Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-30 / 69. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 30. Az új hengermű építésének utolsó napjai Nagy felelősséggel, jó együttműködéssel a határidő megtartásáért Az egész Salgótarjáni Acél­árugyárat izgalomban tartja most az épülő új hideghen­germű. A bemutatkozása előtti izgalom teljesen indo­kolt, hiszen nem kisebb fele­lősségről van szó, m.nt egy olyan üzem dolgairól, amely­be több mint 230 milliót fek­tet bele a népgazdaság. Olyan üzemről, amely a Sal­gótarjáni Acélárugyár életé­ben valóságos technikai for­radalmat jelent, olyan üzem­ről, amely a régi gyártás­technikát 50 esztendős lépés­sel előzi meg. Az országos hideghengerlési iparág terü­letén pedig mind technoló­giailag, mind szociálpolitikai téren a legmodernebb, s amely NEMZETKÖZILEG IS AZ ÉLVONALBA EMELI hideghengerlési iparunkat. Mindenki sokat vár ettől az üzemtől. A régi, primitív technológiát a legélenjáróbb technológia váltja fel. íme erre néhány kifejező példa: a hengerelhető maximális karikasúly jelenleg 150 kg, az új hideghengerműnél ez 5000 kg-ra növekszik. A maximális hengerlési sebes­ség a jelenleginek kilencszere­sére emelkedik A hengerel­hető szalagszélesség a régi 300-ról 400 mm-re változik. A lágyítási kihozatal jelen­leg óránként 150 kg, az új üzemben ez pontosan tízsze­rese, vagyis 1500 kg. lesz. Ugyanakkor az 1 tonnára eső lágyítási energiafogyasztás közel 20 százalékkal csökken. És érdemes még megem­líteni, hogy az anyagmozga­tás jelenlegi gépesítési foka 20 százalékról 90—100 száza­lékra emelkedik. Az új hen­germű feljett technikája ré­vén az egész hengersort egyetlen asztal mellől gomb­nyomással lehet majd irá­nyítani. A tervezett határidők be­tartásának kritikus időszaká­hoz értünk, s a sokrétű munka pontos összehangolása most a legfőbb feladat. Most már nem a hónapokért, napokért, de a percekért folyik a harc. Tárgyalások, helyszíni szemlék, értekez­letek folynak a kivitelező vállalatokkal, hogy egyetlen perc vesztesége se legyen az új hengerműnek. A sokrétű munka össze­hangolása érdekében egy végső ütemtervet készítettek, amelynek mintegy 130 pontja intézkedik a különböző munkafolyamatok, munka­fázisok határidejének betar­tásáról. S ezeket minden nap ellenőrzik, mert már mindössze 1 HÓNAP VAN HÁTRA AZ INDULÁSIG A legkomplikáltabb mun­kákkal, a hengerlőgépek és az olajpince szerelési mun­káival jól állnak. A transz- fcrmátorházból az energiát szolgáltató kábelek lefekte­tése is megtörtént. Tehát az új üzem energiaellátása biz­tosítva van. Ugyancsak megnyugtató ütemben haladnak a külföldi cégek gépészeti és elektromos szerelési munkái is. A kül­földi cégek nemcsak, hogy betartják az előzetesen meg­állapodott határidőket, de a szerelési munkákkal jóval a tervezett határidő előtt elké­szülnek. Az új üzem határidős in­dulására egyes hazai válla­latok azonban komoly ve­szélyt jelentenek. Például a DIMÁVAG az elsők között van, ahol megértették, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár új hideghengerművének in­dulása nem egyszerűen csak salgótarjáni érdek. A szerző­dött határidőket ez a válla­lat pontosan meg is tartotta. Újabban a Fémáru- és Szer­számgyár is táviratilag érte­sítette a Salgótarjáni Acél­árugyárat, hogy műszaki megbízottjait soron kívül küldje ki a telepére az elké­szült gyártmányok műszaki átvétele céljából. Vanak azonban olyan ha­zai vállalatok is, amelyek nem tanúsítanak kellő meg- \ értést az új hengermű ügye iránt és késlekednek a gépek, gépalkatrészek időben tör­ténő leszállításával. Ilyen a Nagymarosi Gépgyár, az Egri Finommechanikai Vállalat, a Dunai Vasmű. A Dunai Vasmű az áthúzópácoló és heuesztősori gépek szállítá­sát az első határidőről; júl. 0-ról augusztus ?l-re tolta ki, de a jelek szerint még ezt a határidőt sem tartják be. A napokban, szeptember 1. és 2-re jeleztek ugyan szállítást, de ez sem jelenti az egész áthúzó-pncolc és hegesztősori gépek komplett szállítását, amelyre megálla­podás volt, hanem csak rész- szállítás. Az ilyen esetek természe­tesen nemcsak drága perc­veszteségeket, de még drá­gább veszteségeiket jelente­nek a Salgótarjáni Acéláru­gyárnak. Az ilyen határidő tologatások NAPONTA MASFÉLMILLIÓS VESZTESÉGET JELENTENEK Ennyit vesznek ki az ilyen halasztgatásokkal naponta népgazdaságunk pénztárából. Késedelmeskedik a pácoló­sori automata berendezéssel a Villamos Automatika Ter­vező Intézet is. Ez a vállalat arra hivatkozik, hogy ilyen berendezést most terveznek először, ezért nem tudják a kísérleteket a határidőre el­végezni. Enélkül viszont bé­na marad az egész új hen­germű. A pácolói gépalapok elkészítése szintén eltolódott a hurokgödrök késedelme mi­att. S a láncolat sajnos itt nem áll meg, mert a gépala­pok késedelme miatt a Gyár és Gépszerelő Vállalat dolgo­zói is hátráltatva lettek mun­kájukban. Ök is kénytelenek eltérni a logikus sorrendtől, s az itteni gépek szerelése helyett más munkával kell foglalkozniok. A finis percei bizonyítvá­nyokat állítanak ki a koope­ráló vállalatokról. Bizonyít­ványokat arról, hogy melyik milyen pontossággal tesz ele­get vállalt kötelezettségének. Ilyen szempontból az elma­rasztalt vállalatok közé kell sorolni a KGM Tervező Iro­dáját is, mert olyan berende­zéseket, amelyek már most az 1961. október 1-i indulás­hoz szükségesek lennének, — mint az elszívó berendezés csővezetéke és a szívófejek kiképzése, a körolló szélhul­ladék felcsévélő berendezés stb, — csak 1962. október 15- re igazolták vissza. Pedig a KGM Tervező Intézetének is tudomása van arról, hogy az új hideghengerműben már 1961. SZEPTEMBER 15-ÉN berendezéseinek munkábaál- lása előtt az ott dolgozók munkaköreiknek megfelelően vizsgázzanak le gép- és be­rendezés ismereti, technoló­giai, üzembiztonsági és mun­kaegészségügyi vonatkozásban egyaránt. A műszaki fejlesz­tési főosztály komoly felmé­rési tervezést hajtott végre a létszámszükséglettel kap­csolatban, amely szerint a jelenlegi létszám 30 szá­zalékos többletére lesz szük­ség. Ez a sokoldalú feladat az, amely izgalomban tartja a Salgótarjáni Acélárugyárat. A gyár vezetői- azon fáradoz­nak, hogy teljes készenléti ál­lapotot biztosítsanak az új üzem zavartalan munkájá­hoz. Ehhez azonban csak a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak és vezetőinek akarata nem elegendő. Arra van szükség, hogy a koope­ráló vállalatok EREZZENEK ANYAGI ÉS ERKÖLCSI FELELŐSSÉGET az induló új hengermű iránt. A sok értekezés, tanácskozás után ismerjék fel, hogy az új hengermű termelésre kész állapotban történő átadása túlnő egy vállalat érdekein, hogy ez a munka fontos ré­sze annak a párt és kormány- programnak, amely technikai fejlődésünk rohamos fokozá­sát írja elő, amely komoly követelményeket támaszt egész népünkkel szemben a termelékenység növelésével kapcsolatban. Ezért kell most minden ko­operáló hazai • vállalatnak összefognia, hogy az új hen­germű építésének utolsó, lá­zas ritmusai meghozzák a várt eredményt. Ha a hátra­lévő időszakban kellő megér­téssel viseltetnek e fontos népgazdasági ' ügy irányában, ha maximális akarattal és erőkifejtéssel vesz részt min­den érdekelt e nagyszerű munkában, akkor mindannyi­unk büszkeségére elmond­hatjuk, hogy hideghengerlési vonalon már behoztuk a le­maradást és 1961, október 1- től nemzetközileg is az élvo­nalba emeltük a magyar hi­deghengerlési ipart. Orosz Béla II termelő munka szeretetére neveljen az úttörőmozgalom Néhány nap és véget ér az úttörők nyári vakációja. A jövő nyárig csak emlékként él tovább a fiatalokban a tá­borozás gyönyörű korszaka. Most ismét egy új, dolgos esztendő következik az isko­lákban is, új tanév kezdő­dik újabb feladatokkal. Már szövögetik terveiket az új évre az úttörőcsapatok, hogy mit és hogyan valósí­tanak meg a KISZ Központi Bizottsága irányelvei alapján az úttörők jellemének továb­bi formálásából, milyen fel­adatok segíthetik a dolgos hétköznapi munkára való ne­velést és a mozgalmi élet szí­nesítését. Napjainkban egyre többet beszélünk arról, hogy a termelőmunka megszeret­tetése már itt az iskola padjaiban el kell kezdőd­jék. Vannak problémák, amelyek igazolják, hogy ezen a téren bizony még sok a tennivalója az úttörőmozgalomnak. Szi- rákon például — ahol köz­tudomásúlag helyben is van mezőgazdasági szakember képzés, az állami gazdaság keretein belül — egyetlen fia­tal sem jelentkezett ilyen irányú továbbképzésre. Azt jelenti ez, hogy még nem eléggé céltudatos a fiatalok felkészítése a szo­Ünnepélyesen felavatták Nógrádmegyerben a művelődési házat Vasárnap került sor Nóg­rádmegyerben a község mű­velődési házának avatására. Nagy ünnepség volt a műve­lődési ház avatása, amelyen résztvett a szovjet nagykö­vetségről Karpov elvtárs a nagykövetség első titkára és Karpacsov elvtárs a nagykö­vetség munkatársa. Jelen voltaik az ünnepségen a já­rási párt és tanács képvise­lői, , valamiint a környező községek dolgozói. A .műve­lődési házat a nógrádmegye- riek néhány esztendővel eze- lőtt kezdték meg építeni. A községben az emberek úgyszólván mindannyian ma­gukénak tudják a művelődé­si .házat és ezért volt az, hogy már szombaton kezde­tét vették az ünnepségek, ahol méltán fejeződött ki a lakosság öröme. A kultúrház avatásának al­kalmából a KISZ-szervezet külön erre az alkalomra be­tanult műsorral lépett fel. Szombaton fáklyás felvonu­lást rendeztek, majd a mű­velődési ház mögötti dom­bon tábortüzet, ahol rögtön­zött műsort tartottak. Ennek keretében szavalatok, zene­számok és mási egyéb vidám jelenetek szerepeltek. A tá­bortűznél a rögtönzött mű­sornak igen sok közönsége volt. Ilyen előzmények után került sor vasárnap az ün­nepségre. Az ünnepség elő­készítésében nagy szerepet vállalt magára a Hazafias Népfront és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság. Ezek a szervek mind a megye, mind a helybeliek a legmesszebb­menő támogatást adták az ünnepség megszervezéséhez. Vasárnap reggel zenés éb­resztő köszöntötte a falu dolgozóit, majd térzene volt mindaddig, amíg megérkez­tek a szovjet vendégek. Az ünnepség tíz órakor vette kezdetét, ahol Vasdobos Pál a szécsényi járási tanács el­nökhelyettese mondott ünne­pi beszédet. A gyűlés kere­tében felszólalt Karpov elv­társ is, s méltatta a magyar— szovjet barátsá" jelentőségét. Szólott azokról a harcokról, amelyet nemzetközi síkon vív a Szovjetunió a béke fenntar­tásáért. Az ünnepség után Németh László a mentei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője átadta az új művelő­dési házat a dolgozói­nak és a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ajándékát, egy hatalmas rádiót. A délutáni órákban tovább folytatódott az ünnepség Nógrádmegyerben. Különbö­ző műsorok tarkították a napot. A vendégeket pedig a szövetkezet dolgozó paraszt­jai hívták baráti beszélge­tésre. Az esti óráikban buda­pesti vendégművészek szó­rakoztatták a megyerieket, majd a szécsényi járási mű­velődési ház színjátszói léo- tek fel. Az ünnepséget az éjszakáig nyúló tánc zárta be. cializmus építésére, a dol­gos munkás életre. És különösen áll ez a falusi csapatokra. A felszabadulás utáni évek­ben munkás- és parasztfia­talok ezrei kerültek főisko­lákra, egyetemekre, hódítot­ták meg a tudás várát, vál­tak azóta mérnökökké, or­vosokká, pedagógusokká. Ma is öröm az, hogy ezek a munkás-, parasztgyerekek, az értelmiségi pályát választják hivatásukként. Módjukban áll, megtehetik. De mindenki nem lehet orvos, mérnök, peda­gógus. A mezőgazdaság vár­ja a szakembereket, kiváló állattenyésztők. mezőgazdá­szok, agronómusok, növény- nemesítők kellenek és a gyá­rak is igénylik a szakmun­kás utánpótlást Tehát itt, ebben a mun­kában kell tevékenyebb segít­séget nyújtaniok az úttörő­szervezeteknek. Neveljék úgy a gyerekeket, hogy szeressék a jelent és készüljenek a fel­nőtt korra, a munkáséletre, hogy ismerjék meg a munka szépségeit, a termelő tevé­kenység örömeit. Az úttörő­vezetés feladata az is, hogy a gyermekekben ne hamis képet ébresszen a romantiká­ról, ne csak a távoli múltban keressék a romantikust a fia­talok, hanem vegyék észre a jelent is. Lássák, hogy lehet hős a munkás, a traktoros, az egyszerű dolgozó ember is, ha becsülettel látja el feladatát. A termelőmunkával való ismerkedésnek jó formája az is, ha az iskolásokat minél sűrűbben viszik termelőszö­vetkezet, állami gazdaság és gyárlátogatásokra. De a dolgos munkára ne­velésnek. a közösségi élet megszeretésének jó esz­köze az iskolán kívüli tár­sadalmi munka is. Persze a gyermekek közös­ségi élete csak úgy lehet igazán értékes és eredményes, ha azt összekapcsolják a kö­zösség javára történő tevé­kenységgel és nemcsak saját hasznukra, a táborozás céljai­ra gyűjttik a forintokat. így érhető el, hogy ezek a gyerekek apró,' mindennapi munkájuk becsületes végre­hajtásával tevékenyen hozzá­járuljanak a nagy nrogram, a szocializmus mielőbbi fel­építéséhez, és ezzel már az iskola padjaiban elősegíthetik a szocialista közösségek ki­alakítását. HELYES LTOM a Bánya- és Epítőanyagspari Vállalót kell megforgatni a gépeket, szinkronba hozni a forgóbe­rendezéseket, hogy október elsején indulni tudjon. Ezekről a sürgető felada­tokról tárgyalt legutóbb a gyár párt-végrehajtó bizott­ság is, ahol Szőcs Gyula elv­társ, a vállalat főmérnöke tájékoztatta a végrehajtó bi­zottságot az új hideghenger­mű üzembehelyezésének leg­égetőbb problémáiról. Itt megbeszélték a többi között, hogy mind a provizórikus, mind a végleges üzemelteté­séhez kellő időben biztosít­va lesz a víz, gőz és ener­giaellátás. A korábbi intéz­kedések alapján a Szovjet­unióból és esetleg Csehszlo­vákiából biztosítják az ez évre szükséges abroncs alap­anyagot /az új hengermű munkájához. A Szovjetunió­ból már mintegy 300 tonna abroncsanyag meg is érke­zett. Intézkedés történt arra is, hoav az új üzem gépeinek, Másfél évvel ezelőtt úgy beszéltek a Bánya- és Építő- anyagipari Vállalatról, mint a helyiipar egyik legrosszabb vállalatáról. Azóta viszont sok változás történt. Időközben több szervezeti, műszaki és egyéb intézke­dés történt a vállalatnál, amelyek azóta szép eredmé­nyeket biztosítottak. Az igaz, hogy az idei első félévben a vállalatnak nem sikerült tel­jesíteni termelési értéktervét, de biztató az, hogy ezt a lemaradást már júliusban behozták, sőt túlteljesítésbe mentek át az éves terv rész­időre való teljesítésében. Az első féléves tervlema­radás a beton- és egyéb kő- termékeknél jelentkezik, azonban a kiemelt cikkek termelését túlteljesítette a vállalat. Emellett közel fél­millió nyerstéglával gyártot­tak többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez ko­moly fejlődést jelent, amit azzal értek el, hogy április első napjaiban már minden üzem megindult, s tavalyhoz képest lényegesen csökken­tették a présgépek állási óráit. A korai indulás, a kö­rültekintő szervezés, előké­szítés, meg az állásórák je­lentős csökkenése elsősorban a kisterenyei és ipolytarnóci üzem új gépei beállításának, a jobban szervezett. terv­szerű megelőző karbantartás eredménye. Az állásidő még kevesebb lehetett volna, ha az új gépekkel nem húzódott volna hosszúra a kiesésekkel járó kísérletezési idő. A kezdeti jó indulás elle­nére is még sok gondot oko­zott a vállalaton belüli mun­kanélküliség. A nyersgyártás, és a kúpcserépgyártás meg­indításával azonban ezek a gondok fokozatosan megszűn­tek. Sikerült megoldani meg­felelő szervezéssel az embe­rek elosztását annak ellené­re, hogy a betonüzem meg­szűnt, s ezáltal jelentősebb létszám szabadult fel. Szigo­rú munkaerő-gazdálkodást vezettek be. Manapság már nem fordulhat elő, hogy a telepvezetők utólag jelentik az új dolgozókat. Ez viszont azt is eredményezte, hogy az elmúlt év első félévéhez képest a termelékenység 6,1 százalékkal emelkedett, ho­lott mindössze csak 4,5 százalékot terveztek. Ez az eredmény még jobb munkát tükröz, ha figyelembe vesz- szüik, hogy a (tavalyi első fél­évben még a nagyobb terme­lékenységű betonüzem is mű­ködött. Ha végignézzük a vállalat első féléves mutatóit, látjuk, hogy javulást mutat a válla­lati gazdálkodás. A bérgaz­dálkodás is kielégítő, hiszen az első félévben minden ál­lománycsoportban betartot­ták a bérterveket, sőt a mun­kás és nem munkás állo­mánycsoportokban együtte­sen közel százezer forint megtakarítást értek el. Jelen­tős az átlagbérmegtakarítá- suk is, mert a tervezett 98,8 százalékot használták fel. Ez is azt igazolja, hogy a tele­peken jól szervezték a mun­kát, mert a bér mögött tény­leges termelés áll, s csak a termeléssel kapcsolatos leg­szükségesebb munkákat vé­gezték el. Ezek az eredmé­nyek nagyon szépek, hiszen a tavalyi évet értékelő érte­kezleten súlyos hibaként rót­ták fel. hogy a vállalat rossz irányban halad a termelé­kenység növelésében, mert az átlagbérek jobban emel­kedtek, mint a termelékeny­ség. Igen komoly feladatként áll a vállalat előtt a helyes üzemi eredmény kialakítása. A költségek alakulása kedve­ző képet mutat annak elle­nére, hogy az anyagköltség a tervezett értéken túl emel­kedett. Ez azért történt, mert a nyersgyártás beindításától kezdve, szénport kevernek az anyaghoz a jobb minőség érdekében. A vállalat vezetői elhatá­rozták, hogy dotációmentes­sé teszik a téglagyártást. Az ennek eléréséhez készült in­tézkedési terv megvalósítása ezt lehetővé teszi. Az elavult és termelésből kiesett gépek értékesítése, illetve kiselejte­zése, a normafelülvizsgálás során kialakított bérek be­tartása már csökkenti az ön­költséget. A műszaki fejlesz­tés során beállított új gépek lehetővé teszik a késő őszi termelések megszüntetését, s így kevesebb lesz az elemi kár. A gépek egyedi meghaj­tásra való fokozatos áttéré­sével a vonalveszteségi felár megszűnése is közrejátszik az önköltség csökkentésében. Mindezek az alapos, meg­feszített munkát igazolják. Sikerült a vállalatot a hala­dás helyes útjára irányítani, azonban az eredmények meg­szilárdítása még hátra van. A most folyó negyedévben dől el, hogy sikerül-e biztosítani a téli égetéshez szükséges nyerstégláit. Ezt szeptember végére el akarják érni, mert októberben már minden tele­pen leállítják a nyersgyártást. Ehhez pedig biztosítékot nyújt az egyre szélesebben kibontakozó munkaverseny, a megszilárdult vállalati fegye­lem, a dolgozók elégedettsé­ge és lendülete. Ehhez segí­tenek hozzá a helyesen meg­szerkesztett tervek, a körül­tekintő és gondos műszaki fejlesztés, valamint az is, hoCT” a közeljövőben a mun­ka színvonala -növelése ér­dekében megszervezik a kü­lönböző vezető állású dolgo­zók és a fizikai munkások Oktatását. Az egybehangolt munka nyomán a második félévben még jobb eredmé­nyek várhatók. Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom