a párbeszéd, amelyet Walter Lippman neves amerikai újságíró folytatott N. Sz. Hrusesovval és amely beszélgetést Amerikában egy televíziós társaság adása során nyilvánosságra hozott. Megkérdezték az újságírót, véleménye szerint mi történik, ha az oroszod a keletnémetek kezébe adják a Berlinbe vezető útvonalak ellenőrzését? Lippman így válaszolt a Hrusesovval folytatott beszélgetés alapján: „Hruscsov csak végső esetben akarna különbékét kötni Kelet- Németországgal, de egyáltalán nem óhajtja ezt a lehetőséget. Tucatszor is elismételte (már mint Hruscsov, szerk.) nekem: „Nem akarom fokozni a feszültséget és tudom, hogy a szerződés aláírása milyen következménnyel járna. Azonban esetleg kénytelen leszek azt megtenni.” Megkérdeztem, hogy mi készteti erre. Így felelt: „Azt akarom, hogy Németország határait, Berlin helyzetét és a demarkációs vonalat szerződés rögzítse, még mielőtt a nyugatnémetországi hitlerista tábornokok kezükbe kapják az atombombát. Minden bizonnyal megkapják, mert önök rendelkezésére bocsátják, vagy pedig a franciák átadják. Ebben az esetben viszont igen veszedelmes helyzet állna elő Európában. Ha a nyugatnémetek megtámadják Kelet-Németországot, amelyet semmiféle nemzetközi egyezmény sem védelmez, önök nem avatkoznak be, s háború tör ki, amelyet senki sem tud megállítani. Ezért kell már jó előre szerződést kötni, amely rögzíti a határokat; amennyiben valaÚjtipusú kályha A kereskedelem mintegy 5500 darabos megrendelése alapján rövidesen kibocsájtja a salgótarjáni Tűzhelygyár új módosított termékét a Sas-kályhát. A modern formájú, a gazdaságosabb üzemeltetés k övetelményeinek jobban meg- ‘ felelő termék sorozatgyártás át a napokban megkezdik a gyárban mely ország katonai erővel átlépi ezeket, nyomban ag- resszornak minősül.” Tgy néz tehát ki a hely- zet. Ebből már megérthetjük, hogy a Szovjetunió lépése, a béke védelméért tett nagy lépés. Van tehát nekünk okunk nyugtalanságra? A béke védelméért tett intézkedésért nincs miért félni. Ebben az akaratunkban a világ dolgozóinak sok-sok milliói tartanak velünk. Nem becsülhetjük le ellenfeleinket, mert léteznek, vannak, de miért legyünk idegesek? Mi azon az úton járunk, amelyen minden normális ember járni akar: a béke útján. A javaslatok sokasága hangzik el a Szovjetunió részéről, hogy üljenek le tárgyalni. Tárgyalások útján rendezzék a ren- dezendőket. Ennél nincs becsületesebb út és ezért legyünk mi idegesek? Az idegeskedésre, a félelemre csak nekik van okuk. Kennedynek, akit szorongatnak a tőkések, tegyen valamit és legalább a veszett fejsze nyelét mentse meg Berlinben. Neki van félnivalója, mert kénytelen azt mondani, hogy mindent megtesz, de háborút nem kezdhet, mert a Szovjetunió erősebb, mint az Egyesült Államok. A szocialista világ egységesebb, mint a nyugati tömb országai. A szocialista világ mellett a dolgozók milliói állnak még a nyugati féltekén is. Nyugtalanságra, félelemre tehát nekik van meg minden okuk. De lapozzunk a történelem nagy leckekönyvében. Ez arról tanúskodik, hogy akik a második világháború pusztító tüzét lángralobbantották, maguk ’ettek a lángok martalékai. Ez elsősorban a Nyugat- Németországban hangoskodó háborús bajnokoknak a legnagyobb figyelmeztető. De úgy látszik, ők a leckét rosz- 5zul tanulták meg. De nézzük csak tovább a történelem lágy leckekönyvét. Ez azt is megmutatja, hogyan fulladtak kudarcba éppen az Egyesült Államokkal az élen a sokat ígérő szövetségesek, Korea, Vietnam. A támadók elfeledhetik, hogy nem sétálhatnak már kényük kedvükre a Távol-Keleten sem? Talpra állt a Közép-Kelet is, a Szuezért kinyújtott kezüket is sebzetten kapták vissza. Kuba széttépte láncait és amikor rátámadtak, megsemmisítette a támadókat. Forr a világ, az elnyomás,' a rabszolgaság, a leigázás ellen. Már a dollár sem tudja megfékezni a milliókat, szabadságukért, emberi életükért, a békéért folytatott harcukban. Hát kinek kell félni? tábor, pél- a Szovjetépítőmunka felkészülten Szovjetunió birtokában A szocialista ** daképével, unióval a békés útján halad és mindenre. A olyan fegyverek van, amellyel meg tudja védeni a szocialista tábort az ellenséges szándékú betolakodóktól. Éppen napjainkban kezdődtek az űrrakéta kísérletek a Csendes-óceán térségében. amely figyelmeztető lehet mindenki számára. Hazánkban is most született a határozat, hogy erősítjük a honvédelmünket. Nem a kérkedés hangja ez, mert soha sem szűntünk meg hangoztatni: a szocialista tábor, bár rendelkezik erős, korszerű, messzeérő fegyverekkel, soha sem fogja azt elsőnek használni. Féljenek tehát csak azok, akik a béke megerősítéséért tett lépésre kardot csörtetnek, és háborús hisztériába esnek. Okuk a félelemre csak nekik van. Nekünk a bizakodásra van okunk. Tanuljanak meg bátran küzdeni a békéért, bízni és hinni az igazságban, a munkások igazságában. Ha ez az igazság győz, akkor a béke ügye is diadalmaskodik. Bobál Gyula A Nehézipari Minisztéri-1 um és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete a napokban rendezte meg a bányászat kiváló újítóinak és feltalálóinak 3. országos tanácskozását. Lévárdi Ferenc, a Nehézipari miniszter első helyettese számolt be a bányászati újítómozgalom helyzetéről. Megállapította, hogy a dolgozók mind szélesebb körének alkotókészsége gyorsan fejleszti a bányászat újítómozgalmát, s ha a benyújtott javaslatok száma jelenleg még nem is éri el az 1955. évi színvonalat, az utókalkulált népgazdasági eredmény már nemcsak elérte, hanem körülbelül 40 százalékkal túl is haladta azt. Az 1958-tól 1961. első félévének végéig benyújtott 31 ezer javaslatból 13 500-at, a javaslatok 44 százalékát fogadták el és 12 500-at valósítottak meg. 1958-ban egész esztendőben 47,1 millió forint, 1961. első félévében pedig már 61,6 millió forint volt az utókalkulált eredmény. Legalább ennyi az eszmeileg díjazott újítások eredménye is. Az utóbbi három és fél évben összesen több mint 277 millió forint a nép- gazdasági haszon. Az újítók megbecsülése 13,5 millió forint újítási díjban jutott kifejezésre. Az általános javulásnak vannak azonban még akadályai. Az idén bevezetett társadalmi ellenőrzés úgy találta, hogy a javaslatok zömét még mindig eszmeileg díjazzák. Baj az is, hogy a fizikai, a munkásújítók támogatása még mindig nem kielégítő. Sok az olyan elfogadott javaslat, amelynek bevezetése elhúzódik. Az újítások ügyintézése vontatott, a bonyodalmas adminisztráció miatt. A tapasztalatcsere az utóbbi években javult, de tovább kell szélesíteni. A beszámolót széleskörű vita követte. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben folyó újítási mozgalom helyzetét Ondrék elvtárs. a tröszt újítási megbízottja ismertette. — A fejlődés ütemével — mondotta — 1960-hoz képest nem vagyunk elégedettek. Nálunk is alacsony a széntermelők aránya a mozgalomban. Ez az arany az év elején alatta volt az ipari 'átlagnak, a 7 százaléknak. Azóta némi javulás van. ö A közvetlen széntermeléssel foglalkozó dolgozók arányának növelése az Aki szeget kiméi — patkót veszít § Egyhónapos előny | az ÉMÁSZ-nál o * § Az Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni igazgatóságáénak dolgozói nagyszerű eredik ményeket értek el a villa- § moshálózat bővítési és szere§ lési tervének teljesítésében. . Az egész esztendőre előirány- § zott mintegy 36 millió forin- K tos értékből 22,7 millió fo- r rint jut az év első nyolc hónnapjára. Ezzel szemben a § vállalat dolgozói már több cmint 27 millió forintot telje- •; sítettek. § Ez az eredmény hozzájárult o ahhoz, hogy számos községet n terven felül villamosítottak a § megyében. Többek között ^Kisecset, Pöstyén-puszta. Kis- Cbárkány, Legénd, Szente köz- cségeket. A napokban kezdték ^ meg az anyagszállítást ös- é agárd és Nézsa községek vilin lamosításához. § c A salgótarjáni villanyszeréig lök eddigi munkája azt ered- sményezte, hogy a vállalat ^éves tervének teljesítésében n már több mint egyhónapos Salgótarjáni Vegyesipari Vállalatnál, akik minden indok nélkül, — vélt fájdalmakra hivatkozva — felelőtlenül elmaradnak a munkából. A botnak két vége van. A nemtörődömség, felelőtlenség megbosszulja magát, a vállalatvezetőknél, a dolgozóknál egyaránt. Eddig sok szó elhangzott már a felelősségre vonásról. De ritka esetben történt ez meg. Elhanyagolják a jegyzőkönyvek vezetését, a nyilvántartást. Kilátszik a ruca orra! Elvégre prémium is van a világon... Kevesebbet kellene beszélni és többet tenni a balesetek, indokolatlanul táppénzes állományban lévők számának szaporodása ellen. Gondosabb munkásvédelmet, meggyőzőbb okosabb tudatformálást követel ez. Nem lehet ezt a fontos munkát halogatni, vagy elcsipegetni az erre tervezeti anyagiakat, mert aki szegei kímél, — patkót veszít; sokkal nagyobb a termeléskiesés, mint a megelőzésre fordítotl összeg lenne.
