Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-16 / 65. szám

1961. augusztus 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Mikoján Tokióban Tokióból jelenti a TASZSZ: Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese hétfőn különrepü- lőgépen Tokióba érkezett, hogy részt vegyen a szovjet ipari és kereskedelmi kiállí­tás augusztus 15-i megnyitá­sán. K oszaka japán külügymi­niszter, Szato -külkereskedel­mi és iparügyi miniszter, va­lamint a japán politikai pár­tok és az üzleti élet ismert képviselői szakszervezeti ve­zetők, közéleti személyiségek és sok ország diplomáciai képviseletének vezetői és Hatodszor lett élüzem a Salgótarjáni Nysfltdaipari Vállalat A Salgótarjáni Nyomda­ipari Vállalat az 1961. I. félévben végzett jó munká­ja alapján ismét elnyerte a megtisztelő élüzem címet. Ezt a büszke címet a válla­lat dolgozói és, vezetői im­már hatodszor mondhatják magukénak. A vállalat az 1961. I. fél­évi tervét 107,6 százalékra teljesítette, 280 000 forint ér­tékű áruval termelt többet a tervezettnél. Az egy főre eső tervét 108,2 százalékra telje­sítette. A 11,9 százalékos alaprentabilitás helyett 12,2 százalékot értek el a vállalat­nál. A szép eredmények eléré­sét a vállalat dolgozóinak és vezetőségének jó összefogá­sa, vállvetett munkája tette lehetővé. Ennek a jó kollek­tív munkának lett a gyümöl­cse a hatodik élüzem cím elnyerése, amely további munkaeredmények kiinduló pontja lehet ebben a kicsi, de nagyon fontos üzemben. munkatársai fogadták Miko- jant a repülőtéren. Mikojan a kölcsönös üd­vözlések után beszédet mon­dott. Bevezetőben tolmá­csolta a szovjet nép üdvöz­letét és köszönetét mondott a meleg fogadtatásért. Azután így folytatta: — Nem titkolom, hogy ér­deklődéssel indultunk erre az útra. A Szovjetunióban nagyra értékelik a japán nép alkotó enregiáját, sokévszá­zados kultúráját, a béke megszilárdítására irányuló törekvését. A szovjet kormány síkra- száll a népek sokoldalú kap­csolatainak fejlesztése, az ál­lamférfiak, valamint az üz­leti és társadalmi körök kép­viselőinek találkozói mellett. A szoros, sokoldalú kapcso­latok különösen hasznosak a szomszédos népeknél, mint amilyen a Szovjetunió és Jár pán. Úgy hallottam, a japán nép azt mondja, hogy a jó----,------------4,^- ^ sz omszéd jobb a távol élő rokonnál. Mi pedig jó szom­szédok akarunk lenni egy­mással. Azt akarjuk, hogy a szovjet kiállítás — amely kedden nyitja meg kapuit a japán közönség előtt — hoz­zájáruljon népeink kölcsönös megértésének megerősítésé­hez, a szovjet—japán kap­csolatok megjavításához. A japán és a külföldi új­ságírók egyhangú vélemé­nye szerint a japán főváros még senkit nem részesített ilyen vendégszerető fogadta­tásban. A japán sajtó nagy figyelemmel foglalkozik Mi­kojan látogatásával. A lapok vezércikkeket és: szerkesztő­ségi csikkeket szentelnek az eseményeknek, amelyről a japán—szovjet kapcsolatok megjavulását várják. Mikojan hétfőn hivatalos látogatást tett Koszaka japán külügy­miniszternél és Szato külke­reskedelmi és iparügvi mi­niszternél. Kenyatta kiszabadult Dzsomo Kenyatta, a kenyai nemzeti függetlenségi mozga­lom vezére nyolcévi kényszer­távoliét után hétfőn a kora délelőtti órákban szülőfalujá­ba, Gatunduba érkezett. Vasárnapról hétfőre virra­dóra az afrikaiak ezrei vár­ták Kenyatta gatundui haza környékén vezérük megérke­zését. A kormány a hazatérés első napjai alatt még bizo­nyos átmeneti megszigorító intézkedéseket tett, azzal az indoklással, hogy „megkímélje Kenyattát a lelkes tömeg zak­latásától”. Hruscsov fontos üzenetet intézett Nosszerhez Kairóból jelenti a Reuter: A Kairóban megjelenő A1 Ah- ram cimű lap vasárnapi szá­ma szerint Nasszer, az Egye­sült Arab Köztársaság elnöke fontos politikai természetű üzenetet kapott Hruscsov szovjet miniszterelnöktől. Az üzenetet a kairói szovjet nagy­követ nyújtotta át. Az üzenet tartalma nem ismeretes. Kozmikus jelek — földi problémák A világ közvéleménye és annak többé-kevésibé meg­felelő tükre, a sajtó ma egy­re gyakrabban tárgyalja, mérlegeli, elkerülhető-e a háború. A következtetéseket mindig megelőzik a pro és kontra-tervek az atomfegy­verkezés . megszüntetéséről, az áltatlános leszerelés le­hetőségéről, valamint annak ellenőrzési módszeréről és nem utolsó sorban a rendkí­vül veszélyessé vált német helyzetről, Nyugat-Berlin problémájáról. De a következtetések nem lehetnek kategorikusak. Az egész emberiségre kiható kérdések ezek: a vitás nem­zetközi kérdések békés meg­oldása vagy a háború, pusztí­tó atomtüz vagy a világhírű paloták pompás tárgyalóter­mei. A nagy világlapok, rá­dióállomások katonai szak­értői, az acélgyári kohász, a tsz paraszt és a nehézvegyi­pari egyetem professzora egyaránt azt latolgatja, ho­gyan alakulnak az erőviszo­nyok. Az amerikai kommen­tátornak könnyebb a helyze­te, ha Kennedy katonai prog­ramját kell népszerűsítenie hazájában, mert hiszen Ame­rika páholyból nézte végig a második világháborút, de ol­vassuk csak gondosan a£ an­gol lapokból közölt idézete­ket, mily parancsolóan sür­getik a kormányfőket a tár­gyalóasztalhoz. Az angol szigetország szenvedett Hit­ler stukáinak bomba-záporá­tól. Az angolok ezt nem tud­ják elfelejtem, de az angol kormány most mégis a NATO szekerét tolja, amelyen hitlerista tábornokok ülnek, és akiknek vezetésével a nyugatnémet Bundeswehr egységei szeptemberben mint kedves ,vkatonapajtások” ér­keznek meg hadgyakorlat céljából Anglia földjére. Ez egv kicsiny része annak az óriási háborús .készülődés­nek, amelyeknek során az Semcsuku Leonid Sztyepanovics Komszomol titkárnak, Kaliningrád Kedves Lánya! Barátom! * %/ Kértél, hogy mielőbb írjak neked és mondtad, sok­szor emlegetted, ne felejtselek soha téged és szép orszá­godat. Tíz napja, hogy hazajöttem 30 Nógrád megyei ki- szes társammal és azóta igen sokat emlékezem a csoda­szép vörös Kreml-es Moszkvára. Itt külön városrészként Vörös házrengeteg, a Turiste szállók sora fogaja a kül­földit. A szép szállodákban kényelem, tisztaság várja a várost barangoló, titkait, emlékeit, történelmi nevezetes­ségeit kutató külföldit, akik közül nem egy iparkodik leg­alább „gagyogni” a nyelvet, hogy megértesse magát Lenin népével, hogy kérdezni tudjon, a sok szép csoda iránt ér­deklődni, amit kemény kézzel épített magának az utób-' bi pár évtizedben a moszkvai ember. A velük való találkozás felemelő érzés volt. Olyan egy­szerűek, pedig napról-napra csodával határos, amit tesz­nek. Kedvesek, barátságosak és vendégszeretők, előzéke­nyek a külföldi iránt, pedig ott már megszokott, minden­napos dolog idegen ajkú embert útbaigazítani. Ezt a ven­dégszeretetet mi sem igazolja jobban, minthogy utunk mindhárom. állomásán szabályszerű kis vit-be cseppen­tünk bele. Itt a Turiste-ban is románok, németek, pergő­nyelvű olaszok, feketebőrű amerikaiak és angolok, dalla­mosnyelvű franciák, lengyelek barátkoztak egymással. Megnéztük a Tretyakov képtárat, a csodaszép márvány állomásos metrót, Lenin és Sztálin mauzóleumát. Aztán Moszkvából még egy nagy élmény, a Lenin-hegyi egye­tem megtekintése. A 32 emeletes csodálatos épületben 24 ezer diák tanul. Ne haragudj, Lánya, de most még ebben az első levelemben nem tudok másról, csak az emlékek­ről beszélni. Emlékeim most a következő állomásra visz­nek a szocsi Szputnyik táborba. Oda, ahol téged is meg­ismertünk, téged és még sok száz szovjet, német, angol, guineai, kubai, amerikai fiatalt. Most újra csak azt tudom mondani, szabályszerű kis világifjúsági találkozón érez­tem magam minduntalan. A tengerről, erről az örökmozgó csodáról most nem is mesélek, hiszen haragos morajlását minduntalan túlharsogtuk vidámságunkkal, a sokajkú fia­talok fel-fel csendülő dalával, kacajával. Santante-ra em­lékezem, a szép barna francia kislányra, akit szüléi asny- nyira féltettek a szovjet országtól, hogy utána jöttek Szocsiba és aztán rabul ejtette őket is a tenger mellett üdülő szovjet emberek melegsége, barátsága. És micsoda egeirengető szeretettel, lelkesedéssel fogadtátok a kubai nép fiait! Míg élek el nem felejtem azt a megható él­ményt, amikor az egyik kubai fiatal, népének dalát kezd­te énekelni és ti egyből vele dúdoltatok. Igaz hamis han­gon, bizonytalan ritmusban, de azt akartátok, hogy érez­zék szívből, a lélek mélyéből fakadó szeretettel fogadtá­tok őket. .uv^ ■ Es hányszor énekeltük sokféle nyelven a fiatalság him- nuszi indulóját, elmondva benne a legfontosabbat: egy a jelszónk, a béke. Milyen szép, sok itteni szokást ismertünk meg. Két élményt akarok ezzel kapcsolatban feleleveníte­ni. Az egyik a zeneszerzök-énekesek estje, amit híres szovjet művészek köreműködésével rendeztek. Az éneke­sek, zeneszerzők nevének hallatára felcsendült a taps, tehát népszerű, híres emberek lehettek. Mégis egyszerű, hétköz­Gagarin és Tyitov — ez a két bátor szovjet fiatalem­ber az elmúlt hetekben be­bizonyította, hogy a világ legamagjasabbszintű techniká­ját is a Nyugaton oly sok­szor ócsárolt szovjet rend­szer teremtette meg. Mi kellett ehhez a siker­hez? Fejlett ipar, kiváló ^u- dós-gárda és a szovjet mun­kások ezreinek hibátlan mun­kája. A nagy kultúrával ren­delkező nyugati országok közvéleménye most végleg meggyőződhetett róla, hogy az „elmaradt Oroszország" örökre a múlté. A háború hívei az utóbbi hónapokban több intőjelet láthattak arra, vonatkozólag, hogy veszélyes dolog a há­ború parazsát felszítani. Az­zal, hogy a tőkés, világrend mellett létrejött egy erős szocialista világrendszer, megteremtődtek a tartós bé­ke reális feltételei is. De a világhelyzetet még más erők ’ is befolyásolják. Ken- nedv elnök legutóbbi beszé­déből és az azóta meghozott intézkedésekből kiderült: Amerika most a fenyegető gazdasági válság elől a fo­kozott fegyverkezés politiká­jába menekül, ezzel tovább fokozva a háborús veszélyt. A nyugatnémet hadügymi­niszter nem „nyaralás” cél­jából tesz gyors egymás­utánban látogatásokat az Egyesült Állam óikban. A Newsweek egyik legutóbbi számában írja erről: ,.Strauss Washingtonban gyakorlatilag elintézte, hogv 120 millió dollár értékben Pershing tí­pusú rakétákat vásárol a többi típuson kí­vül, amelyek már a nyugatnémet katonák kezé­ben vannak. Nem kétséges, hogy felvetette a nyugatnémet hadsereg nukleáris fegyverek­kel való ellátásának kriti­kus problémáiét is. Stráuss- nak az a véleménye, hogy erre feltétlenül szükség van, ha biztosítani akarják a kommunista megmozdulások­kal szembeni gyors és rugal­mas ellenlépéseket”. Közben a ‘ Nvuaat megpróbálja a Szovjetunióra hárítani a fe­lelősséget. Európa és a világ békéjét azonban csak egy úton lehet megőrizni: a né­met miliitarizmus 'megfékezé­sével. A német békeszerző­dés megkötése rém halogat­ható1 tovább, mert csakis így lehet ártalmatlanná tenni a revansista háborúra készülő német rnilitarizmust.-K napi emberként mozogtak a színpadon, szinte csevegtek a közönséggel. Az egyik elmesélte, hogy fáj a torka, most nem tud szépen énekelni, de eljött, mert nem akarta a közön­séget becsapni. A másik az ujjongó ismétléskérésnél meg­kérdezte, mit énekeljen és a ráadást már ti is vele együtt dúdoltátok. Látszott rajtuk, örülnek a dal és az est si­kerének, örülnek, hogy velük együtt énekeltetek. Mi, kül­földiek a vége felé már szintén dúdoltuk a dalokat, nem lehetett a színész és közönség eggyéválásának légköréből lékünk sem szabadulni. Nagyszerű, ahogy megszervezték itt a táborban — és amint hallottam, az üzemekben is így van — az étkeztetés. Az ember három-négy fogásból vá­logathat minden alkalommal és önmagát szolgálja ki, tet­szés szerint választva az ételféleségeket. Az egészségügyi követelményeknek is megfelelő a koszt, vitaminos levese­ket tálalnak minden alkalommal. És reggel adják a leg­nagyobb kalóriája, Icgtaplálóbb dolgokat, hogy a munka előtt álló szervezetet bőven ellássák „üzemanyaggal”. A felsorolt sok szépért, jéért, a kedves barátokért új­ra és újra vissza vágyom hozzátok. És itt van emlékez­tetőnek a szocsi képeskönyv, amit a búcsúestén adtatok át nekünk. Ez is milyen megkapóan szép szokás ott a táborban: a búcsúzás előtti nap mindig a másnap utazó külföldi fiatalok napja. Ők csinálják a napi programot, a búcsú koncertet és őket ünnepli az egész tábor. Mi há­rom külföldi csoport búcsúestjén lehettünk jelen, a né­met, francia és amerikai csoport napján. Minden külföl­di csoportnak volt egy baráti társcsoportja, a franciák a németekkel, az amerikaiak az egyik szovjet csoport­tal, mi pedig a ti csoportotokkal kötöttünk külön ba­rátságot. Így pecsételődött meg a mi személyes barát­ságunk is veled, Lánya. Műsorunk nem volt valami csodálatosan szép, de ízelítőtadtunk népünk népdalai­ból és táncaiból. A búcsúztatás elérzékenyítően fel­emelő emlék marad. Éreztük, hogy mivelünk valahogy máskép, a közvetlen, a közös célért küzdő barát szerete- tével beszélgettetek és a búcsúesten a közönség soraiból felálltak Sztálingrád, Moszkva, Leningrád, Kaliningrád fiataljai, hogy városuk komszomolistái nevében külön is búcsúztassanak bennünket, a magyar nép képviselőit. És aztán köi^etkezett a végállomás, Kiev. A kievi fő- útvonalon laktunk, melynek csodálatos szépségéből csak k a postát hagyta meg a pusztító háború, de mostanra vi- * lágvárossá nőtt ez a város. A belváros elkészült, és sza- k vakkal nem lehet, még a fényképezőgép lencséjével is í csak alig örökíthető meg a festői szépségű házsorokból k álló főútvonal. Napjainkban kifelé a Dnyeper túlsó part- J jára terjeszkedik, nyújtózkodik a város. Az új város- k rész a legmodérnebb technikával készült, két hónap alatt j 80—100 lakásból álló házak készülnek el és .rengetg ilyen ► épül itt. Kievben naponta 50 család költözik — mi épp £ egy vasárnapi költözködést láttunk — az összkomfortos, ► központifűtéses, tapétával burkolt falú lakásokba. £ És itt is, mindenütt szerte az országban külföldibe £ botlik az ember, négerbe, csehszlovákba, franciákba, oszt- k rákokba és angolokba. Külön autóbuszok szállítják a más £ országból jött embereket a várossal ismerkedni. k Hát mégegyszer kérlek, ne haragudj, Lánya, de nem £ tudtam másról, csak az ott töltött szép napokról, feledbe- k tetten élményekről írni ebben a levélben. És azzal búcsú- £ zom tőled, viszontlátásra jövőre Budapesten, ahol mi is ► megmutatjuk a mi szép, szocializmust építő Magyarorszá- £ $únkátf ihajd néRŐék. ^ , KISZ-es üdvözlettel Ujlaky Mária k Rozsakat, magastorzsu rózsafát, £ bokorrózsát, babarózsát, 30 kü- ►lönleges fajtában, gyönyörű szl- £nekben őszi szállításra ajánl ►Szálkái János rózsakertészete. £ Budapest, Dalszínház út 10. Szál­ai Utas postán, utánvéttel. Kérjen díjmentes fajtajegyzéket. (388) £ Felhívás! A 18/1961. Mt. sz. ren­delet értelmében a Hm. Földmé­rő Munkaközösség felszámol. Fel- ► hívjuk mindazokat. akiknek a £ megszűnő munkaközösséggel-őszemben bárminemű követelésük £van, azt 15 napon belül jogvesz- ités terhe mellett alábbi címre Tjelentsék be. Hm. Földmérő Mun- £kaközösség Felszámoló Bizottsága. £Eger, Mártírok tere 4. (394) £ Bélyeggyűjteményt, összeállítást -►veszek, hiánylistára magyart szál­lítok. Átvétel után fizetendő. Bé- k lyegkereskedés, Szeged, Kelemen 7u. (386) Beköltözhetően eladó szoba, konyha spelz, előszobás lakás gyümölcsössel. Érdeklődni: Jed- licska, Salgótarján Csizmadia u. 52. (398) Helyreigazítás. A Bizományi Aruház aukcióját 1961. október 4-én nem a Szépművészeti, ha­nem az Iparművészeti Múzeum­ban rendezik. Elhelyezkedne fiatal érettségizett nő 4 éves könyvelői-számfejtől gyakorlattal Salgótarján-pásztói vonalon bárhová. Cím a salgó­tarjáni Hirdetőbe. (408) Balassagyarmaton, Szondi u 21. családi ház azonnal beköltözhe­tően eladó. Póczos, B.pest II., Vöröshadsereg u. 95. (409) Viiágítós rekamiék, garnitúrák, több havi részletre: Szilágyi kár­pitosnál, Budapest, • Majakovszkij utca 39. (410) Jól jár, ha a szezonvégi kiárusításon cipőt vásárol. Női köröm cipő 200,— Ft helyett 140, Ft Női szandál velúr 80,— Ft helyett 64,— Ft Női szandál box 240,— Ft helyett 168,— Ft Gyermek saru 56,— Ft helyett 44,80 Ft Gyermekszandál 27-30 szám 61,— Ft helyett 36,60 Ft. Gyermekszandál 31-34 szám 76, Ft helyett 45,60 Ft Gyermekszandál 35-38 szám 113,— Ft helyett 67,80 Ft És még sok száz cikk között választhat az áruhá­zakban és cipőüzletekben. Egyesült Államok és szövet­ségesei már több mint egy évtizede építik a támaszpon­tokat a Szovjetunió és az egész szocialista tábor köré. A Szovjetunió ellenségei nagy megelégedéssel vizsgálgatták annak idején a nyugati sajtó­ban közölt térképeket, ame­lyeken a Szovjetunió és a né­pi demokráciák határainál fenyegető nyilak jelezték, hol építették meg az imperi­alizmus ,,védelmi állásait”. Érdemes itt néhány percre visszapergetni a történelem lapjait, Inert a háborúba ro­hanás dullesi szakaszáról van szó. Amerika bejelenti: „Készen állunk a taktikai atomháborúra...”! Strauss urat, a bonni kormány had­ügyminiszterét majd szétveti az önbizalom, amikor a nem­zetközi sajtó képviselői előtt felmutatja a Bundeswehr ka­tonáinak felszerelési tár­gyait, köztük a hírhedt fe­kete csizmát, amély nagyon ismerős a magyar városokban és falvakban is. Speidel tá­bornok is elégedett: másod­szor vonul be Párizsba — francia díszőrség előtt!.. A francia és az angol kor­mány új diplomáciai manő­verekhez kezd, hogy feledtet­ni tudja a szuezi agressziót. És ebbe a nemzetközi összképbe hasít bele egy szenzációként ható jelentés. 1957. augusztus 27-én a TASZSZ közli, hogy a Szov­jetunióban sikeresen befeje­ződtek az interkontinentális ballisztikus rakétával folyta­tott kísérletek. A New York Times megállapítja: „Az a tény, hogy Oroszor­szág előbb valósította meg az interkontinentális rakétát, mint az Egyesült Államok, jelentős mértékben megvál­toztatja az erőviszonyokat a világon... Hidrogénbombát hordozó interkontinentális ballisztikus rakéták ellen ez idő szerint nincs semmiféle védekezés...” v Ezt az első nagy meg- idöbbenést követte a második, ?amely be is bizonyította a £móg kételkedőknek, hogy ►csődöt mondott az amerikaiak £ háborús taktikája. 1957. ► október 4-én röppent fel a £ világ ámulata és elismerése £ közepette Földünk első mes- kterséges utitársa, a holdbébi, £az első Szputnyik. Eisenho- ►wer már 1955 nyarán bejé­ül Jentette, hogy 10 millió dol- ►lárt fordítanak egy mester- £ séges hold előállítására. APRÓHIRDETÉSEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom