Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-14 / 47. szám

I 1961. június 14. NÓGRÁDI NÍPÜJIÁ® s ANDRIS BÁCSI INT Szurdokpüspöki ha­tárában, Filimes tanyán a szokottnál nagyobb a sürgö- lődés. Egy hatalmas kazal mellett egyszerre három-négy lovaskocsi is vesztegel. Barna arcú emberek kezében forog ,a villa, s ahogy fogy a kocsi­ról a takarmány, úgy nő, magasodik a kazal. A kazal­tól távolabb vékonyarcú em­ber magyaráz, de úgy, hogy a kazalon dolgozók is meg­értsék. — így jó lesz Andris? — szól le egy idősebb ember. — Kicsit balra! — intéz­kedik Menus András, a Béke Termelőszövetkezet állat- tenyésztési brigádvezetője. A kazalrakásban jártas embe­rek keze nyomán formáló­dik a kazal. — Most csak nyolc kocsi hordja, a többi fogat kapálni van — tájékoztat Andris bá­csi, amikor érdeklődtem, majd hozzá teszi — csak innen az országút túlsó feléről hord­juk. Mivel közel a lucematábla, gyorsan fordulnak a fogatok. Alig tudunk egy-két szót vál­tani, máris újabb két kocsi tűnik fel a bejáratnál. A lovak szorgalmas igyekezet­tel húzzák a megrakott ko­csikat, amelyek tetejéről min- denik kocsisnak van néhány barátságos szava. — Andris bá’! Mi innen rakodunk — kiabál az egyik fiatalember a kocsi tetejéről. — Jól van, akkor rakod­jatok belülről! — szól vissza Andris bácsi. Ahogy elmentek a kocsik, mi is szóhoz jutunk. Andris bácsi oda ül mellém egy kő­rakásra, megtörli verejtékes homlokát a kabátujjába és beszélni kezd. — Megszaporodott a gon­dom mióta brigádvezető let­tem — mondja elgondolkozva. — Lent lakom a falu alsó végén. Hajnali négykor kelek, s végig gyalogolom a négy kilométeres utat. Mikor ide­érek a tanyára itt már ja­vában etetnek, utánna megtisz­títják a jószágokat és kezdő­dik a fejés. Közben újabb kocsik for­dulnak be a tanyára. Andris bácsi összeráncolja homlokát, úgy néz a mellette elhaladó megrakott kocsira, szólna, de a kocsin ülő megelőzi. — Mit csináljak ezzel a kaparékkal? — Vigyétek oda! — mu­tat Andris bácsi a kazal vé­gébe — ez a kis kaparék el­keveredik a többivel. Ilyenkor, takarmány­betakarítás idején az újság­író nem tudja megállni, hogy meg ne kérdezze, biztosítva iesz-e télire az állatok szá­Ne távolítsunk el minden „határkövet11 a mezőről A Nógrádi Népújság 1961. má­jus hó 31-én megjelent számában cikket közöl a géptörést okozó határkövekről, amely cikkhez szeretnék hozzászólni. Amennyire kívánatos a volt egyéni parcellák immár szükség­telenné vált mezsgyeköveinek el­távolítása, nemcsak ugyanannyira, de sokkal inkább kívánatos, hogy az állami földmérés szervei által elhelyezett és szabályszerűen kö­vekkel állandósított alappontok háborítatlanul megmaradjanak! Egy-egy ilyen pont létesítése többezer forintba kerül és amel­lett ez szolgál alapjául minden későbbi geodéziai munka (út, csa­tornaépítés, távvezetékek épí­TELEVÍZIÓ A LUDÄNYHALÄSZI SZOCIÁLIS OTTHONBAN A Ludányhalászi Szociális Otthon lakói küldöttséget me­nesztettek az otthon vezető­ségéhez. Tolmácsolták a szociális ott­hon lakóinak kérését, tele­víziót szeretnének, hogy az ő csendes, öreg napjaikat is színesebbé tegye a színház, film és egyéb közvetítések sorozata. Az otthon lakói el­határozták, összeadják a te­levízió vásárláshoz szükséges összeget. Eddig több mint 7 ezer forintot összegyűjtöt­tek, s rövidesen megvásárol­ják a készüléket is. A televízió vásárlás után ünnepélyes avatón adják át rendeltetésének a szociális ott­hon új kulturális vívmányát. tése, táblásitás stb.) alapjául. Ezért tiltják és büntetik az, ér­vényben levő jogszabályok a ha­tósági és mérnöki jelek megron­gálását, elvitelét, más helyre he­lyezését, kiásását. Kívánatosnak látszik,- hogy az elmondottakról a mezőgazdasági gépekkel foglalkozók tudomást szerezzenek. Kár lenne, ha egye­sek most már „átesve a traktor másik oldalára”, esetleges jutalom reményében nemcsak az útbaeső mezsgyeköveket távolita- nák el, hanem talán máshonnan is felszednék a talált (esetleg mér­nöki) köveket! Egyébként a mérnöki alapponto­kat jelölő kövek szabályos alakú, 15x15, vagy 20x20, illetve 25x25 cm. méretű betonkövek tetejükön be­vésett kereszt-jelzéssel, vagy rit­kábban csúcsosra faragott termés­kövek. A legfontosabb kövek földből kiálló részén betűjelzés is van bevésve: KF, HP, OP és év­szám. E köveket annakidején úgy helyezték el, hogy amennyire csak lehetséges, ne zavarják a termelést. Előfordulhat természe­tesen, hogy a megváltozott körül­mények miatt most valamelyik táblába esik egy ilyen kő, de erre is van megoldás: értesítsék idejében a Megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelőséget (Balassagyarmat, Állami Földmé­rési és Térképészeti Hivatal, Bajcsy Zsilinszky út 6. sz. Tele­fon: 109) és onnan mérnököt kül­dünk ki a pont áthelyezése vé­gett. így a lehetőség határáig se­gítünk a dolgon. ' NAGY FERENC, All. Földmérési és Térképészeti Hivatal Nógrád megyei felügyelő­sége. Az Erdőkürti Gépállomáson kijavítva, szépen sorba állít­va várják az aratás megkezdését a kombájnok, A gép­állomás körzetében, mivel a megye legdélibb területét fog­lalja magában hamarabb kéz dődik az aratás mint a megye többi részében. EZREDIK lastakarmánya. András bácsi jó riportalanynak mutatkozik. Mint a parasztemberek álta­lában, ő is szívesen elmondja, amit tud. — Az országút túlsó ol­dalán, meg máshol is 40 hold lucernánk van. Az első ka­szálás megadja a 40 mázsát. Itt kazlazzuk a tanya mel­lett. A szénát majd a ló­istálló közelében tároljuk. Az is fontos, hogy télvíz idején ne kelljen állandóan szállí­tanunk. Hallgatva a szíves felvilá­gosítást, a riporter is kedvet kap, s újabb kérdésekkel ost­romolom a szövetkezet meg­becsülésnek örvendő brigád­vezetőjét. — Tetszik-e a brigádvezetői munka? A ^NDRIS BÁCSI elmoso­lyodik, látszik, hogy gondol­kozik, s úgy felel: — Mit mondjak? — Ter­mészetes, hogy tetszik. Sok a gond, a felelősség, de majd csak megszokjuk. \— És a család, hogy vé­lekedik erről a munkáról? — Kezdik megszokni, hogy korán kelek és későn fek­szem. Ez a munkakör egész embert kíván, s ha Menus András valamit elvállal, ak­kor állja a szavát. Nagyon tetszik nekem ez a határozott beszéd. Meggyő­ződésem, hogy a szövetkezeti gazdálkodás csak akkor lesz igazából eredményes, ha min­den gazda határozottan, félre­érthetetlenül kijelenti — a közös mindenekelőtt. De nem elég csak a kijelentés, szük­séges úgy is dolgozni. Az egyszerű hétköznapi tett min­den szép szónál többet ér. Ilyen gondolatok születtek agyamban, amikor ezt a tavaly még egyénileg gazdál­kodó, vékonyarcú paraszt- embert hallgattam. Alapvető­en még nem változott meg Menus András bácsi, hiszen még nem sok időt töltött a közösben, de az itt eltöltött napok szépen formálják, ala­kítják gondolkodásmódját. Úgy mondja: lekaszáltuk, be- hordtuk... és így mondja to­vább többesszám első sze­mélyben. Jól esik hallgatni Andris bácsi nyugodt, meg­fontolt mondatait. — Leszerződtünk tizennégy szarvasmarhára, de jövőre ennek többszörösét hizlaljuk. Nézzen csak oda — mutat a karámban egymást kergető borjúkra — azokból lesz a jövő évi hízó alapanyag. K “ ŐZBEN felállunk, mert újabb kocsik érkeznek. A bri­gádvezetőt szóllítja a köteles; ség. Andris bácsi elsiet, hogy rendben legyen az a kazal. Kata János Gazdasági vezetők feleségeinek találkozója a rétsági járásban Rútságon holnap, csütörtö­kön rendezik meg a járás ál­lami és gazdaság vezetői fele­ségednek találkozóját. A találkozón az asszonyok elbeszélgetnek egymással a s oromkövetkező feladatokról, a modern. marxista szelle­mű gyermeknevelés kérdései­ről, valamint számos, az asz- szonyokat érintő kérdésről. Pénteken Kétbodonyban mintagy 60 munkacsapat ve­zető részére rendeznek talál­kozót. Itt a női munkacsapat- vezetők feladatairól, az asz- szonyok munkában való ak­tivizálásáról tanácskoznak majd a résztvevők. Gazdag eperszürel­A tavalyinál jóval gazdagabb termést hoztak a Hont kör­nyéki epreskertek. A gazdag termés betakarításából még a gyerekek is kiveszik részüket, mert a felnőtt munkaerő kell a növényápolásnál. Az egyesülés erejével SZÉPEN HALAD A MUNKA MÁTRANOVAKON Mátranovákon ezen a ta­vaszon két termelőszövetke­zet gazdáiban nagy elhatá­rozás született. A Rákóczi Termelőszövet­kezet és a Cser-pusztai Győzelem Tsz közgyűlé­sén úgy döntött, hogy egyesíti erejét, így em­berekben és területben megsokasodva Iát mun­kához. Ma már az eltelt hónapok azt bizonyítják, hogy a mát- ranovákiak jól látták az egye­sülésben rejlő lehetőségeket. A munkafegyelem jelentősen megszilárdult, s a növény- ápolásban sehol nem mutat­kozik lemaradás. A takar­mányozás sem lesz gond ezen a télen a szövetkezetben, megtörtént a lucerna begyűj­tése, s már a lóherét vág­ják a gazdák. A termelőszövetkezet az építkezéseket is könnyebben oldja meg közös erővel. Most készül egy 500 férőhelyes nö- vendékmarha-istálló, sertés- fiaztató, s ha a baromfi- telepet is sikerül megépíteni, a szárnyasnevelésre kínálkozó tó mellett 1000 kacsát nevel­hetnek, ami jelentős mérték­ben emeli az áruértékesítési tervet. A növénytermelési kilátá­sok mellett bizakodóvá teszi a gazdákat az állatállomány idei növekedése is. Jelenleg 30 anyakocája, 130 szarvasmarhája, több mint 1000 anyajuha és fél­ezer báránya van a tsz- nek. Az eddigi szorgalom alapján A tudományok fejlődése a nö­vényvédelemben is érezteti ha­tását. Gyakorlati szakembereink­nek tehát nemcsak az új gépek­kel, új terméstechnikai és agro­technikai eljárásokkal és az újabb növényfajtákkal kell megismer­kedni, de ismerniük kell az újabb növényvédőszereket is. Nem olyan régen terjedtek el a kereskedelemben és a haszná­latban: a Peruit, a Wofatox, a DNRB, a Spitz Cupral védekező­szerek. PERN IT A Pernitet mikrokristályos DDT néven is emlegetjük. Ez a máso­dik név abból ered, hogy más hatóanyagok mellett 30 százalék DDT-t tartalmaz a szer, és a gyártása során finom elosztású mikrokristályok keletkeznek. Barnásszürke, vízzel jól kever­hető, pépszerü anyag a Pernit. Részben idegméregként, részben gyomorméregként hat. A Pernit erősen bíznak az emberek, hogy zárszámadáskor a terv szerinti 30 forinttal számol­hatják majd a munkaegy­ség értékét. állandó használata viszont gyéríti a hasznos parazitákat és így a takácsatkák, vértetvek elszaporod­nak a gyümölcsösben. Éppen ezért, ahol a takácsatka kártételé­vel újabban komolyan kell szá­molni, a Pernitet tisztán kiperme­tezve nem lehet alkalmazni, ha­nem csak mészkénléhez keverte a, hogy a permetezőszer atkaölő ha­tása is érvényesüljön. Még jobb, ha a tisztán pernites vagy Per- nittel kombinált mészkénleves permetezések esetén beiktatunk kénkészítményes permetezéseket kifejezetten a takácsatka ellen. Mint látjuk, nagyon hálás per- metszer, a keverhetőség szem­pontjából a Pernit. Lehet keverni nyári hígítású mészkénlével, vagy a másik elterjedt kénes készít­ménnyel, a Surfarol T-vel. Ezek a kombinációk egyidejűleg hatnak az almamoly, a takácsatka és a lisztharmat ellen. Természetesen ahol a takácsatka nagy számmal jelentkezik, mint mondottuk, tisztán is kell elle­nük védekezni közbeiktatott ké­SZAKMAI TANÁCSADÓ Ismerjük meg és használjuk újabb védekezőszereinket Győzik a munkát Szarvasgedén Már többször hallottam ar­ról, hogy Szarvasgedén, a Ha­ladás Termelőszövetkezetben jól mennek a dolgok. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés nagyszerű, szép eredményekkel dicsekedhet. Pedig nem régi termelőszö­vetkezet az itteni. Mindössze tavaly kezdték a közös gaz­dálkodást a szarvasgedei gaz­dák, de már tavaly olyan buz­galommal fogtak munkához, amely méltó az elismerésre. / Ez a munkakedv, ha lehet úgy mondani, az idén még inkább szárnyakat kapott. A közgyűlésen nem arról vi­tatkoztak, hogy kiosszák-e a területet, vagy sem, hanem arról, mikor kezdjenek a munkához. Emlékszem rá, kora tavasszal még a borsó ki sem kelt rendesen, már a munkacsapatok ellepték a hat­van holdas táblát és néhány nap alatt bekapálták. — Nem várhatjuk meg, hogy befüvesedjen — mondo­gatta egy fiatalasszony, ami­kor megállítottam néhány szó­ra a munkacsapat tagjait. S valóban nekik lett igazuk. Kipusztítva a gyomokat erő­teljes fejlődésnek indulhatott a borsó. Ma már a szedésén fáradoznak a szorgalmas szö­vetkezetiek. — Hogyan szervezték meg a borsó szedését? Pénzért sze­dik, vagy munkaegységért? — teszem fel a kérdést a szö­vetkezet irodájában. Az iro­dában levők megütközve néz­nek rám. Olvasom a szemeik­ből: még ilyen buta kérdést? Hát, hogyan lehetne azt a borsót szedni? No, de ne vágjunk a dolgok elébe, vár­juk meg mit felelnek az il­letékesek. — Hát, hogyan szednénk? Már csak természetes, hogy munkaegységre szedjük, ügy volt tavaly is, úgy lesz az idén is. — Győzik-e munkaerővel — kérdezősködöm tovább. — Hát hogyne győznénk? Ilyenkor a családtagokra ugyanúgy számíthatunk mint a rendes tagokra. Ha a kö­zösség ügyéről van szó tal­pon az egész falu. A negy­ven hold cukorrépát, a hat­van hold kukoricát, meg a hatvan hold borsót néhány nap alatt bekapáltuk. Amikor a kaszálás kerül szóba Gonda Péter agronó- muS magabiztosan mondja: — A kaszálásba is bevon­juk a családtagokat. A pil­langósok betakarítása jól ha­lad. Csak a gépállomással va­gyunk elégedetlenek. A bri­gádvezetőjük csak tíznapon­ként dugja be az orrát hoz­zánk. így azt sem tudja mire lenne szükségünk időközben. De jó lenne, ha a gépállo­máson felfigyelnének az ilyen megjegyzésekre. Alapjuk biz­tos van, s ha van, figyelmet érdemel. Beszélgetés közben szóba- kerül a helyi Nőtanács kez­deményezése is. Igaz-e, hogy Szarvasgedén minden család egy tyúkot ad a közös ba­romfitenyésztés megteremté­sére? — Persze, hogy igaz — mondják a jelenlevő nők. — Mihelyt a baromfiól kész,' össze is szedjük a tyúkokat. Nem félünk attól, hogy nem adják össze a megígért tyú­kokat. Nálunk az ígéretnek van súlya. Ez így helyes. Nem levegő­be való beszélés a szarvas- gedeiek szava. A földeken 80—90 asszony szorgalmas munkája a réten dolgozó fér­fiak töretlen lendülete adja meg adott szavak súlyát, és ez mindennél többet ér. K. J. nes permetszerrel, mivel a Per­nit gyakori használatával elszapo­rodik ez a kártevő. Keverhető még bordói lével Is. így viszont az almamoly-irtó hatás együtt ér­vényesül a bordódé fuzikládium ölő hatásával. Amennyiben tisztán Pernites permetlevet készítünk, úgy 60 dkg szert először kevés vízzel elkeverünk és azután folyamato­san töltjük hozzá a szükséges vízmennyiséget. A permetlé jó lebegöképességét a készítmény­ben levő emulgátor biztosítja. Ha kombináltan használjuk bor- dóiléhez, vagy mészkénléhez, ak­kor az elkészítés módja az, hogy a mészkénléből, vagy a bordódé­ból néhány litert kimérünk és ebben egyenletesen jól felkever­jük a 40—60 dkg Pernitet. Az­tán visszaöntjük a kész permet- léhez s igy egy hektoliter kom­binált permetlevet kapunk. A Pernit méreg, ezért óvórend­szabályokat és védőfelszereléseket kell alkalmazni. Virágzáskor ti­los permetezni, mert a méhekre veszélyes. Gyümölcsérés előtt 4 héttel a pernites permetezést be kell szün­tetni, mert kellemetlen szagát ma­gába veszi az érés utolsó stá­diumában lévő gyümölcs. Használni kell a Pernitet nem­csak az előnyös tulajdonságai miatt, de amiatt is, hogy a kül­földi gyümölcsmegrendelök a rendszeresen arzéntartalmű sze­rekkel permetezett gyümölcsöt nem veszik át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom