Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-27 / 42. szám
1961. május 27. M08RÄDI RÍPÜJSAS 3 RÉSZLEGFEJLESZTÉS A SALGÓTARJANI VEGYESIPARI VÁLLALATNÁL Vasárnap élelbelép a nyári menetrend Május 28-án, vasárnap lép I menetrendben a kocsik már életbe a közlekedés nyári me- Szorospatak bányatelepig is netrendje. A Budapest—Salgótarján közötti vasúti közlekedésben az eddig érvényben lévő menetrendtől lényegesebb eltérés nem lesz. Az Autóközlekedési Vállalat az igények jobb kielégítése érdekében több változtatást hajtott végre. Többek között vasárnap is lesz autóközlekedés Nógrádsipekrői Szécsényen át Salgótarjánba, illetve Balassagyarmatra. A Salgótarján, Nógrádmegyer, Szécsény közötti útvonalon vasárnap egy járattal több közlekedik majd. Ugyancsak bővül az autóbuszforgalom a Salgótarján. Endrefalva, Szé- fcsény közötti viszonylatban. Autóbuszjáratot kap Garáb község is. A kirándulók utazását segíti elő a Salgótarján, Nagybátony, Galyatető Mátraháza útvonalon közlekedő járat. Naponta közlekedik majd a Salgótarján, Bükkszék közötti autóbusz Nagybátonyon keresztül. Az új menetrendben több járat biztosítja majd a vizslásiak utazását. Jelentős változás lesz a salgótarjáni helyijáratban is. Az eddigi gyakorlattól eltérően a különböző járatok nem egymást követően, hanem félórás időközökben közlekednek majd. Bővítik a nagy- bátonyi helyijáratot is: az új közlekednek. Hittel, akarattal Többségükön hasznos, szép eredményekkel biztató megbeszélések, viták, újabb és újabb gondolatok felszínre- kerülése és természetesen számos jó intézkedés, elhatározás jellemzi . ’mostanában a műszaki értelmiség életét, munkáját. Mérnökök, technikusok, közgazdászok kutatják, keresik azokat az új lehetőségeket, módszereket, amelyekkel emelni lehet a vállalati gazdálkodás színvonalát, jobbá, olcsóbbá lehet tenni a termelést. Adódik ez abból, a — bátran mondhatjuk — új helyzetből, megváltozott körülményekből és feladatokból, amelyek ’ma. iparunkat jellemzik. Induljunk csak ki a második ötéves terv céljaiból, annak is legfontosabb, részéből: biztosítani kell, hogy már 1961- ben a termelés növekedése kétharmadrészben a termelékenység emelkedéséből származzon. Lehet-e ezt az igen komoly feladatot régi módon megoldani? Általánosan elismert, hogy nem! Ahhoz, hogy a termelékenység szakadatlan növelésének feltételeit minden vonatkozásban biztosítsák —. igen, ahhoz a műszaki irányításnak szervezésnek, a vállalati gazdálkodásnak a korábbitól lényegesen fejlettebb színvonalára van szükség. Az elmúlt hónapokban lezajlott vizsgálatok, mérések éppen annak szükségességét igazolják, hogy a vállalati Javuló fegyelem — növekvő teljesítmény Kisterenyén A kisterenyei bányaüzem hosszú éveken keresztül egyike volt azoknak a bányáknak, ahol tröszti szinten is legmagasabb volt az igazolatlan távolmaradás, sok volt a baleseti kiesett műszakszám — ebből pedig az is következett, hogy gyenge volt az összüzemi teljesítmény. Az 1960. évi munkát értékelő műszaki és termelési tanácskozáson — ez év elején — a bánya vezetői fogadták, hogy mindent megtesznek a munkafegyelem megszilárdítás érdekében. Ténykedésük azt a célt szolgálja majd, hogy kijussanak a holtpontról, s a fegyelem javítása terén hasznos eredményeket érjenek el. Vajon sikerült-e ezt elérni Kisterenyén — erre voltunk kiváncsiak legutóbbi ott-jártunkkor. Csak a statisztikai számokat is vizsgálva megállapítható, hogy jelentős a fejlődés. Ezt elsősorban az igazolatlan hiányzások csökkentése bizonyítja legjobban. Míg az elmúlt év első négy hónapjában összesen 42 hiányzás fordult elő a bányaüzemnél, addig 1961 hasonló időszakában már csak 16 műszak esett ki ilyen okból. A havi alakulás még szemÁ Balassagyarmati Bútorgyárban 27 százalékkal nőtt a termelékenység A Balassagyarmati Bútorgyár egyre fontosabb szerepet tölt be megyénk helyiiparában, a növekvő bútorigények kielégítésében. A gyár az elmúlt év elején tért át az ízléses kombinált szekrények gyártására. Kezdetben sok problémával kellett megküzdeniök a gyár vezetőinek, dolgozóinak. Azóta nőtt a munkások begyakorlottsága, több mint egy éve áttértek az egyéni normára, amelyeket az elmúlt hónapokban már felül is vizsgáltak. A műszaki intézkedések keretében új hengercsiszoló és lakkfúvó berendezést helyeztek üzembe. Mindezek nyomán az egy ledolgozott órára eső termelési érték ez év első negyedében közel 12 forinttal volt magasabb, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy a bútorgyár a termelékenység tervezett 15 százalékos növekedése helyett mintegy 27 százalékos emelkedést ért el. már az év első három hónapjában. Ezt a nagyszerű teljesítményt kevesebb létszámmal, a béralapterv betartásával biztosították. Egyedül a törzsórabér túllépése rontja a kedvező képet. A termelékenység ilyen jelentős növelése mellett gondjuk volt arra is, hogy a gyártmányfejlesztés keretében új terméket állítsanak elő. Az elmúlt napokban készült el egy hét darabból álló modern kombináltszoba mintagarnitúrája. betűnőbb. Míg 1960. januárjában 13, áprilisban 20. ezzel szemben ez év januárjában már csak 2, áprilisban pedig egyetlen igazolatlan hiányzás sem fordult elő a bányánál. Hogyan érték el ezt a javulást Kisterenyén? — Az volt a véleményünk, hogy elég volt a könyörgésből — mondja Ujj János, a bánya vezetője. Bár igyekeztünk meggyőző szóval hatni azokra az emberekre, akik már a notórius lógósok, mulasztók közé tartoztak, minden törekvésünk hiábavalóvá vált. Voltak olyan embereink, akik nemcsak hogy rendszeresen hiányoztak, ho— állandó betegszabadságot töltöttek, de ha bent voltak a bányában, akkor sem dolgoztak. Ezzel rontották a többi becsületes emberek, az egész bánya munkamorálját is. Itt már radikális intézkedéseket kellett végrehajtanunk. A tények igazolják, hogy az intézkedések helyesnek bizonyultak. Azzal, hogy példás büntetéseket, felelősségrevonásokat alkalmaztak, a közösség is kitagadta soraiból az olyan embereket, mint Oláh József, Ducza Sándor, Bacsa István, vagy Oláh Kálmánt, akiknek már ebben az esztendőben is meghaladta a nyolc műszakot igazolatlan hiányzásuk. Jó hatást váltott ki a dolgozók körében azoknak a határozatoknak röpgyűlése- ken történő ismertetése is. amelyet a bánya mozgalmi és gazdasági vezetői hoztak a munkafegyelem megsértőivel szemben. Kisterenyén ma már odáig jutottak, hogy egyetlen gyűlés, megbeszélés sem múlhat el anélkül, hogy maguk a bányászok ne vetnék fel a még ma is meglévő lazaságokat, s kérik a közös összefogást a munkafegyelem megsértőivel szemben. Ennek folytatása, hogy bár lényegese^ javult a helyzet Kisterenyén. de — elsősorban a bányamesterek — még ma is eavéni beszélgetést folytatnak azokkal a dolgozókkal, akik vagy korábban hagyják abba a munkát, vagy később szállnak le a munkahelyre. Ebben példát mutat Sándor Kálmán, a tordasi üzem bányamestere, aki nevelő munkájával csaknem megszüntette üzemében a késést, a mujica korábbi abbahagyását. A melleit, hogy Kistere- nye elsősorban az igazolatlan hiányzás terén vitte el a „pálmát” a tröszt üzemei közül, igen magas volt a beteglétszám, a 2—3 napos betegségből kieső műszakszám is. A bánya vezetői látták: e téren is kell valamit tenni. Az állandó betegellenőrzés megszervezése melleit összehívták azokat a dolgozókat, akikről tudták, hogy a fizetés utáni napon legalább két műszakot „betegségben” töl. tenek el. Nem várt változás következett be. Egyik hónapról a másikra több mint 100-zal, az 1960-as év első hónapjához viszonyítva pe dig közel 200-zal csökkent a kiesett betegműszakok száma. Az igazolatlan hiányzás lé nyeges csökkenése, a kevesebb betegműszak száma — egyszóval a kisterenyei bánya mozgalmi, gazdasági vezetőinek, de az egész kollektívájának meggyőző munkája még szembetűnőbb akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a csökkenés a nagyobb létszám ellenére is bekövetkezett. Kisterenyén a munkafegyelem megszilárdítása igen hatékonyan érezteti a termelésben is hatását. A kevesebb kieső műszakkal, a munkaidő jobb kihasználásával arányosan emelkedik a bánya dolgozóinak összüzemi teljesítménye is. Míg 1960-ban csak 858 kilogramm volt az összüzemi teljesítmény, addig ez év azonos időszakában 883, áprilisban pedig 941 kilogramra emelkedett ez a szám. rdcines a türelmes szót,, a felvilágosító munkát alkalmazni a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. A kisterenyei példa is bizonyítja: ahogyan javul a munkafegyelem, úgy emelkedik a termelékenység, többet kereshetnek a bányászok. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a fegyelem megszilárdításával együtt a kístere- nyeiek is eljutnak majd oda, hogy maradéktalanul teljesíthetik a rájuk szabott terveket. Somogyvári László munkafolyamat alapos megismerése, a részletes és mindenre kiterjedő elemzés, a gazdálkodás komplex megszervezése egy sor tekintetben napjaink, illetve a jövő feladata. Régi álláspontról, túlhaladott szemlélettel e kérdésekben lehetetlen az előrehaladás. Könnyebb volt a helyzet, amikor még a mennyiség dominált és nem kapott megfelelő súlyt a gazdaságosság. Nem okozott nagyobb fáradtságot az sem, amikor a termelési és termelékenységi feladatokat főleg a létszám növelésével oldották meg. A napjainkban folyó nagyarányú rekonstrukció szintén gyorsan és kedvezően érezteti hatását, de nem lehet mindig és csak a beruházásokra sem számítani. A fejlődésnek ez csak egyik vonatkozása. Annak az egészséges szemléletnek, felfogásnak a kialakításához, amely összefüggéseiben vizsgálja hogy mit. hogyan és mennyiért termelünk, — annak kialakításához többre van szükség. A tudományosan megalapozott, sokoldalú gazdasági számításokkal alátámasztott tevékenység úi módszereket új szemléletet igényel. Mérnökeink, technikusaink túlnyomó többsége úgy fogja fel az életet, a jövő feladatait. ahogyan az éppen előttünk áll. Látják, megnövekedett felősségüket, élnek egyre. nagyobb önállóságúikkal, az alkotás lázától fűtve újabb ás újabb intézkedéseket, eljárásokat, megoldásokat hajtanak végre. Ebben a kedvezően kialakult helyzetben itt-ott vannak olyan hangok is, amelyek elütnek a nagy többségtől. Némelyek sötétre festik a képet, eltúlozzák a nehézségeket, egyesek kishitűségbe esnek. Senki nem tagadja, hogy nehézség akad bőven. A baj inkább akkor kezdődik, amikor a megoldás módját keresve akadnak. akik összekeverik az olyan problémákat, amelyek elintézése rájuk vár, azokkal a gondokkal, amelyek kiküszöbölése mások feladata. Egyik nagy vállalatunk napokban tartott tanácskozásán néhány műszaki 'vezető úgy nyilatkozott, hogy a párttitkár véleményével ellentétben nem látják valami biztatónak a további feladatok megoldását. Sorra-rendre ismertették a nehézségeket, a gondokat. Amikor viszont arról volt szó, hogy megnézzük ki oldhatja meg azokat, akkor kiderült, hogy a problémák túlnyomó többségét helyben lehet csak leküzdeni. Ha a munkaszervezés gyenge, romlik a minőség, nincs megfelelő technológiai utasítás, vagy éppen rutinból, tapasztalatból határozzák meg a gépkihasználás fokát, a bér- és létszámgazdálkodást, — akikor ennek kijavításáért senki más nem felelős, csak éppen az ottani vezetők. És ezzel a kérdéssel függ össze, hogy a normák felülvizsgálása nyomán a munkások egyre határozottabban és következetesebben elvárják a műszaki feltételek maradéktalan biztosítását. Ezt a kívánságukat világosan ki is fejtik. Kétségtelen, hogy a munkásoknak ez a megnövekedett igénye fokozza a műszakiak felelősségét, még előrelátóbb munkát, még jobb módszereket kíván meg tőlük. Ismeretes, hogy a normák felülvizsgálása nemcsak és nem elsősorban a százalékok korábban szokásos visz- szahúzását jelenti. Mindenekelőtt azt célozza, hogy a műszaki fejlesztés, a jobb munkaszervezés, a javuló fegyelem útján növekedjen a termelékenység, a dolgozók a lehető legkedvezőbb körülmények között hasznosíthassák munkaidejüket. A munkanap-fényképezések pedig erőteljesen aláhúzták, hogy a kieső idők nagy többsége a munkástól független okok miatt következett be. Ezek kiküszöbölése, a jobb munkakörülmények megteremtésé-, hez szükséges műszaki feltételek biztosítása pedig nem egyszerűen műszaki, hanem elsőrendű politikai kérdés is. E feltételek biztosítása, a munka zavartalansága minden tekintetben erősíti a dolgozók és a vezetők közötti kapcsolatot, növeli a műszakiak tekintélyét, megsokszorozza a munkások alkotó kedvét. Hol lehet és szükséges elkezdeni a megváltozott körülményeknek és feladatoknak megfelelő munkát? Mindenekelőtt ott, hogy a műszakiak ismerjék meg még jobban, mélyedjenek el még alaposabban vállalatuk gazdálkodásában, a munkafolyamatok összefüggéseinek tanulmányozásában. Ehhez kapcsolódik, hogy nagy körültekintéssel és gonddal válaszszák ki azt az egy, vagy egynéhány főfeladatot, amelyekben előrehaladva az egész vállalat ügyét jelentősen továbblendíthetik. ’Mindezekhez pedig szükséges, hogy a végrehajtásban az egyes posztokon a legjobban megfelelő emberek álljanak, ismerjék és magukénak vallják a műszaki intézkedéseket a munkások is. A párt általános helyes politikája, a vállalati párt- bizottság,olc, pártszervezetek mind hatékonyabb gazdasági szervező- tevékenysége egyik és elsőrendű biztosítéka annak, hogy a műszakiak le- küzdik á nehézségeket, tevékenységük még hatékonyabb lesz. Ezzel párosul a munkások egyetértése, növekvő alkotó kedve. A ’műszakiaknak is megvan a megfelelő erejük, elszántságuk, tudásuk és tapasztalatuk, hogy való- raváltsák a rájuk eső feladatokat. Megoldhatják, mert akarják és hiszik is, hogy a korszerűbb, a fejlettebb gazdálkodás, a magasabb színvonalú műszaki tevékenység az ország éis saját maguk javát szolgálja. A jövőbe vetett bizalom hatja át egész népünket, benne a műszaki értelmiséget is. Ez‘ a jövő pedig még több, még jobb munkát kíván ’munkástól, műszaki vezetőtől egyaránt. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Megkezdték a mizserfai 100 személyes munkásszálló építését. A beruházási összeg meghaladja az 5 millió forintot. A minden igényt kielégítő munkásszállót jövő év közepén adják át rendeltetésének. Képünkön: már a falazási munkát végzik. Lesz-e ruhatár? A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat ebben az évben részlegfejlesztéseket tervez. Elsősorban azokat a részlegeket fejlesztenék, ahol javítani szükséges a szolgáltatási munkát. így fejlesztik majd az autó, rádió, televízió és mérlegjavító részlegeken. A fejlesztés révén — amely bizonyos korszerűsítésben és némi létszámfejlesztésben nyilvánul meg — jelentősebben bővül a kapacitás, amely azt eredményezi, hogy ezeken a részlegeken bővül a javító szolgáltató tevékenység. PRÉMIUMFELTÉTELKÉNT SZEREPEL A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE A megyei tanács ipari osztálya megállapította a helyi- ipari vállalatok részére az új prémiumfeltételeket. Az új feltételek szerint döntő módon szerepel a szolgáltatások teljesítése. Az idei tervévben csak azok a vállalatok, illetve prémiumra jogosult dolgozók csak akkor kapják meg a prémium teljes összegét, ha a vállalat teljesítette szolgáltatási tervét. Nem teljesítés esetén is kap a vállalat prémiumot, azonban ahány százalékkal elmaradtak a szolgáltatási terv teljesítésében, annyi százalékkal csökkentik a kifizetésre kerülő összeget. Az új prémiumfeltételeket már bevezették. A Salgótarjánba érkező kirándulócsoport bizony nem mindennapi gonddal találkozik abban a pillanatban, amikor leszáll a vonatról. Az állomásépületben ugyanis hiába keres ruhatárt, vagy bármilyen lehetőséget, ahol csomagját megőriznék. A főtéri állomáson már több mint 1 éve szünetel a ruhatári szolgáltatás. Igaz, hogy a korábbi helyiség nem felelt meg céljainak, az őrizet nem volt biztonságos. Az állomásvezetés éppen ezért a múlt év március 8-án azzal a javaslattal fordult a Budapesti Igazgatósághoz, hogy kisebb átalakítással biztosítsák a korszerű, biztonságos ruhatárat az állomáson. Július közepén az igazgatóság vizsgálatot is tartott — a régi ruhatárt becsukták. Ezután javaslatot kért az új helyiség létesítésére, szeptemberben pedig vázlatot igényelt. Mindez megtörtént — viszont a panaszkönyvi beírások egyre szaporodnak. Csodák,csodájára november 18-án az igazgatóság könyvelősége aziránt érdeklődik, hogy az állomáson miért nincs ruhatár. Sőt az állomás személyzetét is meggyanúsítják: bizonyára ők szorgalmazták a panaszkönyvi beírásokat. Újabb kilincselések az igazgatóságon, vizsgálatok Salgótarjánban, Ígéretek, — de ruhatár még ma sincs. Az utazás kultúráltságáról így aztán épületes jelzők hangzanak el, szidják a helybeli vasutasokat, akik nem okai, hogy e fontos szolgáltatási igénynek nem tehetnek eleget. A túristák, az átutazók száma pedig egyre szaporodik. Az egy évvel ezelőtt erre járt külföldi vendégek most fejcsóválva veszik tudomásul, hogy azóta sem változott a helyzet. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a ruhatár átalakítása nem kerülne annyiba, mint amennyi forint már elveszett annak hiánya miatt. Rosszul járt a MÁV is, még rosszabbul az utazóközönség. Nagyon ideje lenne, ha az egymást keresztező javaslatok, vizsgálódások helyett a Budapesti Igazgatóság illetékesei végre ruhatárral is meglepnék az utazókat.
