Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)
1961-06-28 / 51. szám
6 ■tsaiBi Rimái« 1961. június 28. A nyomtatásos figyel- me„sz”tetést Kisterenyén olvashatjuk, az Erzsébet utca torkolatánál, s kedvünk V madt közelebbről megvizsgálni azt a hidat, amely az életre való veszélyességével nem egyedülálló, illetve omladozó jelenség a megyében A másik híd, amely figyelmünket felkeltette, már nem ilyen problematikus természetű. Somoskőújfaluban szolgálja az összeköttetést a patak felett a községi kovácsműhely lábánál. Nagy a forgalma az alkotmánynak, s ez bár az esti sötétedés után ■ Ez a híd a községi vágó-1 hídhoz vezet, s amint a ké- j pen látható, egyáltalán nem j látszik különösen veszélyes- \ nek a közlekedésre. A sínvasakon nyugvó pallózat te- herbírónak látszó faácsolat, valóban életveszélyes, mert korlátfáit régesrégen elhordta az idő, vagy a környékbeliek gyűjtő szenvedélye, a javitäß érdekében semmi jele nem mutatkozik az intézkedésnek. Néhány tartócölöp és így szabad a találgatás: valami rejtett hibája van-e a hídnak, vagy pedig már régesrégen megjavították, csak a figyelmeztetést felejtették eltávolítani? Akár így, akár úgy áll a dolog, vagy a tábla, vagy a híd ügyében intézkedni kellene a terenyei tanácsnak. két szál rúd kérdése csupán, hogy helyreálljon a közlekedési biztonság, mert még a cölöpöknek sem kell helyet vájni, ott tátonganak a betonban a régiek. A Somoskőújfalui korlátfáknak reméljük a községfejlesztési alap szűkös kerete sem vethet korlátot. Filléres ügy az egész. Július 1-én esedékes a személygépkocsik második félévi biztosítási díja A 40/1960. kormány számú rendelet alapján a magántulajdonban lévő személygépkocsik kötelező gépjárműszava- tosági biztosítási díja két egyenlő részletben is fizethető. A második félévi díj 1961. július 1-én válik esedékessé és 30 napon belül lehet kamatmentesen megfizetni. A díj átutalásához szükséges csekkbefizetési lapot a biztosítási igazolás átvételekor a gépjárműtulajdonosok megkapták, amelynek felhasználásával a díj befizethető. Minden személygépkocsi tulajdonosnak saját érdeke, hogy befizetési kötelezettségének mielőbb eleget tegyen. ÜJ FRESKÓKAT TALÁLTAK NERÓ PALOTÁJÁBAN A „domus aureaban”, Nero i. u. 63-ban épült palotájában gondos tisztogató munkálatok után újabb csodálatos szépségű freskókat fedeztek fel. A restaurálási munkálatokat a Római Központi Restaurációs Intézet hallgatói végzik. Szakértők szerint az építészeti elemekkel és erfi- beralakokkal díszített fal- freskók valószínűleg egy Fa- bullus vagy Amullius nevű festő művei, aki egész életét Nero palotája díszítésének szentelte. Betörés Szentkúton Rövid idő alatt kézrekerült a kocsmai fosztogató Nem mindennapi esemény rázta fel az elmúlt napokban Szentkút nyugalmát. Már kora hajnalban értesítették a rendőrséget, hogy az éjszakai órákban betörés történt az italbolt helyiségébe- A kis település és a szociális otthon idős lakói izgatottan és érdeklődéssel várták a vizsgálat eredményét. A beszédtéma nem is volt más, mint az: ki lehetett, ki tehette? Érthető, hogy a nyugalmat megzavarta ez az eset, hiszen Szentkúton az utóbbi években ilyesmi nem történt. A rendőrség nyomozó szervei azonnal munkához láttak. Bár a nyomozást gátolta, hogy a helyszínen már „idegenek” is kíváncsiskodtak, többen kézjegyüket is otthagyták, de a körültekintő munka rövid idő alatt meghozta a várt eredményt. A több gyanúsított közül alig 10 órai nyomozás után kézre került az igazi tettes, a többszörösen büntetett, alig 22 esztendős Kormos István személyében. Hogyan történt? Kormos István, sajnos, fiatal kora ellenére is jártas a lopásokban, betörésben. Ezen az estén is azt gondolta, hogyha korábban nem sikerült, talán majd helyiséget, s a magas palánkon átkapaszkodva, a tetőn termett. Ügyes, szinte gyakorlott mozdulatokkal „dolgozott”. A 'tetődeszkán kis rést képezett ki, s úgy csúszott az italbolt helyiségébe. Bent könnyű volt a dolga. Már a bor fogyasztása közben felmérte a „terepet”. Tudta, hogy hol a pénz, milyen áru merre van. Gyors mozdulattal nyúlt a kasszába. A kevés papírpénz után néhány marékkai aprót — forintosokat is zsebre vágott. Megrakta magát cigarettával, csokoládéval, s távozás közben még két üveg bort is magához vett Csalódva vette később tudomásul, hogy az üvegek üresek ... A szociális otthonban esküvőt tartottak. Két idős fogadott örök hűséget egymásnak. Kormos — most már pénzzel, cigarettával és csokoládéval a zsebében benézett az esküvőre. Szívesen ajándékozott, hiszen könnyen jutott hozzá. Aztán mint aki jól végezte dolgát — hazament. Nem bántotta őt a cselekménye, csupán azok a horzsolások égtek karjain, amit a betörés következtében szerzett ... — Én rám ugyan nem fognak maguk semmit! Letagadok én mindent, én ott sem voltam! — bár még azt sem tudta, hogy végső soron kikkel is beszél. De ott volt az árulkodó nyom. A kitömött pénztárca, a friss horzsolások a karján. Kormos ennek ellenére tagadott. S amikor látta, hogy a terhelő bizonyítékok helyette is beszélnek, megtört ... Egymással szemben ültünk. Hallgattam ennek a fiatalembernek bűnös cselekményeit. Tyúklopás, betöréses lopás, s most megint. Arcán már nincs a korábbi cinizmus. Nem is huszonkét évesnek néz ki, hanem sokkal többnek. Fiatal kora ellenére harmadszor ül a börtönben. — Rájöttem, hiába tagadok — mondja kissé megbántan már. Tudják, a családi élet. Az a rossz nálunk, azért tettem ezt is. Apám iszik, anyám meg... — s itt el- csuklik a hangja. De soha többet. Én még egyszer nem kerülök ide, az biztos. Megint volt időm gondolkodni. Fiatal vagyok még, előttem lehetne a becsületes élet és én azt szeretném szabadulásom után folytatni... Szabad az út Zsóri-fürdőre Nemcsak Salgótarján és az iparmedence, de megyénk valamennyi dolgozójának kedvenc fürdőhelye a mezőkövesdi Zsóri- fürdő. Bükkszék mellett itt keresnek pihenést és gyógyulást bányászaink, ipari és mezőgazdasági üzemeink dolgozói. Nem sokkal a fürdési szezon megkezdése után Salgótarjánban, de szerte az iparmedencében is olyan hírek terjedtek el; hogy megszűnt a fürdés Z sáriban, elfogyott a víz, s a fürdésnek ettől a lehetőségétől is elestek a Nógrád megyei dolgozók. Szerkesztőségünkhöz az utóbbi napokban számtalan kérdés futott be: vajon igaz-e az a hír, hogy a Zsórl-fürdő bezárta kapuit, avagy továbbra is lehetőség van a fürdésre, gyógyulásra, A kérdéseknek megfelelően érdeklődtünk a Mezőkövesdi Községi Tanács VB-nál, ahol a következő választ kaptuk: — Szabad az út Zsóri-fürdőbe — mondotta Barczi elvtárs, a községi tanács előadója. Néhány napig valóban volt kisebb baj a vízellátással, ugyanis eldugult a forrás, de a hiba elhárítása után újabb bő víz áll a fürdő- zők rendelkezésére. Szombaton már ismét megnyitottuk a fürdőt, s várjuk a nógrádiakat is. most... ! Este volt, úgy hét óra