Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-06 / 36. szám

NÓGRÁDI ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM, ARA: 60 FILLÉR 1961. MÁJUS 6. Anyák napjára A MEGYEI STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE AZ ELSŐ NEGYEDÉVRŐL Jelentősen növekedett a termelés, a termelékenység a megye iparában Május az év legszebb hó­napja, ilyenkor kitárja szép­ségét teljes pompájában a természet, felébreszti a szí­vekben a szeretetet. Az édes­anyák sok-sok önfeláldozása arra késztette a gyermeke­ket, hogy az év legszebb hó­napjában külön ünnepeljék, szeretettel köszöntsék őket, ezért nevezték el ezt a má­jusi vasárnapot anyák nap­jának. Ezen a napon különösen megte­lik szívünk me­legséggel, az óvo­dások, iskolások, felnőtt fiúk és lá­nyok, a család minden tagja apró ajándékokkal, vi­rágokkal fejezi ki szeretetét, és há­láját az édes­anyának. Az édes­anyának, aki sok­sok szeretettel gondoskodik gyer­mekéről. Ünnep­iünk minden édesanyát, azokat is, akik körül már unokák játszadoz­nak, de azokat is, akik most tartják karjukon piciny gyer­meküket, vigyázva első lé­pésére. gonddal egyengetve útját az életbe. Az édesanyák iránti tisz­telet, szeretet és hála hatja át ezt az ünnepet, amikor igaz szívvel és sok-sok szere­tettel köszöntjük őket. öle ad­ják az életet, mellettünk van­nak az első lépéseknél, ők ve­zetnek kézenfogva először az iskolába, s virrasztanak éj­szakákon keresztül beteg­ágyunk mellett, ök osztoz­nak velünk bánatunkban, örö­münkben, s még felnőtt ko­runkban is féltő szeretettel vigyáznak ránk és igyekez­nek minél boldogabb életet teremteni részünkre. Milyen boldogtalan az a gyermek, akinek nélkülöznie kell az anyai szeretetet, mégis milyen egyszerűnek és termé­szetesnek veszi, akinek van édesanyja. Tiszteljük és be­csüljük őket addig, amíg nem késő, amíg megvan rá a lehetőség, nehogy akkor érez­zük a kínzó lelkiismeretfur- dalást, amikor már nem lesz kivel szemben bepótolni a mulasztást. Anyák napja egy­szer van egy évben, de ez nem jelenti azt, hogy sze­retetünk csak egy napon for­duljon az anyák felé. Hal­mozzuk el őt szívünk minden szeretetével egész életünkben. Ne csak addig, amíg rájuk vagyunk utalva, amíg dolgoz­nak értünk, hanem akkor is, ha már hosszú évek munká­jában elfáradnak. Tegyük öreg napjaikat minél gond­talanabbá és boldogabbá. így is csak egy kis töredékét tudjuk visszaadni annak, amit ők tettek értünk, amíg felneveltek. A mi társadalmunk tisz­teli és becsüli az édesanyákat, akik a gyermeknevelés és családi gondok mellett becsü­letesen kiveszik részüket a szocializmus építésében is, és megállják helyüket a munka .bármely területén. Sok lenne felsorolni, amit társadalmunk az édesanyák könnyebb, nyu- godtabb életéért tett már ed­dig is. Csak néhány példát említve. 1960-ban államunk 60 ezer forintot fizetett ki anyasági segélyként és 55 ezer forint volt az ingyenes csecsemőkelengyék értéke. Anya- és gyermekvédelmünk, amely nemzetközileg magas színvonalú, védi az anya és gyermek egészségét, már ak­kor is, amikor gyermeke még meg sem született. Később gyermekvédelmi intézménye­ken keresztül könnyít az anya helyzetén, és segít az egészséges nemzedék kifejlő­désében. Nálunk egy anyának sem kell attól tartania, hogy felnőtt gyermekének nem lesz helye a tár­sadalomban. Min­den becsületes, dolgozni és tanul­ni szerető fiatal előtt nyitva a boldogulás útja. S ahogy erősödik, fejlődik szocializ­must építő ha­zánk, úgy a jö­vőben még több segítséget akar nyújtani az édes­anyáknak. Úgy is, hogy az ő éle­tükön könnyítsen és úgy is, hogy gyermekeinek még szebb, boldogabb életet teremtsen. S lehet-e egy anyának attól többet adni, mint­hogy gyermeke jövője, bol­dogulásának lehetősége bizto­sítva van? A gyermek és a gyermeken keresztül a nem­zedék fájdalma vagy boldog­sága az anyára hull vissza. Ha valami fájdalom éri gyer­mekét, az anya szívét száz­szorosán nyomja. Ezért van az, hogy az egész világon az édesanyák a legszenvedélye­sebb, legharcosabb követelői a békének. Az édesanya és a háború óriási ellentét. Az anya az élet forrása, a háború az élet elleni merénylet, pusz­tulás, fájdalom. Aki az életet adja, az nem azért adja fájdalommal és kínnal, hogy erőszakkal megöljék. Minden anyának a szívéből szól a japán anyák békemozgalmá­nak jelszava: „Az anyák, akik az életet adják, meg is akar­ják azt őrizni”. Az édesanyák az egész világon harcolnak a békéért. Ez a harc a világ különböző pontjain más-más formát öltött. Másképpen har­colnak a békéért a kapitalista országokban és másképpen a szocialista országokban. De a cél megegyezik: béke le­gyen, hogy az anyák gyer­mekeiket életre, a boldogság­ra nevelhessék, ne a szen­vedésre és a pusztulásra. Az anyá^ békeharcát gyö­nyörűen foglalja versbe a költőnő: „S a föld minden határán anyák állnak a bástyán és óceán szívükből árad a lét zenéje: Csak nyíljatok, virágok, eloltjuk azt a lángot, S a béke tiszta fényét feltűzzük majd az égre.” Tisztelet az anyáknak, akik gyermekeik szeretetén keresz­tül az egész emberiséget sze­retik, képesek a jobb, szebb életért küzdeni és áldozatokat hozni. Ezen a szép ünnepen kö­szöntjük az édesanyákat szép szóval, virággal, ajándékok­kal. Kívánjuk, hogy nagyon sok örömet találjanak gyer­mekeikben, hogy minél töb­bet lássuk nyílni a sok szép májusi virág közül a legszebb virágot, az édesanyák boldog mosolyát. MAI SZAMUNKBÓL: JÓL DOLGOZÓ PARTSZERVEZETET... 2. old. HASZNOSÍTSUK GYORSAN, GAZDASÁGOSÁN... 3. old. A GYŐZELEM NAPJA.. 3. old. BEFEJEZŐDTEK A TANTERVI VITÁK 4. old. ERÖSÖDÖ SZÖVETKEZET... 5. old. Megyénk ipari üzemeiben | egyre szélesebb tért hódít a salgói bányászok fel­hívása, hogy újabb munka­sikerekkel ünnepeljék a nóg­rádi bányászkodás 100. év­fordulóját. Ipari üzemek és a bányák dolgozói röpgyűlése- ken, termelési tanácskozáso­kon döntöttek úgy, hogy csat­lakoznak a felhíváshoz, s leg­több helyen módosított vál­lalást jettek erre az ünnepre. A KISTÉRÉN! El VASÜTÄLLOMAS komplex-brigádjának tagjai is röpgyűlést tartottak váz el­múlt napokban. A forgalom, a fütőház dolgozói magukévá tették a salgói bányászok ké­rését. hogy a MÁV kocsik biztosításával segítse elő a bányák dolgozóinak munka­sikerét. Mint vállalásukban ír­ják: „A vasutas dolgozók egy­öntetű elhatározása, hogy minden erővel támogat­ják és saját munkaterü­letükön elősegítik a fel­hívásban foglaltak mara­déktalan teljesíthetőségét.” Ennek érdekében elhatároz­ták, hogy a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt által igé­nyelt valamennyi vasúti ko­csit a megrendelt időben ren­delkezésre bocsátják — még pótrendelés esetén is. A meg­rendelt kocsikat valamennyi rakodóhelyre a szükséges idő­ben és mennyiségben állít­ják elő a rakodáshoz. A meg­rakott kocsikat az ipartele­pekről azonnal kivontatják, és rendeltetési helyükre — irány­vonatokkal továbbítják. A fűtőház az ipartelepek ki­szolgálásához szükséges vonó­erőt minden esetben mara­déktalanul és időben bizto­sítja. A vállalást a kistere- nyei csomópont szocialista munkabrigádja címért küzdő komplex-brigád valamennyi tagja magáévá tette. A megyei Statisztikai Igaz­gatóság közlése alapján 1961. első negyedében a megyében lévő állami ipari vállalatok és kisipari szövetkezetek együttesen 70.8 millió forinttal — 10.9 százalékkal — halad­ták meg a múlt év azo­nos időszakának termelési szintjét. A minisztériumi ipari válla­latok 65,2 millió forinttal, az állami helyiipari vállalatok pedig 3 millió forinttal, a kis­ipari szövetkezetek pedig 2,6 millió forinttal termeltek töb­bet, mint 1960. első negyedé­ben. A múlt évben üzembe helye­zett beruházások, a gépesítés, az üzembővítés a termelés volumenében már éreztetik hatásukat. A Zagyvapálfalvi Üveggyárban az új kemence, a Zagyva II. üzembelépése 55,7 százalékkal, a Nógrádkö­Ünnepi termelési tanács­kozást tartottak a ZAGYVAPÁLFALVI BANYAGÉPGYÁR dolgozói is. Gyulavári László esztergályos a salgói felhí­vásról így vélekedett: „A 100 éves nógrádi bányászkodás évfordulója nemcsak a bá­nyászok, hanem mindany- nyiunk számára igen fontos jelentőséggel bir. Éppen ezért a kollektíva úgy határozott: legméltóbban úgy tudjuk meg­ünnepelni, ha a második öt­éves terv első évében az ed- digektől jobb és nagyobb munkasikereket érünk el a 100 éves évfordulóra.” A Bányagépgyár dolgozói a többi között vállalták, hogy az 1961. évi termelési tervet 102 százalékra teljesítik. A túlteljesítés nagy részét anyagmegtakarításból érik el. Fokozzák a műszaki fejlesztést, felülvizsgálják a meglevő technológiát, s a dolgozók újításainak ré­vén az éves önköltségi ter­vüket 1,5 százalékkal csök­kentik. A profilgyártmányok termelé­kenységét 2 százalékkal nö­velik. A munkafegyelem megsértése és a balesetek kö­vetkeztében kiesők számát fel- világosító munkával és a mű­rosi tanácson véglegesen meg­beszélték annak a mintegy 50 lakásból álló házépítési akció­nak a szervezési, anyagellá­tási, pénzügyi és műszaki kér­vesdi Kőbányában az új kö­télpálya elkészítése 29,9 száza­lékkal, a Salgótarjáni Kézmű­ipari Vállalatnál, a balassa­gyarmati részleg megindítása pedig 73,6 százalékkal növelte a termelés volumenét. Az egy munkásra jutó ter­melés 5,4 százalékkal emelke­dett. A termelékenység növeke­dése az előző év azonos időszakához viszonyított termelési értéknövekedést 52,7 százalékban segítette elő. A 47,3 százalék a munkáslét­szám emelkedésének ered­ménye. Kivétel ez alól az élemiszerípar, ahol teljes egé­szében a termelékenység nö- vekedése^fcövetkeztében emel­kedett a termelés. Ezzel szem­ben a kisipari szövetkezetek­nél kétharmadrészben a lét­számnövekedésnek az ered­ménye. szaki feltételek megjavításá­val 10 százalékkal csökkentik. A salgói bányászok verseny- felhívására elküldték vála­szukat a kAnyasi BANYA dolgozói is. Termelési tanács­kozáson a bánya kollektívája úgy döntött, hogy a centená­riumi versenyben az éves ter­ven felül 6340 tonna szenet biztosítanak terven felül. Ezen túl 26 kilogrammal növelik az összüzemi teljesítmény tervet, s a tervezettel szemben 17 kalóriával ja­vítják a szén fűtőértékét. Újabb szénvagyonok feltárása érdekében fővágathajtási ter­vüket 50 folyóméterrel túl­teljesítik. A korszerű bizto­sítás terén 122 folyóméteres túlteljesítést érnek el. Az 1960-ban elért 100 ezer mű­szakra eső baleseti gyakori­sági számot ebben a munka- versenyben 10 százalékkal csökkentik. Mindezekből adó­dóan az egy tonna szén ter­melésére eső önköltségüket 98 százalékra csökkentik. Több üzemnél most tár­gyalják meg a felhívást, s dolgoznak azon, hogy korábbi vállalásukat módosítva, újabb sikerekkel köszöntsék a 100. évfordulóját ünneplő nógrádi bányászkodást. déseit, amely rövid idővel ez­előtt a KISZ városi bizott­sága, a Hazafias Népfront és a városi tanács közös ötleté­ből született. A megbeszélés szerint első­Az állami ipari vállalatok és kisipari szövetkezetek 113* fővel foglalkoztattak több munkást, mint 1960. első ne­gyedében. A legjelentősebb emelkedés a Zagyvapálfalvi Üveggyárban (22,4 százalék) és a Salgótarjáni Acélárugyár­ban (11,6 százalék) volt. Ezt az emelkedést a két vállalat­nál az üzembővítés indokolta. A kisipari szövetkezetek meg­erősítése következtében 13 százalékkal emelkedett a íer- melőlétszám. A termelés növekedése csaknem kétszerese a kifize­tett bérek emelkedésének. Az egy munkásra jutó havi át­lagos kereset az 5 százalékos átlagnövekedést és a 4,5 szá­zalékos bérnövekedést figye- lembevéve, 1 százalékkal csökkent. A 100 Ft kifizetett összes bérre jutó termelés 6,4 százalékkal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A kiemelt fontosabb termé­kek 84 százaléka a múlt év első negyedévi szintjét túl­haladta. Legjelentősebb a hú- zottüveg (67,1 százalékos), a zöld palacküveg (46,6 száza­lékos) és a töltelékáru (60,7 százalékos) termelésének nö­vekedése. A termelést sok esetben akadályozta a helytelen anyagellátás és az alapanya­gok nem megfelelő minősége. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban például a vasöntvény ter­melést erősen befoyásolta a jelenleg is fennálló alap- anyaghiány. Más termékek termelésére kedvezőtlenül ha­tott az importált huzalok mi­nőségi eltérése is. Az ózdi és diósgyőri rúdvas jelentős szá­zaléka minőségileg nem meg­felelő. A kitermelt barnaszén mi­nősége 19 kalóriával romlott, amelyet elsősorban a mizser- fai és a mátranováki bánya­üzemek okoztak. A múlt év azonos időszakához viszonyít­va romlott az üveg minősége a Zagyvapálfalvi Üveggyár­ban. A Magyar Vasötvözet- gyár továbbra is 100 százalé­kosan első osztályú terméke­ket gyárt selejtmentesen. Növekedett a vállalatok ex­porttevékenysége. A Zagyva­pálfalvi Bányagépgyárban 60,9 százalékkal magasabb az ex­portkiszállítás. A vállalatok munkájára még mindig jellemző a ne­gyedévi hajrá. A vállalatok döntő több­ségénél a havi termelési tervek teljesítése még nem ütemes. A termelés nagyobb részét a negyedév utolsó hónapjában teljesítik. sorban olyan fiatalok jelent­kezhetnek házépítésre, akik­nek a jelenlegi lakáskörülmé­nyeik nem megfelelőek, s ugyanakkor bizonyos — épí­tési anyagban, vagy készpénz­ben kimutatható — kezdő alapjuk van. Természetesen az akció keretében nem ki­zárólag csak fiatalok vehetnek részt. A városi tanács műszaki osztályának KISZ-bri- gádja társadalmi munká­ban elkészítette a Béke­telep és Kőműves-telep közötti rész (a Béke-fával szembeni terület) beépí­tési vázrajzát, a különálló családi házak és két la­kásból álló ikerházak tervrajzát és építési költ­ségvetését. Az építtetők mindezeket té­rítésmentesen kaphatják meg. Ugyancsak társadalmi munká­ban látja el a városi tanács az egész építkezés tartama alatt az anyagigénylési és mű­szaki irányítási feladatokat. A költségvetés szerint egy (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a növényápolás a megye termelőszövetkezeteiben. Képünkön: A szarvas- gedei Haladás Termelőszövetkezet asszonyai és férfi tagj ai a borsót kapálják „Csatlakozunk a salgói bányászok felhívásához" VÁLASZOLTAK A VASŰT, A BANYAGÉPGYÁR ÉS A KANYASI DOLGOZOK CSOPORTOS LAKÁSÉPÍTKEZÉS A BEKE-TELEPEN Hasznos kezdeményezés a salgótarjáni fiatalok lakásgondjainak enyhítésére Csütörtökön délelőtt a vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom