Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-02 / 70-71. szám

Á korszerű, gépesített bányászkodás útján A bányászmunka mindig a legnehezebbek közé számított. Számosán élnek még ma is a medencében, akik valami­kor igen primitív módszerek­kel fejtették és szállították a szenet. A legfőbb erő a mun­kás fizikai ereje volt. A szén jövesztésének egyik legfárasztóbb mozzanata a fú­rás. A kézifúró igénybe vette a bányász minden erejét. Az elmúlt tizenhat év nagyszerű vívmányai közé tartozik, hogy alig tíz évvel a felszaba­dulás után, 1955-ben már megszűnt a kézifúrás és több mint 530 fúrógép szoigálta a nehéz fizikai munka megkönnyítését. A szén lerobbantásában is hatalmas a változás. A tőkés mindent elkövetett, hogy a lehető legkevesebb robbanó anyagot használják fel úgy, hogy közben nem kímélte a bányász erejét. Arra kény­55 kilométer korszerűen biztosított vágat Forradalmi változást jelen­tett a bányaművelésben a korszerű biztosítás beveze­tése. A TH-gyűrűk, MOLL- ívek, a vasbeton ácsolatok, acéltámok és ' acél süveg­gerendák alkalmazása lehe­tővé tette olyan bányamezők lefejtését is, amire a kor­szerű biztosítási anyagok be­vezetése előtt gondolni sem lehetett. Az acéltámok al­kalmazása a fejtési techno­lógiában is komoly fejlődést eredményezett, amennyiben lehetővé tette a támmentes homlok kialakítását. A fej­tés homlokán elhelyezett páncélkaparókat szétszedés nélkül, egy tagban lehet elő­re tolni és a rárobbantás ré­vén a lapátolás nagyresze elkerülhető. A korszerű ; biztosítás kü­lönösen az utóbbi években terjedt el. A korszerűen biz­tosított vágatok hossza már meghaladia az 55 kilomé­tert, az összes nyitott vága­toknak több mint 20 száza­lékát. A frontfejtéseken 630 fotyóméter hosszban alkal­mazzák a legkorszerűbb biz­tosítási eljárásokat. A második ötéves tervben tovább növekedik a korszerű biztosítás, a szakemberek most dolgoznak azon, hogy az eredeti tervhez viszo­nyítva jóval magasabb arányt érjenek el Betonoszlopokkal váltják fel a fabiztosítást. Tartós és biztonságos a Moll-ív. szerítette, hogy csákánnyal réseljen, lazítsa meg a szén­falat. A korszerű eljárások kutatása és alkalmazása ke­retében terjedt el szénmeden­cénkben a millszekundomos robbantás, amely jelentősen növeli a termelékenységet. Ma már az összes lerobbantott szénmennyiségnek közel 60 százalékát ezzel az eljárással termelik. A megtermelt szén felra­kása és elszállítása szintén hatalmas változáson ment ke­resztül. Ma már egyre na­gyobb teret hódítanak a fel­rakó gépek, különösen a nóg­rádi bányaviszonyokhoz alkal­mazkodó és könnyen mozgat­ható, jól kezelhető berende­zések. A rázócsúzdák, a ka­paróberendezések, a gumisza­lagok hosszú kilométerei könnyítik a munkát. Csak mást ne említsünk, a megtermelt szén géppel történő elszállítása az utóbbi évtizedben 4,5-sze- resére emelkedett ( és ma már megközelíti a 60 szá­zalékot. A munkáhelyek és a gépek koncentrálása nyomán 1953- ban kialakult mizserfai Pál- hegy II. bánya, amely az első olyan leggazdaságosabban ter­melő üzem, ahol a szénhez jóformán nem ér emberi kéz. De nemcsak a fejtésre, a szállításra, a legnehezebb fi­zikai munkák gépesítésére fordít nagy gondot államunk. A bányász napi nyolc órát van távol a friss, napfényes levegőtől. Elsőrendű feladat tehát, hogy munkahelyén is jó levegőt biztosítsanak szá­mára. Ez a gondolat vezérelte az illetékeseket, amikor 1957- től minden bánya főszellőz- tetőjét átalakították. Ezzel egy­re kedvezőbb munkakörülmé­nyeket teremtenek a föld mé­lyén. Ezzel párosul, hogy évente általában 100—120 nagyteljesítményű, korszert szivattyút helyeznek üzembe a bányavíz eltávolítására. A termelés műszaki szín­vonalának korszerűsítése is hozzájárult ahhoz, hogy a fel- szabadulás óta eltelt tizen­hat év alatt példátlan növe­kedést ért el szénbányásza­tunk. Az iparszerű bányász­kodás száz évvel ezelőtt tör­tént megindulása óta a nóg­rádi szénmedencében össze­sen közel 130 millió tonna szenet bányásztak ki. Az el­múlt tizenhat évben ebből a mennyiségből mintegy 37 mil­lió tonna volt az, amelyet bányászaink a népgazdaság­nak adtak. Tehát az eltelt száz évből 16 év alatt az összes kitermelt szénmennyiségnek mint­egy 35—36 százalékát biz­tosították. Az utóbbi másfél évtizedben közel 40 új aknát tártak fel, különösen hatalmas lépések­kel haladt előre a bányász­kodás az elmúlt hároméves tervben. A műszaki fejlődés párosult a bányászok lelke­sedésével. Ez a kettő pedig biztosította a termelés, ter­melékenység gyorsütemű nö­vekedését. Üj lakások, kulturális létesítmények A múltból sok korszerűtlen és egészségtelen lakás ma­radt bányászainkra. A fel- szabadulás után az emelkedő termeléssel együtt növekvő munkáslétszám elhelyezése, a lakáskörülmények megjavítá­sa nagyarányú építkezési Programm megvalósítását új város felépítését tette szük­ségessé. A nagybátonyi épít­kezés első üteme 1948-ban kezdődött el. Már 1956-ig, több mint 370 bányászlakás készült el. Különösen kiemel­kedő volt az 1957-es nagy építkezés, amikor a nagybá- tonyi bányavárosban 438 la­kást adtak át rendeltetésé­nek, az összes elkészült ott­honok száma pedig megköze­lítette az ezret. Ekkor ala­kult ki a doroghózi, a kányá- si, a Rákóczi-telepi bányász­házak egész sora és kjzel 100 lakás épült Salgótarjánban is. A bányász sajátház akció keretében, amely kilenc év­vel ezelőtt indult el, több mint 400 ház épült fel, amelynek során közel 20 mil­lió forint hitelt biztosított ál­lamunk a bányászok számá­ra igen kedvező feltételek mellett. A lakások mellett számos más szociális és kulturális lé­tesítmény szolgálja a bányá­szok életkörülményeinek to­vábbi javítását. FENT: Nagybá­tony bányaváros, 1961. KÖZÉPEN: Épül az új 100 szemé­lyes munkásszálló Mizserfán. LENT: Bányász úttörők avatása. A jövő feladata Növelni a termelést, javítani a szén minőségét Már kirajzolódott annak körvonala, hogy a nógrádi szénbányáktól egyre több szenet vár az ország. Ez pe­dig a lövő feladatainak még alaposabb, gyorsabb kidol­gozását teszi szükségessé. A jövő ilyen feladatai közé tartozik kisebbszámú, de jól gépesített és automatizált üzemek kialakítása, ame­lyek képesek elérni a jelen­legi kapacitást is, illetve megfelelő bővítéssel kielégí­teni a szénbányászat iráni egyre növekvő igényeket. E kérdéshez tartozik a komp­lex gépesítés, a korszerű biztosítás további kiterjesz­tése, megfelelő energiaellá­tás biztosítása, a szállítás és az osztályozás gyorsütemű rekonstrukciója, valamint a szociális létesítmények elké­szítése. A széntermelés mennyisé­gének növelésével együtt nem kisebb jövőt illető feladat a minőség javítása. Ehhez szükséges a hatékonyabb palaválogatás, az osztályo­zás korszerűsítése, szénneme­sítő művek megépítése. Törekvés van arra is, hogy olyan komplex bá- nyászkodási terveket készít­senek, amelyek a természeti adottságokat figyelembe vé­ve, magukba foglalják az összes bányamezők távlati feltárási feladatainak elké­szítését, a továbbfejlesztés irányát és módját.' A szénmedence termelésének alakulása a fel­szabadulás óta 1938-hoz viszonyítva — tonná­ban. Létszám Teljesítmény Az összes munkavállalók és a műszakonkénti összüzemi teljesítmény emelkedése a felsza­badulás óta 1938-hoz viszonyítva. te . 1,000000 1,150 000 \W0CC ooooo • 1,000000 «0 000 500.000 £0000 ív. 1KS Sb ^ 53 tso sí 52 53 S5 55 % Sl 51 59 «00 A munkahelyi gépi szállítás és felrakás ala­kulása a felszabadulás óta — tonnában. Az elszállított dolgozók száma 1945-től egé­szen napjainkig. A MEGiÚJULÓ BÁNYÁSZÉLET... ...................................... «

Next

/
Oldalképek
Tartalom