körül. Keresztapjával, Pelyhe Józseffel indult útra egy kis sörözésre. Kányáson abba az italboltba tértek be, ahol Kormos tavaly betöréses 'lopást végzett. Ezért a bűn- cselekményért 14 hónapig ült a börtönben. Innét ez év április elején szabadult. Kormos, amikor betért a kocsmába, végig gondolta korábbi „ténykedését”. — Jó lenne egy kis pénzre szert tenni, de nem itt. Itt már lebuktam — gondolta magába, s gondolataiba elmerülve szürcsölgette először a korsó söröket, utána pedig a pohárka borokat. Ahogyan „melegedett” a füle a szesz hatására, úgy érlelődött meg benne az a gondolat: ma még pénzt szerez. De nem itt! Keresztapja társaságában — aki mit sem tudott Kormos sötét gondolatáról — Szentkútra lá+oga+ott. A bor itt is csúszott. Kormos alig várta a zárórát, s azt hogy megszabaduljon az akkor számára már terhes keresztapjától. Tíz óra is elmúlott — itt a . cselekvés” ideje, gondolta, s „munkához” látott. Megkerülte az italbolt Kiállítások Balassagyarmat iskoláiban Balassagyarmat általános iskoláiban is megrendezték a lassan hagyományossá váló, év végi kiállításokat. Az iskolák kiállítási terveiben a kiállított anyag alapján a nevelőtestület egysége, a kollektív munka, a tanulás és a gyakorlati foglalkozás eredményeinek összhangja tárul a látogatók elé. Bemutatják többek között a tanulók vas, és fémmunkáit, rajzait, és fogalmazványait, a növénygyűjteményeket, a tanulók által készített kitömött állatokat és a gyermekek kézimunkáit. Az iskolák közül a legsikeresebb kiállítást a Petőfi, és a Bajcsy-Zsilinszky Endre iskola rendezte. A KIRÁNDULÓK SZOLGÁLATÁBAN Egyre könnyebbé válik a kirándulók és táborozok élelmezése. Legújabban egy amerikai gyár olyan készétel konzerveket hozott forgalomba, amelyeket beépített spirituszfőzővei lát el. A kirándulóknak nem kell egyebet tennie, mint meggyújtani a konzervdoboz dupla fenéklapjai között elhelyezett spiritusz tablettákat. Másnap, kipihenten, kitömött pénztárcával Mátravere- bélybe látogatott. Fogyasztotta a cseresznyét, még féldecire is sor került, amikor nyomozó szerveink elcsípték. S mi volt az első szava? S hogy igazi volt-e ez a megbánás, nem tudni. Majd a kár felmérése, a bírósági tárgyalás és a szabadulás után meggyőződhetünk igazi voltáról . Reméljük. S. L. örömmel adjuk tovább e kel- lemes és megnyugtató hírt. Megyénk dolgozói továbbra is élhetnek a mezőkövesdi fürdő nyújtotta lehetőségekkel, a szórakozással, pihenéssel, gyógyulással. *1* *** *** *** *** *** *\+ A kiegyezés évében, 1867. szeptember 19-én született a Hont megyei Csáb- rágon. Édesapja — Klauber Konstant — és nagyapja is üvegfúvó volt. Szülei őt is az üveges szakmára szánták. Kilencen voltak testvérek. A munkát igen korán, már nyolc éves korában elkezdte, a gyárban, ahol mint parádsasvári üveg- behordó-gyerek dolgozott. Amikor nem volt munka a gyárban, eljárt az iskolába. Így végezte el keservesen a hat elemit. Tizenkét éves korában kezdte tanulni az üveges szakmát. Huszonegy éves korától huszonnégy éves koráig üvegfúvósegédként dolgozott, ahol a három év eltelte után üvegfúvó szakmunkássá nyilvánították. De akkor már éppen úgy dolgozott, mint a tanítómestere — aki az édesapja volt. Abban az időben Parádsasváron főleg gyógyszeres és ásványvizes üvegeket, korsókat és üveg- lopókat gyártottak. 1894-ben sógora — Bernáth Ferenc üvegfúvó — rábeszélésére Salgótarjánba jött dolgozni. Az itteni gyár akkortájt alig volt egyéves csupán egy kemence dolgozott 20 mühely- lyel. Az üveggyár szakmunkásai túlnyomórészt németekből csehekből és szlovákokból tevődtek ősz- sze, elvétve akadt egy-egy magyar közöttük. A gyár akkor még nem dolgozott nagy létszámmal, mindössze 150— 170 lehetett az ossz- létszám. Szakmája tanulásával egyidő- ben elsajátította a szlovák és részben c német nyelvet is mert anélkül nem boldogulhatott. Nem hiába származott Klauber bácsi üveges dinasztiából, mindig szerelmese volt szakmájának. Ezt tanúsítja az 1910. december 2-áv kapott miniszteri elismerő levél — 100 korona jutalommal —, amely abban az időben olyan ritka volt, mint a fehér holló ... {Az elismerő levél szövege így. szól: „Elismerő levél. Az ipari munkában hosszú időn át kifejtett dicséretes tevékenységéért Klauber József üveggyári munkást elismerésem jeléül állami jutalomban részesítem és ennek tanulságául jelen elismerő levelet részére kiadom. Budapest, 1910. december 2. napián Olvashatatlan aláírás sk. Kereskedelemügy M. kir. miniszter.”) 1924-ben Horthy Magyarországában a béreket a legminimálisabbra szorították le. Az üveggyár munkások is magasabb bért követeltek s feleletül az akkori igazgató leállította a gyárat. A munka és kenyér nélkül maradt dolgozóknak másutt kellett munka után nézniök Klauber bácsi is így került Tokodra, ahol három évig dolgozott az üveges szakmában, majd egészen rövid ideig — három hónapig — Ká- posztásmegyeren, az ottani üveggyárban. 1927-ben került vissza Salgótarjánba s mindvégig itt is maradt. 1928-bar mintafaragás közben szemét baleset érte amely a több éves kezelés után serr jött rendbe, s ebből kifolyólag 1934 augusztus 7-én nyugdíjazták. Elmondja, hogy a múlt században hét 5 forint fizetést kapott, az első világháború előtt 20—25 forintot is megkeresett. Része volt az úgynevezett „békebeli jóvilágban”, átélte Ferencz József és Horthy rendszerét. Abban az időben a mainál sokkal mostohább körülmények között műszakonként 800—900 darab decis poharat kellett készítenie, védőruha, védőital, munkavédelem ismeretlen fogalom számukra. Hosz- szú élete során sok millió üvegárut készített, sok sós verítéket törölt le homlokáról, testéről c nagy hőséget ontó kemence mellett... Nem könnyű mesterség üveget fújni ioénybe veszi a tüdőt. szívet, a nagy hőség eltikkasztja az embert... De mint minden szakmának, ennek is megvannak a maga szépségei.. A leszármazottjai: fia, unokája, dédunokája, vejei és azok leszármazottai az ö példájára valameny- nyien az üvegfúvó szakmát választották. s szakmájuk szerete- téről tettek és tesznek tanúbizonyságot. Mint érdekes epizódot említi, hogy 1933-ban Szentbe igazgató felmondott neki azon a „jogcímen”, hogy már öreg, menjen nyugdíjba, engedje a fiatalokat dolgozni.. Ekkor előkereste az 1910-ben kapott miniszteri elismerő levelet, s azzal ment Szentbe igazgatóhoz, aki meglepődve olvasta azt, s megkérdezte tőle, hogy miért kapta? Röviden csak azt válaszolta: a jó munkámért! Az elismerő levélnek köszönhette hogy még egy évig hagyták dolgozni. A 94 éves Klauber bácsi Salgótarján él megyénk egyik legöregebb embere, jó egészségnek örvend csak a járása nehézkes. Hiába, már a tizedik évtizedet tapossa. Friss emlékező képessége meghazudtolja korát. Hosszú élete során több rosszban volt treSze, mint jóban, s megnyugvással szemléli a mai generáció megváltozott életét. t Klauber József EMLÉKEZIK...
