Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-16 / 65. szám

1961. augusztus 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Szorgalmazzuk a felvásárlási tervek teljesítését A cséplési eredményék ^ megyeszerte azt bizo­nyítják, hogy a vártnál gaz­dagabb gabonatermést taka­rítottak be közös gazdasá­gaink. A tervezettnél nagyobb termés nemcsak az időjárás­nak köszönhető, amely ked­vező volt a gabonafélék fej­lődésére, hanem elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásnak, amely képes arra, hogy évről- évre emelje a munka terme­lékenységét, növelje a ter­mésátlagokat, s ezáltal évről- évre növelje a dolgozó pa­rasztság életszínvonalát. Amikor megszerveztük a nagyüzemi gazdaságokat ket­tős ígéretet tettünk. A mun­kásoknak több és olcsóbb termékeket, a dolgozó pa­rasztságnak pedig nagyobb jövedelmet ígértünk. Vajon tudjuk-e teljesíteni ígére­tünket? Tudunk-e termelő- szövetkezeteinkben több árut termelni, tudunk-e több terményt, terméket felvásá­rolni? ígéretünk teljesítése, — a gazdasági év első felét vizsgálhatva — jó úton ha­lad. Az első félévi felvásár­lási tervet teljesítettük, or­szágosan a másodikok va­gyunk, amely nagyszerű, szép eredmény, megyénk be­csületére válik. Annak elle­nére, hogy tervünket teljesí­tettük mégsem adtunk annyi árut az első félévben, mint a korábbi években szoktunk adni. Gabonából megtermeltük azt a mennyiséget, amelyet terveztünk, sőt túl is telje­sítettük tervünket. Ezen a területen tudjuk vállalt köte­lezettségeinket teljesíteni. Termelőszövetkezeteink hall­gatnak a párt és a kormány szavára, s többlet gabona- termésükre értékesítési szer­ződést kötnek a Terményfor­galmi Vállalattal. A gabona- értékesítési szerződésekben vállalt kötelezettségek telje­sítése jól halad. A pásztói já­rás mint a cséplésben, élen jár ebben is, hiszen szabad- felvásárlási tervét több mint 50 százalékra teljesítette. De hasonló szép eredményekkel dicsekedhetnek a többi járá­sok is. Az idei nagyobb feladatokat látva a Tetményforgalmi Vállalat mindent elkövet, hogy a felvásárlás zökkenő- mentes legyen. Sok helyen, így Romhányban, Pásztón, Diósjenőn vasárnap is folyik a felvásárlás. A termelőszö­vetkezetek nagyon helyesen a cséplőgéptől egyenesen a felvásárlóhelyre viszik a ga­bonát. A Terményforgalmi Vállalat szerint terven felül a megyében több mint 60 vagon gabona került a mag­tárakba. Azok a termelőszö­vetkezetek cselekszenek he­lyesen, amelyek nem engedik hogy túl nagy háztartási készleteket halmozzanak fel tagjaik kenyérigabonafélékből. Ez azért is helyes, mert az állami magtárakban a lakos­ság szükségletei kielégítése érdekében jobb helyen van a gabona A mint láttuk a felvá- 'Sárlás és a termelés a gabonaféléknél • összhangban van. De nem mondható el ez az állattenyésztésnél. A munkásember tapasztalhatja, hogy zökkenők vannak a húsellátásban. Ez azért je­lentkezhet, mert az állatte­nyésztésben nincs meg az összhang a termelés és a felvásárlás között. Problémák jelentkeznek a hízottsertés és hízottmarfaa értékesítés­nél. Ennek kettős oka is van,, sem elegendő férőhely- lyel, sem elegendő hízóalap­anyaggal nem rendelkezünk. A múlt évben és az idén ki­alakított kocaállományok az idén még nem tudják teljes egészében kielégíteni hízó­alapanya0' szükségletünket. Éppen ezért, hogy terveinket maradéktalanul teljesíteni tudjuk, jobban szét kell néz­nünk lehetőségeink között. Ilyen lehetőség, a más me­gyéből vásárolt hízóanyag mellett a háztáji gazdaság, melyet nagyon fontos árubá­zisnak kell tekintenünk. He­lyes. ha a szövetkezetek biz­tosítják a háztáji állatok ré­szére a takarmányt, mert a házátji gazdaság jó forrás, amelyből terveink teljesítése érdekében bátran meríthe­tünk. Beszél iünk a gazdák­kal, értessük meg velük, hogy a népgazdaságnak szük­sége van az általuk meghíz­lak állatokra is. Ne riadjunk vissza a kis tételekben való szerződéskötésektől sem. A háztáji gazdasagokban van baromfi bőven. Ha esv-egy gazdaság csak öt-hat barom­fira köt is szerződést az is nagyban előre viszi ügyünk sikerét, mert még a terme­lőszövetkezetek nem rendel­keznek elegendő árubaromfi­val. A községi és járási párt és tanács szervek ösztönözzék a további állattenyésztői ked­vet. Szorgalmazzák, hogy a háztáji gazdasáaból a szövet­kezetek vásárolják fel a nö­vendékmarhákat, az eladásra kerülő süldőket Törekediünk arra, hogy a felesleg ne ván­A pásztóiak kiváló munkát végeztek A Béke Termelőszövetke­zetben öt nappal a vállalt határidő előtt, már augusz­tus 10-én befejezték a ke­nyérgabona cséplését. Még a legidősebb emberek emléke­zete szerint sem végeztek so­ha ilyen korán ezzel a na­gyon fontos mezőgazdasági munkával. Pedig nem kis do­log volt a július 13-i vihar által megkuszált 1250 hold- nyi gabona még részbeni le- aratása, behordása és csép- lése. A tsz és a község veze­tői, a pártszervezet tagjai — még szakember hiánnyal is küszködve — azonban olyan kiváló munkacsa­patok szorgalmára épít­hettek, mint a Farkas Józsefé, Alapi Miklósé és a többi is. Különösen ez a két csapat állandóan 18—24 taggal fá­radhatatlanul tevékenykedett kora reggeltől késő estig a gépek mellett. A cséplési időszakban mind a három vasárnap is teljes erővel dolgoztak s a napi cséplési normát állandóan túlteljesítették. Példájuk lel­kesítette a többi munkacsa­patokat is és így a járás köz­ségei között a legelsők között teljesítették feladatukat. Közben azonban a növény- termesztő és úgynevezett szá­razkertészetben dolgozó női munkacsapatoknak is foko­zottabb gondos munkát kel­lett végezni a szokatlanul nagy hőség miatt gyorsan érő növényzet miatt. Klonka Ferencné mun­kacsapata járt az élen, ők még a családtagokat is bevonták a munkába, ha szükséges volt. A serény asszonyok már a tavasai növényápolás kezde­tén célul tűzték ki, hogy az egyéni és közös haszon nö­velése érdekében mindig és valamennyien részt vesznek a munkában. Szépen szaporod­tak is a munkaegységek. így Klonkánénak a félévi zárásig 180, társainak is közel ilyen mennyiségű munkaegysége gyűlt mór össze. A másik ilyen kiváló eredményt elérő női munkacsapat a Spisák Pálné vezetésével dolgozó kollektívát Nekik még nehezebb körül­mények között kell végezni a munkát a kertészetben, en­nek ellenére nincs kifogás a teljesítményük' ellen. doroljon ki a megyéből, ha­nem maradjon itt. Helyes, ha szorgalmazzuk a koca­süldő kihelyezést a h gazdaságokba. Ha több koca lesz a háztáji gazdaságokban, a következő éveikben nem lesz gond a hízóalapanyag bizto­sítása. pV [vásárlási terveink 1 teljesítése érdekében a Terményforgalmi Vállalat szorgalmazza a pótszerződé­sek kötését a termelőszövet­kezetek nedig a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A MÉK a további zöldség ellá­tás javítása érdekében ve­gye fel a kapcsolatot más megyékkel is, ment a gabona és az állatfelvásárlási terv teljesítése mellett igen fon­tos a zöldségfélék és egyéb a lakosság ellátásánál számí­tásba jövő termékek felvá­sárlása is. Előfordult pél­dául. hogy Ceredtótújfalun, Patakon a Kossuth Termelő- szövetkezetben nem szedik időben a burgonyát, mert vi­szonylag olcsón veszik át a felvásárló szervek. Valameny- nyi termelőszövetkezet veze­tőségének meg kell értenie, hogy az árutermelés növelé­sével a termelőszövetkezetek­nek kell megnyugtató mó­don biztosítani a városi dol­gozók ellátását, de ez a munkás—paraszt szövetség erősödése mellett a több árut. több pénzt, gépeket, nagyobb mennyiségű műtrágyát, vég­ső soron nagyobb termést je­lent a termelőszövetkezetnek. Tervszerű gazdálkodás, értékesítés — biztos jövedelem Nagyorosziban, az Úttörő Termelőszövetkezetben érté­kelték, hogyan teljesítette áruértékesitési tervét az esz­tendő első felében a terme­lőszövetkezet. A felmérések igen pozitív eredményt hoz­tak a növény terrhesztésben és az állattenyésztésben egy­aránt. Ami a kenyérgabona teljesítési tervét illeti, a csépléssel párhuzamosan már 500 mázsát átadtak a Ter­ményforgalmi Vállalatnak. A szerződés értelmében még 6 vagonra valót értékesít bú­zából a termelőszövetkezet. Az idei esztendő igen jó volt az aprómagvaknak. Fe­hérheréből például a betervezett 56 mázsa helyett közel 120 mázsát TANÁCSI HÍRADÓ a rétsági járásban A pásztói és a szécsényi tanács híradója után megje­lent a Rétsági Járási Tanács híradója is. A híradót a tervek szerint kéthavonta, azokban a hóna­pokban jelentetik meg, ami­kor nincs tanácsülés. A köz­ségi tanácsok, járási tanács­tagok és különböző járási szervek részére megküldött híradóban az egyes szak­osztályok munkájáról, a szakigazgatási szervek felada­tairól és az időszerű nemzet­közi munkákról tájékoztatják az olvasót. Látogatóban Dejtóron Igen sok a látnivaló ezekben a nyári napokban a dejtári József Attila Termelőszövetkezet majorjában. Berecz Jó­zsef, Varga Máté, Kremnicsán János és a többiek takar­mányt készít estére, meg a reggeli etetéshez Távolabb tőlük cséplőgép dolgozik, de búza helyett má­kot csépelnek a szövetkezetiek, amelyből igen gazdag ter­més és nagyszerű jövedelem mutatkozik értékesítettek, s ez több mint 340 ezer forint jö­vedelmet jelentett a kö­zösségnek. Szintén jól fizetett a bíbor­here is. A 72 mázsa helyett, amelyre eredetileg számítot­tak, több mint' 240 mázsát adtak át a magtermteltető vállalatnak, s ez pénzben mintegy 250 ezer forint jöve­delmet jelentett a termelő- szövetkezetnek. Jól dolgozott a termelőszö­vetkezetben az első félévben a kertészeti brigád is. Mun­kájuk eredményeképpen igen jelentős árumennyiséget érté­kesítettek, ami megnövelte a termelőszövetkezetben a nö­vénytermesztésből származó jövedelmet. Zöldhagymából például 24 240 csomóval ér­tékesítettek többet a terve­zettnél, s mintegy 3900 fej salátát is eladtak terven fe­lül. Az állattenyésztés is meg­hozta azt az eredményt, amelyre a szövetkezetiek szá­mítottak. Mintegy 320 mázsa marhahúst ér­tékesítettek, 420 ezer fo­rint értékljen. A leadott hízottsertésekért csak­nem 139 ezer forintot ka­pott a termelőszövetkezet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesítették hízó marha és sertés áruértékesítési ter­vüket. Még 75 darab sertés hízik, s több mint 400 má­zsa szarvasmarhát is lead a termelőszövetkezet az Állat­forgalmi Vállalatnak az idén. A tervszerű gazdálkodás, értékesítés biztosítja, hogy a szövetkezeti gazdák minden hónapban rendszeresen meg­kapják munkaegységeik után a 10 forintos előleget. Júli­usban például Szabadkai Jó- zsefék 740 forint előleget kaptak. Juhászék több mint ezer forint előleget vittek ha­za. Tanulság Kinn a szérűn még csépe­lik a gabonát, de Benyus Imre az ipolytarnóci Béke Termelőszövetkezet agronó- musa már a közelgő ősizi ga­bonavetési munkákról sző terveket. Igaz, a megye leg­északibb sarkában erősen he­gyes területen, szélsőséges időjárás mellett nem könnyű jó búzatermést elérni és ép­pen ezért fokozott súlyt kell helyezniük arra, hogy a búza termesztésének sikerét minél gondosabb előkészítéssel, mű­veléssel biztosítsák. — Az idei terméseredmé­nyek azt bizonyítják, hogy a mi szövetkezetünk is növelhe­ti a búza termésátlagát, — magyarázza Benyus Imre. — 1960 őszén az egyik 12 hol­das táblába október első nap­jaiban F. 481-es búzát vetet­tünk, s az átlagtermés 15 má­zsa lett holdanként. Viszont, amelynek vetésével elkés­tünk, amelyet december első hetében vetettünk nagyon rosszul fizetett. A központi major mellett egy 14 hol­das táblába vetett B. 1201-es búza 7 mázsás átlagot hozott. Pedig jó táperőben volt a ta­laj. Bár volt olyan terüle­tünk is, amelyen búzából 2 mázsa termett holdanként. Igaz, itt a rossz minőségű ta­lajhoz még hozzájött az is, Kogy decemberben vetettük. Idejében, legkésőbb október 20-ig jó táperejű, morzsalé- kos talajba kell a búzát vet­nünk — jelentette ki végső tanulságként a szövetkezet agronómusa. S ami azt illeti tanulság, drága tanulság volt az idei Ipolytarnócon. A földek még nincsenek táblásítva. A ké­sőbbi vetések miátt, — ame­lyet egyrészt az őszi esőzések idéztek elő — növekedett a búza 1 mázsára eső önkölt­sége. Ilyen terméseredmények mellett a termesztési költ­ségek alig térültek vissza. A szövetkezet vezetői ebből le­vonták a megfelelő tanulsá­got és már most hozzákezd­tek a jövő évi termelési si­kerek megalapozásához. L. L. AZ ÜJ ÉLET TSZ MUN­KÁJÁRÓL SZÓLÓ BESZÁ­MOLÓT VITATTA MEG A salgötarjAni városi tanács végrehajtó bizottsága Szerdán a Salgótarjáni Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága ülésén a Ponyi-pusz- tai Új Élet Tsz munkájáról szóló beszámolót vitatták meg a VB. tagok. Majd megtárgyalták a tár­sadalmi munkák szervezésé­nek tapasztalatait és az ez­zel kapcsolatos további tenni­valókat is. MEGVITATJÁK az Állami helyiipar ELSŐ FÉLÉVES MUNKÁJÁT / Ma délelőtt 10 órai kez­dettel a megyei tanács ipari osztályának vezetője beszá­mol az állami helyiipar első féléves tervteljesítéséről. Az értekezletet Balassagyarma­ton a járási tanács VB ta­nácstermében rendezik. Az értekezleten részt vesznek a helyiipari vállalatok igaz­gatói, főkönyvelői és párttit­kárai. Mirfil tud az adminisztrátor? Ismeretségünk azért született meg, mert az elnök „házon kívül” volt. A karancslapújtői Uj Barázdában Sógor József né, a fiatal adminisztrátor egyedül „tartotta a frontot”. Nagy irogatása közepette, amíg a hús szobában védelembe vonultam a kinti nyár elől, az a kérdés tett kiváncsivá: ugyan miről tud az adminisztrátor? Ismeri-e a számok, mutatók mögött lüktető életet? Látja-e a rub­rikák rácsain át a szövetkezetei? Próbára tettem: — Hogyan állnak a munkával? — Szombaton végzünk a csépléssel — hangzott a pén­teki kérdésre a. válasz. S kérdés nélkül is tovább: — A szovjet búza 15, a magyar 10 mázsás átlagot adott, az árpa felette van a tervezettnek. — Nyári szántás, másodvetés? — Eddig 120 holdat szántottunk, másodvetésünk nincs. A szárazság miatt nincs... — feleli meg a még el sem hangzott „miért"-et. — Jó lesz-e a kukorica? — A kukoricánk elég szép. Háromszor kapáltunk, most megy benne a gazoló kapálás. — Hát még? ' — Végezzük a tíz hold mák törését, két fogatunk trá­gyát hord. Erezni, az adminisztrátor „otthon van” a minden­napos dolgokban, hát másfelől kerülöm meg kérdéssel: — Meglesz-e a munkaegység tervezett értéke? — Ha a megszabott 41 ezer munkaegységet nem lép­jük túl, akkor igen. Sajnos, az olasz búza nálunk ki­fagyott, ez kiesét jelent. Most vettünk 40 hízómarhát, en­nek ellátását a tervezett munkaegységen belül kell meg­oldanunk, de reméljük, sikerül így is biztosítanunk a 36 forintot. A gazdaság mellett ugyanis igen szépen jöve­delmez a homok- és kőbánya, a községben és a környé­ken sok az építkezés. Újabb oldala a próbának: — Mire használják a kulturális alapot? — Hónap végén, vagy szeptember elején, ahogy a mun­ka engedi, kirándul a szövetkezetünk. Hogy hova me­gyünk, még nem tudom, de úgy gondolom: Tapolcára, vagy Lillafüredre. A gyors válaszok arra bizonyítékok, hogy a lapújtői adminisztrátor sajátjának tudja az Uj Barázda minden dolgát, gondját. S ez a jó, hogy ilyen. Hogy ez a kis közösség az ő számára a számokon, mutatókon, havi 38,5 munkaegységen túl is gondolatokat betöltő, örömöket és problémákat termő világ. De lehet-e csodálni ezt? Két éve, hogy a termelőszövetkezethez került, s épp egy esz­tendeje, hogy a fiatal tsz-kovács felesége lett, hogy ko­moly, hivatalos iratokon így szerepel a kézjegye• Sógor Józsefné. S amilyen biztonságos a szövetkezet ügyeit illetően, éppoly határozott tulajdon dolgaiban is. Tudja hány pár ló vasalása, kocsi, gép javítása az embere dolga, mennyi a szerzett munkaegységük eddig, s mire lehet számítani még? És azt is, mi lesz majd a szaporodó forintokból? — Hogy mi lesz? — kérdez vissza. — Bútor lesz abból, — mondja és szinte látja — gyönyörűszép kombinált bútor... Mert azt szeretnénk most mindketten. Nem várom tovább az elnököt. Amit akartam, el­mondta már úgyis az adminisztrátor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom