Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-14 / 47. szám

4 nógrádi nípüjsao 1961. június 14. Színházi zárszámadás-féle életének, igényeinek alapos ismerői. A Déryné Színház kü- ^ lönleges szerepé kul­turális szervezeteink sorában sajátságos profil kialakítását kívánja, s a cél, a nevelés és szórakoztatás érdekében műfaji, formai kísérletezé­seknek is tágabb teret en­gedhet — mint ahogy pél­dául a „Kilóg a lóláb” cí­mű falusi komédia esetében engedett is. Határozottan ér­deme a színháznak hogy az elmúlt esztendőben igen nagy mértékben függetleníteni merte magát a „kőszínházak” műsorrendjétől, az utánját­szó színház premier társu­latok rangjára nőtt, s a be­mutatók elsőségében minden­kit maga mögé utalt több eset­ben is. Országosan elsőként került színpadra a Déryné Szín­ház művészeivel, többek között Mikszáth Kálmán novellájá­nak színpadi változata, a Tavaszi rügyek, továbbá a Ti­zenöt füzér pénz című kü­lönleges kínai dráma, a Fe­hér akác című Dunajevszkij- operett, Miljutyin operettje, a Juanita csókja s tudomá­som szerint a Balatoni cse­tepaté című zenés vígjáték valamint a Nem olyan vilá­got élünk. Ennyi ősbemutató egyetlen idény alatt egyetlen színháznál merész markolás­nak látszik s az a veszély ólálkodik vele, hogy a fogás kicsire sikerül. A minden­áron eredetire való törekvés érzésem szerint néhány eset­ben az igények alábbadására csábította a dramaturgiát. A megyében tapasztalt nagy kasszasiker ellenére is egy­szerűen káros volt bemutat­ni a hazug faluszemléletű Nem olyan világot élünk cí­mű úgynevezett paraszt komé­diát, minden kiválósága, külö­nös és érdekes egzotikuma el­lenére távoli volt a vajúdó falvak számára a Tizenöt füzér pénz s alaposabb meg­munkálással az Érdekházas­ság friss, időszerű mondani­valója sem rekedt volna meg a népszínművek süppedéké- ben. Baróti Géza darabja, a Balatoni csetepaté csak a polgári igényeket elégítette ki s a Fehér akác. valamint a Juanita csókja is a szov­jet operettirodalom gyen­gébb termékei közül való. Feltétlenül hasznos volt vi­szont a Mikszáth évforduló idején az író dramatizált no­vellájának színre vitele. A tavaszi rügyek kedves tör­ténete, egyenes utat talált a nézőkhöz. A színház kvalitásainak pórbakövét a Bánk bán és a Háry János bemuta­Első érettségizők a Balassagyarmati Gimnáziumban A Szántó Kovács János nevét viselő balassagyarmati gimnázium ebben az eszten­dőben bocsát ki padjai közül első ízben érettségiző fiata­lokat. Az intézeti vizsgák szín­vonala azt bizonyítja, hogy a Szántó Kovács Gimnázium érettségiző növendékei az el­telt tanulóesztendők során gondos, alapos oktatásban ré­szesültek, marxista—leninista alapozottságú ismereteket sze­reztek, s ez a gimnázium tanári karának jó munkáját is dicséri. jyf ég néhány élményes tolmácsolása Bánk tra- 'édiájának, s Nógrád megyé­jén végetér az Állami Déry- íé Színház évadja. Fáradsá- ;os, eredményekben és tanul- ágokban változatos esztendő itán lobbannak ki most a alusi rivaldák fényei, s a ól ismert, mindenütt szíves endégként fogadott együt- es megkezdi megérdemelt ühenését, a friss, további eladatokhoz kívánt erő gyűj- ését. A tizenegyedik esztendős Jéryné Színház eddigi mun- :ája során szinte eggyé for- ott és együtt növekedett íógrád megye szocialista irá- yú feladataival, hol előtte árva a fejlődés változásai­nk, a színpadi szó erejével egítve, sürgetve azokat, hol fejlődés változásait nyomon övetve. Éppen ezért érezzük ajátunknak ezt a sokszor na- yon nehéz körülmények kö- ött kultúrmissziót végző szer­et, s ezért nem közömbös, iogy mit, hogyan és miért íyújt számunkra; megvan- lak-e teljes gazdasági és mű- észeti adottságai, feltételei, íOgy dolgozóink — elsősor- ian falusi tömegeink — ro- amosan fejlődő kulturális lényeinek eleget tehessen, a zocialista szellemű tudatfor- nálásban az iránytű szerepét ölthesse be. Nógrád megyében ez év anuárjában fejeződött be a nezőgazdaság szocialista át- zervezése. A vajúdás idő- zaka után a legnagyobb és egkisebb községekben egy- iránt megszületett a gazdál­kodás új formája. Ezt a fo- yamatot a maga sajátos esz­közeivel segíteni a színház feladata is volt, de feladata íz újnak, megszületettnek to­vábbi erősítése, lábraállítása izintén. A segítés eszköze elsősor- Dan a színház műsorpolitiká- íában kínálkozik. A z Állami Déryné Színház a most eltelt tíz hónap során 17 be­mutatót tartott. Három ope­rett, két zenés vígjáték sgy-egy daljáték és zenés komédia, hat új, valamint négy klasszikus próza al­kotta a műsort. Ha a mű­fajok arányát, s a művek tartalmi tulajdonságait vizs­gáljuk, az a jellemző, hogy a színház, ha a törekvés, szán­dék hiánytalan volt is, ezen a téren csak részben s nem mindig a legszerencsésebb és legcélravezetőbb módon tu­dott eleget tenni kötelezett­ségének. Az adósságot persze ne írjuk egészében a Déryné Színház számlájára, a mával foglalkozó darabok hiánya országos problémát képez, minden színház olyan kalap­pal köszön jelenleg, amilyen éppen van. Ez történt né­hány alkalommal a Déryné Színház esetében is. Hogy megfelelő módon ér­tékelhessük a színház műsor­politikáját, elsősoron kell fi­gyelembe vennünk: olyan tár­sulattal állunk szemben, amely a falu kulturális éb­resztését és formálását kapta feladatul. Ennek a rendel­tetésnek eleget tenni csak úgy lehet, ha a műsor megválo- gatását olyan vezetők irá­nyítják, akik a falu mostani BODA ISTVÁN: Országgá nőtt Álltam és hallgattam a csöndet az ajtófélnek nekidölve. És átnéztem, mint határnéző mezsgyénkén túlra, a jövőbe. A hold pirosán készülődött az ég alján a férfiak jöttek, nehéz csizmájuk súlyos sarka darabokra törte a csöndet. A beszéd zaja egyre zsongott s megtelt vele lassan az este. A régi Utat ismerős volt, hajladozott a lányok teste, virágot néztem, őket láttam, köröttem asztal, székek lócák. És sustorgott és forrott, habzott melegen ez az új valóság, a közösség s ahogy mutatta arcát, szívét és gonddal árnyalt életét, a szó mégis, mégis, mint pacsirta-hang szárnyalt, szárnyalt, fel az egekig s távolabb is példát mutatva, sorsot szabva. És lendültem velük már én is előre, egyre a magasba. s az emberekkel megtelt udvar országgá nőtt bennük és bennem, s hajladoztam egy-szál láng én is e tűzként sugárzó melegben. Nem lesz „uborkaszezon a EGY MŰVELŐDÉSI OTTHON NYÁRI TERVEIBŐL Küszöbön a nyár, kezdődik az „uborkaszezon”. De nem mindenütt! Csalódna például az a kíváncsi, aki ennek megnyilatkozási formáit szeretné „felfedezni” a balas­sagyarmati Mikszáth Kálmán művelődési otthon berkeiben. A Palóc Népi Együttes példul a nyár folyamán me­gyei körútra készül. Hogy ez elé semmiféle akadály ne gördülhessen, tagjai elhatá­rozták, egy időben veszik igénybe évi szabadságukat. A vendégszereplések mellett persze lendületesen folynak tovább a próbák is. Készül az új műsor, amellyel szep­temberben, vagy októberben mutatkoznak majd be Többek között felelevení­tik a pogánykori eredetű népszokást: a kiszéhaj- tást, ezenkívül több sa­játos Nógrád megyei táncot is betanulnak. Az Irodalmi Színpad rö­vid nyári szünetet tart ugyan, de vezetői már az el­következendő évad műsorter­veit alakítgatják. Uj tehetsé­gek felkutatása is szerepel a nyári célkitűzések között. A Pantomim Együttes ugyan­csak új műsor bemutatására készül; a nyári hónapokban Nógrád megye nagyobb köz­ségeiben vendégszerepei. Csak győznének minden meghívás­nak eleget tenni! A központi színjátszó cso­port szintén nem riad vissza a várható kánikulától. Foly­tatja vidéki körútját, amely­nek során: örsi Ferenc „Fe­kete ventillátor” című drá­májával ismerteti meg a já­rás igényes közönségét. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a tervek szerint a kö­vetkező hónapokban a szomszédos járások né­hány községében is színre lépnek. E hírverő előadások mellett nem feledkeznek meg a re­pertoár gazdagításáról sem. Már lelkesen folynak az új darab próbái. Legközelebb Lehár Ferenc: „Vándordiák” című dal játékával lepik meg a város — majd később a falvak — dolgozóit. A művelődési otthon veze­tősége a nyári hónapokra külön munkatervet dolgozott ki. Ennek keretében hozzálátnak az új zeneis­kolai tanév alapos elő­készítéséhez, rögzítik az ismeretterjesztő előadás- sorozatok tematikáját, megtervezik a beindítás­ra kerülő tanfolyamok . időrendi beosztását és az öntevékeny művészeti csoportok jövőbeni fel­adatait. A különböző együttesek lét­számának növelése szintén, előtérbe került, megkezdődött új, fiatal, lelkes aktívák to­borzása. Nem feledkeznek meg a „külcsinről” sem: a nyár fo­lyamán korszerűsítik az egész épületet, csinosítják közvet­len környékét. így — többek között — parkosítják az ud­vart, kert-klubot rendeznek be, a színháztermet ellátják rögzített, új széksorokkal, központi fűtést biztosítanak, átfestik az összes helyisége­ket. Még szebb, külsőleg is tetszetősebb, s főleg kényel­mesebb kultúrház köszönti majd az ősz kezdetén a szóra­kozni, művelődni vágyó dol­gozókat! A nyáron is folytatódik a községi művelődési otthonok helyszíni segítése, rendszeres patronálása. A cél itt is adva van: olyan kultúrközpontok kialakításában hatékonyan közreműködni, amelyeket az egyszerű falusi ember is ho­vatovább második otthoná­nak tekint! Gyürki Zoltán VIZSGA iCÖZBTEM mányával. Fényképezögépün] lencséjével néhány izgalma pillanatot örökítettünk me j a vizsgából, amely nem i olyan könnyű, hiszen a fran cia nyelvtudás ismertetése ke rült sorra. Ebben az évben először vizs­gáznak a nagybátonyi isko­lában a második gimnázium — a X. osztály — tanulói. Nagyrészük tíz évvel ezelőtt ebben az iskolában kezdett ismerkedni a betűvetés tudo­t FENT: Petre; Magdolna — az; iskola KISZ tit-í kára —- Somogyi; Ferenc tanár előtt ad számot fel- 5 készüléséről. i i i i I i OLDALT: Polo- i csány István fo­lyékonyan, hiba | nélkül mondja el la kapott feladatot. I |LENT: Bazsó An- Ina és Petre Éva gaz írásbeli dolgo- izat elkészítésén ■ dolgoznak nagy figyelemmel. tója jelentette. A prózai és l énekes gárda reprezentatív J módon bizonyíthatta itt mű-1 vészi értékeit s mindkét eset- í ben csak a legteljesebb elis-1 méréssel értékelhettük a f vállalkozást olyan színpadi 1 adottságok mellett, amllye- v nekkel kevés együttesnek lett j volna bátorsága hasonló fel- ♦ adatra. Klasszikus művek j színrehozása az angol Ben 5 Jonson, a spanyol Lope de! Vega, a magyar Heltai Jenő 1 és a muzsikus Jacobi Viktor í nevét tette ismertté a falvak-h ban. \ Műsorrendjében az elmúlt 5 évadban leginkább mai éle- j tünk művészi szintű tárgyaló- \ sával maradt adós a színház. í Már nem mondott újat ugyan l drámai konfliktusában a fa- f lunak, de mindenesetre hasz-1 nos visszapillantás volt elő- í ző eseményekre Darvas Jó- J zsef drámája, a Hajnali tűz \ s mindennapos életünk egy i jelentéktelennek tűnő egy- i szerű történetén keresztül a { kötelességben való helytállás <j nagyszerűségét éreztük meg í a Két szem mazsola láttán. J Bizony nagy kár, hogy a j darabot, nem „erőltette” job- i ban a színház. I Hogy a társulat előadásai 1 iránt az utóbbi hónapokban bizonyos mértékig lanyhul-1 tabb lett az érdeklődés, az í sokféle körülmény mellett, vé-1 leményem szerint, azzal ma-| gyarázható, hogy a színház,! — elismerve erényeit, ered-« ményeit — éppen az utóbbi 1 hónapokban megindult fejlő- c dési folyamatot műsorszer- j kesztésben nehezen bírta lé- 1 péssel követni, az előadásra1 választott darabok egy részel nem arra válaszolt, amit fa- J lusi közönségünk a mai min- S dennapok izgató kérdéseire fe-í leletként színházától várt. A nyári hónapok felké- i szülési idején ezeket' az igényeket kell figyelembe i vennie a színház vezetőinek1 az új évad műsortervének összeállításakor. Ha a színház igazgatósága és dramatur­giája a falu rohamosan nö­vekvő igényeinek és problé­máinak alaposabb megismeré­sével pártunk Központi Bi­zottságának a kulturális feladatokra érvényes hatá­rozatait követi, megtalálja az eredménnyel járható utat a feladatok eredményes meg­oldásához. Barna Tibor •• Öregek napja Nógrádmegyeren Nögrádmegyeren vasárnap a község aprajának, nagyjá­nak egyetlen dolga volt: jól megszervezni az öregek nap­ját. A Vöröskereszt ugyanis vasárnapra hívta össze a köz­ség hetven éven jelüli öreg­jeit baráti találkozóra. Száztizenkét hetven éven felüli idős ember öltözött ün­neplőbe, hogy részt vegyen ezen a meghatóan kedves ren­dezvényen. Micsoda megbe­csülése ez a munkából ki­öregedett, meglettkorú embe­reknek. Milyen nagyszerű az. hogy még most is gondolunk rájuk, most is, mikor egyéb hasznot magatehetetlenségük miatt nem is tudnak biz­tosítani a tásadalomnak, mint , otthon tenni-venni, szép i csendben éldegélni és unoká­kat, dédunokákat pesztrálni. | De ami a 70—80—90 esz­tendőbe belefér, azt azért be­csülettel megadta legtöbbje. [ Kedves szimbóluma volt az i emberi megbecsülésnek, hogy 1 a falu orvosa, aki mellesleg , harmincadik évét tölti már 1 o faluban, külön is köszön- , tötte a kedves, derűsarcú öre- | geket. | Hogy minden évben meg- i rendezik az anyák napját, | vagy hogy ünnepelünk a pe- i dagógus és gyermeknapon, ez 1 nagyszerű, bár megszokott je- ! lenség. E kiváltságos napok 1sorát — amikor az egész [ évi gondoskodáson és törő­♦ désen kívül még külön is ' csak az ünnepeiteknek szen- , teljük szeretetünket, lemérve, 1 hogy egész évben mit tet- J tünk és hogyan teltük — i újjal gyarapította a napja­kunkban mind gyakoribbá váló i öregek napja. [ Nem első eset a nógrád- ) megyeri, amikor a munka [ régi harcosainak tiszteletére i összefog a közösség és mél­tón ünnepel. Eqy élet fára- 5 dozását, sok-sok áldozatnál- s (lalást, nehéz és küzdelmes í harcok emlékét elevenítik fel ) ezeken a találkozókon. I És mindezeken túlmenően í van még egy nagy jelentő- 5 sége a hálás megköszönés t mellett ezeknek az ünneplé- í seknek. Azt bizonyítják, hogy í a mi társadalmunkban nin- J csen elveszett, elfelejtett, ♦ vagy semmibevett ember, i Számunkra a munkából ki­ll öregedett, fáradt emberek épp j oly megbecsült tagjai a tár- a sadalomnak, mint azok, akik ? ma élnek és dolgoznak, gya- t rapítják saját boldogulásukra ♦ és valamennyiük üdvére a l szorgos munka gyümölcseit. I Én mindenekelőtt azt jegy- ? zem meg mindezekből, hogy 1 jó ma nálunk öreg ember­ei vek lenni. — Ujlaky —

Next

/
Oldalképek
Tartalom