Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-30 / 69. szám

1961. augusztus 30. WOSRÁDI NBPÜJSÁG Bányászőrség Máiranovákon A XI. Magyar Bányásznap és a nógrádi szénbányászkodás 10U. évfordulója tiszteletére augusz­tus 20-tól szeptember 3-ig bá­nyásznapi őrséget kezdeményez­tek a mátranováki bányászok. Kezdeményezésükhöz csatlakoz­tak a szénmedence valamennyi bányaüzemének dolgozói is. A bányászőrség ideje alatt jó eredményeket érnek el Mátra- novákor Termelnek a frontfejtésen. A kaparóberendezésekről ömlik a szén a csillékbe. Az elövájó brigádok is jó eredményeket érnek el. Munkájukkal újabb szénvagyon feltárását teszik lehetővé. 40 százalékkal nőtt a termelékenység A múlt hét végén a me­gyei Építőipari Vállalat be­fejezte a Zagnyvapálfalván épülő 24 lakásos kísérleti épület szerkezeti összeállítá­sát. A vízválasztói salakból, középblokkos eljárással ké­szülő épület már most a kí­sérleti szakaszban is bevál­totta a hozzáfűzött remé­nyeket. Az eddig elvégzett munkálatok során — össze­hasonlítva a hagyományos módszerekkel — ennél az épületnél mint­egy 40 százalékkal növe­kedett a termelékenység, ennyivel kevesebb mun­kaórát fordítottak az épület elkészítésére. Különösen a kőműves, az ács és az állványozási mun­kálatoknál jelentős a válto­zás: 7-10-szer kevesebb mun­kaórát szükséges ráfordítani egy-égy műveletre. Folyama­tos építkezés esetében a mun­kaóra ráfordítás 50—60 szá­zalékkal lehet alacsonyabb, mint a régi módszer eseté­ben. Ugvanakkor az építési időtartam mintegy 40-45 szá­zalékkal csökken, az építési költségek pedig az országos tapasztalat alapján 17 száza­lékkal alacsonyabbak. A kísérleti épületnél újfaj­ta vakolási módot is alkal­maznak majd. Eddig 20 féle keverékkel kísérleteztek. Az Építéstudományi In­tézet vizsgálata alapján választják majd ki a leg­jobb összetételű, a leg­kedvezőbb hatású vakola­tot. Az elkövetkező évben újabb épületeket emelnek ezzel az újfajta, termelékeny eljárással. Jelenleg azonban még különböző viták gátol­ják a salakblokkok előre- gvártását. Egy újítás nyomán 60 százalékkal csökken a villamoshálózatok tárlatainak elhárítása Áz újítómozgalom további fellendítéséért Ez év első felében közel háromszor több újítási javas­latot nyújtottak be az ÉMiÁSZ Salgótarjáni Üzlet­igazgatóságánál, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. Az utókalkulált gazdasági eredmény pedig a múlt évi 9 400 forintról most 209 ezer forintra növeke­dett. A benyújtott javaslatok közül különösein kiemelkedik Tóth Imre eleki' romérnök el­gondolása, a zárlat irányjel­ző készülékek önműködő vis­szaállítással történő megoldá­sára. Mint ismeretes, a kö­zépfeszültségű hálózatokon, zárlatok alkalmával a hiba­hely meghatározása jelenleg hosszadalmas és to'eníős ki­eséssel jár. Általában eev- egy kWó villamosenergia ki­esése 15 forint értékű tevme­lési érték elveszését jelenti. Az újító javaslata lehetővé teszi, hogy zárlatok alkalmá­val a hibahely meghatározá­sának ideje mintegy 60 szá­zalékkal lerövidüljön. Olyan készüléket készített, amely zárlat esetén biztosan mutat­ja az irányt a zárlat helye felé. A zárlat elhárítása után pedig, amikor helyreáll a normális üzemállapot, önmű­ködően megszünteti a jelzést. Az úiító által létrehozott készülékhez hasonlót, ma még rém alkalmaznak hazánk középfeszültségű hálózatain. F-é’-' az ország különböző ré- zz'iből isen nagy az érdek­lődés. meri az FMÁSZ területén ed­di»- felszerelt készülékek teljesen igazolták az újí­tó elgondolásait. Tóth Imre elektromérnök újítása üzletigazgatóságonként mintegy félmillió forintos évi megtakarítást jelent. Az újí­tásit rövidesen a gyakorlat­ban is bemutatják a szakem­bereknek Érsekvadkerten. Az újítómozgalom mind nagyobb szerepet és helyet kap a gazdasági életben. Ve­zetők és dolgozók egyaránt azon fáradoznak, hogy a műszaki fejlesztés feladatai­nak végrehajtását előmoz­dítsák az újítómozgalom si­kereivel is. A műszaki fej­lesztésnek e nagyfontosságú társadalmi bázisa hozzájárul ahhoz, hogy szerves egység, kapcsolat jöjjön létre a ve­zetés munkája, a tervek vég­rehajtásában kifejtett tevé­kenysége, valamint -a mun­kások aktivitása, javaslata, a gazdaságosságot célzó el­gondolása között. Ilyen szem­pontból fontos módszere a termelés tartalékai fejtárásá­nak is. | A mi megyénkben is már kialakult az újítók többezres tábora és sorai napról nap­ra szélesednek. A szocialista brigádok vállalásainak igen lényeges pontját alkotja a javaslatok kidolgozására vo­natkozó felajánlás. Ezen az alapon az újítómozgalom mindjobban a munkaverseny szerves részévé válik. Mil­liókat érnek azok a javasla­tok, amelyek már megvaló­sultak, és még többet az a nagy erkölcsi erő, amelyet ez a mozgalom képvisel. Amikor a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnök­sége elhatározta, hogy eb­ben az évben is javasolja az újítási hónap megtartását, akkor éppen abból indult ki, hogy bátorítsa a dolgozók kezdeményezéseit, támogassa a műszaki haladás iránt meg­mutatkozó lelkesedést. Az újítási hónap alkalmas lesz arra, hogy a mozgalomban megszűnjön a kampányszerű- ség, mind céltudatosabban szolgálja a műszaki fejlesz­tést, a feltárt veszteségidők csökkentését, a vállalati gaz­dálkodás színvonalának eme­lését. Hozzájárulnak majd ahhoz is, hogy a gazdasági és műszaki vezetők minél több hasznos, nagy gazdasági eredményt biztosító javasla­tot tegyenek. Ezzel párhuza­mosan pedig fokozottabban segítsék mindenütt a mun­kásújítók javaslatainak kivi­telezését. A munkásújítók tevékenységének fellendí­tése, az újítók számának nö­velése mindenütt elsőrendű feladat. Törekedni kell arra, hogy minél több üzemben, vállalatnál hozzanak létre újító-kísérleti műhelyeket, valamint az újítók összefo­gására alkalmas köröket. Ma még esetenként gá­tolja a mozgalom fejlődését a bürokrácia. Ezért helyes lesz, ha az újítási hónap alatt mindenütt felülvizsgál­ják az újítási rendet. A be­adott és el nem intézett újí­tási javaslatokat felülbírál­ják, az elfogadott, és eddig még nem alkalmazott újítá­sokat pedig bevezetik. Te­gyék mindenütt rendbe az újítással kapcsolatos admi­nisztrációt, zárják le meg­nyugtatóan a vitás kérdése­ket. Ezzel függ össze, hogy a legjobb újításokat és ta­pasztalatokat elterjesszék. Az iparágak és üzemek ve­zetői tekintsék fontos felada­tuknak, hogy a használható újításokat iparági és újítási szinten is hasznosítsák. A legjobb módszerek és újítá­sok elterjesztése érdekében a szakszervezeti megyei bi­zottságok az üzemekben, il­letve iparági szinten rendsze­resen szervezzenek tapaszta­latcserét. Természetesen eh­hez szükséges, hogy a fel­sőbb szervek, az iparági igazgatóságok a múlt évinél nagyobb gonddal foglalkoz­zanak az újítási hónap meg­tartására vonatkozó kezde­ményezéssel. Mindenütt törekedni kell arra, hogy az újítómozgalom céltudatos legyen, a legfon tosabb népgazdasági felada­tok végrehajtását segítse. Ál­talában mindenütt a terme­lékenység növelése a leg­döntőbb. Ezen belül azon­ban minden vállalatnak, üzemrésznek megvan a sajá­tos feladata. Az év első fe­lében lezajlott munkaszerve­zési hónap tapasztalatai és az újítómozgalom jelenlegi helyzete, is szükségessé teszi, hogy a mozgalom irányítása jobb, határozottabb legyen, mint eddig volt. Az új ter­melési módszerek, az új gyártmányok bevezetése, a minőség javítása, a selejt csökkentése, a nehéz fizikai munka megkönnyítése mind- mind sajátos feladatokat szabnak egy-egy termelési egység számára. Szükséges például az is, hogy minél több olyan újítási javaslat szülessen, amelyek a bal­esetek és megbetegedések megelőzésére, a munkavéde­lem javítására irányulnak. Tovább kell javítani min­denütt az újítási propagan­dát, széles körben ismertet­ve, népszerűsítve az újítókat és javaslataikat. Az újítási hónap alatt a szakszervezeti bizottságok értékeljék az újí­tási feladattervek végrehaj­tását. Adjanak rendszeres tájékoztatást a dolgozóknak, termelési tanácskozásokon, munkásgyűléseken. Jó alka­lom erre, ha a— szeptember 1-től november végéig tartó újítási hónap alatt minden üzemben tanácskozásokat tartanak az újítókkal, a mű­szaki vezetőkkel. Ez évben kerül megrende­zésre a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának javasla­tára az újítók III. tanácsko­zása. A Nógrád megyében megrendezésre kerülő újító­hónap, maid a november végi megyei újítási kiállítás és az újítók második megyei ta­nácskozása jó alkalom lesz arra, hogy hozzájáruljunk en­nek a nagy jelentőségű or­szágos megmozdulásnak elő­segítéséhez. Az ügy fontos­sága megköveteli, hogy a vállalati pártbizottságok, pártszervezetek is támogas­sák ezeket a kezdeményezé­seket, adjanak meg minden segítséget a szakszervezeti bizottságok, a műszaki ve­zetők számára. A megyei tanács mellett működő Gazdasági Tanácsadó Bizottság határozata alapján rövidesen elkészítik a helyi­Számos intézkedés a Tűzhelygyárban a veszteségidők csökkentésére A Salgótarjáni Tűzhely­gyárban az év első hét hó­napja alatt több mint 11 szá­zalékkal növekedett az egy fő egy napra eső termelési érték. Ez maga után vonta azt, hogy a mintegy 4 millió fo­rintos termelésnöveke­dés 98,4 százaléka a ter­melékenység emelkedésé­ből származik. Ezzel párhuzamosan jelentő­sen csökkentek a gyár ter­melési költségei és jelenleg mintegy 5 százalékkal ala­csonyabbak. mint az év ele­jén voltak. Az elért eredményekhez jelentősen hozzájárultak a normák felülvizsgálására, il­letve a veszteségidő csök­kentésére tett intézkedések. Az év első hónapjaiban fő­leg azokat a veszteségidő­ket küszöbölték ki. amelyek a munkások hibájából követ­keztek be. Ezzel párhuzamo­san egy 10 pontból álló mű­szaki intézkedési tervet haj­tottak végre. A tapasztala­tok alapján eav további 22 pontból álló műszaki-szer­vezési intézkedési tervet ké­szítettek, amelyben a határ­idők és a felelősök megjelö­lésével összegezték a műszaki vezetők feladatait. Eddig az intézkedési terv több mint felét végrehaj­tották az előírt határ­időknek megfelelően. Főleg a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, a technoló­giai folyamat korszerűsítésé­re és az anyastakarékossás- ra vonatkozó intézkedéseket tettek. Az intézkedési terv végre­hajtását rövidesen befejezik, amelvnek nyomán tovább nö­vekedik maid a termelé­kenység a Tűzhelygyárban. ipar iparpolitikai tervét. E terv elkészítése komoly elő­készítő és felmérő munkát igényel. A megyei tanács ipari osztályának munkatár­sai már megkezdték az ezzel kapcsolatos tevékenységet. A járási tanácsok ipari csoport­jaival történt megbeszélések után a járásokban is meg­indult már a munka. Ezt követően az ipari osz­tály bevonta az előkészítő és felmérő tevékenységbe a me­gyei tanács mellett működő ipari állandó bizottságot is. A bizottság 18 tagjából brigádok alakultak, ame­lyek e héten vizsgálatot végeznek mcgyeszerte. Megvizsgálják, hogy az el­múlt hónapokhoz képest mi­lyen fejlődés tapasztalható a helyiipari vállalatoknál a nor­marendezés hatására. Megál­lapítják, hogy milyen ténye­zők, nehézségek akadályoz­zák még a helyiipari üze­meknél a folyamatos gyár­tási menetet. Az iparpolitikai tervben a lakossági szolgáltató munka jelentős fejlődését kívánják előirányozni. Ezzel kapcsolat­ban megvizsgálják, hogy a jelenlegi igényeket milyen mértékben elégíti ki a most érvényben levő szolgáltatási rendszer. A fejlődés a szol­gáltatási hálózat erősebb ki­építését kívánja. Ezért a brigádok azt is meg­nézik — és javaslatot tesz­nek —, hogy hol lehetne kialakítani a szolgáltatási tevékenység körzetesítése céljából a szolgáltatási központokat. Ezekben a központokban ösz- szefognák az egy-egy terület ellátásához szükséges szolgál­tatási ágakat és innen irá­nyítanák a munkákat, vala­mint az alkatrészellátást. A brigádvizsgálat befeje­zése után a tapasztalatokat feldolgozzák és hozzáfognak a helyiipar három szektora feladatainak egyeztetéséhez, az iparpolitikai terv elkészí­téséhez. Idős Dániel József felejthetetlen élménye Szemközt ül velem az ala­csony termetű, őszhajú 67 éves nyugdíjas vájár. Szeme csillog, ömlik belőle a szó. Felelevenedik emlékezetében a közelmúlt, a Szovjetunió több helyén jutalmi üdülés­ben eltöltött 24 gyönyörűsé­ges nap emléke. — Nagyon boldog vagyok, hogy ezt is megértem 67 éves koromra, hogy engem az egy­szerű nyugdíjas vájárt ingyen vigyenek külföldre üdülni az eddig csak újságból és rádió­ból ismert gyönyörűbbnél gyönyörűbb helyekre. Ennél szebb és nagyobb jutalmat igazán nem is kaphattam vol­na. Hálásan köszönöm azok­nak, akik ezt lehetővé tet­ték számomra. Végtelenül bol­dognak érzem magamat! Beszéd közben kezében szo­rongatta a Szocsiban aján­dékba kapott 200 oldalas ké­pes albumot, amelynek majd­nem minden oldalához egy- egy kedves emléke fűződik. — Nézze elvtársam, itt vol­tunk ezen a gyönyörű he­lyen, ebben a káprázatosán szép üdülőben, Csaika-szana ■ tórium a neve. Büszke arra, hogy megyénk­ből csak egyedül részesült eb­bel a nagy kitüntetésben, és az 50 tagú szakszervezeti üdü­lőcsoport egyik tagjaként lá­togathatott el a szocializmus ■országába. Beszélgetésünk so­rán csak úgy közbevetve tud­tam meg tőle. hogy 1917-tól folyamatosan szakszervezeti tag. 1933-tó! párttag, és öt évtizedet dolgozott a föld alatt. Kiváló vájár volt. Mun­kásmozgalmi tevékenysége miatt többször kellett a csend­őrszuronyokkal szembenéznie, megismerte Horthyék börtö­nét és internálótáborát. Több évtizedes szakszervezeti és mozgalmi munkájáért érte a megtisztelő jutalomüdülés. Túlnyomórészt régi szakszer­vezeti tagok voltak az üdüló- csoport tagjai. A Csaika- szanatóriumban a szovjet dol­gozókon kívül még hét nem­zet dolgozói pihenték ki fá­radalmaikat. Magyarok, len­gyelek, románok, csehszlová­kok, bolgárok, németek, éí jugoszlávok. kát, s hosszasan elbeszélget tek vele. Közös fényképet i- készítettek. Vorosilov elvtár. amikor megtudta, hogy ma gyúrókkal találkozott össze nagyon megörült és azt mond ta: „Nagyon szereiéin a ma gyarokat, a magyarok test véreink. Rövidesen el foga! menni Magyarországra meg látogatni benneteket. Csal arra vigyázzatok, hogy 19öt soha többé ne ismétlődhes sen meg! Szívélyesen üdvöz Készül cc helyiípar iparpolitikai terve Az üdülő bányászok egy csoportja, középen Vorosilov elv­társ. Bár hétféle nemzetiség volt az üdülőben, de testvérként megértették egymást. Szóra­koztatásukra gazdag műsort állítottak össze. Autóbuszki­rándulásokat szerveztek a környék gyönyörű tájainak megismerésére. Jártak az Ahun-hegységen is. Az Ahun-hegységtől vissza­térőben találkoztak Vorosilov elvtárssal, aki az úton sétál­gatott. Leállították autóbusza­löm a magyar dolgozókat!” — Köszönöm ezt a felejt­hetetlen 24 napot! Köszönöm i pártnak, a szakszervezet­iek és mindenkinek, aki eh­hez hozzásegített! Úgy érzem ^z volt eddigi életem legér­tékesebb bányásznapi aján- iéka! — ezzel fejezi be él­ményei elmondását az ősz- haju. mosolygós arcú Dániel oácsi . . . S. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom