Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)

1961-08-02 / 61. szám

3 1961. augusztus 2. NÓGRÁDI NfiPÜJSÁG Kivonatos közlemény az SZKP új programjának tervezetéből (Folytatás a 2. oldalról.) < felnőtt lakosság a termelésben végzett mun­káját összeköthesse a tanulás és a képzés folytatásával a maga hivatásának és a tár­sadalom szükségleteinek megfelelően. A tudomány alkalmazása döntő tényezője lesz a társadalmi termelőerők hatalmas nö­vekedésének. A programtervezet meghatározza a kul­turális építés, az irodalom és a művészet területén jelentkező feladatokat is. A szov­jet irodalom, a zene, a festőművészet, a film, a színház, a művészet minden ága újabb magaslatokra jut az eszmei tarta­lom és a művészi kifejezőkészség fejlődé­sében. A programtervezet a következőkben rá­mutat: Mivel az egyes országokban a szocialista forradalom különböző időpontokban játszó­dik le és a gazdasági és kulturális fejlődés színvonala is más és más, a különböző or­szágokban nem feltétlenül egyidejű a szo­cializmus építésének befejezése, illetve az áttérés a kommunizmus általános kibonta­kozó időszakára. A szocialista államok fej­lődése, az egységes szocialista világrend- szerben, e rendszer törvényszerűségeinek és fölényének alkalmazása azonban meg­adja ezeknek az országoknak a lehetőséget arra, hogy lerövidítsék a szocializmus épí­tésének idejét, megnyílik előttük az a táv­lat, hogy egyazon történelmi korszakon belül, többé-kevésbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusra. Az az ország, amely elsőként halad a kommunizmus felé, megkönnyíti és meg­gyorsítja az egész szocialista világrendszer haladását a kommunizmus felé. A tervezet meghatározza az SZKP fel­adatait a többi szocialista ország kommu­nista pártjaival való együttműködésre, po­litikai, gazdasági és kulturális téren. Az SZKP és a szovjet nép mindent meg­tesz azért, hogy a szocializmus és a kom­munizmus építésében segítséget nyújtson a szocialista tábor minden népének. A párt életének törvénye — szögezi le a kö­vetkező részben a tervezet, — a párt­élet lenini normáinak és a közösségi veze­tés elvének következetes betartása. A portélét lenini elveivel összeegyeztet­hetetlen a személyi kultusz, s vele kap­csolatosan a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia és a szocialista törvé­nyesség megsértése. A kollektív vezeltés lenini elvének kö­vetkezetes megvalósítása, a párt friss, új erőinek a vezető pártszervezetekbe való széleskörű bevonása, az idős és a fiatal káderek tevékenységének összehangolása érdekében, valamint azért, hogy egyes funkcionáriusok kezében ne összpontosulhas­son mértéktelenül a hatalom és hogy a közösség ellenőrzése mindig érvényesüljön, a párt szükségesnek tartja egész sor intéz­kedés végrehajtását, a többi között annak a gyakorlatnak valóraválitását, hogy meg­határozott arányban rendszeresen felújítsák a párt választott szerveinek személyi állo­mányát, kezdve az alapszervezetektől a központi bizottságig, s egyszersmind bizto­sítsák a vezetés folyamatosságát. 4 Minden egyes rendes választáson az SZKP központi bizottságának és elnöksé­gének összetételét legalább negyedrészben megújítják. Az elnökség tagjait rendszerint legfeljebb csak három alkalommal választ­ják meg egymásután. Egyes pártvezetők elismert tekintélyük­nél, rendkívüli politikai, szervezői és egyéb képességeiknél fogva egymásután hosszabb időre is választhatók a párt vezetőszer­veibe, ha zárt (titkos) szavazáson megkap­ják a szavazatok legalább háromnegye­dét. A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságának, a kerületi bi­zottságoknak, a területi bizottságoknak sze­mélyi állományát minden rendes választáson legalább egyharmadában megújítják, a kör­zeti, a városi és a lakóterületi bizottságok esetében, a pártbizottságok, vagy az alap­szervezeti vezetőségek személyi állományát pedig felében újítják meg. Ezeknek a vezető pártszerveknek a tagjait legfeljebb három­szor lehet egymásután megválasztani. Az alapszervezetek titkárai legfeljebb csak két alkalommal választhatók meg egymásután. A pártszervezet politikai képességekre és hozzáértésre tekintettel a vezetőszervek állo­mányába megválaszthatja valamelyik funk­cionáriust hosszabb időre is, ha a szavaza­toknak legalább háromnegyed részét megkap­ják. * Akik választott tisztségük idejének le­jártával kiválnak a párt vezető szervéből, későbbi választásokon ismét megválaszt­hatok. Az SZKP Központi Bizottságának és más vezető szerveinek személyi állományából való leváltásra döntést csak akkor lehet hozni, ha zárt (titkos) szavazáson az adott szerv összes tagjainak legalább kétharmada megszavazza a döntést. A párt továbbra is erősíti sorainak egy­ségét, és tömörségét, tisztán megőrzi a marxizmus—leninizmus zászlóját. Az SZKP programtervezete ezután hang­súlyozza a párt és a nép közötti kapcso­latok további kiszélesítésének és elmélyí­tésének szükségességét. Ugyanakkor a Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is erősíti a nemzetközi mozgalom egységét, fejleszti testvéri kap­csolatait az összes kommunista és munkás­pártokkal. A kommunizmus felépítése a Szovjetunió­ban — hangzik a programtervezet befejező része — az emberiség sokszázéves törté­netének legnagyobb győzelme lesz. Minden egyes újabb lépés a kommunizmus ra­gyogó csúcsai felé, valamennyi ország dol­gozó tömegeit lelkesíti, hatalmas erkölosi támogatás a minden nép társadalmi és nemzeti felszabadításáért vívott harcban, meggyorsítja a marxista—leninizmus esz­méinek világméretű diadalát. A kommunista párt kipróbált vezetésével, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társa­dalmat. A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmus­ban fog élni! A SZERELŐK JÖ MUNKÁJA NYOMÁN befejezéséhez közeledik megyénkben a faluvillamosítás Az Áramszolgáltató Válla­lat dolgozói az első félévben mintegy 16.6 millió forint ér­tékű hálózatszerelési, bőví­tési munka elvégzésére kap­tak tervet. Időközben azon­ban számos munkát elvégez­tek terven felül és így a féléves teljesítés értéke meg­közelíti a 20 millió forintot. Munkájuk eredményességére jellemző, hogy éves vonatkozásban 3,5 millió forintos túlteljesí­tést vállaltak, amelyből az első félév során több mint 3,3 millió forintot már teljesítettek. Többek között elvégezték 25 termelőszövetkezet és 2 köz­ség villamosítását, ebből Kis- bárkányét terven felül. Je­lentős szerelést végeztek a Salgótarjáni Acélárugyárban, a Balassagyarmati Porcelán- gyárban, valamint az új is­kolák, kultúrházak bekapcso­lásánál. Ezekben a napokban kezd­ték meg terven kívül Pös- tyén-puszta villamosítását, amelyet a csehszlovák vil­lanyszerelőkkel közösen való­sítanak meg. Pöstyén-pusztán — a csehszlovák és magyar szerelők vállalása nyomán — augusztus 20-án már kigyul­lad a villany. Ugyancsak augusztus 20-án kapcsolják be a villamoshálózatba Legénd és Szente községeket. Az ez évben még hátralevő feladatok megvalósításával lényegében befejeződik a salgótarjáni és a szécsé- nyi járások villamosítása és csak néhány kisebb köz­ség, vagy nehezen megköze­Az egész évre tett közel 5.4 millió forintos felaján­lásból több mint 2.3 millió forint értéket képvisel az ön­költségcsökkentésre előirány­zott vállalás a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. A kitűzött cél megvalósítása érdekében párosverseny indul a gyár két üzemrésze között a meleg- és a hidegüzem dolgozói között. A január 1-én induló verseny­ben a tervszerűség, a terme­lékenység, a létszámterv, a selejt, a munkafegyelem és a baleset szerepelnek legfőbb pontokként. A havonként ér­tékelt vetélkedés első helye­zettje vándorzászlót kapott, amely az év végén annak az üzemnek a birtokában marad, amely a legtöbbször elnyerte. A gyár gazdasági vezetése az első és a második félévben is líthető település marad a jövő esztendőre. Az egész megyé­ben egyébként — kilenc ki­sebb község kivételével — már ez év végéig égni fog a villany. 10—10 ezer forintos céljutal­mat tűzött ki a legjobb ered­ményt felmutató üzemrész számára. Az első félév le­zárása után nyolc ponttal a hidegüzem dolgozói kerültek az első helyre és ezzel el­nyerték a 10 ezer forintos jutalmat. Ez a párosverseny hozzá­járult ahhoz, hogy az egész évre tett több mint 3 millió fo­rintos termelési vállalás­ból az első félévben már több mint 2.1 milliót tel­jesítettek a tűzhelygyáriak. Az önkölt­ségcsökkentésre tett több mint 2.3 milliós túlteljesítése — az előbbi eredménnyel együtt — hozzájárult ahhoz, hogy a termelési költségeket 3 százalékkal sikerült csök­kenteni. A TÜZHELYGYARI PAROS VERSENY EREDMÉNYE Három százalékkal csökkent a termelési költség Egy időszerű feladatról Megyénk több ipari válla­latának vezetője ismertette az elmúlt hetekben lapunk ha­sábjain a normák felülvizs­gálásával kapcsolatban eddig szerzett tapasztalatait, mon­dotta el véleményét. Vala­mennyi cikk írója egyönte­tűen állapította meg, hogy a normák felülvizsgálása szük­séges, helyes, időszerű volt. Az adatok, a tények egész sorá­val bizonyították, hogy ez a munka milyen kedvező ha­tással volt a vállalati gazdál­kodásra, a termelékenység, az önköltség alakulására, általá­ban a gyár;, a bánya egész belső életére. A normák felülvizsgálásá­nak több hónapos munkája feltétlenül elmélyítette me­gyénk iparának vezetőiben — elsősorban a műszaki veze­tőkben — a közgazdasági szemléletet. Hozzájárult ah­hoz, hogy ma már nemcsak azt vizsgálják, mit termel­nek, hanem azt is, hogy meny­nyiért, hogyan, milyen körül­mények között. Kedvező ha­tással volt arra is, hogy a műszaki intézkedések, a mű­szaki fejlesztés közelebb ke­rüljön a mindennapi élethez, hatékonyabban és gyorsabban szolgálja a gyárak, a bányák előtt álló megnövekedett fel­adatok végrehajtását. Általá­ban a normák felülvizsgálá­sa, rendezése rávilágított arra, hogy a vezetőknek sokkal job­ban kell ismerni egész vál­lalatukat, a gazdálkodás sok­rétű és összefüggő kérdéseit, a termelés irányításának, meg­szervezésének és ellenőrzésé­nek módszereit. Joggal mondhatjuk, hogy ez az általános rendcsinálás hozzájárult a vezetés színvo­nalának emelkedéséhez, az ipari termelés gyorsabb elő­rehaladásához szükséges fel­tételek megteremtéséhez. Mint a cikkekből kitűnt, a mun­kaszervezés, a technológia, a műszaki intézkedések, a he­lyes bérarányok kialakítása, általában a termelés jobb fel­tételeinek megteremtése te­kintetében igen sok, eddig nem hasznosított lehetőség került felszínre. Ez adódik abból is, hogy a vállalatok mozgalmi és gazdasági veze­tői a normák felülvizsgálását nem szűkítették le egyszerű bérezési kérdéssé. Helyesen felismerték, hogy a mostani munka nem sablonos, mecha­nikus és a korábbi norma­rendezéseknél lényegesen ma­gasabb színvonalú intézkedé­seket kíván. Ennek alapján készültek el azok az intézke­dési tervek, amelyek az ed­dig feltárt lehetőségek gya­korlati megvalósítását szolgál­ják majd. Teljes mértékben egyet kell érteni Szőcs Gyula elvtárs- naki, a Salgótarjáni Acéláru­gyár főmérnökének azzal a megállapításával, hogy a nor­mák eddigi felülvizsgálása nem jelenti a munka végét, hanem sokkal inkább egy megindulás, egy kezdet azon az úton, hogy rendes kerék­vágásban menjenek a dolgok, hogy a normák karbantartása az iparvezetés állandó fel­adata legyen, járjon együtt a gazdasági vezetés számos más intézkedésével. Ugyan­akkor az írásokból az is ki- csendül, hogy ezzel a mun­kával nem lehet egyszerre mindent megoldani, sőt nem is egyedüli módja annak, hogy a gazdálkodás színvo­nala emelkedjék. A munka­nap-fényképezések, a veszte­ségidők feltárása, a helyes, és minél nagyobb arányban műszaki munkanormák meg­állapítása — maguk után vonják azt a követelményt is, hogy kidolgozzák a gyártási összidő-szükségletet, erősítsék a technológiai fegyelmet, a munka- és üzemszervezést el­sőrendű tényezőként kezeljék. Ezzel függ össze szorosan a bérformák állandó tökéletesí­tése és finomítása, annak a követelménynek minél jobb megvalósítása, hogy minden­ki végzett munkája alapján részesüljön a megtermelt ja­vakból. Bátran állíthatjuk azt is, hogy ez a közel féléves, sok­irányú tevékenység erősítette a gyárak vezetői és a mun­kások közötti kapcsolatot. Szinte minden gyárban, bá­nyában a dolgozókkal foly­tatott közös tanácskozás alap­ján végezték el a normák fe­lülvizsgálását, miközben szá­mos helyes javaslat hangzott el a munkások részéről a termelés feltételeinek megja­vítása érdekében. A munká­sok nagy felelősségérzettel foglalkoztak a termelékeny­ség növelésének — és ami ez­zel összefügg, az életszínvo­nal emelésének — e fontos kérdésével. A műszaki ve­zetők is felismerték, hogy milyen megnövekedett felelős­ség hárul a jövőben rájuk a normák felülvizsgálása során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt termelési tartalékok alapján. Biztató, hogy a lapunkban közölt cikksorozat megállapí­tásai és egyéb helyeken el­hangzott vélemények aláhúz­zák: nagy tartalékaink van­nak a termelés fejlesztésének meggyorsításában. Ezt igazol­ja a Salgótarjáni Üveggyár példája, amely gyártól egyre több öblösüveget vár az ország. Erre utal a Salgó­tarjáni Acélárugyár helyzete, ahol a normák felülvizsgálása nyomán nőtt a termelékeny­ség, emelkedtek a keresetek. A Zagyvapálfalvi Bányagép­gyárban végrehajtott egész sor intézkedés szintén ilyen tar­(Tudósítónktól) Az első félévben számos olyan intézkedést hoztak a Salgótarjáni Acélárugyárban, amely a termelés minőségé­nek javítását szolgálta. Töb­bek között állandóan ellenőr­zik a martinkemencék csapo- lási hőmérsékletét. A hideg- hengerműben új, korszerű mélyhúzógépet állítottak üzembe. Bevezették az alap­anyagok festését, hogy ezzel kiküszöböljék a keveredést. A számos műszaki és szer­vezési intézkedés hozzájárult ahhoz, hogy a múlt év első felének 0,82 százalékos se- lejtjével szemben az idei el­ső félévben már csak mind­össze 0,54 százalék volt a gyár selejtje. Igaz, hogy ez a szám kicsinek tűnik. De nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy több mint 3 millió forintos kárt jelent a gyár és a népgazdaság szá­mára. Ebből az összegből A szénbányászat első fél­évi újítási versenyében a leg­jobb eredményt Balázs Mik­lós és Pék János rónabányai villanyszerelők érték el, akik ebben az időszakban 5 da­rab újítási javaslatot nyújtot­tak be 105 ezer forintos gaz­dasági eredménnyel. A má­sodik helyre Vass Sándor (Szorospatak) került. A to­vábbi eredmények: Mocsári Bertalan (Nagybátony), Hribál talékokat tárt fel és újabb lehetőségeket teremtett meg. Hasonló a helyzet a szén- bányászatban és különösen a helyiiparban, ahol ilyen irá­nyú munkát a korábbi évek­ben még nem igen végeztek. Az első félév adatai arra utalnak, hogy a normák fe­lülvizsgálása és a velük kap­csolatos más intézkedések gyü­mölcse kezd megérni. A tel­jes eredmény természetesen csak hosszabb távon jelent­kezik majd. Azonban, hogy ez a siker milyen mértékű lesz, az mindenekelőtt attól függ, hogy az eddigi felis­merés hogyan válik gyakor­lattá. milyen mértékben való­sítják meg az elkészített he­lyes terveket, intézkedéseket, nem utolsó sorban pedig at­tól, hogyan hajtják végre a normák karbantartásáról szó­ló kormányhatározatot. Az eddig elvégzett munka általában nyugodt, megfontolt légkörben, fokozottabb körül­tekintéssel zajlott le. A jö­vőben is szükség van arra, hogy az ipar vezetői terv­szerűen, céltudatosan és nagy figyelemmel foglalkozzanak a gazdálkodás színvonalának emeléséhez szükséges felada­tok végrehajtásával. számos kisebb beruházást le­hetne végrehajtani, amelyek megkönnyítenék a nehéz, fi­zika munkát. Nem is szól­va arról, hogy ez az összeg elegendő lenne 30 család ré­szére új lakás felépétéséhez. Ezzel párosul még, hogy bár csökkent a másodosztályú termékek aránya és alig ha­ladja meg a 2 százalékot, mégis ez több mint 1,1 millió forint veszteséget jelent. Ezek a károk különös súly- lyal hívják fel a műszaki kö- zénkáderek figyelmét arra, hogy ne hanyagolják el a termelés .minőségével kapcso­latos feladataikat. Kétségte­len, hogy ennek érdekében a legtöbbet é^en a művezetők tehetnek. Természetesen nem f.-s, feladat hárul a munká­sokra sem, valamint szükséges olvan intézkedéseket is ten­ni, amelyek biztosítják a jó minőségű termékek előállítá­sát. Ferenc (Kisterenye). Palotás Ferenc (Nagybátony), Kalocsai János (Kisterenye), Ripsz Fe­renc (Kányás). Az újítási verseny során értékelték a legjobb elbírá­lók, újítási megbízottak és szakszerzeveti aktívák helye­zését is. A verseny helyezettjei ösz- szesen mintegy 15 ezer forin­tos jutalomban részesültek. Balogh Gyula Alig félszázalék a selejt az Acélárugyárban De még így is 3 millió forint a kár A termelés mennyiségének és minőségének jelentős ja­vítását szolgálja a gyár huzalmű részlegében végrehajtott gépgyorsítás. Eddig már 5 dróthúzó gépet szereltek át az új módszer alapján és még további 6 gép került meg­gyorsításra. Xádai István, Evenich Sándor villanyszerelők az átalakított gépekhez szükséges elektromos berendezé­seket készítik Az újítási versery legjobbjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom