Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-29 / 60. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. július 29. A társadalmi tulajdon védelme a kereskedelemben Kereskedelünkben egyre erősödik a társadalmi tulaj­don védelme. Mind több és több olyan boltvezető, ke­reskedelmi dolgozó van, aki szívügyének tekinti ezt a munkát, lelkiismeretesen bá­nik az áruval és pontosan számontart minden forintnyi értéket, hiszen önmagának, mindannyiunknak ‘ teszi. Ezért fontos kereskedelmi dolgozóink jó szakmai és politikai felkészítése, mert csak alapos ismeretek birto­kában felelnek meg fejlődő kereskedelmünkben. A fennálló leltárhiányok alakulása a kereskedelem­ben mintegy fokmérője a jó ellenőrző, elszámoltató, vagy rossz irányító munká­nak. A leltárhiányok évente je­lentős összegeket tesznek ki, s ez a népgazdaság számára kárt jelent, köz­vetve minden állampolgár megkárosítását. A megye kereskedelmi háló­zatában (állami, szövetkezeti) többezer dolgozó kezel pénzt, és árut. A dolgozóknak nagy része a munkáját becsüle­tesen végzi el, de akad kö­zöttük olyan is, akit a sa­ját körülményei, a könnyű pénzszerzési alkalom, a laza fegyelem, az előforduló el­lenőrzési hiányosságok rossz útra csábítanak és egyszer — vagy többször, esetenként vagy folyamatosan a társa­dalmi tulajdon megkárosí­tóivá válnak. Az államhatalmi és állam- igazgatási szervek intézkedé­seikben igyekeznek megszi­lárdítani a társadalmi tulaj­don védelmét, de az intéz­kedések és végrehajtási esz­közök egymagukban nem elegendők a tömegek tuda­tának átalakításához. Éppen ideje annak, hogy a kereskedelmi szervek a politikai nevelő és felvi­lágosító munkát a válla­lati életben gyakorlati valósággá tegyék és olyan egészséges közszel­lemet kell teremteni a dolgozók között, amely nem lesz elnéző, megértő, hallga­tólagos támogatója semmi­féle olyan magatartásnak, amely sérti vagy veszélyez­teti a társadalmi tulajdont. Milyen okokra vezethetők vissza a leltárhiányok a ke­reskedelemben? A kereskedelmi szervek­nél nincsenek kellően vég­rehajtva egyes olyan meg­előzési intézkedések, mint a munkaviszony létesítése előtti erkölcsi és működési bizo­nyítvány beszerzése, vala­mint az összeférhetetlen munkaviszonyok megszünte­téséről szóló rendelkezések. Egyes kereskedelmi szervek hiányosan állítják ki a háló­zatukból kilépő (fegyelmi, vagy egyéb okok miatt) dol­gozók működési bizonyítvá­nyát. A hiányoknak szinte ki­vétel nélkül egyik fő oka az irányító és ellenőrző munka alacsony színvo­nala és gyengesége, holott az el­lenőrzés legfontosabb esz­köze a szakszerű áruforgalmi munkának és a társadalmi tulajdon védelmének. Leg­több helyen, ahol nagyobb hiányok keletkeztek, ott az ellenőrző személyek elvtelen kapcsolatot tartottak a bolt­vezetőkkel, tiltott hitelezést, vagy térítés nélkül árut vet­tek el a boltból, esetenként a boltvezetővel italoztak. Az ilyen embereknek nincs er­kölcsi alapjuk és az ellen­őrzés tekintélyét is lejárat­ják. Egyes kereskedelmi szervek nem támasztanak az ellenőrökkel szemben olyan követelményt, hogy azok po­litikailag megbízhatók, er­kölcsileg töretlen és magas szakmai képzettséggel ren­delkező munkaerők legyenek Az ellenőrzéssel kapcsolat­ban egy másik észrevételezést is keli tenni, mégpedig azt, hogy egyes helyeken az el lenőrzés igyekszik felvetni a hiányosságokat, de azok megszüntetésére intézkedés a vezetők részéről nem tör­ténik. Azoknál a kereskedelmi egységeknél, ahol gyakoriak a leltárhiányok, ott nincs betartva a szigorú bizony­lati rend és okmányfegye­lem. Több szövetkezetnél a leltári elszámolásokat, a nyilvántartásokat a felelős személyek szándékosan meg­hamisították. összejátszottak az anyagilag felelős szemé­lyekkel s mindez csak azért következett be. mert gyenge volt az ellenőrzés és rossz volt a számvitel naprakész­sége, ami szinte melegágya volt a visszaéléseknek. (Alsó- petény és vidéke földműves­szövetkezet, valamint Luc­iáivá földművesszövetkezet). Előfordul még ma is. hogy az áruforgalmi szak­emberek közömbösek az ügyviteli rendelkezésekkel szemben, azt csak valami szükséges rossznak tekintik. Sok helyen ezek a dolgozók nincsenek tisztában a bolti adminiszt­rációval sem, márpedig az áruforgalmi munkához nem elegendő az anyag- és áru­ismeret csupán. A helytelen árurendelések is már magukban rejtik a leltárhiányok keletkezésének lehetőségeit. Kereskedelmi há­lózatukban fel kell számolni azt a káros nézetet is, amely a tiltott fogyasztásban nem lát megvetendő magatartást és azt az élelmiszerszakma velejárójának tekinti. Nyil­vánvaló, hogy a tiltott fo­gyasztás sem jellegében, sem eredményében nem minősül­het mádnak, mint a társa­dalmi tulajdon elleni bűn- cselekménynek. Erre mutat például a felsőpetényi bolt­vezetőnek az esete is. aki hosszabb időn keresztül fo­gyasztotta el a napi ciga­retta- és pálinkaadagját té­rítés nélkül és ez hozzájárult mintegy 30—35 ezer forint­tal a 132 ezer forintos hiá­nyához. Számos boltegység­ben a tiltott fogyasztást a vevők kárára követik el, azt úgy igyekeznek behozni, hogy árdrágítást és súlycsonkítást követnek el. Ez ellen a gyakorlat el­len szívós felvilágosító munkával és a vásárlók segítségével érhetünk el eredményt. Ezenkívül számos hiányos­ságot derítettek fel a vizs­gálatok a kereskedelem terü­letén, amelyeknek megszün­tetése nem tűr halasztást. A legrövidebb időn belül fel kell számolni a kereskedelem területén előforduló lazaságo­kat, mert ezt a szocialista tulajdon védelme, mint a gazdasági rendünk alapja, megkívánja. Lajgut Jenő Folyamatosan fizetik a viharkárokat EDDIG 80 KÁROSULTAT FIZETTEK KI fj Az Állami Biztosító Nógrádi megyei Igazgatóságához a ^ megyéből eddig mintegy 200^ biztosítással rendelkező vi- ^ harkárosult jelentette be kár-^ igényét. Eddig az Állami Biz-^ tosító kárszakértői mintegy ^ 80 károsult viharkárait be- csülték meg, és ezzel egyidő-^ ben a kárfizetések is meg-í történtek. A hátralévő, még ^ rendezetlen károk felmérése ^ és kifizetése szintén folyama-^ tosan történik 2 ■ ö I KÍSÉRLET BÜZÄBÖL \ ? A Növény Fajminősítő In- ^ tézetnek fajta összehasonlító'/ kísérletet végzett búzából a Szügyi Tangazdaság. Az öt /! búzafajta összehasonlítása ki- ^ válóan sikerült, s bebizonyo- ^ sodott, hogy melyiket érdé- £ mes termeszteni hazánkban, £ az éghajlati és tálajviszo- £ nyoknak megfelelően. A holdankénti átlagtermés \ a következő: Szkoroszpjelka J 28 mázsa 6 kg, fertődi 27 q £ 3 kg, Brezosztája 26 q 9 kg, í kompolti 22 q és bánkúti í 20 q. $ A két intenzív (szovjet) ^ fajta és a fertődi szalma-j szilárdsága is kitűnő, alkal-! mas a gépi aratásra. j A FÉLÉVES STATISZTIKA TANULSÁGAI Ä fegyelmezettebb közlekedéssel csökkentsük a balesetek számát A közlekedésrendészet megyei szervei összeállították a közúti balesetek alakulásának első fél­évi mérlegét. Ebből kitűnik, hogy a közúti balesetek száma az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva — a korábbi évektől el­térően — már nem emelkedett, sőt a közúti forgalom és a gép­járművek számának növekedésé­hez képest egyes gépjárműkate­góriákon belül a balesetek száma csökken. Ugyanakkor azonban egyes jár­műcsoportok esetében növekedés következett be. így például a kis­motorkerékpárosok által előidé­zett balesetek száma közel 30 szá­zalékkal volt magasabb,, mint a múlt év második felében. A von­«81. Vasárnapi leitörP^­Vízszintes: 13. Névelővel: dél- beli. 10. Félig biztos! 11. Vissza- amerikai állat. 14. Arra a hely- ró! 16. Repül. 19. A mezőség. 20/a. re jegyez. 15. Kerti munkát vé- Gondoz. 23. A maró folyadék. 25. géz. 17. Állóvizek sekélyebb, vé- Kanapé része! 27. ÓLA. 38 ............. de tt része. 18. Szív — németül..............Arábia. 39. Ázsiai folyó. 40. 19 . Arra fele! 20. összevissza ráz! Rontás fele! 42. IIR. 43. Hely — 21. Vonatkozó névmás. 22. Tónus németül. 44. Arra a helyre jut. közepe. 23. Menyasszony. 24. Ten- 49. Melyik irányba? 50. Magasra geri emlős. 27. Lopakodik. 28. emelő. 53. Férfinév. 54. Női bece­Női név. 29. Nem késik (folyt. név. 55. Kérdőszó. 56. Parancs - függ. 26.). 30. Mondat része. 31. közismert id. szóval. 59. Egy - N-nel az elején: semmi. 34. Név- németül. 61. Menyasszony. 63. élővel: tejtermék. 35. Árut állít Kicsinyítő képző. 65. ÓD. elő (folyt függ. 32.). 36. Férfi- Az <,<5. illetve az öő betűk kö­név (folyt. függ. 33.). 37. Német zgtt nem teszünk különbséget, folyó. 42. Ceruza. 45. Jól kispor- Mal rejtvényünk négy hosszú tolt. 46. Heves megyei város sorában egy-egy Petőfi-vers címét (folyt. függ. 41.). 47. Készültség, rejtettük el. Ez küldendő be, va- 48. Színdarab címe. 51. Saru - lamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ keverve. 52. Juris része! 53. EEK. szeivény. Beküldési határidő: 55. Állathang. 57. Szorgalmas ál- augusztus 2. lat. 58. Juttat. 59. T-vel az ele- Múltheti fejtörőnk helyes meg jén: klasszikus föld. 60. Füzet. fejtése. Moszkva. 62. Fedd. 63. Megsemmisít. 64. Névelővel: szélesre nyitó. Függőleges: 2. Fordított névelő. 3. Étel-fajta. 4. Dunántúli folyó. 5. Női név. 6. Fiú becenév. 7. Hirtelen. 8. Paradicsomi. 9. Láb­Könyvjutalmat nyertek: Kom- lósi Józsefné Salgótarjáni, Bakos Lászlóné Dorogháza, Kukely Mi­hály Sámsonháza. A könyveket postán küldjük el Október 4-én kezdődik a BÁV művészeti aukciója A Bizományi Áruház Vállalat a felszabadulás óta im­már negyedszer rendez az idén teljes terjedelmű művészeti aukciót. Az eddigi aukciók mindegyike igényesebb és szín­vonalasabb volt az előzőnél. Ez nyomja rá a bélyegét a mostanira is. Különös gonddal válogatják ki az aukcióra kerülő tárgyakat, a mércét nagyon magasra állították. De erre szükség is van a növekvő igények, a növekvő hazai és külföldi érdeklődés miatt. Kizárólag kivételes művészi értékű darabok kerülhetnek tehát az aukcióra. Festmények közül csak neves mesterek legjobb alkotásait veszik be, s hasonló a helyzet a szobrokkal is. Szőnye­gek közül csak különleges ritkaságok, ezüsttárgyak kö­zül csak antik művészi munkák, porcelánok közül csak régiségek, s legkiválóbb márkájú darabok, a kézimunkák közül csak kivételes szépségű csipkék kerülhetnek ár­verésre. Ugyanilyen elvek szerint válogatják a bútorokat is, de ezekből — amennyiben kiemelkedően szép munká­ról van szó — nemcsak garnitúrákat, hanem egyes dara­bokat is bevesznek. Nincs lehetőség arra, hogy valamennyi művészi tárgy­ról említést tegyünk itt, de a felvételeknél általában a fenti elvek érvényesülnek, hiszen a‘ gondos válogatás a feltétele annak;, hogy az aukció valóban színvonalas le­gyen, minden igényt kielégítsen. A tárgyak felvétele július 31-én kezdődik a Bizományi Áruház Vállalat Kinizsi utca 12. szám alatti helyiségében. A kiállítást a Szépművészeti Múzeum kupolacsarnokában szeptember 23-án nyitják és október 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az aukcióra katalógus készül, amennyiben valamennyi árverésre kerülő tárgy megtalálható lesz. Az árverés október 4-én kezdődik, és bizonyosan nagy sikerrel fog lezajlani. VIZSGÁZOTT KAZÁNFŰTŐT azonnali belépésre FELVESZ a Salgótarjáni Patyo­lat Vállalat Salgótar­ján, Rákóczi-u 227. Telefon: 11—76. 361 Értesítjük az utazó- közönséget, hogy Szécsényben levő taxigépkocsira vonatkozó igényüket munkanapo­kon 5,30—18.30 óráig bejelenthetik Szécsény 106 telefonon. (365) Emberi méltóságában van megsértve Nagy Lajos, egyik bányaüzemünk dolgozója, mert alacsonyabb munkakörbe helyezték és itt havonia 80—100 forinttal csökken a kere sete is. Úgy mondja, nogy „emberi méltóságában”. Nagyor kért, hogy vizsgáljam meg a panaszát és tegyek valamil sérelmének korrigálására. „Mert r.em azért küzdöttünk ezért a rendszerért, hogy egyes urak kényük szerint bán­hassanak a csóróval” — teszi még hozzá. Hát az utánajárás azt igazolta, hogy Nagy Lajos £ recski ércbányától a kazincbarcikai és földalatti vasút épít­kezésig, a megyében a Tűzhelygyártól a különböző bánya üzemekig már vagy húsz munkahelyet végigjárt. Sehol nerr dolgozott 8 hónapnál hosszabb ideig, de volt rá eset, hog) csupán 5 napig „küzdött a rendszerért” egy helyen. Leg­többször önkényesen és fegyelmi elbocsátás útján változ­tatott környezetet, összeférhetetlen, intrikus, demagóg é: szívesebben ásná meg a munka sírját, mint hogy csilié toljon. Kézhez vett fizetését pár nap alatt eldorbézoljí és ezalatt siktába sem jár. Nos, a jelen esetben mégis a fellépése, vélt vagy ha zudott igaza melletti érvelése felett kell pálcát törni. Mer ilyen tálalásban nyilván nemcsak előttem sorolta el j panaszát, nemcsak engem akart megtéveszteni jogosan é igazságosan intézkedő vezetőinek rágalmazásával. És h. nincs mindenkinek ideje hozzá, vagy nem függ össze i hivatásával, hogy Nagy Lajos beszámolóját türelmesen vé gig ellenőrizze, akkor még sajnálatot, együttérzést is kelt hét azokban, akikkel beszél. v Az emberi méltóságot, a szocialista társadalmi rendér küzdött és dolgozó volt „csórók” becsületét, tisztességét é jogait, jólétük emelkedésének törvényszerűségét soha sem milyen uralmon voit osztály nem tekintette annyira széni nek és sérthetetlennek, mint a hatalmat kivívott prole tariatus. Kell-e ehhez a megállapításhoz példákat felső rolni akkor, amikor az élet minden megnyilvánulása na; mint nap ontja a bizonyítékok tömegét. Annál inkább idézhetünk a múltból az elnyomók in tézkedéseiből, felfogásából, amikor lábbal tiportak mindé: emberi méltóságot és az alázatosságra, a hajbókolásra val neveléssel még emberi mivoltában is kétségessé tették se ját maga előtt is az embert. Hadd idézzek ehhez egy mostanában hozzám jutté tott múlt századbeli kérelmet. Olvassa el Nagy Lajos é gondolkozzék az emberi méltóság fogalmán. „Méltóságos Báró, Isten Után Nekem Ketyes Atyám t Patrónus Uram! Térgy Fő Hajtó alázatossággal leborulva esedezem Mé tóságának kegyes Atyai színe előtt. Hogyha Méltóztatr ezen panaszaimat meghallgatni, mely eképpen következi Hogy azon Földet, amelyet a Csobánberki Pataknál Szí mélyesen Méltósága Méltóztatott az Táblábul ki szaka; tatni nékem, mint Báli Györgynek azon kertemé, mely Méltósága Kertje mellett volt. Én szívesen által adtai azon Kertemet, mivel Méltóságának nem akartam Kedvi szegni. Úgy szinte Méltósága is tapasztalása szerint mii jobbágyának szívesen által adta azon fenti Patak melle levő Földet, amelyet mind ekoráig használtam és Dézsm; belüle betsületesen kiattam. íme most már az harmad) nyomásra is el kezdette az Tekintetes Fiskális Ur í Földet méretni és azt is el akarja venni, nem tudói Méltóságának tudva van e, vagy sem vagyis akaratty: vagy sem, melyre való nézve ismét leborulva esedezem < Kezeit Lábait Csókolva Kérem Méltóságát mint Isten Utó Kegyes Atyámat, hogy mint szegény Térgy Fő Hajtó jól bágyának, amint Méltóztatott az kertért ami Úgy Maradi vagyis Meghagyná nekem az Földet, amelyről midőn K gyes Kezolucióját elvárván minden jóknak Kívánása Ut; Maradt Zagyván Mindszent havának 29-ik Napján 181 Esztendő. holtig alázatos szegény Térgy Fő Haj Fia és Jobbágya Báli György Zagyv Lakos. Cím: Méltóságos Báró Prónai Lajos Úrhoz mint Iste Után Kegyes Atyámhoz Nyújtandó alázatos, esendő In tantiája.” """ Í\.. ta tóvezetők pedig 1961. első felé- j ben annyi balesetet okoztak, mint; az egész elmúlt esztendőben. A i gyalogosok - és elsősorban a ; gyermekek — hibájából bekövet- j kezett balesetek száma pedig már I az eltelt fél évben meghaladta I a múlt évben bekövetkezett bal-: esetek számát. A balesetek számának növeke­dése elsősorban a közlekedésben tanúsított nem megfelelő maga­tartásból adódik. Ezt bizonyítja, hogy az összes balesetek több mint 27 százaléka ittasságból, 13,4 százaléka gyorshajtásból, 18—18 százaléka pedig figyelmetlen ve­zetésből, a gyalogosok, a gyerme­kek szabálytalan közlekedéséből adódik. Különösen szólni kell a szülők felelősségéről, hogy meg­felelő felügyelet nélkül ne enged­jék gyermekeiket az utcára. En­nek hiánya okozta azt, hogy az elmúlt félévben 5 súlyos kime­netelű gyermekbaleset történt. Az összes baleseteknek pedig több mint a fele súlyos kimenetelű volt. A megnövekedett közúti forga­lom mindenkitől megköveteli, hogy fegyelmezett, körültekintő magatartást tanúsítson, és gép- járművezetők és gyalogosok köl- csönössen vigyázzanak egymás testi épségére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom