Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-10 / 46. szám

^eiiir. Salgótarján i Ál 1 • Xi ev sl tá r B u d a p y*' ” e ^ t NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1961. JÚNIUS 10. Sátoros kapcsolatban a munkásokkal vállalatától egy dolgozó. Igen fontos munkája ellenére az igazgató már több év óta egyetlen egyszer sem érdek­lődött munkakörülményei iránt, nem ellenőrizte a helyszínen tevékenységét. Félreértés ne essék: nem általában az értekezletek, a jelentésírás, vagy az egyéb adminisztratív munka ellen emelünk szót. De ha ez már egyes esetekben odáig fajul, hogy emiatt nem jut elég idő a határozatok, az intéz­kedések gyakorlati végrehaj­tásának ellenőrzésére, a mun­kásokkal való tanácskozásra, akkor ez káros, akadályozza a vezetés színvonalának eme­lését. Egy sor vállaltunknál a normák felülvizsgálását, valamint az ezzel kapcsolatos munkálatokat sikeresen, jól hajtották végre. Az első ne­gyedév, majd a további két hónap termelési eredményei szintén kielégítőek. Ezek az eredmények azonban egyes vezetőknél helytelen szemlé­letet váltanak ki: elbizakod­nak, úgy gondolják, hogy minden megy magától. Pedig nem megnyugvásra, hanem éppen sokrétű és ala­pos elemző munkára, nagy figyelemre van szükség ah­hoz, hogy tovább emelkedjék az ipari vállalatok gazdálko­dásának színvonala, követke­zetesen megvalósuljanak azok az intézkedések, amelyeket az utóbbi hónapok vizsgáló­dásai, tapasztalatai tesznek szükségessé. A munkásokkal való szorosabb kapcsolatot, sokoldalú együttműködést kí­vánja meg minden vezetőtől az a tény is, hogy a veszte­ségidő nagyobb része mun­kaszervezési, műszaki okok­ból adódik. Ezek megszünte­téséhez a munkások rengeteg hasznos javaslatot tettek már eddig is és tesznek a jövő­ben. Az a vezető, aki nyitott szemmel és füllel él a mun­kások között — csak az ké­pes arra, hogy a dolgozók­nak ezt a jogos kívánságát mielőbb megoldja. Ez pedig az egész gyár, az egész bánya ügyét előrelendíti. A vezetők nagy többsége igyekszik úgy megszervezni munkáját, hogy az irodai fel­adatok ellátása, az értekez­letek és más gyáron kívüli elfoglaltság mellett legyen ideje a munkásokkal való ta­nácskozásra is. Az ilyen ve­zetők követése, példájuk hasznosítása igen fontos: meggyorsítja és hatékonyab­bá teszi a normák kiigazítá­sával járó, a gyakorlati élet­ben felmerülő további fel­adatok megoldását. Balogh Gyula Egyhetes védőnőképzQ tanfolyam júliusban Az idén, július 4-én nyit­ják meg a védőnők számára a továbbképző tanfolyamot. A tanfolyamon — melyen a megye valamennyi védőnője résztvesz — megbeszélik a csecsemőgondozás és terhes­gondozás eredményeit, fel­adatait, valamint az egészsé­gesebb csecsemőgondozással kapcsolatos tennivalókat. Ezenkívül még számos, az egészségvédelemmel kapcsola­tos problémáról tanácskoznak és tanulnak a megye védő­Hont környékén jól haled az epersznrei HAZAI ÉS KÜLFÖLDI PIACOK KERESIK A HONTI, DRÉGELYPALANKI ÉS IPOLYVECEI GYÜMÖLCSÖT Eper és málnatermelő szö­vetkezeteink ebben az esz­tendőben igen szép termés- kilátások elé tekintenek, s a hazai és külföldi piacokon egyaránt szívesen látott Íz­letes gyümölcsféle nagy jö­vedelmet Ígér a termesztők­nek. A legjelentősebb mennyiség­ben termelőszövetkezeteink közül ebben az esztendőben a drégelypalánki Szondy Tsz 12 vagou eperre, 15 vagon málnára, az ipoly- vecei Alkotmány Tsz 15 vagon eperre, 100 mázsa málnára, a honti Győze­lem Tsz pedig 6 vagon eperre, 300 mázsa mál­nára kötött értékesítési szerződést. Ezekben a községekben a ház­táji gazdaságokból is komoly tételre lehet számítani az eper és málna értékesítése te­rén, mert 272 szövetkezeti gazda összesen 8 és fél va­gon epret