Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-10 / 46. szám

2 NÓGRÁDI NÄP0J8A» 1961. június 10. Jobb műszaki irányítást, társadalmi tevékenységet Gépállomási fiatalok az „Ifjúság a szocializmusért“ mozgalomban A tanácsi tevékenység gazdasági vonatkozásai, a vá­rosfejlesztési kérdések — többek között — a műszaki osztály munkájában nyilvá­nulnak meg. Persze nem a műszaki munka határozza meg a tanácsi tevékenységet csupán, azonban jelentős sze­repet játszik a műszaki tevé­kenység a lakáskérdésekben, az utak, hidak, járdák ja­vítása tekintetében, egyszóval a városfejlesztés, a tisztaság szempontjából. A Salgótar­jáni Városi Tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a műszaki osztály munkáját vitatták meg. Ebben a város­ban sok gondjuk van a mű­szaki osztály dolgozói­nak. Nemcsak a város speciális helyzete, rossz fekvése nehe­zíti a terjeszkedést, a fej­lesztést, ezen túlmenően a műszaki osztály munkáját, hanem a korábbi helytelen várospolitikai hibák is ja­vításra várnak. A műszaki osztály tevé­kenysége egyre gazdagabb, egyre gyümölcsözőbb lesz. Hiszen jelenleg olyan nagy gonddal küzdenek, mint a szanálások végrehajtása, a városfejlesztési feladatok megvalósítása, amelyek ko­moly felkészültséget, szerve­zettséget követelnek. A fel­készüléssel nincs baj, azon­ban a szervezettség tekinte­tében még lehet mit tenni. A szervezettséggel kapcsola­tos az is. hogy sokkai szorosabb koope­rációra van szükség az egyes szakosztályokkal, valamint a kapcsolt részle­gek — a magas és mélyépítő részleg, kertészet — munká­ját illetően is. Az osztály dolgozói határidőre elvégzik munkájukat, azonban bár­mennyire is jó ez a mun­ka szakmailag, erősíteni kell még a politikai tartalmát. Kevés törekvés tapasztal­ható annak érdekében, hogy politikailag is jobban irányít­sák a munkát az osztályról. Példa erre, hogy megfelelő politikai nevelőimunka hiá­nyában igen elszaporodott a kislakásépítkezésnél a man- zardtető építése. Mindezt ki­csit több politikai munkával, műszaki agitációval csökken­teni lehetne. Jelentős a mű­szaki osztály ügyfélforgalma is. Havonta közel 500 ember megfordul az osztályon. Ez az osztály sajátosságából adó­dik és nagyon f ontos, hogy az osztály dolgozói lelkiismere­tesen,. felelősséggel intézzék a panaszokat, beadványokat. Manapság már nem találko­zunk az osztály tevékenysé­gében visszatérő gondokkal, nincsenek „tengeri kígyók” azonban, ha az osztály dolgo­zói, a vezetés egyes kérdé­seiben szilárdabb álláspon­tot foglalnak el, csökkenthet­nék a még elhúzódó. ügyeket is. Ehhez az is szükséges, hogy a felmerülő panaszügyek­ben megfelelő időben, eredményesen intézkedje­nek. Ehhez pontos munfka szüksé­ges, s akkor nem fordulnak elő, hogy egy kisajátítási el­járást nem lehet lefolytatni, mert annak rossz a műszaki osztály részéről történő elő­készítése. Több gondot szük­séges fordítani a módszertani kérdésekre, jegyzőkönyvek, illetve az adminisztráció pontos, lelkiismeretes elvég­zésére. így megszüntethetek az olyan esetek, hogy egy la­kó állami lakásban lakik és egyben saját házzal is ren­delkezik. Az említett városfejlesztési feladatok, a köztisztaság prob­lémái azt követelik, hogy a műszaki osztály nagy terv- szerűséggel, előrelátással vé­gezze a munkáját. Ehhez vi­szont az szükséges, hogy az előadók tisztában le­gyenek a rájuk eső fel­adatokkal. ismerjék a munkájukhoz szükséges jogszabályokat, és to­vább képezzék magukat. A következetességnek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy tartsák be az ■ osztály dolgozói a félfogadási órákat. A műszaki osztály éves munlkatervét a jövőben fel­bontják negyedévekre is. Sokkal nagyobb gonddal épí­tik bele a tervükbe a végre­hajtó bizottsági és 'tanácsülé­sek határozatait, valamint a tanácstagok által felvetett problémákat. Megoldást ke­resnek arra is, hogy miként tudnának az osztály dolgozói számára még jobb munkakö­rülményeket teremteni, amely szintén előfeltétele a gondo­sabb munkának. Kialakítják a megfelelő ügyrendet és minél előbb szeretnének létrehozni egy tervtárat, amely visszamenőleg is de perspektívában is tar­talmazná a városfejlesz­tés dokumentációs anya­gát. Több olyan intézkedést, át­szervezésit hajtanak végre a műszaki osztályon amely elő­segíti a tanácsi tevékenység minél sikeresebb megvalósí­tását. A szocializmusban a munka szerinti elosztás gazdasági törvé­nyének követelménye, hogy a dolgozók végzett munkájuk meny- nyisége és minősége arányában részesedjenek a termelt társa­dalmi javakból. Ez a törvény és a szocializmus más gazdasági tör­vényei szabják meg a munka­bérek kialakítását, a szocialista állam bérpolitikáját. A munkabér a szocializmusban az állami vállalatok és intézmé­nyek dolgozóinak részesedése a nemzeti jövedelemnek a közvetlen személyes szükségletek fedezésé­re fordított részéből, végzett mun­kájuk mennyiségének és minősé­gének arányában. A munka szerinti elosztás a szocializmusban a kétféle szocia­lista tulajdonnak megfelelően két­féle módon valósult meg. X. Az állami vállalatoknál a munkások és alkalmazottak bé­rezése útján. 2. A termelőszövetkezetekben a munkaegység, vagy a jövedelem- elosztás más formájában. A munka szerinti elosztás gaz­dasági törvénye azt jelenti, hogy a munkabér a végzett munka mennyiségétől és minőségétől függ és arra nincs befolyással sem a dolgozó neme, sem nemze­tiségi hovatartozása. A szocialista bérezés tehát megvalósítja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A munka szerinti elosztás gaz­dasági törvényéből következik az is, hogy aki nehezebb munkát végez, annak magasabb bér jár. A dolgozók munkabérének nö­vekedése a szocializmusban az életszínvonal emelésének egyik fontos eszköze, de vannak egyéb eszközei is. így az árleszállítás, a szociális, egészségügyi és kul­Mint mindenhol a megyé­ben, az Érsekvadkerti Gép­állomáson is megtartották a közös párt és KlSZ-taggyű- lést az elmúlt hét folyamán. A taggyűlés jól sikerült, s ha a tagok mindegyike nem is szólt hozzá az ifjúság prob­lémáihoz, a taggyűlés ered­ményes volt. Alapvetően tisz- ' tázta az „Ifjúság a szocia­turális ellátottság javítása. A szocialista társadalomban e mód­szereket általában együtt alkal- mázzák. Mind emellett, ha szerény mé­retekben is, a bérek lassú növe­kedését évről évre biztosítani kell még abban az esetben is, ha egy adott időszakban más eszközök célravezetőbbek lenné­nek. A bérek növelése például alkalmas arra, hogy a bérfeszült­ségeket bérpolitikai intézkedések­kel megoldjuk. Szükséges ennél a kérdésnél két fogalomra kitérni: a nomi­nálbér és a reálbér fogalmára. A nominálbér fogalmán az el­végzett munka mennyisége és mi­nősége szerint ténylegesen kifi­zetésre kerülő bért értjük. A reálbér fogalma azt fejezi ki, bogy egy adott időszakban a dol­gozók a nominálbér ellenében a fogyasztási cikkek és szolgáltatá­sok milyen mennyiségét vásárol­hatják meg. A szocialista bérpolitikának biz­tosítania kell a termelés bővíté­sének lehetőségét. A termelésnek gyorsabban kell növekednie, mint a béralapnak, a termelé­kenységnek pécfig gyorsabban kell növekednie, mint az átlagbérek­nek. Megfelelő bérpolitikával el lehet érni, hogy elsősorban a legfonto­sabb iparágak, illetve a legfon­tosabb gazdasági területek szá­mára biztosítsunk szükséges mun­kaerőt. A szocialista bérpolitika a bé­rezés kettős feladatát kívánja ér­vényre juttatni: megvalósítani a munka szerinti elosztás törvényét, a munka mennyisége és minő­sége szerinti bérezést, ugyanak­kor megvalósítani a jobb, eredmé­nyesebb munkára serkentő anyagi ösztönzést is. Közgazdasági kislexikon A szocialista bérgazdálkodás irányelvei Több segítséget vár a tsz a tanácstól Bujákon is A feladata magaslatán álló községi tanács igen sokat tud segíteni a ter­melőszövetkezetnek. Erről s ezzel kapcsolatban számos egyéb problémáról tanácsko­zott Bujákon a párttitkár, a tsz elnök, a politikai instruk­tor, a tanácselnök meg a ta­nácstitkár-helyettes. Ez az itteni tsz elég meré­szen, sok szép tervvel látott neki az új életnek. Építené­nek ezt is, azt is, tervbe vet­tek sok mindent, lelkesedé­sükből, erejükből többre is futná, mégis hibák vannak a tsz-ben. A tsz elnök éppen arról beszélt, a szervezésnél hiba volt az, hogy főleg asszonyo­kat szerveztek be. Még a na­pokban is előfordul, hogy fiatal emberek kitörni vágy­nak a föld vonzóköréből és üzembe mennének dolgozni. Olyanok is, akik nem szak­munkások, csak most gon­dolják meg magukat. Pedig a tsz-ben olyanok a tervek és elképzelések, hogy lehetne jól keresni helyben is. Van a községben vagy két­száz olyan gazda, aki hébe- hóba idénymunkák idején a Selypi Cukorgyárba. meg egyéb helyre eljárt dolgozni Ezek az emberek a falu egé­szével nem értettek egyet, most sem tagjai a tsz-nek, többnyire tétlenül ülnek. Van, amelyikük elmenne va­lamelyik üzembe, ehhez azon­ban — nagyon helyesen — a községi tanács nem járul hozzá. A fiatal gazdaságnak szüksége van minden szorgos kézre, szüksége van a két­száz ember munkájára is. TX ogy ezt így felismerte ■*-*- a községi tanács, az helyénvaló és jó dolog. De ezzel még a kétszáz ember sorsa nem lett elintézve. Nem foglalkoznak ezzel a kétszáz emberrel, nincs senki, aki megmagyarázná ezeknek az embereknek, hogy a helybeli nagy közösség számít rájuk, igényli munkájukat, az ő fej­lődésük is a helybenmara- dást követeli meg. A tanács­nak ilyen kérdésekben kel­lene feladata magaslatára állnia. Nemcsak a tanácsi ve­zetés felelőssége vetődik itt most fel, hiszen tény, hogy az új- helyzet tengernyi új feladattal rakja meg a veze­tőt. De abban már nagyon is hibásak, hogy nem bízzák meg kellő feladattal a ta­nácstagságot. Meg kellene osztani a munkát, körzetekre jelbontani a falut, hogy a tanácstagok figyelemmel kí­sérhetnék a tsz-tagok mel­lett a tsz-en kívülálló 200 ember vívódását, segítve ne­kik a közösbe vezető út meg­találásában. Ne tűrjék a tét­lenséget, aktivizáljanak mi­nél több embert a közös gaz­daság megszilárdításához. De kapjanak több feladatot az állandó bizottságok is. Ezen a meglesett bujáki be­szélgetésen az derült ki, hogy munka és felelősség bőven van itt most. Csak az a baj, hogy kevés ember vállát nyomja. Meg kellene osztani a munkát és akkor a sok ember közös ereje új Bujákot formálna a régi he­lyén. A falu külső képe már sokat változott tizenöt év óta. Több új ház épült a tizenöt esztendő alatt, mint amennyi összesen volt annak- előtte. Az instruktor, Kakuk Vil­mos, rég megfontolt, jól át­gondolt szavakban mintázza a probléma gyökerét: — Hiányzanak nekünk a munkás elvtársak. Már hó­napok óta nem járt nálunk senki. Tapasztalatuk, bátorí­tásuk, segítésük szükséges lenne most is. üzt a kérést igyekszem máris tolmácsolni. Nem tudom, melyik üzem munkásai segítettek annak­idején, amikor a parasztem­beri szívekben még határo­zatlanság viaskodott az elha­tározással. De valamelyik üzem kommunistái, s párton- kívüli dolgozói bizonyára megszívlelik ezt a „vissza­hívást”. Az ő segítő készsé­gükön bizonyára nem fog múlni semmi. De azért ezzel a meglévő hibákat nem lehet egyből megoldani. Ott helyben kel­lene sokkal többet tenni, hogy rendjén menjenek a dol­gok. A tanács bizony nem se­gít kellőképpen a tsz vezető­ségének. A háztáji területek magasabbak az alapszabály­zatban megengedetteknél. Felvásárlásról is csak beszél­nek, beszélnek a tanács ve­zetői, de a tervek teljesítése érdekében kevés konkrét in­tézkedést tesznek. A legnagyobb hiba mégis ott van, hogy a tanácstagok nem képviselik kellő hűség­gel a beléjük vetett bizalom­ból adódóan a község népét. Buják azon ritka községek közé tartozik, ahol nem az asszonyokkal, hanem a fér­fiakkal van baj a tsz-ben. Az asszonyok népes seregé­től, sokszínű szoknyájától mindig tarkáliik a határ, mert ők megértették, a kö­zösben van az erő. Néha két­százötvenen is mennek, ha szólítja őket a munka. De mindent az asszonyokkal sem lehet megoldani. A zt nem kell feledni itt Bujákon a tanácsveze­tőknek és tagságnak sem, hogy most, a megszilárdítás szakaszában még több, egyre több okos szóra, jó tanácsra van szüksége a falu népének, mint eddig bármikor. Biza­lommal teli, őszinte szóval kell az emberekkel, a csa­ládokkal, a tsz-tagokkal be­szélgetniük, egyre közelebb kerülni választóknak és vá­lasztottaknak egymáshoz. Üjlaky Mária lizmusért” mozgalom célkitű­zéseit, jelentőségét. Az elkövetkezendő időkben már tettekre van szükség, hogy ebben a hónapban, ami­kor talán a munka legjobb- ban megengedi, a fiatalok a mozgalom követelményeinek döntően eleget tegyenek. Több hasznos javaslat hangzott el, melynek alapján a vezetőség most már világosan láthatja, melyek azok a területek, a munka, sport, kultúra és a tanulás terén, melyek a tag­ság érdeklődését felkeltették, s amit a tagság szívesen végre is hajt, illetve abban részt vesz. A taggyűlésen szó esett az ifjúsági brigádról, amely Érsekvadkert községben dol­gozik. Bizony az ifjúsági bri­gádról nem a legjobbat le­hetett hallani. Bár a brigád teljesítette tavaszi tervét, ter­melés szempontjából ez a leg­jobb brigád, azonban az már semmi esetre sem méltó egy ifjúsági brigádhoz, hogy a mi­nőségi munka követelményei­nek nem tesznek eleget. A brigád tagjaiból . páran el­hanyagolták a forgók leszán- tását, így a tsz elégedetlen volt a munkával. S ez nem­csak ennek a 2—3 hanyag traktorosnak az ügye, hanem az egész brigádé. Több szív­vel kell a munkát végezni. A forint húzó hatásán túl­menően több öntudatra van szükség. Helyes lenne tehát, ha a KISZ-szei'vezet a leg­közelebbi taggyűlésen napi­renden tárgyalná az ifjúsági brigád munkáját, Kovacsovics elvtárs a brigád vezetője és egyúttal a KISZ titkára, pe­dig megkeresné a lehetősé­gét, hogy az ifjúsági brigád munkája megjavuljon. A taggyűlésen elhangzott hasznos javaslatok alapján minden bizonnyal az érsek­vadkerti fiatalok az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom­ban szép sikereket fognak elérni. A fiatalok azt ter­vezik, hogy még ebben a hónapban 100 óra társadalmi munkát teljesítenek, melyből 50-et a Dunai Cementműnél, 50-et pedig a helybeli tsz- nél. Ugyancsak ebben a hó­napban megépítik a teke és röplabda-pályát, s legalább két alkalommal közös mozi­látogatáson vesznek részt, me­lyet követően megbeszélik a film tanulságait. A gépállomáson beindul a foto szakkör is. Minden bi­zonnyal a fiatalok, ha meg­kedvelik a fényképezést, szí­vesen vesznek részt a szak­kör munkájában, ahol saját fényképeiket hívhatják elő nagyíthatják, másolhatják. Persze mindezen tervek és célkitűzések megvalósításához a fiatalok helyes összefogása következetes munkája szük­séges, és ez a fiatalos len­dület, mely a taggyűlés lég­körét jellemezte, legyen tar­tós, céltudatos. S talán még egyet, helyes, hogy a KISZ-szervezet a gép­állomás főkönyvelőjét bízta meg a mozgalom eredményei­nek nyilvántartására. Turá- nyik elvtárs, akit a közös párt és KISZ-gyűlésen foga­dott el a tagság tagjelölt­nek, minden bizonnyal szor­galommal fogja e munkáját is elvégezni, mert igen lé­nyeges, hogy az elért ered­mények megfelelőképpen nyil­vántartásba is kerüljenek.----------------------------------------­RÖVIDESEN INDUL AZ IFJÚSÁGI LAKÁSÉPÍTÉSI AKCIÓ Megoldásra vár a szakmunkások biztosítása Jelentős akció felett vállalt védnökséget a Salgótarjáni Városi KISZ-bizottság. A vá­ros nehéz lakáshelyzetének megkönnyítésére indított la­kásépítkezési akció egyik patronálója a KISZ-bizottság, hiszen a lakásprobléma érinti a fiatal házasokat. A KISZ- bizottság a városi tanáccsal karöltve már kidolgozta az ifjúsági lakásépítkezési ak­ció feltételeit, s mindazokat a feladatokat, melyeket az akció sikeres végrehajtása ér­dekében kívánnak elvégezni. Elkészültek a megfelelő tí­pustervek, az anyagot bizto­sítják az illetékes szervek, kidolgozták a társadalmi munka formáját és mértékét, s most már csak a munka megindítása várat magára. Elkészültek az ifjúsági lakásépítés szabályai is, amelyekben rögzítették a KISZ városi bizottság, a városi tanács és az épí­tők jogait és kötelezett­ségeit. A vállalkozás megvalósítá­sához rövidesen hozzáfognak. A városi tanács műszaki osz­tálya egy szakembert biztosít, a munkák irányításához, az anyagbeszerzés ellátásához. Az viszont már most nyil­vánvaló, hogy egyetlen em­ber nem képes ezt a nehéz feladatot ellátni. Nem tör­tént meg annak a megállapí­tása, hogy a különböző szak­munkákat milyen módon biz­tosítják az akció lebonyolí­tásában. Elképzelések már születtek, azonban egyiknek is, másiknak is van valami hiányossága. Az kétségtelen, hogy az építtetők a segédmun­kákat, a közművesítés egyes részmunkáit el tud­ják végezni, azonban szakmunkára nem képe­sek, bármilyen vezető is irányítsa őket. Itt kell megjegyezni azt is, hogy feltétlenül valami­féle szövetkezeti formát kel­lene öltenie ennek az ifjú­sági lakásépítési akciónak, mert csupán az építtetők társadalmi munkájával nem készülnek el a lakások. Sok kieső időt és sok bosszúsá­got okozna, ha úgy jár­nának a salgótarjániak, mint az ózdiak. Özdon meg­kezdték a munkát, kiásták és lerakták az alapokat, azonban ezután megállt a „tudomány”, mert az építte­tők nem tudták tovább foly­tatni a falazást. Jó lehető­ségként kínálkozik a lakás- akció megoldásához a városi tanács építési részlege. Ezen az építési részlegen belül kellene alakítani szakmunká­sokból egy csoportot, amely vezetné a munkát az építke­zésen. Ezáltal érvényesülhet­ne teljes értékűen a műsza­ki osztály részéről megbízott szakember irányítása, a szak­munkások vezetése és hasz­nosan gyümölcsözne a társa­dalmi munka is. Ez a meg­oldás elfogadható és sokkal kifizetődőbb gazdaságilag is, mintha az építtetők külön­böző magánvállalkozókkal ol­danák meg a modern lakások felépítését. Az építkezést egy-két héten belül megkezdik. Azonban nagyon fontos, hogy addig találjanak az illetékesek jogi formát a szakmun- káscsoport kialakítására és biztosítsák a megfelelő műszaki feltételeket a mun­ka megindításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom