Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)

1961-09-16 / 75. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG . szeptember 16. jJL Határozat a második ötéves tervről Szocialista társadalmunk építése során nap mint nap érezzük a pártalapszervezetek irányítását és segítését mun­kánk közben. A munka vég­zése során mindig nagy erőt ad az a gondolat, hogy a pártalapszervezet ott él ve­lünk, az alapszervezet kom­munistái együtt küzdenek a többi dolgozókkal az új tár­sadalom felépítéséért. A pártalapszervezetek pár­tunk alapját képezik. A párt­alapszervezet az a kollektív erőcsoport, ahol a kommu­nisták egységbe kovácsolód- nak a közös eszme alapján, a közös cél érdekében. E kö­zösségben formálódnak és ed­ződnek az új embertípusok, akik munkájukkal megbecsü­lést szereznek dolgozó tár­saik előtt. Pártalapszerveze- teink munkáját ott érezzük az élet minden területén. A termelő üzemekben, álla­mi gazdaságokban, gépállo­másokon, termelőszövetkeze­tekben motorjai a termelést irányító munkának. A párt­alapszervezet taggyűlése az a fórum, ahol megvitatják az adott termelő üzem, vagy hi­vatal jó, vagy rossz oldalát. Mozgósítja a párttagokat és pártonkívülieket egyaránt a hibák kijavítására, az ered­mények továbbfokozására. A pártalapszervezeteknek min­den termelő üzemben és hi­vatalban nagy része van ab­ban, hogy jól vagy rosszul dolgozik, hogyan teljesítik a tervet, vagy hogyan foglal­koznak a dolgozók ügyeivel a hivatalban. Járásunk területén nagy részük van a pártalapszerve­zeteknek abban, hogy a nagy nyári aratási és cséplési munkálatokat a vállalt határ­időre be tudtuk fejezni. A pártalapszervezetek voltak, amelyek a felhívás nyomán megszervezték a csatlakozást a versenyfelhíváshoz, tagjai voltak azok, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteink mielőbb befejezzék az aratási és cséplési munkákat. A mos­tani időszakban. amikor újabb nagy csatára indulunk a mezőgazdaságban, az őszi szántási és vetési munkák időbeni elvégzésére, szintén nagy feladat hárul rájuk. E nagy munka elvégzéséhez nem elég, hogy csak a kom­munisták dolgozzanak jól. Ehhez szükség van arra, hogy a párttag minden ere­jét megfeszítse, a széles dol­gozó tömegek mozgósítására, a feladatok gyors elvégzésére. Hiába születnek jó tervek, jó elgondolások a munka vég­zésére, ha nincs megfelelő alap annak realizálására. A jó tervek gyakorlati kivi­telezésében a kommunisták példamutatására van szükség. Alapszervezeteink mozgósít­sák közvetlen a tervek meg­valósításáért a párttagokat és pártonkívülieket. Nehogy úgy gondolja vala­ki, hogy a pártszervezetek csak azért vannak, hogy ve­zetőség'' ülést és taggyűlést tartsanak. A pártszervezet szervezeti élete lehetőséget ad arra, hogy fórumain a párttagság a tapasztalatok alapján véleményt mondjon a termelő üzem • vagy hiva­tal munkamenetéről, s az összegyűjtött tapasztalatok alapján a taggyűlés irányt szabjon a munka tovább vi­teléhez. Vannak egyesek ennek ellenére, akik lebe­csülik a pártalapszervezetek helyi munkáját,, vagy annak döntését. Ezek az emberek mechanikusan ú°v gondolják, hogy a vezetőszervektől ka­pott utasítások merev végre­hajtásával eleget lehet tenni a követelményeknek. Nem értik meg eléggé, hogy az alapszervezet az, amely az általánosan meghatározott elvek alapján a helyi viszo­nyoknak megfelelően hatá­rozza meg a kommunisták tennivalóit egy-egy feladat végrehajtásához. A pártalapszervezeteknek nemcsak a termelést irányí­tó munkája határozza meg jelentőségét. Tevékenykednek az új embertípus kiformálá­sán, a marxista-leninista el­Szerdán Salgótarjánban ta­nácskoztak a megye béke-ak­tívái. Mintegy hetven Nóg- rád megyei békeharcos hall­gatta meg Lukács Tibornak, a jelenlegi nemzetközi hely­zet egyik legfontosabb prob­lémájáról, a német békeszer­ződés megkötéséről szóló be­számolóját. Lukács Tibor közvetlen élményei alapján számolt be a német békeszerződés meg­kötésének fontosságáról. A hozzászólások során háziasz- szonyok, idős békeharcosok A Hazafias Népfront által kezdeményezett könyvbarát mozgalom megszervezésével kapcsolatos teendőkről ta­nácskoztak csütörtökön a mozgalom fő szervezői: a megyei pártbizottság, nőta­nács, népfrontbizottság a Mészöv., a KISZ-bizottság, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság vezetői és képviselői. A tanácskozáson résztvett Mogyorósi György elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Művelődési Osztá­lyának munkatársa is, aki ismertette a tanácskozás résztvevői előtt a könyvbarát mozgalom országos jellegű elképzeléseit és feladatait. A résztvevők egyik leg­fontosabb feladatuknak szab­ták meg a könyvellátottság megjavítását és a könyvtárak szerepének megfelelő helyre állítását. Ennek érdekében tervet dolgoznak ki a könyvba­rát mozgalom öt évre szó­ló programjáról. A program szerint 1965-ig 1200-ra kell emelni az ezer emberre jutó könyv arány-. vek széleskörű elterjesztésén, a materialista világszemlélet kialakításán. Ezt a rendkívül bonyolult, nem könyú felada­tot a legrátermettebb kom­munisták végzik. Nehéz len­ne ennél szebb feladatot ta­lálni a sokoldalú munka vég­zése /során. E tekintetben is mind nagyobb feladat hárul pártalapszervezeteinkre. Ha mi azt akarjuk, hogy a mun­kák jobban menjenek a ter­melő üzemekben’ és hivata­lokban, növelnünk kell párt- alapszervezeteink erejét, egy­ségét. Csak akkor végezzük jól munkánkat, s akkor tu­dunk eredményeket elérni, ha erős pártszervezeteink vannak s ezek képesek arra, hogy a hozott határozat alap­ján mozgósítsák a dolgozó tö­megeket az új társadalom felépítésének érdekében. Juhász Sándor a pásztói járási pártbizottság osztályvezetője mondták el, hogy továbbra ■ is fontos feladatuknak tart­ják a békéért való harcot és támogatják a Szovjetuniónak a német békeszerződés meg­kötésére tett javaslatait. A közeljövőben a megyé­ben békegyűléseken, kis- gyűléseken és csoportos be­szélgetések formájában be­szélgetnek el az egyszerű dolgozó emberekkel a mai nemzetközi helyzet problé­máiról, a békemozgalom idő­szerű feladatairól. számát. Jelenleg megyei vi­szonylatban 495, országosan 590 ez az arányszám. A könyvbarát mozgalom irányítását a pártbizottságok végzik majd, gazdája a nő­tanács, MÉSZÖV és a nép­frontbizottság lesz. Különö­sen fontos feladatnak tart­ják a helyi sajátosságoknak megfelelő könyvállomány ki­alakítását. így például mezőgazdasági járások­ban, illetve községekben elsősorban mezőgazdasági jellegű szakkönyveket, mezőgazdasági témáról szóló szépirodalmat, mo­dern politikai könyveket és a haladó magyar-szov­jet és világirodalom legjobb alkotásait kell a könyvtáraknak besze­rezniük. Ugyanígy ipari já­rásokban, községekben a munkához közelebb álló té­májú könyvek beszerzésére kell törekedni. A mozgalom további cél­ja. megszerettetni az olva­sást, közel hozni a felnőtt la­kossághoz a könyvet, külön­böző rendezvények, ankétok. író-olvasó találkozók könyv­bálok stb. segítségével. A könyvtárak otthonosab­bá tétele érdekében ahol csak lehet klubszobákat hoz­nak majd létre és szőnyeg­gel, függönnyel, virágokkal teszik csinosabbá a könyv­tárakat és olvasóhelyisége­ket. A könyvtárak felszerelé­sének, csinosításának biztosí­tásához fel kell kutatni meg­felelő anyagi forrásokat, így például a Művelődésügyi Minisztérium által biztosított állami könyvfejlesztési hozzájárulás mellett a tanácsok községfejlesztési alapját, a tsz-ek kulturá­lis alapját, és a föld­művesszövetkezetek két százalékos ilyen célra szánt alapját a közös célra kell fordítani. Még számos hasonlóan fon­tos indítvány, elhatározás és tett született a könyvbarát mozgalom megindítását elő­készítő tanácskozáson. Béke-aktíyaülés Salgótarjánban A könyvbarát mozgalom megszervezéséről tanácskoztak a tömegszervezetek vezetői Versenymozgalom A VIT TÁRGYSORSJÁTÉK JEGYEINEK TERJESZTŐI KÖZÖTT Az Intéző Bizottság határozata értelmében a KISZ KB. Titkár­sága versenyt hirdet a VIT-sors- jegy eladói között. Az eladásban eredményesen közreműködő KISZ-tagokat és A KISZ alapszervezetek és az úttörőcsapatok közötti versenyben az első három KISZ alapszerve­zet és az első három úttörőcsa­pat egyenként 1000—1000 forint ju­talomban részesül. (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság jóvá­hagyta a mezőgazdaság ter­melési előirányzatait. Megál­lapította, hogy ezekben figye­lembe vették a termelési vi­szonyokban, valamint a me­zőgazdaság szerkezetében be­következett változásokat. A mezőgazdasági termelés nö­vekedésének az irányelvek­ben lefektetett mértékét fenntartva, a tervben az ál­lattenyésztés termelési elő­irányzatát kismértékben csök­kentették, a növénytermesz­tési előirányzatokat pedig nö­velték. Népgazdaságunk je­lenlegi körülményei között a Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a terv­időszakban a növénytermesz­tés gyorsabban növekedjék, mint az állattenyésztés. Egy­részt az állatállomány a ko­rábban tervezettnél alacso­nyabb, másrészt a növényter­mesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térül­nék meg. Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálko­dás gyorsabb megvalósítására az irányelvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gépesítési színvonalat, na­gyobb öntözési területet irá­nyoz ele A Központi Bizottság hang­súlyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkamegosztásra és első­sorban a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül és le­hetővé teszi kereskedelmi kapcsolataink további széle­sítését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján minden országgal. A Központi Bizottság reá­lisnak és célszerűnek tartja a második ötéves terv idő­szakára tervezett beruházáso­kat, amelyek lehetővé teszik a termelési előirányzatok tel­jesítését. A beruházási elő­irányzatok jelentős túlteljesí­tése az elmúlt két* évben a beruházások tervezett kon­centrálása és a kivitelezések­nél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások lehetővé, V ugyanakkor a honvédelem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresszu­son feltételezettnél gyorsabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beru­házások teljes összegét né­mileg alacsonyabban irányoz­za elő, mint a kongresszusi irányelvek. Pártunk, híven a marxiz­mus—leninizmus elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támo­gat minden olyan kezdemé­nyezést, amely a béke meg­védését és a népek közötti barátság fejlődését szolgálja. Súlyos bűnt követnénk el népünkkel, szocialista hazánk­kal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista tá­boron belül, erőnkhöz mér­ten, nem tennénk meg min­dent szocialista vívmányaink védelmének, népünk békés alkotó munkájának biztosítá­sára. Ezért a Központi Bi­zottság helyesli, hogy máso­dik ötéves tervünk figyelem­be veszi honvédelmünk meg­erősítésének szükségességét. A kongresszusi irányelvek­kel egyező mértékben fog emelkedni a munkások és al­kalmazottak, valamint a pa­rasztság egy főre jutó reál- jövedelme, és a népi állam öt év alatt állami erőből, va­A Központi Bizottság uta­sítja tervező szerveinket, hogy a második ötéves terv­ről szóló törvényjavaslatot egy hónapon belül terjesz- szék az országgyűlés elé. A közérthetőség kedvéért a to­vábbiakban minden előirány­zatot az ötéves terv időtarta­mára, tehát 1960-hoz viszo­nyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi nép- gazdasági tervünk kidolgozá­sát, hogy az idejében az üze­mek rendelkezésére álljon. A tervezés módszereinek ál­landó tökéletesítésével dol­gozzák ki az átmenetet a má­sodik ötéves tervről a har­madikra. Folytassák a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás követelményeinek számbavételével, 20 éves táv­latra szóló népgazdaságfej­lamint állami támogatásból és a lakosság megtakarításai­ból mintegy 250 ezer lakás felépítéséről gondoskodik. A reáljövedelem növekedésével összhangban irányozza elő a terv a lakosság fogyasztási alapjának növekedését. Az eredetinél nagyobb mértékű fejlődést irányoz elő a kö­zépiskolai tanulók számának növekedésében és az egyete­mek és főiskolák fejlesztésé­ben, lehetőséget teremt ah­hoz, hogy a dolgozó emberek minél nagyobb számban gya­rapítsák szaktudásukat, esti vagy levelező oktatásban megszerezzék a fejlődés ál­tal megkövetelt szakismere­teket. Mindezek figyelembevételé­vel, a második ötéves tervet jellemző legfontosabb elő­irányzatokat a Központi Bi­zottság a következőképpen határozza meg: Kongresszusi Második irányelvek ötéves terv lesztési tervünk kidolgozását, munkálkodjanak annak töké­letesítésén és gondoskodjanak róla, hogy annak fő elgon­dolásai fokozatosan testet ölt- senek a közbeeső tervekben. A Központi Bizottság idő­szerűnek tartja, hogy emlé­keztessen a kongresszusi irányelvek következő, válto­zatlanul érvényes megállapí­tásaira: „Hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legkö­zelebbi években nagymérték­ben függ attól, mennyire tud­juk megjavítani a tervezés, irányítás, általában a veze­tés színvonalát.” A Központi Bizottság megvan győződve arról, hogy második ötéves tervünk az ország anyagi erő­forrásaiban és lehetőségeiben kellően megalapozott, meg­valósítása gyorsítja a szocia­lizmus teljes győzelmét. A szocialista ipar termelésének nö­vekedése 1965-re 1958-hoz viszo­nyitva, százalékban ........................... A mezőgazdasági termelés növeke­dése százalékban 1961—1965. évek­65— 70 83— 87 ben 1954—1958-hoz viszonyítva ... A munka termelékenységének növe­kedése a szocialista iparban hét év 30— 32 30— 32 alatt, százalékban ............................... 37 — 40 40— 45 Beruházások öt év alatt, milliárd Ft. Nemzeti jövedelem növekedése hét 200— 205 180 év alatt, százalékban ........................... A dolgozók egy főre eső reáljöve­delmének növekedése hét év alatt, 50 55— 60 százalékban ....................................... A lakosság fogyasztási alapjának nö­26— 29 26— 29 vekedése hét év alatt, százalékban 40— 45 40— 42 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a párt régi tagjairól A Központi Bizottság meg­állapítja, hog a párt az utolsó években a régi párt­tagok kérdésével eredménye­sen foglalkozott, megbecsülé­süket intézményesen biztosí­totta, s ezt mind a párttag­ság, mind a pártonkívüli dol­gozók egyetértése kisérte: a régi párttagok ma már a közvéleményben az őket megillető erkölcsi és politi­kai megbecsülést élvezik. A párt régi tagjainak ügyeivel foglalkozó bizottsá­gok munkájukat eredmény­nyel befejezték; a régi párt­tagok nyilvántartásba vétele megtörtént. Ennek következ­tében a régi párttagok bizott­ságai megszűnnek, és a to­vábbiak folyamán a párt régi tagjainak ügyeivel az il­letékes pártbizottságok köz­vetlenül foglalkoznak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata személyi kérdésekben A Központi Bizottság meg­választotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság póttagjá­nak Bullái Árpád elvtársat; megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czinege Lajos elvtársat. Felmenti központi bizottsá­gi titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elvtársakat. Egyidejűleg álla­mi vonalon történő kinevezé­süket javasolja. Megválasztotta á Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elv­társakat. Nemes Dezső elvtársat fel­menti a Népszabadság szer­kesztő bizottsága vezető tiszt­ségéből. A Népszabadság szer­kesztő bizottsága vezetőjének Komócsin Zoltán elvtársat választotta meg. Jóváhagyja Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bi­zottsága vezetőjének. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az állami vezetés megerősítésének személyi kér­déseit is és javaslatait a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségével egyetér­tésben a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, illetve az országgyűlés elé terjesz­tette. Az Elnöki Tanács határozata Kádár János elvtárs miniszterelnöki kinevezéséről és a kormány összetételének módosításáról úttörőket, KISZ alapszervezeteket, úttörőcsapatokat jutalomban ré­szesíti. Verseny jutalomdíjak megyénk területén: 1. A legtöbb sorsjegyet eladó KISZ-tagok jutalmazása. 1. díj: részvétel a VIII. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozón. II. díj: kéthetes csehszlovákiai üdülés (expressz). III. díj: kéthetes magyarországi üdülés. 2. KISZ-alapszervezetek és út­törőcsapatok közötti verseny. A versenyértékelés egyéneknél az eladott sorsjegyek abszolút száma alapján történik. KISZ-alapszervezetek, úttörőcsa­patok jutalmazásának alapját az egy KISZ-tagra, illetve úttörőre jutó eladott sorsjegyek darab­száma és a határidők betartása képezi. Az értékelést a KISZ illetékes szervei végzik. A jutalmak kiosztására decem­ber hónap folyamán kerül sor ünnepélyes keretek között. KISZ MEGYEI BIZOTTSÁG A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének együttes javaslatára felmentette dr. Münnich Ferenc elvtársat a miniszterelnöki, Kádár János elvtársat az államminiszteri, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársat a miniszterelnök első helyettese, Éiszku Béla elv­társat a belügyminiszteri, Kiss Árpád elvtársat a Terv­hivatal elnöke, Sík Endre elvtársat a külügyminiszteri és Benke Valéria elvtársnőt a művelődésügyi miniszteri tisztség alól és kinevezte: Kádár János elvtársat mi­niszterelnöknek ; dr. Münnich Ferenc elvtár­sat államminiszternek; Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő és Kállai Gyula elvtársakat miniszterelnök­helyettesnek; Papp János elvtársat bel­ügyminiszternek; Péter János elvtársat kül­ügyminiszternek ; Ajtai Miklós elvtársat mi­niszteri rangban a Tervhiva­tal elnökének; llku Pál elvtársat művelő­désügyi miniszternek; Kiss Árpád elvtársat mi­niszteri rangban a Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöké­nek. A kormány új tagjai a hi­vatali esküt letették. Az alapszervezetek a párt alappillérei

Next

/
Oldalképek
Tartalom