és mintegy 200 má­zsa málnát értékesít. A dré­gelypalánki termelőszövetke­zet eper és málna termésén kívül 3 vagon feketeribizlire kötött szerződést, s ez szin­tén nagy bevételt igér. A földieper szedése egyéb­ként már mindhárom község termelőszövetkezeteiben meg­Ma nyílik meg az üvegipari kiállifás Ma, szombaton délután 5 órakor nyílik meg Salgótar­jániban a Munkásmozgalmi Múzeum valamennyi helyi­ségében megrendezett, üveg­ipari kiállítás. A kiállításon számos fénykép és üvegtárgy szemlélteti az üvegipar, az üveggyártás fejlődését egé­szen az ókortól napjainkig. Bemutatásira kerül a salgó­tarjáni és a környéki üveg- gvártás. így például kiáll: nak a múlt század elejéről származó parádsasvári üveg­tárgyakat is. Ugyancsak be­mutatják a Salgótarjáni Üveggyár legrégibb termékeit és mai gyártmányait, vala­mint a gyár export-tevékeny­ségét. A látogatók megismer­kedhetnek a kiállításon az üveggyártás nyersanyagával, szerszámaival, a gyártási fo­lyamattal. Számos dokumen­táció a munkásmozgalmi te­vékenységet ismerteti, vala­mint az üvegipari dolgozók mostani megváltozott életét. kezdődött, folyamatosan ha­lad, s május 30-a óta mint­egy 10 vagon került a be­gyűjtőhelyre, annak ellenére, hogy az eperszüretet az idő­járás kellemetlenül hátrál­tatja. A hazai piacok kielégítése mellett jelentős mennyiségű export minőségű epret szállí­tunk a három községből kül­földre is, elsősorban Cseh­szlovákiába és Nyugat-Német- országba, az elmúlt napokban pél­dául 3 vagon ipolyvecei eper indult a Német Szö­vetségi Köztársaságba. A szállítás jó szervezése biz­tosítja, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacokon ki­fogástalanul friss gyümölcs kerül forgalomba, s ez nagy­ban öregbíti a termelő köz­ségek eddigi jó hírét. Az epertermelő szövetkeze­tek a jelentős területek eper- szüretelésével a számítás sze­rint augusztus első felére vé­geznek, ezt követően folya­matosan kerül sor a fekete- ribizli és málna termésének szedési munkálataira. Több bányaüzemben javították a szén minőséget TRÖSZTI SZINTEN MÉG MINDIG 20 KALÓRIA A LEMARADÁS Szénmedencénk bányászai a mennyiségi terv teljesítése, illetve a terv túlteljesítése terén igen jó eredményeket érnek el. Ebben az évben még minden hónapban adtak terven felül szenet. Ez jó dolog, de az már semmi esetre sem, hogy a mennyisé­gi termelés mellett még egyetlen hónapban sem tudták' a szén fűtőértékét tartani. Bár az utóbbi hónapban több hasznos műszaki intéz­kedés történt a minő­ség javítása érdekében, de még mindig kevés ah­hoz, hogy tröszti szinten is teljesítsék a kalória­tervet. Az év első négy hónapja után májusban is 20 kalóri­ával maradtak a tervezett alatt szénmedencénk bányá­szai. Pedig lehet a kalóriatervet teljesíteni. Ezt éppen olyan bányák dolgozói bizonyítják, ahol rosszak a geológiai vi­szonyok, rosszak a települé­Külföldi búzafajták határszemle bemutatója Palotáson Három járás — a sal­gótarjáni, szécsényi és pász­tói járások — tsz. elnökei, agronómusai búzatermesztési bemutatóra gyűltek össze csütörtökön a palotási Május 1. Termelőszövetkezetben, hogy a gazdaság kísérleti ve­tésterületén ismerkedjenek azokkal a különféle nagyho­zamú búzafajtákkal, ame­lyeknek meghonosításával ki­látás nyílhat már az elkövet­kező esztendőkben termés- eredményeink jelentős mér­tékű növelésére. A közel száz termelőszövetkezeti ve­zető előtt Varga Pál, a ven­déglátó tsz elnöke ismertette a palotási Május 1. Tsz ed­dig elért eredményeit, majd Jellinek Tibor megyei főagro- nómus vázolta a búzater­mesztéssel kapcsolatos orszá­gos és megyei helyzetet, s a továbbiakban szükséges ten­nivalókat. Hangoztatta, hogy a párt­ós kormányhatározat értelmé­ben 1962-ben kenyérgabona­szükségletünket belső ter­mesztés útján kell biztosíta­nunk. Az a tapasztalat, hogy az átlagterméssel évtizedek óta egy helyben topogtunk ezen a téren, ezért szükséges, hogy külön figyelmet fordít­sunk a nagyhozamú külföldi fajtákra. ilyen fajtákat Nógrád me­Ifjúsági seregszemle lesz yasárnap Szécsényben Vasárnap kerül sor Szé- csényben a járás ifjúságának hagyományos találkozójára. Ezen a napon Szécsényben gyülekeznek a környező köz­ségek és Szécsény fiataljai, hogy ki sporttal, ki színját­szással, ki más egyéb művé­szeti produkcióval bizonyítsa legjobb képességét. A talál­kozó délelőtt 10 órakor veszi kezdetét, amikor is a fia­talok nagygyűlésen vesznek részt. A nagygyűlésre egy­ségesen vonulnak fel. A gyű­lésen Nagy Richárd a nagy­budapesti KISZ-bizottság első titkára mond ünnepi beszé­det. A nagygyűlést követően különböző kiállításokat nyit­nak meg a fiatalok. Ezek kö­zött nagy érdeklődéssel tekin­tenek a kézimunka kiállításra, amely ebben a járásban kü­lönösen nagy népi hagyomá­nyoknak örvend. Egy órakor kerül sor a műrepülő bemu­tatóra, amelyet a Magyar Honvédelmi Sportszövetség közreműködésével rendeznek meg. Két órakor már kez­detét veszi a sportműsor, kü­lönböző viadalok lesznek, lab­darúgástól az atlétikáig. Dél­után 4 órakor kezdődik a Lovász József kulturális se­regszemle bemutatója. Majd 7 órakor szabadtéri tánc lesz. A szécsényi járás találkozója igen nagy eseménye lesz a járásnak. gyében most. vetettek először kísérletképpen termelőszövet­kezeteink, az 1000 hold össz­területből 756 hold szovjet és 244 hold olasz búzát, s re­mény van arra, hogy 1962- ben már bátrabban léphetünk előre a nagyhozamú búzák termelőszövetkezetekbe való kihelyezésével. A megye kenyérgabona­szükséglete 4730 vagon, ha az eddigi átlagainkat csak 1 mázsával is emelni tudnánk, ez a megye összes őszi vető­magszükségletét fedezné. Ha a termésátlag 2 mázsával nőne, az összigény 18—20 százalékát tudnánk biztosí­tani. Azok a tsz-ek, amelyek már az idén foglalkoznak a külföldi fajtákkal, általában jó előfeltételeket teremtettek a termeléshez. A búzatermesztési bemu­tató céljának azt jelölte meg a megyei főagronómus, hogy hasznos tapasztalatokhoz se­gítse azokat a termelőszövet­kezeti vezetőket, agronómu- sokat, akik ősztől már foglal­kozni akarnak a külföldi bú­zákkal. Ezen az őszön a megyei termelőszövetkezetek­ben 6200 kh-on kerül nagy­hozamú búza földbe, ebből 6000 kh a szovjet fajtákból tevődik, 200 kh pedig olasz búza lesz. A fajtisztaság megőrzése érdekében igen fontos, hogy a tsz-ek, ame­lyek már jelenleg is termel­nek a külföldi fajtákból, az idegenelést gondosan végez­zék el. A három járás tsz elnökei és agronómusai a vendéglá­tók kalauzolásával határ­szemlén vettek részt, mely­nek során azonos minőségű földben, egymás szomszédsá­gában vizsgálhatták Illés Gyula, a Május 1. Tsz főag- ronómusának a vetésre és ápolásra vonatkozó magyará­zatai közben a különféle ma­gyar és külföldi fajták tulaj­donságait A vetőmagíelügyelőség ré­széről Zborai Tibor adott útmutatást a határszemle résztvevőinek ' a termesztésre vonatkozóan, az állami gaz­daságokban eddig szerzett ta­pasztalatok alapján. A tsz elnökök és agronó- musok a nap folyamán a pa­lotási termelőszövetkezet gyü­mölcsösét és kertgazdaságát is megtekintették. sek, sőt a szén vastagsága sem éri el mindig a kívánt méretet. A sajgói bányaüzem dolgozói, — akik a nógrádi bányászkodás 100. évforduló­ja méltó megünneplésére ver­senyre szóllították a meden­ce dolgozóit bizonyították, hogy lelkiismeretes munkával, a munkahelyi palaválo­gatással, a fúrólyuk he­lyes telepítésével lehet minőségi szenet termel­ni. Májusban például a tervezettnél 64 kalóriával adtak jobb fűtőériéku szenet. így voltak az elmúlt hónap­ban ezzel a kisterenyei bá­nyászok is, akik 60 kalóriával javították a fűtőértéket. A ménkesi bányászok ugyan nem teljesítették mennyiségi előirányzatukat, de javították a fűtőértéket csakúgy, mint a nagybátonyiak, szorospatakiak és a zagyvái üzem dolgozói. Sajnálatos tény azonban, hogy legjobb minőségű sze­net adó bányaüzemeink kö­zül csúnyán elmaradtak a tervezett fűtőértéktől: a tiri- besiek 134, a kányásiak 61 kalóriával. De nem adott minőséget Mátranovák, Ka­zár és Mizserfa sem, s ez vezetett a tröszti le­maradáshoz, amely újabb 250 ezer forint árbevé­tel csökkenést idézett elő. Ezek a tények figyelmez­tetnek. S valóban, itt az ide­je, hogy bányaüzemeink mű­szaki és gazdasági vezetői mielőbb számolják fel a ká­ros mennyiségi szemléletet, s a termelési terv teljesítése mellett elsősorban a minőségi széntermelésre törekedjenek. Szénmedencénkben legfontosabb feladat most a minőség javítása. Ennek egyik feltétele — éppen a meddőbeágya­zások miatt a fúrólyukak helyes telepítése, hogy a rob­bantás ne keverje össze a szenet és a meddőt. Képünk is azt bizonyítja, hogy erre különösen az utóbbi időben nagy figyelmet szentelnek bányászaink. Amikor a munkanormák ■ felülvizsgálására és kiigazí­tására sor került, széleskörű i beszélgetés, tanácskozás zaj- i lőtt le a vezetők és a dolgo- , zók között a Salgótarjáni : Acélárugyárban. Szinte kivé- i tel nélkül minden dolgozóval megtárgyalták e fontos, a gyár egészét és az egyes , munkásokat közvetlenül érin­tő feladat végrehajtását. Tér- ; mészetesen — bátran mond­hatjuk — e nagy és sokrétű . beszélgetés folyamán a mun­kával összefüggő számos kér­dés, javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek közül igen sokban már intézkedtek, töb­bet most, vagy a közeljövő- ; ben oldanak meg. A jelentő- ; sebb elgondolások bekerül­nek abba az intézkedési terv- ; be, amely a gyári munka- szervezés színvonalának eme­lését célozza, illetve az egy­havi nyereségrészesedés el­érésére készül. Ilyen es ha­sonló példákat megyénk más gyáraiból, a bányákból is , hozhatnánk. A vezetők és a dolgozók közötti kapcsolat javulása az elmúlt hónapok­ban jótékonyan érezteti hatá­sát a politikai életben, a gaz­dasági tevékenységben. Az elmúlt hónapokban vég­zett munkák helyességét a gyakorlati élet most és az el­következő hónapokban fogja igazolni. Ez különös súlyt ad annak, hogy a vezetők még jobban figyelembe vegyék a munkások véleményét, fel­figyeljenek minden jelzésre, és ha szükséges, gyorsan in­tézkedjenek. Ehhez pedig el­engedhetetlen, hogy mind többet tartózkodjanak a dol­gozók között. Bár az élet az elmúlt időszakban nagy erő­vel igazolta ennek szükséges­ségét, az utóbbi hetekben mégis több, nem kívánatos jelenséget tapasztalhattunk. Az egyik nagy gyárunkban például a munkafolyamatok, a technológia eddig elmara­dott színvonala éppen szük­ségessé tenné, hogy a veze­tők jobban igényeljék a mun­kások véleményét. Mégis a gjár főmérnöke meglehetősen sűrű időközökben napokig nem jelenik meg a gyárban, a munkahelyeken. Az oka: értekezlet, jelentésírás, vagy a gyáron kívüli elfoglaltság. Egy másik vállalatunk igaz­gatója arról panaszkodik, hogy ugyanazon, vagy ha­sonló témáról az utóbbi he­tekben ötször, vagy hatszor számolt be különböző helye­ken. Joggal mondja, hogy az ilyen párhuzamos értekez­letek mennyire feleslegesek és elveszik idejét attól, hogy sűrűbben járhasson a dolgo­zók közé. A közeli napokban történt meg, hogy — más egyéb okok mellett — 35 évi munka után vált meg eddigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom