Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-29 / 60. szám
t 1961. július 29. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG fl szállítás meggyorsításával, a helyes árukezeléssel tovább javul az áruellátás B‘ ►iztató tényként vesszük tudomásul, hogy a termelőszövetkezetek nagyarányú részvétele a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásban, a felvásárló szervek gondosabb, szervezettebb munkája révén egyre javuk megyénk ilyen irányú ellátása is. Az idén termelőszövetkezeteink több mint 5600 katasztrális holdon termelnek zöldségfélét, s ez azt jelenti, hogy erről a területről még közepes termés esetén is több mint kétezer vagon árut kell fölvásárolnia a MÉK-nek. S a városi lakosság ellátása mellett a megváltozott helyzetben fokozottabban kell gondoskodni az eddigieknél a falun élő emberek ellátásáról is. Az igények évről évre nőnek, s ezt ma még nem tudjuk megfelelően kielégíteni annak ellenére sem, hogy közel 130 bolt — MÉK-szakbolt, földművesszövetkezeti- és állami bolt — foglalkozik zöldség- és gyümölcsárusítással a megyében. Természetesen az ellátás további javításának elengedhetetlen feltétele a későbbiek során is, a felvásárlás gondos megszervezése, azonban emellett vannak olyan tényezők, amelyek elhanyagolása igen károsan befolyásolhatja a városi és falusi lakosság ellátását egyaránt. Ttt van például a fel1 vásárolt áruféleségek szállítása, raktározása. A korábbi években ezen a téren igen helytelen gyakorlat alakult ki, melynek következtében a felvásárolt áru sok esetben a 2—3 napos vasúti szállítás után hibásan, törődötten, s nyilvánvaló, hogy nem frissen érkezett a déli megyékből boltjainkba. Megoldódott ilyenformán a zöldség- és gyümölcsellátásunk? Nem, hiszen az értékét veszített árut viszonylag drágán kellett adni, nem szívesen vásárolták a háziasszonyok, többnyire a boltokban maradt, s így igen komoly veszteséget jelentett a MÉK-nek is. Hogy ezen a téren változás következett be, jelentős tényként kell említeni, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásával, az áruféleségek jelentős részét a mi megyénk termelőszövetkezeteitől vásárolja a MÉK, de emellett a szállítás meggyorsítása, megfelelő raktárak létesítése is igen sokat segített abban, hogy előbbre haladhattunk. A vasúti közlekedést a gépkocsi váltotta fel, s így amellett, hogy friss, szép áru jut városba és faluba, az elmúlt évekhez viszonyítva lényegesen jobb árpolitikát is alakíthattunk ki. Az idei évben, a felvásárlási idény kezdete óta naponta — a felvásárolt áru mennyiségétől függően — 40—70 gépkocsit vett igénybe a MÉK, hogy időben a kijelölt helyre szállíthassa az áruféleségeket. Júniusban például az eper és a málna felvásárlásánál nem volt ritka az olyan nap, hogy 73 tehergépkocsi szállította a kijelölt helyre a gyümlöcsöt. A más megyékben felvásárolt áruféleségek szállítási ideje sem vesz igénybe két-három napot, hiszen ezt, s az exportra kerülő zöldséget, gyümölcsöt 90 százalékban tehergépkocsikon, esetenként erre a célra készített hűtőkocsikban szállítják. A z elmúlt években je- lentősen bővült a MÉK vállalat raktárhálózata is. Salgótarjánban nemrégiben adták át rendeltetésének a mintegy 8 millió forintos beruházással épített új raktárt. Lu- dányhalászi ugyancsak olyan raktárral büszkélkedhet, amely megfelel a mai követelményeknek. Balasságyar- maton, Pásztón szintén megfelelő raktár áll rendelkezésére a MÉK-nek, s így a tömegesen jelentkező zöldség- és gyümölcs áruféleségek raktározása a felvásárlási idényre biztosítva van a MÉK-ki- rendeltségein. Azonban a lakosság téli ellátásához szükséges áruk tárolásához már nem rendelkeznek a szükségletnek megfelelő raktárhelyiséggel. Mit Ígérhet mégis az áruellátás további javítása érdekében a MÉK? Az, hogy ma már gépkocsi szállítja a felvásárolt zöldséget és gyümölcsöt, igen sok előnyt jelent már magában is a vasúti szállítással szemben. Megfelelő szervezés esetén azonban ezt a gyorsaságot még fokozni lehet, hiszen a termelőhelyről így egyenesen a boltokba szállíthatják ki az árut. S ez nemcsak a háziasszonyoknak lenne előnyösebb, akik a friss árut szívesebben és nagyobb meny- nyiségben is vásárolják. Kevesebb átrakással, kisebb veszteséggel és munkabérköltséggel bonyolíthatná le a forgalmat a MÉK is. S ez tovább javítaná, könnyítené a falusi lakosság gyorsabb és jobb áruellátását is. A mi a raktárak kérdését ^ illeti, a folyamatos építések mellett sincs módunkban máról holnapra megoldani. Szükségmegoldásként most még az áruk nagy részét a szabadban, illetve a termelőszövetkezeteknél kell tárolni. Ez persze magával hozza, hogy jobban, gondosabban kell megszervezni a munkát. A gyorsan romló zöldség- és gyümölcs igen nagy körültekintést kíván és a romlandóság veszélyét a helyes áruigény felmérésével, szakszerű árukezeléssel csökkenthetik a boltok dolgozói. Mert a MÉK vezetőségének, az árudák dolgozóinak a továbbiakban is komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy a lehetőséghez mérten tovább javuljon a város és a falusi lakosság áruellátása. Apróságok Pénzfizetésre, havi 30.— forintos előlegre tér át a somoskői termelőszövetkezet. Az első ilyen felemelt előleget augusztus hónapban kapják a tagok. A baromfitenyésztés problémáit vitatják meg hétfőn a Magyarnándori Állami Gazdaságban a megye agrárértelmiségi fiataljai. Fejezzük be augusztusban a termelőszövetkezeti építkezéseket A termelőszövetkezetek — főleg állami támogatással — olyan fontos beruházásokat végeznek, amelyek elősegítik gazdálkodásuk megalapozását, a közös árutermelés és értékesítés növekedését, jövedelmezőségük fokozását. A közel 45 millió forintból több mint 3800 szarvasmarhának, 15 330 hízó- és tenyészsertésnek, 35 ezer baromfinak, s mintegy 4800 juhnak építenek férőhelyet. Ezenkívül dohányszárító pajták, kukoricagórék és nagyüzemi kutak is épülnek. A beruházás megvalósításán munkálkodó építőipari vállalatok munkásai és műszaki vezetői által készített magtárakban már új gabonát tárolnak a szövetkezetek. Az új hizlaldákban a sertések százai híznak. Ugyancsak átadásra került számos sertésfiaztató , és növendék- marhaistálló is, amelyek benépesítése már megtörtént. Ennek ellenére az építkezések üteme nem kielégítő. Az első félévben a beruházott összeg alig 25 százalékát használtuk fel. Különösen a házi kivitelezésben épülő létesítményeknél lassú a munka üteme. A tsz építő-brigádok munkáját kezdetben az anyaghiány gátolta, később 'pedig a gabonabetakarítási munka foglalta le a munkaerőt. Ma azonban már nincs akadálya az építkezések meggyorsításának A vállalatok vándor építőbrigádokat szerveznek, s a kisiparosok is segítik a termelőszövetkezetek építkezéseinél a munkát. Most már csak az szükséges, hogy az aratásban résztvett termelőszövetyfi történt Ssécfnényben ? A Szécsényi Gépállomás vezetősége megfelelő intézkedéseket tett arra vonatkozóan, hogy az aratás befejezése után csépléssel párhuzamosan gyorsabban haladjanak a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetekben a nyári mélyszántások is. Jelenleg 26 gép szánt.- Tizennégy gépen megszervezték a kettős műszakot is, de a későbbiek folyamán ez a szám növekedni fog, hiszen ahogy fölszabadulnak az aratógépek, a kombájnok mellől az emberek, úgy állítják őket át a szántási munkákra. A munka meggyorsítását segítik elő azok a gépek is, amelyek a termelőszövetkezetek saját tulajdonában vannak. Ez azt jelenti, hogy a gépállomásoknak mintegy 2 ezer kataszrális holdon kell Segített a íöldművesszövetkezet is Jó ütembe# haladnak a nyári munkák a szandai Lenin Termelőszövetkezetben is. Az aratást már befejezték, s most úgy szervezik a munkát, hogy augusztus 20- ra végezzenek a csépléssel is. Sokat segítettek a termelőszövetkezeti gazdáknak a kőbánya dolgozói, akik a nyári munkából nagy számban kivették részüket. A földiművesszövetkezet úgy segítette a munkát, hogy mozgóboltja majdnem mindennap felkereste a határban az aratókat és azokat a termelőszövetkezeti gazdákat, akik a növényápolásban doh goztak. A termelőszövetkezet fogatot bocsájtott a boltos rendelkezésére, amelyen különböző hűsítő italokat vitt ki a határban dolgozó embereknek. elvégezni a nyári szántást, s így minden remény megvan arra, hogy időben végeznek e munkával is. Nemrégiben került sor Szé- csényben a II. Rákóczi Termelőszövetkezet őszi árpa tábláján a járási szántóversenyre. A versenyen a járás tíz legjobb állami gazdasági, gépállomási, ’termelőszövetkezeti traktorosa vetélkedett a járás legjobb traktorosa megtisztelő cím elnyeréséért. A nemes vetélkedés végül is az alábbi eredményt hozta: a járás legjobb traktorosa Puszta Mihály lett a Szécsényi Gépállomásról, aki már korábban a budai járási versenyen a harmadik helyen végzett. A második és a harmadik helyezést a karancs- sági Alkotmány Termelőszövetkezet traktorosai, Gyüre János és Szakács András nyerték el. Pusztaszántón, ahol az élő arany ferem JA * i ran a Sertéstörzs Tenyésztő Vállalatnak Pusztaszántó határában egy igen jelentős kiterjedésű üzemegysége, amelynek állandó jellegű tevékenysége az. hogy aranyat termel. A aranylelő helyek azok a katonásan sorakozó hosszú épületek, amelyek szinte a szemhatárig uralják a lan- kás tájat. Az épületek rácsos rekeszeiben óriási, majdhogy kétméteres „aranytömbök” hererésznek békességesen. mit- sem zavartatva magukat az ámuldozóktól. Pihennek, önmaguk kincsét, értékét gyarapítják a jóleső pihenésben. A pusztaszántói sertéstörzs tenyésztő üzemegységben igen nagy gondossággal termelt kincs neve: „Dán lapály”. 'Nem tudom, külön, vagy egybe írják-e a szót, annyit sej- dítek mindössze, hogy valahonnan Dánia lapályos részéről származhatott hozzánk a kétméteres sertSsóriás, amelynek ízletes húsáért értékes valutával fizetnek az angolok. A hogy járjuk a korszerű sertéstelepet, az üzemegység vezetője magyarázza: — Nagyszerű tulajdonságai vannak ennek a fajtának. A malac hathónapos korra eléri a kilencven kilót, s a szaporulat már ellési súlyban is nehezebb egyéb rokonainál. Az bizonyos, hogy a rendkívül hosszú törzsű, hatalmas hátsósonkájú altat nagyon igényés kultúrfajta. de a 450—500 kilogrammos hízósúly nála egyáltalán nem ritkaság. Megtudjuk, hogy a „Dán lapály” tenyésztése csak ott lehet eredményre vezető, ahol rendszeres tejsavó bázis áll rendelkezésre. Tenyésztése a niegye termelőszövetkezeti gazdaságaiban éppen ezért még meglehetősen szórványos, bár helyenként, mint például Szurdokpüspökiben, Ersek- vadkerten és néhány Salgótarján környéki tsz-ben már próbálkoznak vele. Azt mondhatjuk, hogy az újfajta, termelőszövetkezeti kincskeresők jó nyomra akadtak — a pusztaszántói üzem- egységvezető ezt bizonygatja. S hinni kell a szavának, mert az angol exportárú, nagy kelendőségnek örvend. — Milyen állománya van jelenleg az üzemegységnek? A mostani kocaállomány 249 darab. Ahogy a vacsora előtti éktelen sivalkodásbái is hallani lehet, van 860 szopós malacunk, 800 süldőnk és 300 darab hízónk. A hizlalt állományt hasított és jegelt állapotban exportáljuk, s a kereslet olyan nagy, ha termelőszövetkezeteink kedvet kapnak, lehetőséget teremtenek a fajta tenyésztésére, hizlalására, az értékesítésből igen komoly jövedelmet biztosíthatnak. Az üzem,egység az export- sertés-tenyésztés mellett borjúneveléssel is foglalkozik — mégpedig igen fejlett formában. A gazdaságnak ez az ága sem lebecsülendő, mert a magyar „borjúbébik” szintén rendkívül keresettek a külföldi piacokon. \ TJogy a Sertéstörzs Te- nyésztő Vállalat a hatalmas állomány takarmány igényeinek eleget tehessen, önellátásra rendezkedett be. Látogatásunk idején az üzemegység dolgozói a bőr só csép- lése körül foglalatoskodtak, amely nagy tápértékével szintén Ízletes csemegéje lesz a jószágoknak és szervezetük alkimista konyháján élő arannyá válik. (barna) kezeti házi építöbrigádok teljes kapacitással fogjanak munkához. A termelőszövetkézeti vezetők pedig gondoskodjanak arról, hogy megfelelő számú segédmunkás álljon a brigádok rendelkezésére. A tervszerű, összehangolt munka jelentősen csökkenti az építkezés költségét. Minél rövidebb az építkezés ideje, annál előbb tudnak bekapcsolódni az árutermelésbe a szövetkezetek. Az építőmunkásoktól nagyban függ — s ez növeli felelősségüket —, mennyi állati termékkel, hússal, zsírral, tojással, tejjel, s egyéb tejtermékekkel tudnak hozzájárulni szövetkezeteink az egyre növekvő belső fogyasztási szükséglet kielégítéséhez, a népgazdaság számára oly fontos exporttervek teljesítéséhez. Ha augusztusban megépítjük a 35 ezer baromfi részére szükséges férőhelyet, akkor még a nyárvégi és őszi hónapokban — ha darabonként csak egy kilogramm súlyban számolunk is — 35 ezer kilogramm baromfihús kerülhet a városi lakosság asztalára. De nem járnak rosszul a termelőszövetkezetek sem, hiszen, ha kilogrammonként csak 4,50 forint tiszta jövedelmet számolunk is, közel 158 ezer forint tiszta pénzhez juthatnának. Lendületes, alkotó munkára van tehát szükség! Hiszen minden feltétel megvan ahhoz, hogy az elkövetkezendő napokban minden létesítménynél megkezdjék a munkát, s augusztus hónapban be is fejeződjön az ARATÁS UTÁN...Termelőszövetkezeteinkben befejeződött az aratás, de a szorgalom a csépléssel és egyéb tennivalókkal tovább tart. A kedvező időjárást ki kell használni, s akad feladat még éppen elég a gazdaságokban az eredményes esztendő érdekében. Termelő- szövetkezeteinknek jelentős része egyenesen a cséplőgéptől szállítja a felvásárló helyre értékesítésre vállalt gabonáját, s örvendetes, mert a jó termésről tanúskodik, hogy a tsz-ek az idén a szerződött mennyiségen felül is szépen értékesítenek. Megye- szerte folyik a nyári szántás, másodvetés, burgonyaszedés, növényápolás is. A pataki termelőszövetkezet katonát szállít a felvásárló helyre Zsidai István, a karancskeszi Március 15 traktorosa a másodvetés feladatait beszéli meg az elnökkel és az agronómussal Száz asszony szedi a burgonyát a luöányhalászi Alkotmány Tsz-ben. Özv. Puszta Lászlóné növénytermelési brigádvezetőnek van dolga éppen elég a munkaegységek jegyzésével.
