Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)
1961-08-02 / 61. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 2. Felújítással, nagyjavítással korsxerűsődnek ipari üsemeinh A rekonstrukciós munka eredményei megyénkben Megyénk több ipari vállalatánál ezekben a hetekben a rekonstrukció, a felújítás során jelentős műszaki fejlesztést hajtanak végre a termelés korszerűsítése, a termelékenység növelése érdekében. Rövidesen befejeződik a nógrádkövesdi 50 milliós rekonstrukció A Nógrádkövesdi Kőbánya több éve folyó rekontsruk- ciója azt a célt szolgálja, hogy valamennyi munkafolyamatot — a fejtést}, a felszedést, a törést, a szállítást, a rakodást — teljes egészében gépesítsék. Két évvel ezelőtt fejeződött be a vállalat egyik üzemrészének, a ber- celi bányának mintegy 9,5 millió forinttal végrehajtott rekonstrukciója. Azóta a bányaüzem termelése mintegy 4 millió forint évi értékkel növekedett. Ugyanakkor csökkent a létszám. Tegnap, augusztus 1-én újabb jelentős állomásához érkezett el a Nógrádkövesdi Kőbánya gépesítése. A szandai bányaüzemet a nógrádkövesdi osztályozó- val összekötő 4,5 kilométeres drótkötélpályát leállították, hogy azt teljesen újjáépítsék. A mintegy 40 éves szállítópályát többségében házilag készített vasvázas tartóoszlopok váltják majd fel és újabb, a megnövekedett követelményeknek megfelelő csilléket és drótkötelet helyeznek majd üzembe. Ezzel párhuzamosan már kiszállították a helyszínre azokat a gépi berendezéseket, amelyeket a beruházás során kaptak. Készülnek az új épületek is. A szandai bányaüzem mintegy 40 millió forintos fejlesztése során közel háromszorosára emelkedik majd a termelési érték és eléri az évi 20 millió forintot. A kötélpálya átépítése után október 1-én már megindul a próbaüzemeltetés is, hogy ez a nagyarányú beruházás minél előbb visszafizessen a népgazdaságnak. Az egész Nógrádkövesdi Kőbányára fordított közel 50 millió forintos beruházás nyomán a termelési érték emelkedése megközelíti majd a 60 százalékot és véget vet a kőbányászko- dás eddig szokásos, kézzel végzett munkájának.I ntézkedési terv a felújításra az Üveggyárban, kéthetes nagyjavítás az Acélárugyárban A múlt hónap első felében fejezték be a Salgótarjáni Üveggyár összes termelési értékének 35 százalékát biztosító IV-es kemence egyhónapos nagyjavítását. A felújítás során számos új műszaki intézkedést hajtottak végre. Többek között lerövidítették a berakónyílást, hogy javítsák az üveg olvadásának, ezzel minőségének feltételeit. Úgynevezett porfogó függönyöket is elhelyeztek, amelyek megnövelik a kemence üzemidejét. Sűrített levegő befúvásá- val biztosítják az üveg derítését. Ezzel az eljárással megforgatják a folyékony üveget, és így jobbá teszik megmun- kálhatóságát. A IV-es kemence felújításánál végzett fejlesztés eddigi tapasztalata alapján az elmúlt héten fejezték be a Vll-es kádkemence átépítését is. Az eredeti tervhez viszonyítva három nappal korábban megindított kádkemencén további változtatásokat hajtottak végre. Hasonlóan hajtják végre a VI-osi számú kádkemence felújítását a negyedik negyedévben. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján most már műszaki intézkedési tervet dolgoznak ki az egyes kemencék felújítására, amelyek magukban foglalják azokat a kedvező tapasztalatokat, amelyeket az eddig végrehajtott átépítéseknél szereztek. A gazdasági számítások szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak majd a termelés, a termelékenység növeléséhez, az üveg minőségének javulásához. Ugyancsak nagyjavításra kerül sor augusztus 6-a és 20-a között a Salgótarjáni Acélárugyárban is. Ebben az időszakban a gyár több mint ezer kisebb és nagyobb gépét vizsgálják felül, a szakmunkások mellett mintegy 600 segédmunkás dolgozik majd azon, hogy az eddig elkészített tervek alapján biztosítsák további két esztendőre a munkagépek zavartalan üzemeltetését, számos más berendezés felújítását. Az első félévi munkát értékelte a megyei Népi Ellenőrző Bizottság JAVULÁS VAN SZERVEZETI TÉREN A KOLLEKTIV VEZETÉSBEN ÉS A FELTÁRT HIÁNYOSSÁGOK MEGSZÜNTETÉSÉBEN A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtöki ülésén értékelték a NEB 1961 első félévi munkáját. Megállapították, hogy a bizottságok munkája az elmúlt évi beszámoló óta lényegesen sokat fejlődött, nagymértékben javult társadalmi jellege és a kollektív vezetés is. Az 1961. első félévi munkát jellemezte, hogy átölelte mind az ipar, mind a mezőgazdaság legfontosabb területeit, és a lakosságot közvetlenül érintő problémákat egyaránt. Az iparban mindenekelőtt azt vizgálták meg, hogy a párt szeptember 20-i határozatát hogyan valósították meg az egyes üzemek. így többek között a bér- és norma helyzetét- a gépek kapacitásának kihasználását, a mezőgazdaságban pedig a tsz vezetés megszilárdítását. De ellenőrizték a lakosság áruellátásának biztosítását, a közélelmezés helyzetét, valamint a köztisztasággal és a városrendezési tervekkel kapcsolatos feladatokat is. Általában elmondható, hogy i bizottságok által megvizs gált szervek helyesen foglaltak állást az összes megállapításokkal kapcsolatban és egy sor intézkedést tettek a biányoságok megszüntetése érdekében. Különösen pozitívan értékelhető a nagybáto- nyi tanács végrehajtó bizottságának, valamint a bányavárosi pártszervezetnek a hozzáállása, ahol nagyon sokat tettek a lakóterület szebbé tétele, csinosítása érdekében. A félévi munka sikeres befejezéséhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a NEB szervezeti életében lényeges javulás állt be. A szakcsoportok, valamint a munkabizottságok helyes tevékenységén kívül a népi ellenőrök jó munkája is sikerre vezetett. Megállapította a tanácskozás azt is, hogy egyre kevesebb azon üzemek vezetőinek a száma, akik kevésbé értették meg a társadalmi ellenőrzés fontosságát. Az első félév munkájában ez igen lényeges eredményekre vezetett. A vizsgálatok hatékonyságához hozzájárul a munkabizottságok eredményes foglalkoztatása. Igen jó volt az egyes 131 vagon kenyérgabona a rétsági járásból Közgazdasági kislexikon A vásárlóalap és az árualap egyes kérdései II. A lakosság vásárlóalapjának és árualapjának tervezése amellett, hogy fontos eszköze a termékek elosztásának, a népgazdaság készpénzes áru és fizetési forgalmának a tervszerűségét is szolgálja. A vásárlóalapot megkapjuk, ha a lakosság összes pénzbevételeiből levonjuk a szolgáltatások és a különböző adók és egyéb kötelezettségek befizetésére fordított összeget, valamint a lakosság készpénzkészleteit növelő pénzmennyiséget (takarékbetétkönyv, OTP takarék stb.). Az árualapot a tervezésben önállóan állapítják meg. Amíg a vásárlóalap összeállítása a pénzügyi tervezés körébe tartozik, addig az árualapé a lakosság áruellátásának a tervezésébe. Az árualap megállapítása ugyanúgy a népgazdasági terv adatain nyugszik, mint a vásárlóalapé. Az árualap számbavételénél a következő tervek jöhetnek számításba: a) Az ipari termékek felhasználásának tervei. Az iparcikk-árualaphoz a legnagyobb hozzájárulást a fogyasztási termékeket gyártó iparágak adják. A különféle iparilag feldolgozott élelmiszerek és ruházati termékek mellett a lakosság vegyesiparcikk keresletének kielégítésére alkalmas termékek alkotják az iparcikk árualapot. Ez utóbbiak közt olyan termékek is vannak, amelyek a lakosság beruházásainak megvalósításához szükségesek, mint például az építőanyagok és egyéb gépészeti tárgyak, másrészt a lakosság a termelésben elhasznált termelőeszközök pótlására alkalmas mezőgazdasági szeráru és kisgépek. b) A mezőgazdasági termékek felhasználásának tervei. Itt azok a mezőgazdasági termékek számítanak az árualaphoz, amelyek ipari feldolgozás nélkül közvetlenül elfogyaszthatók. Az ipari és a mezőgazdasági termékek árualapjában is külön választandók egymástól egyrészt a szocialista szektor, másrészt a lakosság által előállított termékek. Az előbbiek központosított árualapot, az utóbbiak a szabadpiaci árualapot alkotják. A központosított árualap fedezete az állami és a szövetkezeti szocialista kereskedelmnek és a kereskedelem árukészlete növelésének. A vásárlóalap és az árualap tervezése a szó tulajdonképpeni értelmében akkor kezdődik, amikor az egyeztetésre kerül a sor. Ekkor konkretizálódnak azok a feltételek, amelyek betartása nélkül az összhang nem biztosítható, ekkor derülhet csak ki, hogy az egyéb tervekben milyen változtatásokra van szükség. Milyen területen végzik el az egyeztetést? 1. A vásárlóalap és az árualap mennyiségi egyeztetése. Itt meny- nyiségileg megvizsgálják a szervezett fedezetű vásárlóalapot és egyeztetik a kereskedelmi készletnövekedéssel csökkentett központosított árualappal. 2. Megvizsgálják és egyeztetik a vásárlóalap elköltési szerkezetét és az árualap összetételét. Például megvizsgálják az élelmiszerek, iparcikekk, ezen belül a ruházati cikkek stb. termelésének alakulását és forgalmát. 3. A vásárlóalap és az árualap területi egyeztetése történik meg. A lakosság árukeresletének kielégítésére lakóhelyükön, vagy a közeli városokban megfelelő árualapot kell biztosítani. Nálunk a vásárlóalapot nem közigazgatási egységek szerint tervezik. A terméseredményekben és a felvásárlás számaiban is megmutatkozik, hogy a rétsági járás falvaiban az elmúlt évben bekövetkezett a döntő változás. Tavaly a járásban összesen 26 vagon kenyérgabonát vásároltak fel szabadon, az idén már az üzemtervekben 100 vagonnal terveztek állami értékesítésre. A járás sok termelőszövetkezete terven felül is vállalta még, hogy kenyér- gabonát ad el az állam részére, összesen 31 vagonnal. Most tehát csak a terven felül értékesített mennyiség több lesz, mint amennyit tavaly az egész járásban felvásároltak. Néhány tsz jelentős meny- nyiséggel járult hozzá a terv túlteljesítéséhez. Sokan még többet kötöttek le terven felül, mint amennyit a tervben eredetileg előirányoztak. A nőtincsi tsz a tervezett 250 mázsán felül még 400-at ad, a nézsai a korábbi 300 mázsás szerződést toldotta meg 400-zal. A romhányi szövetkezet 600 mázsára szerződött, de terveiben csak 200 szerepel. A diósjenői tsz öt, a tereskei három vagonnal szerződött többet a tervezettnél. Fontos feladatok az SzMT nőbizottság II. féléves tervében Női szocialista brigádok tapasztalatcseréje, szakmai továbbképzés felülvizsgálata, szociális otthonok patronálása Az SZMT nőbizottság a napokban dolgozta ki 1961 második félévi munkatervét. A munkatervben számos fontos feladat megvalósítása szerepel. így például augusztusban női szocialista brigádok tapasztalatcseréjét, kiváló dolgozó nők tanácskozását rendezik meg. Felülvizsgálják az egyes munkalyeken dolgozó nők egészségügyi körülményeit. A továbbiakban megrendezik az üzemi nőfelelősök tapasztalatcseréjét, felülvizsgálják a dolgozó nők szakmai továbbképzésének eredményeit és a pótolni való hiányosságokat. Az ősszel a tanév megindulásakor a Szülői Munka- közösségek újjáalakításakor nagyobb tömegben kívánja bevonni a nőbizottság az üzemi dolgozó nőket. A nagyobb üzemekben apák ankét j át szerveznek, amelyeken a családon belül az anyák szerepéről és megbecsüléséről, valamint az alkoholizmussal kapcsolatos problémákról vitatkoznak majd. vizsgálatok előtt és után megtartott ankétok hatása és növelte az eredményeket a népi ellenőrök helyes, rendszeres tájékoztatása is. Értékelték az általános iskolai napközi otthonokkal kapcsolatos vizsgálatokat is. Ezzel kapcsolatban a művelődésügyi osztály helyesen foglalt állást, illetésekből összehívott értékezleten vitatta meg a tennivalókat a fennálló hiányosságok megszüntetésére vonatkozóan, ezt körlevélben továbbította az egyes iskolák igazgatóinak. A termelőszövetkezetekben történő vizsgálatok során azt állapították, meg, hogy a felügyeleti szervek nem törődnek az ellenőrző bizottságokkal. Hiba, hogy a járási tanácsok sem vonták be az általuk tartott ellenőrzésekbe a tsz-ek ellenőrző bizottságait, s nem tájékoztatták őket az ellenőrzés során tapasztalt dolgokról sem. Sőt sok helyen a tsz vezetősége is csak a szükséges rosszat látja az ellenőrző bizottságokban. Helyes volt az, hogy a közérdekű bejelentéseket — a lehetőségekhez képest — minden esetben népi ellenőrök vizsgálták ki. A bejelentések általában a közigazgatási szervek alkalmazottjai által elkövetett szabálytalanságokra, a rendeletek figyelmen kívül hagyására, az ügyek bürokratikus intézésére vonatkoztak, — amelyek visszaélésre adtak lehetőséget. s így több esetben a dolgozók, esetenként pedig a közigazgatási szervek megkárosítására vezettek. A NEB ülése leszögezte, hogv a vizsgálatok során megállapított hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket, javaslatokat megtették, az illetékes szervek a hiányosságokat kijavították, és a szükséges felelős- ségrevonást, kártérítést megkövetelték a hibát elkövetőktől. A NEB ülés a jelentést elfogadta és célul tűzte ki a második félévre, hoev felülvizsgálják a termelékenység emelését gátló körülményeket és akadályokat, valamint a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését, és tovább javítják az ilyenirányú tevékenységet. A gyönyörű fekvésű, erdőölelte lnászón már napok óta, hetek óta izgatottan készülődtek az emberek meghatottsággal és szeretettel a nagy találkozóra, Inászó szülötteinek baráti összejövetelére. Mindezt pedig a nógrádi bányászkodás századik évfordulóját ünneplő jubileum nyitányaként rendezték meg. A csupazöld erdőben nagy átalakításokat végeztek a kiszesek. Szép táncteret egyengettek, vörös salakkal díszítették, asztalokat, padokat raktak körbe-körbe, sajnos azonban hosszantartó esőszerenáddal csúfolta meg őket az idő. A meghívók szerte mentek az országban, jöttek Inászó szülöttei Budapestről, Tatáról, Salgótarjánból, Pálfalváról és János- aknáról és ki tudná sorolni még honnét. Dacolva a háborgó idővel, esernyővel és köpenyekkel felfegyverkezve két döcögő villamost töltöttek meg nagy lelkesedéssel. A terep sokat változott azóta, hogy elmentek innét szerte az országba, a most már meglett korú vendégek. Megfogyatkoztak a házak és gyarapodtak is eggyel-más- sal, bolttal, iskolával, kul- túrházzal. Itt, a félig kész kultúrházban rögtönözték a kedves összejövetelt. Fala még festetten, ablaka puco- latlan. de a kedves találkozó minden résztvevője úgy érezte magát, mintha gyönyörűen berendezve várta volna őket. A tágas, nagy teremben Ősz hajú fiatalok találkozója lnászón csupa őszhajú „fiatalokból” verbuválódott zenekar húzta a hangulat-csinálót. Megkérdeztem már csak kíváncsiságból is és elhűlve hallottam: 54 éves a legfiatalabb zenész ember. És ők fiatalos ügyességgel összeszokott harmóniával játszottak, szinte szünet nélkül, dúdolva és énekelve az örökszép magyarnótákat és incselkedve a mai kor friss ütemű táncdalaival. Az asztaloknál zsongott, zsibongott a beszélgetés. Négy nemzedék ült itt egymással szemben, apák és fiúk, nagyapák és unokák, vendéggé változott hjajdani inászóiak és a vendéglátó melegszívű telepiek. Az emlékezés időt megszüntető légkörében gyermekké váltak újra az őszhajú bányász nyugdíjasok, tanítók, mérnökök, technikusok és e- gyütt szedték gondolatban a kis madarakat meleg fészkükből, együtt rúgták a rongyfocit a pályán és közben unokáik színes játszótereire gondoltak: a meseszép babákra, villamosra, bőrlabdára, a megváltozott mai gyermekkor ezernyi csodálatos játékára. Megható pillanat, amikor két kiszes gyöngéden bevezeti a mai Inászó legöregebb emberét, az ünneplőbe öltözött 83 éves Jeszenszki Lajos bácsit. A kis öreg botjára támaszkodva elérzékenyülve köszönti az ünneplőket. A visszaemlékezés ujjongó szavai hangzanak fel újra és újra, az emberek a robotos hétköznapok, a kegyetlen hajcsárok sosem felejthető emlékképeire gondolnak, az asszonyok az élelmezés, a háztartás nehéz napjait elevenítik fel. Amikor annyi fizetést sem hozott haza a családfő, amelyből az egész havi legszükségesebbre, lisztre, zsírra, szalonnára futotta volna, nem is beszélve a tengernyi hitelről. Rácz István, a hajdani művezető, élénk fantáziával rajzolja vissza a régmúltat, a bányát, az irodát, házakat és az úri lakások helyét. Szemüvege homályossá válik, magas homlokán szinte simulnak a ráncok. A jó- kedélyű Csetneki János nyugdíjas vasesztergályos most is megnevetteti az egész társaságot, harsogó bemondásaival. Szabó István mozdonyvezető, a kis gőzös hajdani irányítója, magába mé- lyedve ül az asztalnál. A 61 éves Veszelka István, a telep nyugdíjas mindenese varábzsujjaival síró melódiákat, kacagó dalamokat szólaltat meg öreg, hűséges bajtársán, a cimbalmon. Idős Turiczki János, a pirosarcú, mosolygós szemű 71 éves vöröskatona, a nagy forradalom harcaira emlékezik vissza. A fiatalok, kiszesek és úttörők, csendes áhítattal figyelik beszédét. Közben kézröl-kézre jár két nagy képeslap, az egyik Esztergomba megy a megvakult tanítónak, aki nem tudott eljönni, de emlékezésül egy lapot kért a jelenlévők aláírásával. A másik lap is az egyik távollevő számára örökíti meg a találkozót. A zenekar húzza a frisset, és hallgatót,egyre nő a táncoló párok száma. Ropják a csárdást az öreg házaspárok, közéjük vegyülnek az öreg nénikkel táncoló legények, a nyugdíjas bácsikat megforgató fiatal lányok és asszonyok. Csodával határos a 68 éves Pécskői Mihály frissesége, aki fáradhatatlanul bokázott, pol- kázott, keringőzött. A négy nemzedék megkapóan szép találkozóján késő estig hallatszott a vigasság és az emlékezés. Tóth Zoli bácsi, a találkozó egyik lelkes szervezője, örömkönnyel a szemében intett búcsút az er- d őölelte házaknak. Jó hangulatban ünnepelt az inászói születésüekkel a két éve idekerült pedagógus és Barta főmérnök is, a tröszt képviselője, aki inkognitóban maradt az egybegyűltek előtt és édes öcsémnek szólítva koccintotta össze poharát a nyugdíjas bányászokkal, vájárokkal, tanítókkal, özvegyekkel, a nagy találkozó számos résztvevőjével. ÚJLAKI MÁRIA
