Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-16 / 65. szám

6 NÓGRÁDI NlPÜJSÁG / 1961. augusztus 16. Egységesítik a kereskedelmi hálózatot Amit a borforgalmi adó rendeletről jó tudni AZ ŰJ KERESKEDELMI FORMÁKRA VALÓ ÁTTÉRÉST SZOLGÁLJÁK AZ ÁTALAKÍTÁSOK Megyénkben a kereskedel­mi hálózat fejlesztése során olyan helyzet állt elő, hogy egy-egy községben együtte­sen jelen volt mind az ál­lami, mind a földművesszö­vetkezeti kereskedelem. Ez év elején mind a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya, mind a Szövetkezetek Me­gyei Központja feladatul kapták a felsőbb szervektől, hogy szüntessék meg ezt az állapotot és a boltok cseré­jével érjék el, hogy egy-egy községben, járási székhelye­ken kizárólagosan csak egy szektor — vagy a tanácsi (állami), vagy a szövetkezeti kereskedelem — üzemeltes­sen kiskereskedelmi egységet. így került sor ez év jú­nius végén egyes szövetkeze­ti boltok átadására a tanácsi kereskedelemnek és egyenlő forgalom arányában boltok átvételére a tanácsi kereske­delemtől. Ezzel a megyénk­ben gyakorlatilag megszűnt a kettősség a kiskereskede­lemben. így vált kizárólagos szövetkezeti területté mind vendéglátó, mind kiskereske­delmi tekintetben az egész pásztói járás és maga Pász­tó járási székhely is. Ugyan­csak hasonló helyzet alakult Takarékosság évközben — BOLDOG NYÁR Megyénk 196 általános és középiskolájának több mint 36 ezer tanulója 2 386 000 fo­rintot gyűjtött össze taka­rékbélyegben az elmúlt tan­év során. Egy-egy tanulóra általában 64 forint megtaka­rított pénz jut. Különösen kitűnnek a Karancskeszi mel­letti Marakodi-puszta általá­nos iskolájának diákjai, ahol az átlagbetét meghaladja az 1600 forintot. A homoktere- nyei iskolában az egy főre eső átlag 377 forint. Az 500 tanulónál többet számláló is­kolák közül Zagyvapálfalva jár az élen. A tanulók nagy része nyári kirándulásokra, táborozások­ra, üdülésre használják fel a megtakarított összeget. A Rá- kóczi-telepi úttörők már évek óta járják az országot. A Ba- latonújhelyi Állami Gazdaság önkéntes ifjúsági építőtábo­rában is több Nógrád megyei fiatal táborozik. Napi hat órát dolgoznak, amely kiadá­saik nagy részét fedezi. A megtakarított pénzből viszont jut szórakozásra, ajándéko­zásra. ki Szécsény községben is és még több 'helyen. A pász­tói földműyesszövetkezet konfekció szakboltot hozott létre a régi szövetkezeti ru­házati bolt helyén, önkivá­lasztó rendszerben. Ugyan­akkor az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat volt ruhá­zati boltjában méteráru, kö­tött- és divatáru szakboltot létesített. A fmsz 2. sz. bolt­ját önkiválasztó műszaki áruik boltjává alakítják át és rövidesen megnyitják. Ezenkívül önkiszolgáló üveg- porcellán boltot is létesít a szövetkezet. A mostani ház­tartási boltból kivonja a kozmetikai cikkeket és külön boltban fogja ezeket forga­lomba hozni. Külön boltban árusítja a rövidárut a szövet­kezet, és a leértékelt áruk boltját is nagyobb bolthelyi­ségbe fogja áthelyezni. Egy­idejűleg a zöldség-gyümölcs bolt berendezését is kicseré­lik. Szécsényben szintén a bol­tok szakosítását tervezi az ottani földművesszövetkezet: és a hagyományos formában működő nagy forgalmú élel­miszerboltot, — melyet most vett át az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalattól, — önkiszolgáló bolttá akarja át­alakítani. A rövidárut szin­tén szákboltokban kívánja forgalomba hozni. Nógrád- megyerben, Szurdokpüspö­kiben és Jobbágyiban szin­tén bővül a fmsz-i szakbolt­hálózat. A bor bejelentésére, nyilván­tartására és forgalombahozata- lára jelenleg a 2/1960 (1.22 ) P.M. számú rendeletben foglal­takat kell betartani. Eszerint minden személy kö­teles bejelentést tenni, ha sző­lőből, gyümölcsből megfelelő el­járás mellett mustot állít elő. A bejelentési határidő a pré­seléstől számított hat nap. Aki nem bortermelő (tehát vásá­rolta a szőlőt és abból készí­tett mustot), az a hat nap le­telte után azonnal köteles a borforgalmi adót megfizetni-. Ez literenként 4 forint. A bor­termelők akkor részesíthetők ked­vezményben, ha bejelentési kö­telezettségüknek eleget tesznek, teljes borkészletüket bejelentik. Abban az esetben, ha mező- gazdasági termelőszövetkezetről, vagy termelőszövetkezeti cso­portról van szó, a kedvezmény nagyobb mértékű, mint az egyéni szőlőtermelőnél. Mezőgazdasági termelőszövet­kezet (vagy tszcs) esetében egy- egy tsz-tag 200 liter bort kap­hat, ennek az adója 40 fillér literenként. Azonban ezt sem a tsz-tag fizeti, hanem a tsz rendezi az adót a közös alap­ból. Amennyiben egy családból többen is tagjai a tsz-nek a kedvezmény annyiszor kétszáz liter lehet, amennyi tagja a tsz-nek egy családból. A ked­vezménynek azonban van fel­tétele is. Munkaegységenként félliter bor adható, tehát a 200 literhez 400 munkaegység szük­séges. Abban az esetben, ha a tsz-tag nem kapott 200 li­tert és egyénileg művelt sző­lője is van, akkor 200 literig a kedvezmény kiegészíthető, sőt amennyiben vele közös ház­tartásban élő feleség, vagy 16 éven felüli gyermek (vagy egyéb családtag van), akkor a ked­vezmény 300 literig mehet. A kiegészítés azonban már 80 fil­léres adótétel mellett van szá­mítva és azt a tsz-tagnak kell fizetni, nem úgy, mint amit munkaegység alapján a közös­ből kapott. Ha két, vagy több tsz-tag van egy családból és a tsz- től kapott mennyiség nem éri ;1 a 400 litert, akkor a ház- íájiból 400 literre kiegészíthető a kedvezmény, az előbbiek sze­rint. Peidául egy családból ketten mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagok. Az egyik tag kapott 110 liter bort a tsz- től a háztájiból 90 liter ki­egészítést kaphat. A másik családtag kapott 130 liter bort a tsz-től, ő még 70 litert kap­hat a háztájiból. így lesz a ked­vezmény 400 liter. A termelő­szövetkezeti csoport tagjaira csak akkor lehet a kedvez­ményt 40 fillér mellett alkal­mazni, ha a szőlő megmun­kálása munkaegység alapján történt. Ha ez nem így van, akkor a tsz-tag az egyéni ter­melőre nézve megállapított ked­vezményt élvezi. Egyéni szőlőtermelők család­főre 180 liter, 16 éven felüli családtagokra pedig - ha azok önálló munkaviszonyban nin­csenek — 50 liter kedvezmény­re jogosultak. Feleség a férj Képünkön a csil­lebérci tábor ha­jókirándulásra indul Körzeti értekezletek tanácselnökök, tsz-elnökök, és községi párttitkárok részére A rétsági járásban is lezaj­lottak a községi párttitkárok, tanácselnökök és tsz-elnökök részére tartott körzeti meg­beszélések. Az értekezleteket 4 körzet­ben egyszerre hat-hét köz­ség elnökeinek részvételével tartották meg. . Megállapítot­ták: négy termelőszövetkezet kivételével a miunkaegység értéke emelkedett az első félévben, a tervezetthez ké­pest. A tanácsok első féléves tervét megtárgyaló értekezle­teken számos hasznos javas­lat is született. — ASSZONYOKNAK = A befőzésről, tari-ósífásról A tartósítás célja: az élel­miszereket többféle eljárással olyan időre eltartani, ami­kor frissen nem állanak ren­delkezésünkre. Célunkat an­nál tökélesebben elérjük, mi­nél alaposabban sikerül a ter­mények romlását és erjedé­sét okozó mikrobákat, e pa­rányi élőlényeket elpusztítani, vagy legalább működésükben erősen korlátozni. A termé­nyek tartósitásának több mód­ja van. Egyik tartósítási esz­közünk a hőhatás, ami a tartósítási készítményeket egy­ben élvezhetővé is teszi. El­tartás érdekében adunk ké­szítményeinkhez sót, cukrot is; ezt olyan mértékben al­kalmazzuk, hogy a só és cu­kor mennyisége biztosítsa az eltarthatóságot, de egyben ne ellensúlyozza a gyümölcsfélék természetes zamatát. Olyan készítmények, amelyeket el­tartás céljából tartósan fő­zünk, cukrot nem igényel­nek. Minél kevesebb ideig főz­zük azonban a gyümölcsöt, annál több cukorra van szük­ségünk, mert ilyen esetben a cukor a fő konzerváló anyag. A cukor akadályozza a rot­hasztó gombák fejlődését. Túl­ságosan sok cukor viszont el­veszi a gyümölcs üdítő, friss ízét és zamatát, s megdrágít­ja a befőttet anélkül, hogy egyben javítaná is. A levegő kizárása szintén akadályozza a romlást, mivel a gombákat a gyümölcstől távoltartja. Mi­nél tökéletesebb tehált az el­zárás, annál biztosabban meg­maradnak és elállanak a be­főttek. A tartósításhoz külön tiszta edényeket használjunk. Erre a célra igen jók a zomán­cozott edények, a tűzálló cse­répedény és a rézüst. Leg­fontosabb, hogy minden ki­fogástalanul tiszta legyen. Óvakodjunk a befőtt szépsé­gét rézgáliccal, timsóval, sza­licillal fokozni. Ha gondosan készítjük, úgy szép lesz anél­kül, hogy az egészségre ár­talmas anyagokat tartalmaz­ná. Rendkívül fontos, hogy a tartósításhoz szükséges üve­geket különös gonddal mos­suk ki, azután törlés nélkül szájukkal lefelé borítsuk le és óvjuk attól, hogy hasz­nálatig bármiféle szennyező- anyag érjen hozzájuk. Ugyan­csak fordítsunk nagy gondot az üvegek lezárásánál a le­hető legbiztosabb légmente­sítésre. TARTÓSÍTÁS CUKORBAN Őszibarack befőtt. Félig érett, szép, nagy, egyfajtájú őszibarack alkalmas a híg cukoroldatban való eltevés- re. A barackokat gondosan megmossuk és szitára téve lecsurgatjuk. Cukorszörpöt ké­szítünk: 1 liter vízhez 60—80 dkg kockacukrot veszünk és jól átforraljuk, a forralás köz­ben jelentkező habot gondo­san leszedjük. Forralt, hideg, citromos vagy citromsavas vizet készítünk, és a véko­nyan meghámozott és félbe­vágott barackok magvát ki­emeljük és 5—10 percre a cit­romsavas vízbe rakjuk. Majd szitán lecsurgatjuk és fa­kanálnyél segítségével úgy rakjuk üvegbe, hogy egy­mást fedjék. Cukorszörppel felöntjük és az üvegeket le­zárva felforrástól kezdve 25 percig gőzöljük. Gőzölés után az üvegeket kissé féloldalra billentve azonnal kiemeljük a vízből és letakarva lassan ki­hűtjük. nevén, férj a feleség nevén levő szőlőn termett bor után akkor is megkapja a családtagot (50 litert) megillető kedvezményt, ha önálló munkaviszonyban van. Nem zárható ki a ked­vezményből az állami gazda­ságnál , dolgozó családtag sem A legutóbbi módosító rende­letben az áll, hogy a saját ter­mésű borkimérésben 6 forint a borforgalmi adó abban az eset­ben, ha a bort 18 forintnál nem magasabb áron mérik ki. Nyolc forint a borforgalmi adó akkor, ha a bor kimérése 18 forintnál magasabb áron tör­tént . Azok, akik bort engedély nél­kül mérnek ki, minden eset­ben 8 forintos borforgalmi adót fizetnek. Ez vonatkozik arra az esetre, ha valaki saját termésű bort akár a házhoz érkezőnek méri ki 25 Uternél kisebb té­telekben, akár házalva méri a bort 25 literesnél kisebb téte­lekben. Az a személy, aki vá­sárolt bort, vagy vásárolt - esetleg munka fejében kapott szőlőből készített bort kiméri — a nyolc forintos literenkénti borforgalmi adón kívül még 2 forint borforgalmi adót is kö­teles fizetni. Ki kell emelni, hogy abban az esetben, ha magánszemély termelőtől közvetlenül vásárol fej bort saját szükségletére 25 li­ternél nagyobb tételben (pél­dául házasságkötési ünnepélyre, névadó ünnepélyre stb.) a bor­forgalmi adó változatlanul lite­renként 4 forint. Itt jegyezzük meg, hogy minőségi bornál az adó literenként 4,80 forint. Ha tehát az előbb említett célra (tehát házasságkötési ünnepély, névadó stb.) 25 liternél nagyobb merinyiségben valaki saját cél­jára bort vásárol, közvetlenül a termelőtől és a borért, az adó hozzászámitása nélkül 12 ‘forintnál nagyobb összeget fi­zetett, akkor a bort minőségi­nek kell tekinteni és az adó literenként 4,80 forint lesz. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a borforgalmi adó akkor esedékes, amikor a bort a ter­melőtől átveszik. Az adóért első­sorban a vevő felelős. (Erről sok esetben a vevő megfeled­kezik.) Éppen ezért lehetőleg ne ünnepnapon történjen a bor vásárlása, hogy az adó be­fizethető legyen. Nem árt néhány szót szólni arról, hogy minden kérdésben a pénzügyőri szakaszok szíve­sen adnak felvilágosítást. Végül meg kell jegyezni azt, hogy megyénk területén egyes egyé­ni gazdák nem pontosan fi­zetik meg borforgalmi adóju­kat. Előfordul ilyen eset a ter­melőszövetkezeti tagság között is. Hangsúlyozzuk, hogy. a bor­forgalmi adó pontos megfize­tése érdeke az egyéni szőlő- termelőnek, de a tsz-tagoknak is. Akinél nem fizetés esetén járandóság letiltásra kerül sor, ott külön kiadást jelent az adó­pótlék felszámítása, mely ilyen esetben nem kerülhető el. NÓGRÁD MEGYEI PÉNZÜGYŐRI PARANCSNOKSÁG Nyári idényvégi kiárusítás augusztus 7-től 19-ig. Jól jár, ha most vásárol a kijelölt állami és szövetkezeti boltokban. Felsőruházati cikkekből: Férfi öltöny Windsor és ballonvászonból 400—600 Ft-ig helyett 280—420 Ft-ig. Női karton- és vászonruha 90—280 Ft-ig helyett 72—224 Ft-ig. Béby, leányka, , serdülő ruha karton és pique vászonból 33—180 Ft-ig he lyett 26,40—144 Ft-ig. Fürdőruhák, shortok, balásznadrágok 20—40 százalékos engedmény. Tísztaselyeui kendők, sálak 40 százalékos engedmény. ífÁ tv.vt MOST VÁSÁROLJON, ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBÓL SZEREZHETI BE SZÜKSÉGLETÉT! (400) Szépen fejlődik az állatállomány és gyümölcsös, tovább építkeznek a Borsosberényi Állami Gazdaságban Ezernyolcvan hold csépelni valója volt ebben az eszten­dőben a Borsosberényi Álla­mi Gazdaságnak, mert erről a munkáról múlt időben be­szélhet a gazdaság igazgatója. Igaz, a területen négy kom­bájn az aratással együtt a cséplést is elvégezte s ez óriási előny, — az azonban szintén bizonyos, hogy a dol­gozók mindent megtettek a betakarítás időbeni elvégzé­se érdekében. A termésátla­gok kedvező eredményt mu­tatnak. A magyar búza meg­közelíti a 15 mázsát, a 160 holdas szovjet 16,8, az olasz fajta pedig 14 mázsát adott holdanként. A fajtakisérleti eredmények arra késztetik a Borsosberényi Állami Gaz­daságot, hogy a Bezosztqjá négyessel a következő gazda­sági évben az eddiginél is intenzívebb formában foglal­kozzék. Az a terv alakult ki, máris, hogy ősszel 80 száza­lékban ezt a jól fizető faj­tát kell termeszteni. A Borsosberényi Állami Gazdaság annak ellenére, hogy munkaerő dolgában nem áll éppen a legkedvezőb­ben, igen szépen halad a a nyári talajmunkálatokkal. A mélyszántás mellett a trá­gyázandó területen tarlóbuk­tatás történt, másodvetésként pedig nyolcvan holdon kuko­rica került a földbe. A gazdaság a tervezett ta­karmánybázist bőségesen biztosította s a 200 hold si­lónövény ugyancsak értékes takarmány alapul szolgál. Szükség is van erre\ itt, mert a jószágállomány 1959-ről 60-ra 45• százalékkal, s eb­ben az> esztendőben újabb je­lentős számmal nőtt. A tejtermelési tervben az év elején volt ugyan némi le­maradás, ez azonban a jelen­legi fejési átlaggal behozha­tó, mert az istállóátlag 10,6 liter. Az első félévi vissza­esést az eredményezte, hogy igen sok volt az ikerborjú szaporulat. A jelentősen megnövekedett állatállomány megfelelő el­helyezése a mostani férőhely mellett már lehetetlen, ép­pen ezért építkezésre van szükség. A sertésállomány befogadására 36 férőhelyes fiaztató, valamint két 500 férös hizlalda épül 600 ezer forintos beruházással, saját építőbrigáddal. A gazdaság gyümölcsösé­nek továbbfejlesztésére is je­lentős lépések történnek Bor- sosberényben. .Az elmúlt évi 40 hold málnatelepítés után ebben az esztendőben öt­vennyolc hold aVmacsemetés kialakítására kerül sor, jövőre pedig száz holdon újabb mál­nást létesít az állami gaz­daság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom