Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)
1961-08-16 / 65. szám
NÓGRÁDI NEPÜJSÁ® 1961. augusztus 16. Visszapillantás ás előretekintés a balassagyarmati Művelődési Otthonban A balassagyarmati Mikszáth Művelődési Otthon művészeti munkásai közé tartozni ran- gosságat jelent. Több esztendős ernyedetlen munka eredménye ez ma már, azé a szorgalomé és bátor kezdeményezésé, amely időről időre értékes gyümölcsöket terem. A művészeti csoportok közül a legrégebbi múltra visz- szatekintő, a színjátszóké, már az ország határain túl is hallatta hangját. Az elmúlt nyáron a kitűnő együttes Csehszlovákiában vendégszerepeit, s az otthon életében körülötte bontakoztak ki a különféle célkitűzésű gárdák. A Balassagyarmati Irodalmi Színpad például országos viszonylatban a legigényesebbek közé sorakozott. Merész kísérleti kezdeményezés, vidéken egészen egyedülálló vállalkozás a pantomim-játszók munkája, s igen nagy reményekre jogosító, megyei reprezentatív együttes csíráit hordozó a Palóc Együttes jelentkezése a nyilvánosság előtt. A szoraalmas munka szünete még a nyári hónapokban is ismeretlen fogalom itt. A színjátszók, táncosok műsorukkal a legnagyobb kánikulák idején sem töltötték tétlenül az időt, szorgalmasan látogatták a környező községeket. Visszapillantva egy esztendő végzett munkájára, akadnak persze köszörülni való feladatok is. Ma már világosan megmutatkozik például, hogy a lelkesedés hevületében egyes területeken túl sokat próbáltak markolni, s a vártnál némileg kevesebbet fogtak az emberek. Erőn felüli feladatnak bizonyult többek között az Irodalmi Színpad 8 bérletre tervezett előadása. Az tehát most a helyes, ha a művelődési otthon valamennyi gárdája felméri valóságos erejét, teherbírását, s a 61—62-es munkatervet ennek alapján állítja össze. Az erőfelmérést a most megválasztott 24 tagú társaA főelőadó igazsága Mikó Kelemen rosszkedvűen zár. ta be az íróasztalát, de a másik pillanatban már felágaskodott benne valami furcsa gőg és úgy gondolta, mondhatnak akármit, neki van igaza. Hazafele indult. Mintha darázs csípte volna meg, úgy megrándult az arcán minden ideg, mikor a szomszéd szobában meglátta Fu- rulyás Balázst. Ez, ez az alak merte azt mondani nyilvánosság előtt, hogy helytelenül gondolkodik. a dőljön össze a világ, mert még tapsoltak is neki, mikor leült. Pedig semmi érdekesei nem mondott... Rosszkedvűen gondolt arra az értekezletre. O Mikó Kelemen a Lószőrhegyező és Patafaragó Vállalat főelőadója terjesztette elő korszakos javaslatát. Egy új import szőrhegyezőgépet és másik üzemet követelt. Előterjesztését megelőzően két hétig böngészte a vállalat korábbi eredményeit, számoszlopokat szerkesztett és nagy pátosszal körvonalazta a szörhegyezés és patafaragás minőségi megjavításának népgazdasági jelentőségét. Örömmel töltötte el, hogy gondolt a hulladékra is. mert azt ajánlotta, hogy e nemes anyagokat adják át más vállalatoknak további fel- használásra. Elvégre tudja meg a világ, hogy milyen emberek a patafaragók. Előterjesztése befejezéseképpen kisebb-nagyobb számokat sorolt fel. Elmondta, hogy mennyi pénz szükséges e komoly feladatok megvalósításához. Elégedetten ült le, csak akkor keseredett meg a szájaíze, mikor ezt a Furulyást megtapsolták. Belemart a féltékenység és a pokolba kívánta a vézna csoportvezetőt. Még az igazgató is figyelemmel hallgatta és helyeslőén bólogatott, mikor Furu- lyás elmondta, hogy a kiadások háromnegyed részét meg lehet takarítani, ha egykét gépet kicsit átpofoznak, átalakítanak, több levegőt adnak a zsúfolt üzemben dolgozóknak. Szóval magyarázott, érvelt és még azt is meg merte mondani, hogy az emberek nagyobb kedvvel dolgoznának, ha a fürdő tisztább lenne és melegvíz várná őket munka után. Hát nem jó a friss, hideg víz? A szomszéd vállalatnál még fürdő sincs, mégis dolgoznak az emberek. Az meg végképp feldühítette, hogy az a nyalakodó Furulyás még pénzt sem kért erre. Szeretett volna a torkának ugrani, mikor az viccesen megjegyezte, hogy ö, Mikó Kelemen még a lélegzetre is pénzt kérnd a vállalattól. Valami saját erőre, találékonyságra hivatkozott. Persze be akar vágódni, s még arra mer hivatkozni, hogy ez szemlélet kérdése. Ezután persze újra felállt és mosolyogva elmondta hogy véleménye szerint szemlélet nincs is, s ő csak úgy tud teljes értékű munkát végezni, ha megkapja a pénzt, amennyit kér. Talán nincs igaza? Nem mondta senki. Ö úgy szeretné, ha lelkiismeretesen hegyezett, selymes lószőrrel és nemesen faragott patával árasztanák el az országot. No, jó, jó az az kis por munka közben nem árt és menynyit megtakarítanának, mennyivel több hegyezett lószőrt gyárthatnának, ha az ilyen Furulyások nem tilinkóznának állandóan a jobb körülményekről. E hosszú és fárasztó gondolatsor után elégedetten beült a verejtékkel szerzett kiskocsijába és úgy érezte, hogy azért szép ez az élet, s hiába mondják, sziklaszilárd az <5 állásfoglalása. — pádár — BARNA TIBOR: Élef, alvó városban Ej volt... Ej volt... ... . Ott fönn a csillagok En mentem nesztelen, • Fényévek távlatából Alvó házak során át. Meredtek rám, mint holmi Alvó város során át. Izzó rakéta-szikrák S szinte hallani véltem S a házak sárga tömbje is A város óriásra nőtt, Oly hallgatag, sötét völt. Eggyé dagadt, hatalmas Oly hallgatag és néma. Szívének halkuló. Mint rőt. vad árnyú sziklák. Távoli dobbanását. § § § § dalmi vezetőség már elvé-l gezte, s a tervek ennek meg-S felelően bontakoznak. Az Iro-§ dalmi Színpad a színvonalé biztosítása érdekében az új •» évadban négy válogatást ter-§ vez, s az eddigi eredmények K utáni továbbjutást budapesti^ szakemberek bevonásával kí-S vánja biztosítani. A színját-§ szók már megkezdték előképe születeiket a Vándordiák pí-S mű daljátékból, ezt követően § egy szlovák író: A Vidor, csa-K Iád című darabja kerül kö-2 zönség elé. Dolgozik munka-y tervén és szeptemberben kezdi § új műsorának betanulását ae pantomim együttes és a Palóci Együttes is, az új bemutat- § közökig a csoportok vegyest jutalom-műsorokkal látogat- s ják a termelőszövetkezeteket. S A jelenleg működő művészetig csoportok mellett a zeneisko-c Iára támaszkodva most már 5 meg vannak a lehetőségei egy§ szimfonikus zenekar összeho-e zásának, valamint a jelenlegi ^ énekkar kiterebélyesítéséneky is. § Az otthon keretében dc.l-o gozó különféle szakkörök márS szintén érlelik őszi terveiket. § A „Ki mit gyűjt?” klub tag-K jai októberben országos ki-^ állításon vesznek részt. A \) cimkegyűjtők a sikeres sze-K replés érdekében érintkezés- c be léptek a budapesti gyufa-S gyárral, s ennek eredménye- § ként szó van egy Nógrád me-K gyei vonatkozású gyufacimke-; sorozat kibocsátásáról. Szep-§ temberben a fényképezés hí-K vei részére járási fotokiállí- tást rendez a művelődési otthon, egy sajátosan érdekes népművészeti ág kifejlesztésére pedig csont- és fafaragó szakkör alakul. Szeptember, október elejétől teljes lendülettel kezdik meg munkájukat a művelődési otthonban a különféle tanfolyamok. Különösen nagy az érdeklődés a nyelvtanulás és a szabás-varrás iránt. Hogy a sokirányú munkának valóban méltó otthona legyen a Mikszáth Művelődési Otthon, 150 ezer forintos költséggel jelentős csinosítási munkálatokra kerül sor. A nagyterem új széksorokat kap, cserélődik a fűtőberendezés és máris virágoktól kedves az udvar. A szépítő munkában nagy társadalmi segítséget nyújtottak a város ipari tanulói, s a megszépült otthon az elkövetkező időszakban bizonyára az eddiginél is szívesebben látogatott helye lesz a balassagyarmatiaknak. D I N N Y E S Z ü R E T K O R Sokkal több felelősséget a közös tulajdonért! A minap reggel a piaci egészségügyi ellenőr felháborodva mutatta meg a stand egy részét. Előtte rohadt lé folyt, a romlott tök leve, az asztalon fonnyadt a káposzta, az uborka és nem tudni, akad-e olyan vásárló, aki ebből valamit is venne, mert feldolgozásra, emberi étkezésre alkalmatlanná vált máris. Az történt ugyanis, hogy a iucfalvi tsz behozta áruját a piacra. Árult belőle annyit, amennyi azon a napon elkelt, aztán hazamentek és három napig feléje sem néztek az árunak. Az akkori rek- kenő hőség és kánikula elég volt aztán a főzelékféle tönk- remenésének. A legyek, a darazsak, meg ki tudja miféle bogarak összemázták és fertőzte már a piac levegőjét is. Hogy mi történt ez alatt a három nap alatt a Iucfalvi tsz-ben, azt nem tudjuk. De hogy felelőtlenül, nemtörődöm módra bántak — a fenti példa alapján — a közös tulajdonnal, az már biztos. fis sajnos ilyen, vagy hasonló példa előfordult más formában, más tsz-eknél is. Az iljenek nem érzik át kellő felelőséggel a közösért aggódás, a mindnyájunk kincsét megbecsülés gondolatát. Nagy közömbösség és felelőtlenség kell ahhoz, hogy megfeledkezzenek a sok munkát magában fogalaló termékről. Mert ha sok ilyet csinálnak, nem gyarapodni, csökkenni fog a munkaegység értéke. Bekötőút a főutcától a tsz majorig Rútság on Rétságon szorgalmasan dolgoznak a termelőszövetkezeti parasztok legnagyobb örömére a bekötőút létesítésén. A bekötőút építése mintegy 170 ezer forintba kerül. Az Egri Ütépítő Vállalat burkolt lefolyóval készíti a szórt ma- kadámutat. Nemsokára a tsz parasztok mindennapjaikban élvezhetik a közlekedés és személyforgalom megjavítását szolgáló új utat. Megvalósult- álom felszabadulas hozza meg szamukra azt a változást, amelyről addig legfeljebb csak álmodni mertek. A kisebbek K ovács Istvánék porta- földből nem éltünk meg, én ján látszik a gondos napszámba jártam, így is kezek munkája: amer- csak szegények voltunk, re csak tekintünk, mindenütt _ Majd a szivem szakad rend, tisztaság, még egy elej- meg — szól közbe Kovács tett szalmaszálnak sem sza- néni — ha eszembe jutnak bad az udvaron maradni. Az azok az idők. Ä falu szélén istállóban egy tehén és egy laktunk, hozzánk szoktak be- üsző, az imént érkeztek a jönni a határban dolgozó em. csordából, jóllakottan. Az ól- berek az ebédet elfogyaszta- ban három darab hatvan-hét- ni, mivel jó vizünk volt. Egy ven kilós süldő, és hátul ember szalonnát evett zöld- rengeteg baromfi: csibe, ka- paprikával, s az én drága csa, liba vegyesen. kisfiáim úgy nézték, a látá- Nagyon sok dolgom van sával akartak betelni, mert velük — mondja Kovács, né-h nekünk akkor még kenyerünk ni — egész napomat lefoglal- se volt. ják. Nem is tudom, hogyan — Bizony így volt — veszi tudtam azelőtt még a határ- át a szót ismét Kovács '' ba is járni. Ügy látszik öreg- esi. — Mit törtük a fejünket szem — vallja be kissé bá- az asszonnyal, ha jött a ka- natos-szégyenlősen, mintha rácsony. Mert örömet akar. tehetne róla. Bizony hatvan- tunk szerezni a gyerekeknek, öt év nyomja már a vállát, erre szükségük van. No nem férjéét még hárommal több, úgy mint a maiak. Az uno- s bár az évek súlyát testű- káink már alig Hídnak öríii- kön hordják, mindennél fon- ni valaminek, úgy tele van- tosabb, hogy becsületben őre- nák. Mondtam is a fiamnak, gedtek meg. Mert voltak ne- menyemnek, hogy mire való héz éveik is, amikor már- ez? Azt mondják, más is így már úgy érezték, a gondok csinálja, az ő dolguk, nem és szenvedések terhe összetö- avatkozhatok bele. ri őket. Kovács bácsi így be- plhallgat, gondolkodik, szél a régi időkről: fc. A.ztán felemeli fejét, — Semmi nélkül kerültünk szemében különös tűz össze. Dogoztunk éjt nappal- lobog, amint megszólal. Iá téve, hogy gyermekeink- — Negyvenben már kifizetnek mór jobb legyen. Adós- tünk mindent. A gyerekek Ságra építettünk egy házat, nőttek, és csak az volt a gon- vettünk öt hold földet, alig dunk, hogy embert neveljünk győztük a kamatokat fizetni, belőlük. Mennyit terveztünk: A család pedirj egyre nőtt, ez ez lesz, amaz az, mindhat gyerekünk született. A egyiknek szakmát akartunk a kezébe adni. A legöregebb, közül Karcsi sofőr, Laci mer- János kijárta a polgárit, az- n°K Ica óvónő lett, András tán géplakatos lett, a má- a legkisebb pedig orvosnak sikf, Dezső pedig szabóinas, készül. Szétröppentek, élve- De közbeszólt a háború. ■lrt- z*k az életet, a szabadságot, nőst elvitték katonának, oda- s a szülők — boldogságukat veszett. Dezsőt a leventékkel látva — gyakran el is fele- Németországba hurcolták, ha- dik a rossz emlékeket. Büsz- zajött ugyan, de csak két hé- kén mutatják a fényképeket flg én gyermekeikről, és a két kis fájdalom elönti szí- unokáról. Velük együtt örii- vüket, a szoba leve- l°kgője is egyre nyomasz- 5 hogy a kép teljes legyen, tóbbá válik, amint ráncos ar- nemcsak gyermekeik élete cukon megered a könnypa- változott meg, az övéké is tak. A legdrágábbért fájó nyugodalmas lett. Kovács Jászív minden egyes dobbaná- nos a felszabadulás után pár sa, a borzasztó emlék min- évig gazdálkodott, majd el- den egyes könnycseppje vá- ment állami gazdaságba, dől: azokat vádolja, akik el- Szorgalmas munkája megbevették tőlük gyermekeiket, csaláséképpen kiváló állatte- Hányszor átkozta meg Kovács nyésztő lett. A letöltött tíz néni a gyilkosokat? Hány- évből egy sem ment el, hogy szór a napot, amelyen az el- jutalomban ne részesítették ső fegyver eldördült? Nem- volna. Tavaly pedig megkap- lehet tudni. Szivének bána- ta. a jól megérdemelt nyugdí- tát mindez nem enyhítette, jat. Nem sok az a hétszáz Amint a második is meg- forint, de jól Jön minden hóhalt, önkívületien rohant a napban, egyelőre még nem folyónak. Ügy érezte, ezt szorulnak a gyerekeikre. Igaz, már nem lehet kibírni. hogy Andrást ők iskoláztat— Nem is tudom, mi tör- ják, meg azért hol ezt, hol tént velem — mondja — már azt vesznek, üres kézzel so- a víz szélén álltam, amikor ■ hasem jönnek haza. eszembe jutott a négy kicsi. f f a van is fájó pont Ko- Visszatartott az. honn élnem vácsék életében, amely kell értük, nem maradhat- újra meg újra kongnak árván. nyel fályolozza szemüket, És tovább dolgoztak, küz- alapjába véve mégis boldo- döttek, lelkűkben a halottak- gok: érzik, hogy hajdani álért való fájdalommal. az maik valósulnak meg. égőkért való bizakodással. Nem is gondolták, hogy a Tóth Dénes
