Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-20 / 76. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG '1961: széjftfembér 20. A gépállomások kommunistáinak tárgyalásáról A bányák műszaki fejlesztésének feladata f'ü­Kőnnyíteni a nehéz fizikai munkát, olcsóbb, jó minőségű szenet termelni A Trösztbizottság nyilvános ülése Mizserfán (Folytatás az 1. oldalról) A gépállomásokon dolgozó kommunisták nagy erőt képviselnek. Az idei tapasztalatok azt bi­zonyítják, képesek arra, hogy irányítsák, szervezzék, mozgó­sítsák a gépállomások dolgo­zóit arra, hogy sikeresen megvalósítsák az őszi fel­adatokat is. A pártszervezetek akkor dolgoznak helyesen, ak­kor tesznek meg mindent a cél érdekében, ha munkáju­kat olyan tartalommal töltik meg, hogy az a termelés emelkedését hozza magával valamennyi gépállomáson. A kommunista aktíva részt­vevői hozzászólásaikban el­mondották, hogy tisztában vannak azzal a nagy-nagy felelősséggel, amely a terme­lőszövetkezetek erősítésében, szilárdításában hárul rájuk. Elemezték azokat a feladato­kat, amelyek megoldását tő­lük várja a párt, tőlük várják a termelőszövetkezetek. Kedves Elvtársak! i Az új helyzet, amelyet a mezőgazdaság szocialista át­szervezése teremtett falvaink- ban, mozgásba hozta a gép­állomások dolgozóit is. Az új, nagyszerű feladatok láza sar­kalja mind magasabb munka­sikerek elérésére nap-nap után a gépeket kormányzó traktorosokat, műszaki és gazdasági vezetőket. S a tét nem kevesebb, mint termelő- szövetkezeteink gazdasági és politikai megszilárdulása, az, hogy a termelőszövetkezetek, mint szocialista nagyüzemek valóban betöltsék feladatu­kat: több kenyeret, húst ad­janak az országnak, s elége­detten, gondtalanul éljen a szövetkezetben a falu népe is. Az idei esztendőben vég­zett eredményes munkáju­kért csak a dicséret hangján szólhatunk a gépállomások dolgozóiról. Falvaink népe az idei tavaszon, nyáron értette meg igazán azt, hogy nálunk nemcsak azért nyert új ér­telmet a munka, mert ma­guknak dolgoznak, hanem azért is, mert a gépek felsza­badítják az embert. Megsza­badítják azoktól a keserves munkafolyamatoktól, amelyek nem is olyan régen még sok­sok emberi erőt emésztettek fel, fáradságot, verítéket kö­veteltek. A tavasszal és a nyá­ron a gépállomások traktoro­sai több mint 96 ezer normál­holddal több munkát végez­tek el, mint az elmúlt évben. Csaknem mégegyszer annyi — 98,1 százalékkal maga­sabb — területen hasítottak barázdát a traktorok, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Soha nem látott eredmény­nyel hagytuk magunk mögött az idei nyarat, a falun min­dig a legnehezebb, legverej- tékesebb munkát jelentő ara­tást. S ez a gépállomások dolgozóinak érdeme. A ter­melőszövetkezetek vetésterü­letének csaknem a felén — 45,4 százalékán — aratógép vágta a rendet, kombájn ha­rapta a szőkére érett, telt kalászokat. Mennyi emberi erőt, fáradságot takarítottunk meg így! Méltán dicsérik ter­melőszövetkezeti tagjaink azokat az aratógépkezelőket, kombájnvezetőket, akik fá­radhatatlanul dolgoztak azon, hogy időben és szemveszte­ség nélkül takarítsák be a kalászosokat. Hosszan sorol­hatnánk azoknak a nagyszerű kombájnosoknak neveit, akik az aratás idején késő este hagyták csak abba a mun­kát. Az ő nagyszerű teljesít­ményeik járultak hozzá ah­hoz, hogy az idei nyáron mintegy 60 holddal nőtt me­gyénkben az egy kombájnra eső teljesítmény az elmúlt esztendőhöz viszonyítva, s végső soron közel 28 800 hold­résztvevők állást foglaltak ab­ban, hogy különös gonddal kezelik a gyenge termelőszövet­kezetek gazdasági erősö­dését. Ügy szervezik az őszi munká­kat, hogy a gyengén dolgozó termelőszövetkezetek gépi igényét a legmesszebbmenő­kig kielégítsék, s mindent megtesznek azért, hogy a kö­vetkező esztendőt sikereseb­ben, megerősödve zárják az idén gyengén dolgozó ter­melőszövetkezetek is. A kommunista aktíva ha­tározatot hozott, hogy mérle­gelve a lehetőségeket, csatla­kozzanak a cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetke­zet, valamint a gyomai és szarvasi járás versenyfelhí­vásához. Gondosabban, job­ban szervezik a munkákat, így adnak segítséget megyénk termelőszövetkezeteinek ah- Ahoz, hogy a versenyben vál­ról szorították ki most már végérvényesen a kaszát a gé­pek. A munka üteme csak foko­zódott a gabonacséplés ide­jén, s augusztus 20-án meg­szűntek zúgni a cséplőgépek megyénkben. Gépállomásaink becsülettel teljesítették a ga­bonabetakarítási versenyben vállalt feladatojcat. Először történt meg megyénkben, hogy a gabonacséplés nagy munkáját zavartalanul, gyor­san bonyolították le a gépál­lomások, s a cséplési munká­val párhuzamosan a sárga tarló helyét friss barna szán­tások váltották fel. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy gépállomásaink dolgozót szorgalmas, kitartó munká­sok, becsülettel helytállnak a munka frontján, teljesítik a rájuk háruló feladatokat. A Nógrád megyei Párt Végrehajtó Bizottsága gépál­lomásaink dolgozóinak az idei évben végzett munká­jáért elismerését és köszöne­tét fejezi ki, mert ez a mun­ka, amely valamennyi trak­torostól, javító- és műhely­munkástól, párt, gazdasági és műszaki vezetőtől szilárd helytállást, kitartást követelt, sikeresen fejeződött be. Gép­állomásaink dolgozói bebizo­nyították, hogy megérdemlik azt a nagy bizalmat, amelyet a párt, a termelőszövetkeze­tek táplálnak irányukban, hi­szen bízhatnak bennük, szá­míthatnak munkájukra. Az idei ősz még nagyobb feladatokat ró a gépállomá­sok dolgozóira, hiszen most egyszerre kell helytállniok a szántási, vetési munkálatok­ban és a kapások betakarítá­sában is nagyobb segítségei kell nyújtaniuk az eddigiek­nél termelőszövetkezeteink­nek. Mindezeket a feladato­kat csak akkor oldják meg sikeresen, ha a nyárhoz ha­sonlóan, szervezetten, még nagyobb munkalendülettel veszik ki részüket a munká­ból a gépállomási traktoro­sok. Hiszen most sincs keve­sebbről szó, mint a nyáron. A kenyér, a jövő esztendei kenyér forog kockán, amely csak úgy lesz biztos vala­mennyiünk asztalán, ha a gépállomások időben elvégzik a rájuk váró munkát, időben földbe kerül a mag. A Nógrád megyei Párt Végrehajtó Bizottság bízik abban, hogy a gépállomások sikerrel oldják meg az őszi betakarítás, a szántás és ve­tés nagy munkáját. Meggyő­ződésünk, hogy a gépállomá­sok dolgozói erejükhöz mér­ten mindent megtesznek azért, hogy befejezést nyer­jenek október 20-ig a kenyér- gabona vetési munkálatai és november 30-ig pedig végez­nek az őszi mélyszántásokkal lalt feladatokat határidőre be­fejezzék, s vállalják, hogy november 30-ig végeznek minden olyan területen a mélyszántással is, amely­be az ősszel nem kerül mag. Gépállomásaink ennek ér­dekében bevezetik a kettős műszakot, úgy szervezik meg a munkát, hogy a rendelke­zésre álló traktorállomány mintegy 65 százaléka két műszakban üzemeljen. Rend­szeresen ellátják a gépeket elegendő ekevassal, s bizto­sítják a gépek üzemanyaggal való ellátását is. Rendszere­sebbé, szervezettebbé teszik a gépállomások vezetői az el­lenőrzést, amely kiterjed a műszakváltásra, a karbantar­tások maradéktalan elvégzésé­re is. Mert csak mindezeket biztosítva válik lehetővé, hogy a gépállomások eleget tegyenek, megvalósítsák a kommunista aktíva határoza­tát: segítsék a termelőszövet­kezetek között kibontakozó nagy őszi munkaversenyt. is. A vezetés, az irányítás színvonalának javításával, jól előkészített gépekkel és kifo­gástalan minőségű munkával nyújtsanak segítséget a ter­melőszövetkezetek között fo­lyó őszi versenyhez, mert ennek sikere nagyban előse­gíti a következő esztendő nagyszerű terveinek megvaló­sítását. E munkához kívánunk sok sikert, erőt, egészséget gép­állomásaink dolgozóinak. Elvtársi üdvözlettel: MSZMP NÓGRÁD MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG Az elmúlt hét szombatján a KISZ Központi Bizottság Miskolci Vezetőképző iskola 80 taggal látogatott el váro­sunkba és két napot töltött el kellemesen dolgozóink, fia­taljaink körében. Az első nap programjában szerepelt az Üveggyár meg­látogatása, mivel a legtöb­ben már ismerték a vasipari üzemek munkafolymatait. Az Üveggyárban mindannyiok tetszését elnyerte a szovjet automata présgép csuklós szerkezetének ütemes műkö­dése, valamint az üvegfúvók ügyes magabiztos munkája, a csiszolók és a festők egy- egy érdekes kézmozdulata, miközben szép ízléses motí­vumok kerülnek az üvegtár­gyakra. A gyárlátogatás után meg­tekintették az üvegipari kiál­lítást, mely bemutatja az üvegipar minden szépségét. Ezt követően kissé fáradtan tértek a szállásra, ahol rö­vid pihenőt tartottak. Az estét az acélárugyári KISZ szervezet klubjában töltötték. Herczeg István, nagyüzemi KISZ titkár kö­szöntötte a vendégeket, is­mertette a szervezet életét, tevékenységét. Ezt követően emléklapot nyújtott át a ven­dégeknek. Ezalatt azonban már 10 jelentkező nagy iz­galmak közepette készült a szellemi öttusa versenyre. Ugyanis öt-öt tagot mindkét szervezet „csatasorba” állí­tott. akik 25-23 kérdésre vá­laszoltak, vagy legalábbis kellett volna válaszolniok. A kérdések között szerepelt történelem, munkásmozgalom, műszaki ismeretek és még egyéb általános jellegű kér­dések. A versenyt az acélgyári csapat nyerte 39:34 arányban. A vendéglátó szerv mindkét csapat tagjai részére átnyúj­totta a könyvjutalmakat és A mizserfai bányaüzem egyike azoknak az üzemegy­ségeknek, amelyek a meden­cében viszonylag a legmaga- sabbfokú gépesítést érték el. Ez a felsőbb szervek támoga­tásán túl annak is következ­ménye, hogy a mizserfai műszaki ve­zetők és bányászok min­dig bátran kísérleteznek, alig-alig találni nyomát az új technikától való idegenkedésnek. A műszaki-technikai fejlődés­ben több év alatt szerzett tapasztalat vezette a Trösztbi­zottságot, amikor elhatározta, hogy nyilvános elnökségi ülést tart Mizserfán a műsza­ki fejlesztési és intézkedési tervek végrehajtásáról. A szombat délutáni tanácsko­zást megelőzően az elnökség tagjai és a meghívott vendé­gek a nap délelőttjét a bá­nyaüzem különböző aknái­ban töltötték el. Beszélgetést folytattak műszaki dolgozók­kal, bányászokkal. Mind a személyesen szer­zett tapasztalat, mind a be­számolóban felsorolt tények és adatok igazolták a vára­kozást. Példának talán elég megemlíteni, hogy ennél a bányaüzemnél 1957. és 1961. eddig eltelt időszaka- között a géppel felrakott szén meny- nyisége közel 50 százalékkal növekedett. Még szembetű­nőbb a géppel történő jövesz- tés arányának emelkedé­se: megközelíti az 50­szerest. A szállításban is egyre na­gyobb szerepet biztosítanak a gépeknek: több mint 50 szá­zalékkal emelkedett a gépi szállítás aránya az előbb em­lített időszakban. Mindezeket az eredményeket annak elle­kezdetét vette a tánc, melyet a jókedvre való tekintettel sem lehetett hajnalig tartóvá tenni, mivel a vendégek va­sárnap reggel. Somoskőre mentek. Itt Havasi Károly, mint idegenvezető ismertette a vár és környékének törté­A megyei MÉH vállalat most osztotta ki a jutalma­kat az 1961. első félévi is­kolai hulladékgyűjtés győz­tes úttörőszervezeteinek. Nógrád megye iskoláinak úttörőszervezetei a fenti idő­szakban begyűjtötték és a megyei MÉH vállalatnak át­adtak 4146 mázsa vasat, 247 mázsa papírt, 190 mázsa ron­gyot és több mint 53 ezer fo­rint értékű más hulladékot. A legjobb gyűjtési ered­ményt a mátranováki iskola 457. sz. úttörőcsapata érte el, amely 109 főnyi létszámmal begyűjtött 217 mázsa vasat, 11,5 mázsa papírt, és 3 má­zsa rongyot. Ezzel az előírt minimális követelményeket több. mint háromszorosára teljesítette. Ezért az eredmé­nyért a mátranováki úttörőcsa­pat 3 ezer forint, csapat- vezetője 600 forint, leg­jobb gyűjtője pedig 400 forint jutalmat kapott. A további sorrendben a pász­tói iskola 1657. sz. úttörőcsa­pata 2 ezer forint, csapatve­zetője 500 forint, legjobb gyűjtője 300 forint, a kiste- renyei iskola 442. sz. úttörő- csapata 1500, csapatvezetője 400. a legjobb gyűjtője 200. míg a szorospataki iskola 481. sz. úttörőcsapata ezer, csapat- vezetője 300, a legjobb gyűj­nére is biztosították, hogy számos természeti nehézsé­get küzdöttek le, hogy a geo­lógiai viszonyok sokszor igen kedvezőtlenek. Az új iránti magasfokú érzéket bi­zonyítja, hogy itt kezdték meg a Löbbe-féle széngyalu- val a kísérleteket. A közel egy éve folyó kutató munka már eddig is szép eredmé­nyeket hozott: a termelés a kézifejtésű fronttal összeha­sonlítva mintegy háromszoro­sára emelkedett. Jelentősen nőtt a teljesítmény és csök­kent az egy tonna szén kiter­melésére eső költség. Egyre több új bányaművelési mód­szert is bevezettek: a rárob- bantásos módszerrel dolgozó páncélkaparókat, valamint az acéltámmal biztosított pán­célkaparós pásztaf ejtéseket. Ez utóbbinál az egyik legnehezebb bá­nyamunkát, a rakodást közel 80—90 százalékban sikerült gépesíteni. A műszaki fejlesztés külön érdeme, \hogy az ilyen mód­szereket az üzemegység ak­náinak túlnyomó többségé­ben alkalmazzák. Ezzel pár­huzamosan nagy gondot for­dítottak a megfelelő teljesít­ménybérezés kidolgozására, valamint a zavartalan csille­ellátás biztosítása érdekében. Természetesen az nem je­lenti azt, mintha itt már minden rendben lenne. Első­sorban a helyi lehetőségek kihasználásában vár még sok feladat a mizserfai vezetőkre, bányászokra. Ismeretes, hogy a mizserfai szén minősége nem tartozik a legjobbak közé. Az év első felében a bányaüzem nem is telje­sítette kalóriatervét. Csak amikor már „körmük­re égett a dolog”, akkor bő­netét. Majd Salgó bányate­lepre vezetett az út, melynek meglátogatása . után ismét Salgótarjánba tértek vissza a kedves vendégek, ahonnét a kora délutáni órákban elin­dultak Mátrafüreden, Gyön­gyösön keresztül Miskolcra. tője pedig 100 forint jutalom­ban részesült. A versenyhelyezést el nem ért, de a minimális követel­ményeket teljesítő iskolák úttörőcsapatai közül az egy- házasdengelegi 3508. sz., Iri­nyi J. úttörőcsapat 500, a szécsényi iskola 1653. sz. út­törőcsapata pedig 700 forint jutalmat kapott. A vállalat a felsorolt út­törőcsapatok közt összesén 11 500 forint jutalmat osztott ki. Az új iskolai tanévben is hulladékgyűjtési versenyt indít 1961. október 1-e és 1962. május 15-e kö­zött. Ebben a versenyben azok az iskolai úttörőszervezetek, csa­patvezetők, legjobb gyűjtők kapnak jutalmat, amelyek, illetve akik a minimális kö- vetelménveket a legmagasab­ban túlteljesítik. A minimális követelmény: az iskolai úttö­rőszervezet létszámát alapul véve egy főre átszámítóttan legalább 20 forint értékű hulladék, ezen .belül legalább 4 kg papír ; és 4 ka rönay hulladék , begyűjtése és át­adása az illetékes MÉH be- gyűjtőhehmek. A jutalmak helyesebb te­rületi elosztása és minél több iskolai úttörőszervezet meg- jutalmazása érdekében a MÉH vállalat a versenyt ja­vították a palaválogatók lét­számát. De még most is ta­pasztalható olyan jelenség — különösen a tömegtermelő munkahelyeken — hogy a bányászok elhanyagolják an­nak megelőzését, hogy a pa­la a szén közé kerüljön. Az elnökség több tagjaa délelőtti bányalátogatáson szerzett ta­pasztalatait ismertetve elmon­dotta, hogy vannak megrakott csil­lék, amelyeknél külön vi­ta tárgyát képezi, vajon szén, vagy meddő van-e benne. Helyes az a kezdeményezés, hogy a bérezést a minőség alakulásától is függővé teszik, de ez csak akkor hoz meg­felelő eredményt, ha jó fel- világosító munkával és ellen­őrzéssel is párosul. Hasonló a helyzet a helyi lehetőségek kihasználásában az újító mozgalomnál is. Eb­ben az évjoen még egyetlen szénfalnál dolgozó bányász sem nyújtott be újítási ja­vaslatot Mizserfán. Éppen °zért nagy szükség lenne a műszaki klub, az újító klub létrehozására, a munkások kezdeményezésének biztosí­tására. Ezzel függ össze, hogy a technika gyorsütemű fejlesztése mögött elmarad a szakmai képzettség. Nem alakult még ki olyan szem­lélet, amely hozzásegítené a bányaüzemet ahhoz, hogy egyre több gépkezelő bá­nyászt képezzenek ki. Ezzel függ össze a karbantartás gyengesége. Az viszont már a tröszt felelőssége is, hogy jelenleg két darab F 4-es elővájó gép nem dolgo­zik és hosszú ideig há­rom darab Hidasi rakodó­gép hevert kihasználat­lanul a bányaüzemnél. Mindezek a gépek jobb ki­használásának feladatait szabják meg. A mozgalmi és gazdasági szervek eddig is tapasztalt jó együttműködésének javítá­sa, a szombati elnökségi ülés határozatai alkalmasak lesz­nek arra, hogy az egyébként jól dolgozó mizserfai bánya­üzemnél tovább növekedjen a műszaki színvonal. Ugyan­akkor hasznos tapasztalatokat nyújthat majd más bánya­üzemeknek is. rásonként, illetve kiemelt városonként indította meg. Nógrád megye öt járásában és kiemelt városként Salgó­tarjánban és Balassagyarma­ton a legjobb gyűjtési ered­ményt elért 2—2 iskolai út­törőszervezet, tehát összesen 14 iskolai út­törőszervezet kap majd 17 500 forint jutalmat. Járásonként és kiemelt vá­rosonként az egvik jutalmat a legjobb eredményt elért 50—150 főnyi úttörőszerveze­ti, a másikat pedig a 151 főnél nagyobb úttörőszerve­zeti létszámmal rendelkező iskolai szervezet kapja. EGÉSZSÉGÜGYI TANFOLYAMOK PÁSZTÖN A Vöröskereszt által szer­vezett különböző tanfolya­mokat a pásztói járásban is megszervezték. Pásztón, a termelőszövet­kezetben elsősegélynyújtó tanfolyam indult. A község­ben házi; betegápolási tan­folyam* és anyák iskolája szolgálja yia betegápolással kapdSóláiös tudnivalók elsa­játítását és biztosítja a cse­csemők helves nevelését. A' munka még eredménye­sebb lehetne, ha orvosok is segítenék a védőnők, vörös­keresztes aktívák munkáját. A Nógrád megyei Párt Végrehajtó Bizottságának levele a megyei gépállomások dolgozóihoz Sokai- tanult-ak, kellemesen szórakozt-ak Megjutalmazták a legjobbakat Ismét megrendezik az iskolai hulladékgyűjtési versenyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom