Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-29 / 60. szám

1961. július 29. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Közel százmillió forint megyénkben a takarékbetét-állomány Nógrád megyében egyre emelkedik azoknak a száma, akik felismerik a takarék­könyvben való takarékosko­dás sokoldalú előnyeit. A múlt évekhez hasonlóan mind többen győződnek meg a rendszeres takarékoskodás előnyeiről, amelyek azt eredményezték, hogy ebben az évben eddig több mint há­rom ezren váltottak takarék- betétkönyvet, a lakosság be­tétállománya ugyanakkor kö­zel 19 millió forinttal növe­kedett. 1957-ben a rendszere­sen takarékoskodók száma 19 ezer alatt volt még az ösz- Szes betétállomány alig 13 millió forintot tett ki. Nap­jainkig ez a szám jelentős mértékben megnövekedett, ma több mint 34 ezer ember rendelkezik betét­könyvvel, a megye taka- rókbetétállománya pedig erősen közeledik a 100 millió forint felé. A népszerű nyereménybe- tétek iránt az érdeklődés je­lentős mértékben fokozódott. A megváltozott sorsolási fel­tételek szerint ugyanis min­den egyezer nyereménybetét­könyv után — a korábbi 14 helyett — 25 darab nyere­mény kerül kisorsolásra. Ugyancsak nagy érdeklődés . nyilvánul meg az új betét­fajta, a gépkocsi nyeremény betétkönyvek iránt is. Ugyan­is ismeretes, hogy az Orszá­gos Takarékpénztár az ér­vényben lévő betétfajtákon kívül, új nyeremény-betétfor- mát vezetett be: a gépkocsi nyeremény-takarékbe tét­könyvet. Gépkocsi nyere­mény-takarékbetétet 10 ezer forintos és 5 ezer forintos előnyomott takarékbetét­könyvben lehet elhelyezni. Az ilyen betétkönyben to­vábbi összeget elhelyezni. Vagy részkivételt eszközölni nem lehet, de a betétes kí­vánságára a teljes összeget a takarékpénztári fiókok és postahivatalok — a többi betétekhez hasonlóan — minden korlátozás nélkül, bármikor nyomban kifizetik. Az autó nyeremény-betét­könyvek nem kamatoznak, hanem a kamatnak megfelelő összeg autónyereményként kerül kisorsolásra. A sorsolá­sokat negyedévenként, illetve félévenként rendezik. Megyénkben a lakosság be­tétállományának és ezzel egyre kedvezőbbnek mondha­tó párhuzamosan a betétesek számának alakulása — az összes betétfajta figyelembe vételével, — mivel a betétképződés és a be­tétesek száma állandóan emelkedő tendenciát mu­tat. Az eredmények kedvező ala­kulása, illetve az a tény, hogy a betétkönyves takaré­koskodásba mind több em­ber kapcsolódik be — mert abban komoly célt és értel­met lát — azt eredményezte, hogy megyénkben sok község elérte a „takarékos község” szintet, ami azt jelenti: egy községre vonatkoztatva a la­kosság legalább 80 százaléka betétkönyvvel rendelkezik és az egy betétkönyvre eső forint összeg átlaga eléri, il­letve meghaladja az ezer fo­rintot. Ilyen községek: Ér- sekvadkert, Rétság, Romhány, Felsőpetény, Nőtincs, Kazár, Szécsény községek és Balas­sagyarmat város. Ezeken túlmenően Salgó­tarján város, továbbá Sós- hartyán és Felsőtold közsé­gekkel kapcsolatban még jobb eredményekről számol­hatunk be: megvalósult az „ahány ház, annyi betétkönyv” célkitűzés, ami azt jelenti, hogy minden családban, illetve .minden házban rendelkeznek taka­rékbetétkönyvvel. Ugyanak­kor számos olyan község van megyénkben, amelyek e cél­kitűzéseket magukévá tették és viszonylag rövid időn be­lül meg is fogják valósítani. Fidel Castro a havannai tömeggyülésen beszédet mondott FELMENTŐ ÍTÉLET A „BERDICSEVI HÓHÉR” ÜGYÉBEN Mélységes megdöbbenést és felháborodást váltott ki a de­mokratikus osztrák közvéle­ményben az osztrák rendőr­kapitányi állásból egy évvel ezelőtt leváltott Razesberger volt berdicsevi SS-hóhér há­borús bűnügyében kimondott felmentő ítélet. Beszédében bejelentette, hogy a kubai forradalmi szer­vezetek tömörülése a „Kubai Egységes Szocialista Forra­dalmi Párt” megalakulása felé fejlődik. A forradalmi erők egyesülése olyan folya­mat, amely spontán indult ki nemrégiben a forradalmi szer­vezetekből és ez a folyamat végül e forradalmi erők egy­séges pártjának megteremté­séhez fog vezetni. Castro ja­vasolta, hogy a gyűlés részt­vevői kézfelemeléssel adják tudtul, ha helyeslik a for­radalmi erők egységes párt­jának megalakítását. A jelen­levők egyhangúlag helyeslé­süknek adtak kifejezést. A kubai miniszterelnök a MEGKEZDŐDTEK A SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉKOK Scharf osztrák köztársasági elnök, Gorbach kancellár és az osztrák kormány, valamint Salzburg tartományi kormány több tagja jelenlétében meg­nyitotta az idei salzburgi ün­nepi játékokat. továbbiakban kifejtette, hogy I mert a nép nem lehet szer- a forradalom megszervezte vezetlen az imperializmussal erőit és erre szükség volt, | és a reakcióval szemben. Szovjet segítség az afrikai országoknak Jó az öreg a háznál Borsai Rezső tavaly még a Szügyi Tangazdaság főag- ronómusa volt. Szakértelmé­vel. pontosságával, s nem utolsósorban az emberek iránt tanúsított egyenes, még­is közvetlen magatartásával nagy tekintélynek örvendett az egész környéken. Beosz­tottjaival szigorúan bánt, nem tűrte a lazaságot, mert jó szakembert akart belőlük nevelni. A fiatal agronómu- sc-knak sokszor kellemetlen volt a koránkelés — mert megkövetelte, hogy még a kinti munkák megkezdése előtt ellenőrizzék le az is­tállókat, — de tiszteletet éreztek iránta, mert tudták, hogy Rezső bácsinak mindig a gazdaság érdekei az el­sők. A fáradságot soha életében nem ismerte, s most, nyug­díjazása után sem vonult vissza, élvezni a gondtalan, nyugodt öregséget, hanem munkát vállalt a helyi ter­melőszövetkezetben. Szeret­tem volna elbeszélgetni vele életéről, munkamódszeréről, de annyira szűkszavú em­ber, hogy tőle ugyan nem sokat tudtam meg. Mások mondták el, hogy termelő- szövetkezetükben — bár a fiatal gazdaságok közé tar­tozik — jól megy a munka, időre végeztek az aratással, lassan a cséplést is befeje­zik, s ez nagyrészt a fő- agronómusnak, Borsai Re­zsőnek is köszönhető, aki mindenütt ott van, az em­berek már megszokták, hogy amit mond, azt úgy kell csi­nálni, mert nála a tévedés úgyszólván ismeretlen foga­lom. Nagyon sokat tett a mun­kafegyelem megszilárdítása terén is. Kezdetben gyakran előfordult, hogy az embe­rek késve mentek dolgozni, a lazaság, pontatlan munka­idő pedig csak hátráltatja a közösség előrehaladását. A kapálások idején egy fiatal- asszony kilenc órakor ment hozzá munkát kérni. — Hol volt eddig? — kérdezte. — Otthon. — No, akkor menjen csaK most is haza, nálunk ilyen­kor nem lehet munkába állni. Első hallásra talán önké­nyeskedésnek tűnik az ilyen cselekedet, ha ellenben jól meggondoljuk, hogy szüksé­ges-e, feltétlenül igennel kell válaszolnunk. Egyrészt az a fiatalasszony máskor bizo­nyára úgy intézi dolgát, hogy időre ott lehessen, másrészt a hír szájról-szájra terjed, s növeli az emberek öntuda­tát. Borsai Rezsőnek orról az a véleménye: „Jól dolgozni csak fegyelmezetten lehet, a fegyelmet pedig csak kö­vetkezetesen végrehajtott erélyes tettekkel tudjuk el­érni”. A magunk részéről ehhez még csak annyit tennénk hozzá, hogy fegyelmezett, eredményes munka nem kép­zelhető el olyan vezetők nél­kül, mint Borsai Rezső, akik munkájukat szívvel-lélekkel végzik, s szaktudásuk em­berséggel párosul. Tóth Dénes Szabadtéri játékok, 1961. S zeged ezekben a na­pokban a zenei és művészeti világ köz­pontja. És ez nem túlzás! Az ünnepi szabadtéri játékok ide­jén a jóízű, öbetűs szögedi kiejtés mellett legtöbbet ide­gen ajkú beszédet hallani a kavargó utcán. A szegedi sza­badtéri játékok a nemzetközi művészeti világban igen elő­kelő helyre emelkedett. Ez évben a játékok idejére mint­egy négyezer külföldi: fran­ciák, németek, angolok, ka­nadaiak jelentették be rész­vételüket. A hét közepén vol­tunk Gács Györgynél az Ide­genforgalmi Hivatal vezető­jénél, aki akkor is francia vendégeket fogadott. A szegediek egyébként na­gyon büszkék arra, hogy vá­rosuk ilyen fontos szerepet tölt. be. Mert ők nem csu­pán magas művészi megmoz­dulásnak tekintik a játéko­kat, hanem a Kelet és Nyu­gat művészeti találkozási köz­pontjának, ahol a művészet erősíti a béke ügyét, mint az emberiség nagy-nagy fegy­verét. Büszkeségük éppen ezért jogos is. Mindezek mel­lett azért az tölti el őket rendkívül jóleső érzéssel, hogy vendégül láthatják a külföl­diek mellett az ország dol­gozó népét. Az utcán össze­sodródtunk Galadi István építőipari munkással. Már nem fiatal ember, de olyan büszkeséggel mint ő kevesen tudnák mutogatni városuk nevezetességét. Nagy előzé­kenységgel hívta fel a fi­gyelmet még arra a sok min­E! den másra, amelyet nem tu­dott megmutatni', elfoglalt­ságára való tekintettel. így mutatni városát csak az az ember tudja, aki mélyen át- érzi, hogy mindaz, amit tesz­nek az emberiség egyetemes kultúrájának szolgálatában te­szik. izekben a napokban igen nagyszámú bel­földi vendégsereg fordul meg Szegeden. Büsz­kén mutatják az ezzel kap­csolatos statisztikájukat. Diósgyőr külön autóbuszok­kal 400 látogató. Veszprém 200, Hatvan 120, karcagi tsz 50 fő, és így tovább. Az em­bernek egy nagy hiányérzete és egy kis szégyenérzete is tamad, amikor a statisztiká­ban nem talál nógrádiakat. Reméljük még lesznek, hi­szen olyan kedves meglepe­tést szépet és jót, amit ma nyújt Szeged városa, aligha kap másutt. A szegediek nagy hozzáértéssel és körültekin­téssel a szépség, tisztaság, udvariasság városává tették Szegedet. Hatezer ház előtt három kilométeren parkosí­tottak és ezt társadalmi mun­kával. A diákok olyanná tet­ték az amúgy is szép Tisza- partot, hogy szinte vonzza oda az embereket. Végig, amerre elhalad a lusta Tisza, ezerszínben pompázó virágok díszítik a sétányt. Az egyik francia túrista a maga szé­les gesztusával széttárva kar­jait kiáltott fel: „Itt az üz­letben árusított őszibaracktól kezdve az utcákig mindent mosnak”. Említésre méltó, hogy a szabadtéri játékok mellett a nagyszámú vendég­sereg kielégítésére számtalan más kiegészítő műsorokat rendeznek. Ezek között sport­játékok, kiállítások és hason­lók szerepelnek. Mindezek méltó keretét ad­ják a híres dómtéri szabad­téri játékoknak. Mert azért bármilyen szép és jó is min­den, ez áll az érdeklődés középpontjában. A játékokat 1959-ben újították fel. A mű­sor összeállításánál legfőbb elvként elfogadták, hogy a színpadirodalmunk nagy nemzeti értékei kerüljenek a dolgozókból tevődő közönsé­gek elé. És ezzel a szegediek máris túllépték azt a ha­tárt, amely csupán szegedivé tette volna a szabadtéri já­tékokat. V alóban nagy nemzeti büszkeségeink eleve-* nednek a szabadtéri színpadon. A Hunyadi szegedi bemutatója új korszakot je­lent száz év után a mű szín­padra vitelében. Egyébként a Bánk bánt most játszák elő­ször szabadtéren. Ezzel kap­csolatos véleményalkotásra Miko Andrást az Állami Ope­raház Liszt-díjas rendezőjét, a szabadtéri játékok Bánk bánjának alkotóját kértük meg. — Úgy érzem — mondotta a művész ••—, hogy a sze­gedi szabadtéri játékok egy­re jobban kialakuló művészi arculatába szervesen beleillik Erkel nagy művének a Bánk bánnak a bemutatása is. A művet úgy igyekeztem szín­padra állítani, hogy hangsú­lyozza a rokonságát a Hu­nyadival, attól bizonyos te­kintetben eltérő és a szabad­tér lehetőségeit másképpen kiaknázó előadást láthassanak a nézők. A rendező messzeme­nően elérte amit akart. A hétszáz négyzetméter területen 200 négyzetmétert beépítettek. A Bánk bán hatalmas színpadi konstrukciójához 20 tonnányi vasanyagot használtak fel, valóságos várat emeltek a színpadon. Emeletnyi szintek­re osztották a színpadot, s filmszerűen peregtek a jele­netek. A közeli napokban a Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház balett együttese a Kővirágot mutatja be, majd sor kerül a János vitézre, majd az Ember tragédiájára. Mikor ezeket a sorokat ír­tuk Szegeden a nyári meleg váltotta fel az eddig bizony hűvös időt. Mintha csak az időjárás is megértené a já­tékok jelentőségét. Este meg­élénkül a város. Jól öltözött hazaiak, gyors nyelvjárású külföldiek áradata vándorol a Dóm tér felé. Valóságos bá­béi keveredik itt, amit csak fokoz a jegyszedők határozott fellépése és a büfések áru- kínálgatása. De ez csak ad­dig tart, amíg megszólalnak a harsonák és hírül adják, hogy kezdetét veszik a játékok. Akkor minden elcsendesedik, a fényszórók felszeletelik az est sötétjét, megszólal a ze­nekar és a művészet betölti a tér minden zugát, átmele­gíti az emberi szíveket, s mindenkit ráébreszt mily szép a békés élet. Bobál Gyula A Szovjetunió, Ukrajna és Bjelorusszia kormányai kije­lentették, hogy készek 200 000, 25 000, illetve 10 000 — össze­sen 235 000 — rubellel hozzá­járulni az afrikai országok­nak nyújtott nevelésügyi se­gély-programhoz. A szovjet, ukrán és bjelorusz unesco-bi­zottságok értesítették erről az Unesco főigazgatóját. A szovjet kormány elhatá­rozta, hogy ezenfelül az Unesco útján 1961-ben évente 25 hároméves ösztöndíjat biz­tosít az afrikai országoknak, hogy leendő tanáraik szovjet főiskolán nyerhessenek képe­sítést. B I Z E R T A Néhány nappal ezelőtt a Bizerta tuniszi város környékén fekvő francia támaszpontrendszer fel­számolásáért folytatott harc véres szakaszába lépett. A Tunézia függetlenségét és szuverénitását sértő francia katonai támaszpon­tot ugyanis 1961. július 18-20. kö­zött többezer tunéziai önkéntes, a tunéziai sorkatonasággal kar­öltve, harapófogó-szerű blokád alá vette. A francia kormány a tunéziai nép jogos követelésére erőszakkal válaszolt és katonai ^ámadást indított a támaszpont­rendszer bejáratát őrző és tuné­ziai kézben lévő Bizerta városa ellen. (Lá4cf melléktérkép, balra lent.) Az utóbbi évek folyamán Bizer­ta környékét Franciaország rend­kívül erős támaszponttá építette ki Karoubánál flottabázist, Sidi Ahmed-nél modem katonai re­pülőteret, Menzel Burgiba — a volt Ferryville — körzetében pe­dig óriási hadianyagraktárt ren­dezett be. A Földközi-tenger mindkét mdcíencéjét és a Gib­raltár—Szuezi hajóútvonalat ellen­őrző bizertai támaszpont straté­giai jelentősége a legfontosabb af­rikai francia flottabázis, a Mers el Kébir-i katonai támaszpont je­lentőségével vetekszik. A francia intervenciós csapatok — legutóbbi jelentések szerint — Bizertát elfoglalták. A francia légierő egységei tunéziai városo­kat bombáznak és heves harcok folynak francia csapatok és tu­néziai önkéntesek között Garet el Hamel térségében is. A Sza­harának ezen a szakaszán ugyan­is Bir-Romane és Fort Saint kö­zött nem állapították meg még a végleges határt és Tunézia ma­gának követeli térképünkön fe­ketével ábrázolt szaharai terü­letet. Termelőszövetkezeti tagok! Igen kedvező feltételek, és magas átvételi árak mellett köthető szerződés alacsony súlyban történő átadásra üszőre, bikára és tinóra. Az akcióban leköthető minden jó csontozató üsző, bika és tinóborjú. A lekötött üszők után egységesen 400.— Ft, bikák és tinók esetében pedig — 120.— kg-on aluli kötésnél 800.— Ft. 120 kg-on felüli súlyban történő kötésnél pedig 300.— Ft előleget folyósítunk. Az állat leadására legkorábban a szerződés meg­kötésétől számított két hónap múlva, legkésőbb pe­dig 16 hónap múlva kerülhet sor, azonban az állat leadásakor 16 hónaposnál korosabb, és 300 kg-nál súlyosabb nem lehet. Az üszöborjúkat selejtezni nem kell! IGEN MAGAS — 9.—, 17— Ft-os — ÁTVÉTELI ÁRAK! Átvételi árak és súlykategóriák az alábbiak! 111—160 kg 161—200 kg 201—250 kg 251—300 kg csony súlyban történő átadásra kötött szerződés! Részletes felvilágosítást felvásárlóink és járási ki- rendeltségeink adnak. PEST—NÖGRAD MEGYEI ALLATFORGALMI V. (359) bika tinó üsző bika tinó üsző I. 0. I. 0. I. 0. II. 0. II. 0. II. 0. 13.— 13 — 17.— 10.— 10 — 13.— 12.— 12.— iö­9.— 9.— 12.— 11.— 11.— is.— 9.— 9.— 10.— 10.50 10.50 12.— 9.— 9.— 9.— ! % en előnyös az ala-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom