Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)
1961-06-14 / 47. szám
I 1961. június 14. NÓGRÁDI NÍPÜJIÁ® s ANDRIS BÁCSI INT Szurdokpüspöki határában, Filimes tanyán a szokottnál nagyobb a sürgö- lődés. Egy hatalmas kazal mellett egyszerre három-négy lovaskocsi is vesztegel. Barna arcú emberek kezében forog ,a villa, s ahogy fogy a kocsiról a takarmány, úgy nő, magasodik a kazal. A kazaltól távolabb vékonyarcú ember magyaráz, de úgy, hogy a kazalon dolgozók is megértsék. — így jó lesz Andris? — szól le egy idősebb ember. — Kicsit balra! — intézkedik Menus András, a Béke Termelőszövetkezet állat- tenyésztési brigádvezetője. A kazalrakásban jártas emberek keze nyomán formálódik a kazal. — Most csak nyolc kocsi hordja, a többi fogat kapálni van — tájékoztat Andris bácsi, amikor érdeklődtem, majd hozzá teszi — csak innen az országút túlsó feléről hordjuk. Mivel közel a lucematábla, gyorsan fordulnak a fogatok. Alig tudunk egy-két szót váltani, máris újabb két kocsi tűnik fel a bejáratnál. A lovak szorgalmas igyekezettel húzzák a megrakott kocsikat, amelyek tetejéről min- denik kocsisnak van néhány barátságos szava. — Andris bá’! Mi innen rakodunk — kiabál az egyik fiatalember a kocsi tetejéről. — Jól van, akkor rakodjatok belülről! — szól vissza Andris bácsi. Ahogy elmentek a kocsik, mi is szóhoz jutunk. Andris bácsi oda ül mellém egy kőrakásra, megtörli verejtékes homlokát a kabátujjába és beszélni kezd. — Megszaporodott a gondom mióta brigádvezető lettem — mondja elgondolkozva. — Lent lakom a falu alsó végén. Hajnali négykor kelek, s végig gyalogolom a négy kilométeres utat. Mikor ideérek a tanyára itt már javában etetnek, utánna megtisztítják a jószágokat és kezdődik a fejés. Közben újabb kocsik fordulnak be a tanyára. Andris bácsi összeráncolja homlokát, úgy néz a mellette elhaladó megrakott kocsira, szólna, de a kocsin ülő megelőzi. — Mit csináljak ezzel a kaparékkal? — Vigyétek oda! — mutat Andris bácsi a kazal végébe — ez a kis kaparék elkeveredik a többivel. Ilyenkor, takarmánybetakarítás idején az újságíró nem tudja megállni, hogy meg ne kérdezze, biztosítva iesz-e télire az állatok száNe távolítsunk el minden „határkövet11 a mezőről A Nógrádi Népújság 1961. május hó 31-én megjelent számában cikket közöl a géptörést okozó határkövekről, amely cikkhez szeretnék hozzászólni. Amennyire kívánatos a volt egyéni parcellák immár szükségtelenné vált mezsgyeköveinek eltávolítása, nemcsak ugyanannyira, de sokkal inkább kívánatos, hogy az állami földmérés szervei által elhelyezett és szabályszerűen kövekkel állandósított alappontok háborítatlanul megmaradjanak! Egy-egy ilyen pont létesítése többezer forintba kerül és amellett ez szolgál alapjául minden későbbi geodéziai munka (út, csatornaépítés, távvezetékek épíTELEVÍZIÓ A LUDÄNYHALÄSZI SZOCIÁLIS OTTHONBAN A Ludányhalászi Szociális Otthon lakói küldöttséget menesztettek az otthon vezetőségéhez. Tolmácsolták a szociális otthon lakóinak kérését, televíziót szeretnének, hogy az ő csendes, öreg napjaikat is színesebbé tegye a színház, film és egyéb közvetítések sorozata. Az otthon lakói elhatározták, összeadják a televízió vásárláshoz szükséges összeget. Eddig több mint 7 ezer forintot összegyűjtöttek, s rövidesen megvásárolják a készüléket is. A televízió vásárlás után ünnepélyes avatón adják át rendeltetésének a szociális otthon új kulturális vívmányát. tése, táblásitás stb.) alapjául. Ezért tiltják és büntetik az, érvényben levő jogszabályok a hatósági és mérnöki jelek megrongálását, elvitelét, más helyre helyezését, kiásását. Kívánatosnak látszik,- hogy az elmondottakról a mezőgazdasági gépekkel foglalkozók tudomást szerezzenek. Kár lenne, ha egyesek most már „átesve a traktor másik oldalára”, esetleges jutalom reményében nemcsak az útbaeső mezsgyeköveket távolita- nák el, hanem talán máshonnan is felszednék a talált (esetleg mérnöki) köveket! Egyébként a mérnöki alappontokat jelölő kövek szabályos alakú, 15x15, vagy 20x20, illetve 25x25 cm. méretű betonkövek tetejükön bevésett kereszt-jelzéssel, vagy ritkábban csúcsosra faragott terméskövek. A legfontosabb kövek földből kiálló részén betűjelzés is van bevésve: KF, HP, OP és évszám. E köveket annakidején úgy helyezték el, hogy amennyire csak lehetséges, ne zavarják a termelést. Előfordulhat természetesen, hogy a megváltozott körülmények miatt most valamelyik táblába esik egy ilyen kő, de erre is van megoldás: értesítsék idejében a Megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelőséget (Balassagyarmat, Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal, Bajcsy Zsilinszky út 6. sz. Telefon: 109) és onnan mérnököt küldünk ki a pont áthelyezése végett. így a lehetőség határáig segítünk a dolgon. ' NAGY FERENC, All. Földmérési és Térképészeti Hivatal Nógrád megyei felügyelősége. Az Erdőkürti Gépállomáson kijavítva, szépen sorba állítva várják az aratás megkezdését a kombájnok, A gépállomás körzetében, mivel a megye legdélibb területét foglalja magában hamarabb kéz dődik az aratás mint a megye többi részében. EZREDIK lastakarmánya. András bácsi jó riportalanynak mutatkozik. Mint a parasztemberek általában, ő is szívesen elmondja, amit tud. — Az országút túlsó oldalán, meg máshol is 40 hold lucernánk van. Az első kaszálás megadja a 40 mázsát. Itt kazlazzuk a tanya mellett. A szénát majd a lóistálló közelében tároljuk. Az is fontos, hogy télvíz idején ne kelljen állandóan szállítanunk. Hallgatva a szíves felvilágosítást, a riporter is kedvet kap, s újabb kérdésekkel ostromolom a szövetkezet megbecsülésnek örvendő brigádvezetőjét. — Tetszik-e a brigádvezetői munka? A ^NDRIS BÁCSI elmosolyodik, látszik, hogy gondolkozik, s úgy felel: — Mit mondjak? — Természetes, hogy tetszik. Sok a gond, a felelősség, de majd csak megszokjuk. \— És a család, hogy vélekedik erről a munkáról? — Kezdik megszokni, hogy korán kelek és későn fekszem. Ez a munkakör egész embert kíván, s ha Menus András valamit elvállal, akkor állja a szavát. Nagyon tetszik nekem ez a határozott beszéd. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti gazdálkodás csak akkor lesz igazából eredményes, ha minden gazda határozottan, félreérthetetlenül kijelenti — a közös mindenekelőtt. De nem elég csak a kijelentés, szükséges úgy is dolgozni. Az egyszerű hétköznapi tett minden szép szónál többet ér. Ilyen gondolatok születtek agyamban, amikor ezt a tavaly még egyénileg gazdálkodó, vékonyarcú paraszt- embert hallgattam. Alapvetően még nem változott meg Menus András bácsi, hiszen még nem sok időt töltött a közösben, de az itt eltöltött napok szépen formálják, alakítják gondolkodásmódját. Úgy mondja: lekaszáltuk, be- hordtuk... és így mondja tovább többesszám első személyben. Jól esik hallgatni Andris bácsi nyugodt, megfontolt mondatait. — Leszerződtünk tizennégy szarvasmarhára, de jövőre ennek többszörösét hizlaljuk. Nézzen csak oda — mutat a karámban egymást kergető borjúkra — azokból lesz a jövő évi hízó alapanyag. K “ ŐZBEN felállunk, mert újabb kocsik érkeznek. A brigádvezetőt szóllítja a köteles; ség. Andris bácsi elsiet, hogy rendben legyen az a kazal. Kata János Gazdasági vezetők feleségeinek találkozója a rétsági járásban Rútságon holnap, csütörtökön rendezik meg a járás állami és gazdaság vezetői feleségednek találkozóját. A találkozón az asszonyok elbeszélgetnek egymással a s oromkövetkező feladatokról, a modern. marxista szellemű gyermeknevelés kérdéseiről, valamint számos, az asz- szonyokat érintő kérdésről. Pénteken Kétbodonyban mintagy 60 munkacsapat vezető részére rendeznek találkozót. Itt a női munkacsapat- vezetők feladatairól, az asz- szonyok munkában való aktivizálásáról tanácskoznak majd a résztvevők. Gazdag eperszürelA tavalyinál jóval gazdagabb termést hoztak a Hont környéki epreskertek. A gazdag termés betakarításából még a gyerekek is kiveszik részüket, mert a felnőtt munkaerő kell a növényápolásnál. Az egyesülés erejével SZÉPEN HALAD A MUNKA MÁTRANOVAKON Mátranovákon ezen a tavaszon két termelőszövetkezet gazdáiban nagy elhatározás született. A Rákóczi Termelőszövetkezet és a Cser-pusztai Győzelem Tsz közgyűlésén úgy döntött, hogy egyesíti erejét, így emberekben és területben megsokasodva Iát munkához. Ma már az eltelt hónapok azt bizonyítják, hogy a mát- ranovákiak jól látták az egyesülésben rejlő lehetőségeket. A munkafegyelem jelentősen megszilárdult, s a növény- ápolásban sehol nem mutatkozik lemaradás. A takarmányozás sem lesz gond ezen a télen a szövetkezetben, megtörtént a lucerna begyűjtése, s már a lóherét vágják a gazdák. A termelőszövetkezet az építkezéseket is könnyebben oldja meg közös erővel. Most készül egy 500 férőhelyes nö- vendékmarha-istálló, sertés- fiaztató, s ha a baromfi- telepet is sikerül megépíteni, a szárnyasnevelésre kínálkozó tó mellett 1000 kacsát nevelhetnek, ami jelentős mértékben emeli az áruértékesítési tervet. A növénytermelési kilátások mellett bizakodóvá teszi a gazdákat az állatállomány idei növekedése is. Jelenleg 30 anyakocája, 130 szarvasmarhája, több mint 1000 anyajuha és félezer báránya van a tsz- nek. Az eddigi szorgalom alapján A tudományok fejlődése a növényvédelemben is érezteti hatását. Gyakorlati szakembereinknek tehát nemcsak az új gépekkel, új terméstechnikai és agrotechnikai eljárásokkal és az újabb növényfajtákkal kell megismerkedni, de ismerniük kell az újabb növényvédőszereket is. Nem olyan régen terjedtek el a kereskedelemben és a használatban: a Peruit, a Wofatox, a DNRB, a Spitz Cupral védekezőszerek. PERN IT A Pernitet mikrokristályos DDT néven is emlegetjük. Ez a második név abból ered, hogy más hatóanyagok mellett 30 százalék DDT-t tartalmaz a szer, és a gyártása során finom elosztású mikrokristályok keletkeznek. Barnásszürke, vízzel jól keverhető, pépszerü anyag a Pernit. Részben idegméregként, részben gyomorméregként hat. A Pernit erősen bíznak az emberek, hogy zárszámadáskor a terv szerinti 30 forinttal számolhatják majd a munkaegység értékét. állandó használata viszont gyéríti a hasznos parazitákat és így a takácsatkák, vértetvek elszaporodnak a gyümölcsösben. Éppen ezért, ahol a takácsatka kártételével újabban komolyan kell számolni, a Pernitet tisztán kipermetezve nem lehet alkalmazni, hanem csak mészkénléhez keverte a, hogy a permetezőszer atkaölő hatása is érvényesüljön. Még jobb, ha a tisztán pernites vagy Per- nittel kombinált mészkénleves permetezések esetén beiktatunk kénkészítményes permetezéseket kifejezetten a takácsatka ellen. Mint látjuk, nagyon hálás per- metszer, a keverhetőség szempontjából a Pernit. Lehet keverni nyári hígítású mészkénlével, vagy a másik elterjedt kénes készítménnyel, a Surfarol T-vel. Ezek a kombinációk egyidejűleg hatnak az almamoly, a takácsatka és a lisztharmat ellen. Természetesen ahol a takácsatka nagy számmal jelentkezik, mint mondottuk, tisztán is kell ellenük védekezni közbeiktatott kéSZAKMAI TANÁCSADÓ Ismerjük meg és használjuk újabb védekezőszereinket Győzik a munkát Szarvasgedén Már többször hallottam arról, hogy Szarvasgedén, a Haladás Termelőszövetkezetben jól mennek a dolgok. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés nagyszerű, szép eredményekkel dicsekedhet. Pedig nem régi termelőszövetkezet az itteni. Mindössze tavaly kezdték a közös gazdálkodást a szarvasgedei gazdák, de már tavaly olyan buzgalommal fogtak munkához, amely méltó az elismerésre. / Ez a munkakedv, ha lehet úgy mondani, az idén még inkább szárnyakat kapott. A közgyűlésen nem arról vitatkoztak, hogy kiosszák-e a területet, vagy sem, hanem arról, mikor kezdjenek a munkához. Emlékszem rá, kora tavasszal még a borsó ki sem kelt rendesen, már a munkacsapatok ellepték a hatvan holdas táblát és néhány nap alatt bekapálták. — Nem várhatjuk meg, hogy befüvesedjen — mondogatta egy fiatalasszony, amikor megállítottam néhány szóra a munkacsapat tagjait. S valóban nekik lett igazuk. Kipusztítva a gyomokat erőteljes fejlődésnek indulhatott a borsó. Ma már a szedésén fáradoznak a szorgalmas szövetkezetiek. — Hogyan szervezték meg a borsó szedését? Pénzért szedik, vagy munkaegységért? — teszem fel a kérdést a szövetkezet irodájában. Az irodában levők megütközve néznek rám. Olvasom a szemeikből: még ilyen buta kérdést? Hát, hogyan lehetne azt a borsót szedni? No, de ne vágjunk a dolgok elébe, várjuk meg mit felelnek az illetékesek. — Hát, hogyan szednénk? Már csak természetes, hogy munkaegységre szedjük, ügy volt tavaly is, úgy lesz az idén is. — Győzik-e munkaerővel — kérdezősködöm tovább. — Hát hogyne győznénk? Ilyenkor a családtagokra ugyanúgy számíthatunk mint a rendes tagokra. Ha a közösség ügyéről van szó talpon az egész falu. A negyven hold cukorrépát, a hatvan hold kukoricát, meg a hatvan hold borsót néhány nap alatt bekapáltuk. Amikor a kaszálás kerül szóba Gonda Péter agronó- muS magabiztosan mondja: — A kaszálásba is bevonjuk a családtagokat. A pillangósok betakarítása jól halad. Csak a gépállomással vagyunk elégedetlenek. A brigádvezetőjük csak tíznaponként dugja be az orrát hozzánk. így azt sem tudja mire lenne szükségünk időközben. De jó lenne, ha a gépállomáson felfigyelnének az ilyen megjegyzésekre. Alapjuk biztos van, s ha van, figyelmet érdemel. Beszélgetés közben szóba- kerül a helyi Nőtanács kezdeményezése is. Igaz-e, hogy Szarvasgedén minden család egy tyúkot ad a közös baromfitenyésztés megteremtésére? — Persze, hogy igaz — mondják a jelenlevő nők. — Mihelyt a baromfiól kész,' össze is szedjük a tyúkokat. Nem félünk attól, hogy nem adják össze a megígért tyúkokat. Nálunk az ígéretnek van súlya. Ez így helyes. Nem levegőbe való beszélés a szarvas- gedeiek szava. A földeken 80—90 asszony szorgalmas munkája a réten dolgozó férfiak töretlen lendülete adja meg adott szavak súlyát, és ez mindennél többet ér. K. J. nes permetszerrel, mivel a Pernit gyakori használatával elszaporodik ez a kártevő. Keverhető még bordói lével Is. így viszont az almamoly-irtó hatás együtt érvényesül a bordódé fuzikládium ölő hatásával. Amennyiben tisztán Pernites permetlevet készítünk, úgy 60 dkg szert először kevés vízzel elkeverünk és azután folyamatosan töltjük hozzá a szükséges vízmennyiséget. A permetlé jó lebegöképességét a készítményben levő emulgátor biztosítja. Ha kombináltan használjuk bor- dóiléhez, vagy mészkénléhez, akkor az elkészítés módja az, hogy a mészkénléből, vagy a bordódéból néhány litert kimérünk és ebben egyenletesen jól felkeverjük a 40—60 dkg Pernitet. Aztán visszaöntjük a kész permet- léhez s igy egy hektoliter kombinált permetlevet kapunk. A Pernit méreg, ezért óvórendszabályokat és védőfelszereléseket kell alkalmazni. Virágzáskor tilos permetezni, mert a méhekre veszélyes. Gyümölcsérés előtt 4 héttel a pernites permetezést be kell szüntetni, mert kellemetlen szagát magába veszi az érés utolsó stádiumában lévő gyümölcs. Használni kell a Pernitet nemcsak az előnyös tulajdonságai miatt, de amiatt is, hogy a külföldi gyümölcsmegrendelök a rendszeresen arzéntartalmű szerekkel permetezett gyümölcsöt nem veszik át.