Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)
1961-09-16 / 75. szám
N Ó Cr ít U- 4. ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. Ara 60 FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 16. A pásztói járás elfogadja a versenykihívást A cserhátsurányi verseny- felhívás nyomán, — mint már ismeretes, — a Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye valamennyi járását versenyre szóllította ki a meghatározott feltételek teljesítése érdekében. Ehhez, valamint a gyomai és szarvasi járások felhívásához a napokban már csatlakozását jelentette be a pásztói járás és ezen belül a járás valamennyi termelőszövetkezeti községe, s a versenyfeltételeket tsz vezetőségi, brigádvezetői üléseken és közgyűléseken tárgyalták meg a szövetkezetek. A felhívásnak megfelelően a pásztói járás szövetkezeti gazdaságai vállalták, hogy szeptember 25-ig a kihordott istállótrágyát beszánt jak, a folyamatos zöldtakarmány biztosítása érdekében számosállatonként 200 négyszögöl területen őszi takarmány- keveréket vetnek, s a munkát szeptember 30-ig elvégzik. Különös gondot fordítanak a kenyérgabona terméshozamának fokozására. A szovjet búzafajta alá 3 mázsa műtrágyát dolgoznak be, s a kenyérgabona vetési munkálatait a versenyfelhívásnak megfelelően oki -Ver 20-ig befejezik. Vállalják, hogy az őszi betakarítási munkálatokkal november 5- ig végeznek, a termelőszövetkezetek az őszi mélyszántási feladatokat minden szabad területen december 15- ig befejezik. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én tartott üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára tájékoztatta a Központi Bizottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román párt- és kormányküldöttséggel folytatott eredményes tárgyalásokról. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság elé terjeszette a második ötéves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára jelentést adott a Központi Bizottságnak a régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájáról. Kádár János elvtárs a Politikai Bizottság megbízásából javaslatot tett a párt és az állami vezetés további megerősítésére szolgáló szervezeti és személyi kérdések megoldására. A Központi Bizottság az előterjesztett javaslatokat helyeselte és elfogadta. n Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről A Központi Bizottság megvitatta és egyhangúlag elfogadta az 1961—1965. évekre terjedő második ötéves terv főbb előirányzatait. A tervidőszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa határozatainak megfelelően befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Meggyorsítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük, népünk anyagi ellátottságát és kulturális színvonalát, hazánk erősebbé, gazdagabbá válik. Tervező szerveink figyelembe vették az ország gazdasági életében a VII. kongresszus óta végbement, a tervezettnél gyorsabb fejlődést. Az ország dolgozói a hároméves tervünkben magunk elé tűzött termelési és fejlesztési célok többségét jelentősen túlszárnyalták és a kongresszus óta eltelt időszállítás és a hírközlés tervezett előirányzatait, amelyek figyelembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szerkezetét, és célul tűzik ki ennek a szerkezetnek további javítását. A terv végrehajtása megköveteli, hogy összpontosítsuk erőnket az ország nyersanyagellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és magas képesítésű munkát megkövetelő termékek gyártására. A nemzetközi munkamegosztásba beilleszkedve, modern eljárásokkal, gazdaságosan előállított, kiváló minőségű, korszerű és keresett árucikkeket kell termelnünk. Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965- re a terv a kongresszusi irányelvekben megszabott 65—70 százalék helyett — tekintettel a hároméves terv túlteljesítésére — 83—87 száben több százezer parasztosa- zalékban irányozza elő. Ezt iád választotta az egyéni gazdálkodás helyett az egész' társadalom gyorsabb, szocialista fejlődését biztosító társasgazdálkodást. Népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. A Központi Bizottság helyesli az ipar, az építőipar, a a nagyobb növekedést is elsősorban a meglevő kapacitás jobb kihaszftálásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki-gazdasági jellemzőinek jelentős kijavításával, takarékosabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a termelés irányításának és a tervezésnek tudományos színvonalát. A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakember-képzést. A Központi Bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenysége növekedésének kell adnia, szemben a hároméves terv időszakával, melyben a munka termelékenysége a termelés növekedésének csak mintegy felét biztosította. (Folytatás a 2. oldalon) Ma nagyaktiva ülés Salgótarjánban A gépállomások kommunista traktorosainak nagyaktíva ülését hívta össze szeptember 16-án a megyei tanácson, A népgazdaságunk fejlesztésének második ötéves tervéről hozott párthatározat híver tükrözi az eddigi fejlődés és a következő esztendők reális célkitűzéseinek összhangját Sikeresen túlteljesített hároméves tervünk, a megalapozást jelentő 1960-as gazdasági év, nem kevésbé pedig ebben az esztendőben lezárt nyolc hónap eredményei, az egész társadalom szerkezetében végbement, meggyorsult minőségi változás növelte lehetőségeinket, s mi azokkal népünk javára, egyben a szocialista tábor biztonságának fokozása érdekében élünk is. Ezért jelenti ki a határozat, hogy: „Meggyorsítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük népünk anyagi ellátottságát és kulturális színvonalát, hazánk erősebbé, gazdagabbá válik." Az ipari termelés ütemének az eredetileg tervezettnél eddig is magasabb szintű növekedését, a kapacitás kihasználásában, a korszerű technika alkalmazásában, a hazai és importanyagok gazdaságosabb felhasználásában rejlő tartalékokat figyelembe véve az ipari termelés volumenét 1958-hoz viszonyított 65—70 százalék helyett 83—87 százalékkal emeljük.. Az említetteken kívül itt elsőrendű szerep jut az irányító, szervező és tervező munka tudományos színvonala emelésének, ami a kívánt mértékben garantálja a termelékenység emelkedését is. A mezőgazdasági termelés előirányzatainak, valamint a munkások és alkalmazottak, a parasztság egy főre jutó reáljövedelmének a tervezett szinten való hagyásával az arányok helyesen alakulnak, már utat mutatnak a szocializmus alapjainak lerakása után a következő, kommunizmust építő jövő felé is. Mégpedig úgy, hogy a megszilárduló, fejlettebb, termelőerőkben gazdag ipari bázis közelebb hozza az anyagi bőség megteremtésének lehetőségét. Ezért a második 5 éves terv a „nemzetközi munkamegosztásra, a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül’, levonja a tanulságokat más szocialista országok tapasztalataiból és követendő példának tekinti az SZKP XXII. kongresszusának programtervezetét. A különböző adottságokkal rendelkező szocialista országok gazdasági együttműködése, a tudományos kapcsolatok széleskörű bővítése számunkra is megkönnyíti a kommunizmusba vezető út megtételét. Az alkotó munka zavartalan végzéséhez azonban a népeknek békére, nyugodt életkörülményekre van szükségük. S míg a szocialista tábor országai egymást és más, a függetlenségükért küzdő elnyomott népeket is nemzetközi kötelességből támogatnak, a válságokkal küzdő, saját dolgozóikkal összeütközésbe kerülő monopolista érdekeltségek a háborúval kacérkodnak. Féktelen uszításig izzítják az idegháborút, hogy megtévesz- szenek és megfélemlítsenek népeket. A szocialista vívmányok háborítatlanságának megőrzése, a győztes holnap felé való menetelésünk akadályainak megszüntetése erkölcsi kötelességünkké teszi A jó talajelőkészítés, az időbeni vetés a gazdag termés alapja MEGYEI BÚZATERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS SALGÓTARJÁNBAN A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megyei búzatermesztési tanácskozást tartott szeptember 13-án. A tanácskozáson termelőszövetkezeti vezetők, gépállomások, állami gazdaságok mezőgazdászai és a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok képviselői vettek részt. A tanácskozás előadója dr, Soós Gábor, a Földművelés- ügyi Minisztérium Növény- termesztési Főigazgatóságának vezetője azokról a lehetőségekről beszélt, amelyek megyénk termelőszövetkezeti, állami gazdaságai előtt állnak a búza terméshozamának fokozását illetően. Az idei őszön az a feladat áll termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink előtt is, hogy megteremtsék az alapját annak, hogy az 1962-es gazdasági évben hozzájáruljunk az ország kenyérgabona ellátásának biztosításához. Azt jelenti ez, hogy a megye termelőszövetkezeteinek mintegy 9000 katasztrális holddal kell növelni a kenyérgabona, főleg a búza vetésterületét, de ezen túlmenően jelentős előrehaladást kell elérnünk, a holdankénti termésátlagok fokozásában is. S erre az idei termésátlagokat figyelembe véve minden lehetőségünk megvan. Az idén jelentős mértékben növekedtek azok az eszközök is, amelyek a magasabb terméshozamok szolgálatában állnak. Több traktorral rendelkezik mezőgazdaságunk, a felhasználásra kerülő műtrágya mennyiség is növekedett, s mintegy 179 vagon fémzárolt, kiváló minőségű vetőmagot is kapott megyénk. Az tehát a feladatunk, hogy ezeket az adottságokat jól kihasználjuk. Soós Gábor elvtárs előadásában ismertette azokat a tényezőket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a hozamok alakulását. Igen fontos feladatként említette, hogy valamennyi nagyüzem saját maga válassza ki azt a megfelelő búzafajtát, amely az adott körülménynek a legjobban megfelel. Az idén több mint ötezer holddal növekszik megyénkben a nagyhozamú külföldi búzafajták vetésterülete is. Az idei tapasztalatok bizonyítják, hogy ezek a búzafajták csak akkor adják meg a várt eredményt, ha biztosítják a megfelelő feltételeket is, a jó táperőben lévő talajt, az időbeni vetést és a megfelelő műtrágya mennyiséget. A megfelelő talajelőkészítést, az időbeni vetést Soós Gábor elvtárs úgy említette, mint a legfontosabb feltételét a termésátlagok emelésének. Nem várhat jó termést egyetlen olyan gazdaság sem, ahol nem készítenek rögmentes, ülepedett magágyat, s nem biztosítják azt, hocw október 20-ig földbe tegyék a búzát. Azért is fontos ez, mert nálunk a búzavetések 30—35 százalékát kukorica után kell vetnünk. Körültekintően, «ondosan kell megszerveznünk a munkát valamennyi. termelőszövetkezetben, hogy időben földbe kerüljön a búza ezeken a területeken is. Az előadás befejező része azzal foglalkozott, hogy érdé mes-e termelőszövetkezeteinknek, már a jövedelmezőség szempontjából is búzát termeszteni. Számításokkal bizonyította be Soós Gábor elvtárs, hogy az olyan termelőszövetkezetek, mint a palotási Május 1, vagy a szécsényi II. Rákóczi Ferenc, ahol a búza holdankénti átlaga jóval fölötte van a 10 mázsának, eredményesen termesztették e növényt. Alacsonyabbra szorult a búza előállítási költsége, növekedett az ebből származó tiszta jövedelem. Az értekezlet résztvevői hozzászólásaikban elmondották, úp>v szervezik a munkát, hogv betartsák azokat a kívánalmakat, amelyek a búza terméshozamának fokozását segítik elő. Csatlakoztak a eserhátsuróo'n Szabadság Termelőszövetkezet, valamint a gyomai és a szarvasi járás versenyfelhívásához, melvnek értelmében vállalták h^v október 20-ig elvetik a búzát valamennyi termelőszövetkezetben. a megyei pártbizottság és a gépállomások megyei igazgatósága. A nagyaktíva résztvevői előtt Matúz József a megyei pártbizottság titkára értékeli a gépállomások eddig végzett munkáját, s megtárgyalják azokat a legfontosabb tennivalókat is, amelyek az ősz folyamán megyénk gépállomásai előtt állnak. A gépállomások igen eredményesen dolgoztak az idei nyáron. A megnövekedett őszi feladatok azt követelik, hogy tovább fokozzák munkalendületüket a gépállomási dolgozók. Elérte a százmilliót a takarékbetétek összege Szerdán jelentette az Országos Takarékpénztár Nóg- rád megyei fiókja Salgótarjánban, hogy a takarékbetétek összege elérte a százmilliót a megyében. Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Ennek ellenére a miegye takarékpénztári fiókjai és postahivatalai mintegy negyvenezer betétet tartanak nyilván. Huszonhat kis község dolgozó parasztjai félmillión felüli megtakarított pénzzel büszkélkednek. Tíz helysége van Nógrád megyének, amelyekben a betétek összege túlhaladja az egymillió forintot. Érsekvadkert termelőszövetkezeti községben például több mint másfélmillión felül van a közös gazdaságok dolgozó parasztjainak megtakarított pénze. Kazár bányász községben több mint kétmillió forint a bányászok és a termelőszövetkezeti dolgozó parasztok betétösszege. Az utóbbi napokban a termelőszövetkezetekben folyó őszi előlegfizetésekkel egyidőben tovább növekszik a takarékoskodó családok száma és a takarékbetétek összege. Békés, alkotó munkánk programja ■ nekünk is honvédelmünk erő- sítését. Népünk, amely any- í nyit szenvedett már imperia- s lista érdekekért vívott gyil- í kos háborúkban s amely nép . végre igazán a maga gazdája,- helyesli a párt bölcs előrelátását, amikor az erők növei lésére tesz intézkedéseket és i nyíltan állást fogfal minden- : féle passzív magatartással s szemben. A tervben célul ki• tűzött feladatok megvalósítá- i sa, felemelkedésünk, a gazdag- jövő. magunk alkotta bizton■ ságos körülmények között ér■ hető el. i A második ötéves terv : megköveteli az erők koncent- i rálását a termelőmunkában, a ■ politikai állásfoglalásban, ha- > ladó társadalmunk minden : vonatkozásában. A párt és á kormányzat iránt megnyilatkozó bizalom számtalan jele, : a munkában tapasztalható lel• kesedés és felelősségérzet azt ' bizonyítja, hogy ennek az őszinte, közvetlen légkörnek ' a fenntartása erősíti az egységet, növeli a hitet népünkben igazságos célkitűzéseink végrehajthatóságában. Szá- 1 mokban megnövekedett milliók tartják magukénak ma • már ezt a tervet nemcsak a városon, hanem a falun is, hiszen népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok uralkodnak. A terv végrehajtásának sikere megszabja feladatainkat, az élet bármilyen területén tevékenykedjünk. A mi megyénk bányászatának, iparának és nagyüzemi mezőgazdaságainak jelentős szerep jut a második ötéves tervben. A- forradalmi hagyományokban oly gazdag nógrádi dolgozók, pártunk igaz harcosai az eddigiek során is bizonyságát adták rátermettségüknek. Ebben az esztendőben a szocialista brigádok százai alakultak ipari üzemeinkben s már dolgoznak egyre nagyobb számban a mezőgazdaságban is. A termelés mennyiségi és minőségi teljesítését az első félévben többszörösére nőtt élüzemek száma igazolja. Most a párt határozatának nyilvánosságra hozása után még fokozottabban vetődik fel a fejlettebb termelési folyamatokhoz a szaktudás szükségessége, az irányító, szervező munka színvonalának emelése.. Ezek tekintetében van tennivaló megyénkben. Lépést tartani viszont csak azok képesek, akik hasznosítják a továbbképzési lehetőségeket. Ugyancsak égető kérdés az üzemi tervek pontos felmérésének alapján való, a határozatban megjelölt szempontokra irányuló részletes és minél előbbi elkészítése azért, hogy a dolgozók még az év befejezése előtt megismerjék a következő gazdasági év feladatait. A tervek magasigényű, a kapcsolódó üzemekkel koordinált elkészítése elejét veszi a, későbbi változásoknak, amelyek zavarják a munka folyamatosságát. A második ötéves tervet hamarosan törvényerőre emeli az országgyűlés: a nép felemelkedése, szocialista hazánk erősítése, gazdagabbá tétele érdekében. Mert a becsületesen dolgozó emberek jóléte, békés alkotó munkájának biztosítása a mi társadalmunkban a legfőbb törvény, a leglelkesítőbb cél.’
