Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-06 / 36. szám

2 nógrádi népüjsag 1961. május 0| Jól dolgozó pártszervezetet a termelőszövetkezetekbe a magyarnándori pArttaggyülés tapasztalataiból Nagyon sokszor elhangzott már, hogy a termelőszövet­kezetek fejlődésének egyik nagyon fontos feltétele a jó politikai munka, az erős pártszervezet. Ahol jól dol­gozik a pártszervezet, az meglátszik a gazdasági mun­kán, a szövetkezet eredmé­nyein, s nem utolsó sorban a munkafegyelemben. A jól dolgozó pártszervezet tervsze­rűen foglalkozik a pártonkí* vüliekkel, s a szövetkezeti gazdák legjobbjaival erősíti sorait. Az utóbbi időben megyénk termelőszövetkezeti pártszer­vezetei nagyot léptek előre, s a falu politikai és gazdasági életének irányítói lettek. Na­gyon helyesen, beleslzóltak a termelőszövetkezet gazdálko­dási terveinek készítésébe, s figyelemmel kísérik a tervek megvalósítását, beszámoltat­ják a szövetkezet vezetőit a munkák állásáról, segítséget adnak az előttük álló felada­tok végrehajtásához. A ter­melőszövetkezeti pártszerveze­tek javuló munkáját bizonyít­ják az egyre magasabb szín­vonalú taggyűlések, amelyek­re jó beszámolóval készül a vezetőség. A jó beszámolók alapján komoly, pártszerű vita alakulhat ki. Ezen vetődik fel mindaz a probléma, ami a pártszervezetet, a kommu­nistákat foglalkoztatja, s ott tisztázzák a vitás kérdéseket. Vajon elmondható-e mind­ez a magyarnándori termelő­szövetkezeti pártszervezet áp­rilis végi taggyűléséről? Fog­lalkozott-e azokkal a kérdé­sekkel, amelyek ma a ter­melőszövetkezeti parasztságot érdeklik? Mielőtt ítéletet mondanánk, nézzük meg. ho­gyan zajlott le ez a taggyű­lés? A vezetőség egy napú rendi pontot javasolt a tag­gyűlésnek. E napirendi pon­ton belül kellett volna meg­beszélni a termelőszövetke­zetben folyó gazdasági mun­kát, valamint a közös gazda­ság előtt álló feladatokat. Ehelyett a beszámoló túl­nyomó része a nemzetközi helyzettel foglalkozott, a mai nemzetközi helyzet figyelem­be vétele nélkül. Nem szólt az imperialisták legújabb mesterkedéséről Kongóban, nyílt fegyveres akciójukról Kubában, s alattomos össze­esküvésükről Algériában. A beszámolóban szó volt a szo­cializmus politikai és gazda­sági sikereiről, de nem volt szó arról, hogy a szovjet nép az utóbbi hetekben világra­szóló tudományos diadalt ért el azzal, hogy embert küldött a világűrbe, aki vissza is tért a földre Hiba volt a fent említett módon szólni a nemzetközi helyzetről, de még nagyobb hiba volt a helyi viszonyok, a termelőszövetkezet gazdál­kodásának hiányos, semmit­mondó ismertetése. Vagy ta­lán a pártvezetőség azt gon­dolta. ezt a kérdést ismeri mindenki, tehát felesleges a szószaporítás? Nem hinnénk. Az új útra lépett dolgozó pa­rasztság előtt még sok a meg nem értett kérdés, amelyre feleletet várnak. A néhány mondatból álló, termelőszö­vetkezetre vonatkozó rész még arra sem volt jó, hogy gondolatokat ébresszen a a résztvevőkben. Érezte ezt a ÉM. 3. sz. Kőbánya Vál­lalat Recsk, keres OKL. BANYAGÉPÉSZ, vagy GÉPÉSZMÉRNÖKÖT TMK vezetői munkakör­be. Fizetés megegyezés szerint. Lakás bizto­sítva. Jelentkezés írás­ban, vagy személyesen a vállalat központjában. (221) párt tükör, de érezte a párt­tagság is. Mint a gyenge beszámolók után általában, itt is nehe­zen indult a vita. A pártta­gok nem tudták mit mondja­nak, hiszen a beszámoló nem sokat adott. A hozzászólók egytől-egyig a háztáji föld nagyságának kérdéséről be­széltek. A taggyűlés nem fog­lalt állást amellett, hogy he­lyes a tsz vezetőség intézke­dése a háztáji föld kiosztásá­ban, így úgy tűnt, mintha a háztáji föld nagyságának el­döntése csupán az elnök­től függne. Pedig ez nem így van, s hogy ez nem így van, azt a kommunisták­nak kellene a legjobban tud­ni. Csak úgy mellékesen ke­rült szóba az, hogy a termelő­szövetkezeti gazdák a tavasz folyamán nagyon becsületesen dolgoztak, hogy az asszonyok minden dicséretet megérde­melnek. Mennyivel jobb lett volna, ha a beszámoló részletesen elemezte volna, mi a tavaszi munkák sikerének titka, ho­gyan sikerült úgy megszer­vezni a tavaszi munkát, hogy azok zökkenőmentesen men­jenek, s rámutatott volna arra, mik a legfontosabb előttünk álló feladatok, s ho­gyan segítsenek a kommu­nisták a feladatok megoldá­sában. Ezdk a hiányosságok komoly szépséghibái a ma- gyarnándoriák taggyűlésének. A taggyűlés nem megfelelő előkészítéséről tanúskodott a pót napirendi pont beiktatása is, amelyen a titkár javasol­ta, hogy egy emberrel egé­szítsék ki a vezetőséget. Ez mind a beválasztandó elvtár­sat, mind a taggyűlés részt­vevőit váratlanul érte. Mi­lyen jó lett volna, ha már a taggyűlés előtt tudtak volna a párttagok arról, hogy új vezetőségi tagot kell válasz­taniuk, meg tudóit volna er­ről a megválasztásra javasolt elvtárs is. A magyarnándori termelő­szövetkezeti pártszervezet leg­utóbbi taggyűléséből helyes, ha levonjuk a tanulságokat. Ha a taggyűlés valamennyire is tükrözi a pártszervezet munkáját, akkor ez a taggyű­lés nagyon gyenge munkáról ad számot. Az egyhelyben való topo- gást bizonyítja, hogy hóna­pok óta nem haladnak előre a pártépítés területén, pedig ebben a termelőszövetkezet­ben is vannak olyan gazdák, akik jó munkájukkal bebizo­nyították: érdemesek arra, hogy a párt tagjai legyenek. Helyes lenne, ha a vezetőség változtatna eddigi munkastí­lusán. Közelebb kerülne az élethez, a gazdasági munká­hoz. Van tennivaló a taggyű­lések előkészítésénél is. Jó lenne, ha a' párttagságot elő­re értesítenék arról, hogy mi­ről lesz szó a taggyűlésen. Reméljük, a pártszervezet gyenge munkáját látja a já­rási pártbizottság is, igyek­szik a jövőben nagyobb se­gítséget adni a problémák­kal küzdő pártszervezetnek. Ez nagyon fontos feladat, mert jól dolgozó pártszerve­zet nélkül a termelőszövetke­zet előtt álló nagyobb fel­adatok megoldása nehezen megy. Kata János Körzeti bemutatókon arattak nagy sikert a pásztói járás úttörői A pásztói járás úttörői a közelmúltban rendezték meg a gyermek művészeti szemle körzeti bemutatóit Mátraszől- lős, Jobbágyi, Szirák és Va- nyarc községek művelődési otthonaiban. A négy körzeti székhelyen hat színjátszócsoport lépett fel 69 taggal. A tánckedvelő­ket 13 csoport képviselte 183 fővel. Igen nagy előrelépést jelentett a 12 énekkarnak a fellépése, amelyben 496 úttörő hangja csendült fel. Kellemes élményt nyújtott a gyermek közönségnek a pásztói Il-es számú és a sziráki általános iskolák bábcsoportja, amely­ben 18 pajtás működött köz­re. A szavaló- és mesemon­dók száma 37 fő volt, melyek közül a vanyarci Schulz Éva, a hasznost Kanyó Klára és a héhalmi Lőrincz Magdolna szavalatai emelkedtek jóval az átlagkövetelmények fölé. A csoportok szemléjét 870 ember nézte és tapsolta vé­gig­A négy körzetben szereplő csoportokat 56 pedagógus kí­sérte el, illetve működött közre fellépésükben. Az úttö­rők a körzeti bemutatón be­bizonyították, méltóan készül­nek a mozgalom 15. évfor­dulójára. (Kiss Gábor levele nyomán) KÖNYV GAGARIN HŐS­TETTÉRŐL Moszkvában, a Katonai Ki­adó „Szovjet pilóta az első űrhajós” címen könyvet jelen­tet meg, amely tartalmazni fogja a Jurij Gagarin űrrepü­lésével kapcsolatos okmányo­kat, cikkeket, tudósításokat, leveleket, táviratokat. Hasznos kezdeményezés a salgótarjáni fiatalok lakásgondjainak enyhítésére Szorgalmasan gyűjtik a hulladékot a balassagyarmati járás úttörői és kisdobosai A Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH Vállalat az első negyedévi tervét 16,5 száza­lékkal túlteljesítette. - Három hónap alatt több mint 21 mil­lió forint értékű begyűjtött hulladékot és mellékterméket adott át feldolgozó iparunk­nak, ezen belül 47 800 mázsa vashulladékot, közel 2000 má­zsa színesfémet, 5400 mázsa papír- és 4800 mázsa rongy­hulladékot A vállalat Nógrád megyei telepei is túlteljesítették ne­gyedéves áruforgalmi tervü­ket. A felsorolt mennyiségek­ből ők gyűjtöttek be és ad­tak át népgazdaságunknak 5400 mázsa vashulladékot, 265 mázsa fémet, 1200 mázsa pa­pírt, 300 mázsa rongyot, több mint 100 000 forint értékű tollat és 132 000 forint ér­tékű nyersbőrt. A vállalat összes értéke­sítési forgalmában közel egy negyedmillió forint volt a részesedésük. A Nógrád megyei telepek eredményéhez hozzájárult a lakosság megnövekedett hul­ladékátadási készsége, első­sorban azonban a megyei is­kolák úttörőinek és kisdobo­sainak lelkes, szorgalmas hul­ladékgyűjtő tevékenysége. A balassagyarmati járás iskolái­nak úttörői egy hét alatt több mint 80 mázsa rongyot gyűj­töttek be és adtak át a vállalat balassagyarmati te­lepének. Ennek az eredmény­nek elismeréseképpen a vál­lalat több mint 4000 forint­tal járult hozzá az úttörők nyári táborozási költségeihez. 3° A megye úttörői és kis­dobosai egyébként is nagy lelkesedéssel vesznek részt a vállalat által indított játékos, nevelőhatású hul­ladékgyűjtő versenyben. A félévvel záruló iskolai hul­ladékgyűjtő-verseny győztesei közt a vállalat több mint 50 ezer forint jutalmat fog ki­osztani. (Folytatás az 1. oldalról) kétlakásos ikerház építési ösz- szege 250 ezer forint, ami a hagyományos építési móddal (tégla, kő) 60—70 ezer forint­tal többe kerülne. Itt viszont komoly megtakarítást jelent a salakblokkból való építke­zés és egyéb ésszerűsítések. Ebből a költségvetési összeg­ből viszont a csoportos épít­kezés megvalósításával még mintegy 30 ezer forint kész- pénzkiadás megtakarítható a földmunkáknál és egyéb se­gédmunkáknál. Az építkezés során ugyanis tizes csoportokat szervez­nek, amelyek tagjai egy­szerre végzik 5 náz ala­pozási, tereprendezesi, fa­lazást munkálatait és a tetőráemelést. A nem szakmunkák társa­dalmi jellege bővül azáltal is, hogy az építtetők által jelen­leg lakott es igy felszabaduló városi lakások igénylői bizo­nyos mennyiségű munkát tar­toznak végezni az építkezése­ken. A ketszoba összkomfortos ikerhazakban egy-egy lakás aiapterülete 65 m2, ebből a nagyobb szobára 22, a kisebb­re 16, a konyhára 10,5 m2 jut. A meileknelyiségek: für­dőszoba, éléskamra, előszoba és nyitott terasz. A lakószo­bák melegítését az előszobá­ból íulneto közös cserépkály- nával tervezték meg. Hat darab ikerház a terep adottságai miatt úgy épül, hogy egy-egy ikerhabzan két 3 szobás és két egyszobás la­kás lesz. Egy ilyen ikerház teljes költsége 417 ezer forint, amiből az egyszobás lakások­ra (2 darab) kb. 130 ezer fo­rint jut. Építhető továbbá ezen a te­rületen 5 darab háromszobás különálló családiház, ezek költségvetése még nem ké­szült el. Egy-egy lakáshoz általá­ban 150 négyszögöl telek tartozik. A telkeket az építési akcióba történő jelentkezés elfogadása után, a területek pontos fel­mérése alapján az Országos Takarékpéztárnál lehet meg­vásárolni a jelenleg szokásos árakon. A telekár 20 százalé­kai egy összegben előre kell kifizetni, a fennmaradó rész­re 2 évi törlesztési határidő igényelhető. Az építkezéshez szükséges anyagokat a városi tanács műszaki osztálya igényli az építtetők részére. A TÜZÉP egri központjának a megbe­szélésen résztvett felelős veze­tője kijelentette, hogy az építési terv és költség- vetés alapján szükséges minden anyagot biztosí­tani tudnak a zavartalan munkához. A tanácsi igénylés és ügyin­tézés tehát felmenti az egyes embereket az utánajárástól, felesleges időtöltéstől. Az Országos Takarékpénz­tár ugyancsak biztosítani tudja már ebben az évben a csoportos lakásépítéshez igé­nyelhető teljes pénzbeli köl­csön folyósítását. Az előbb említettek szerint az építtető a teljes költségek legalább 25 százalékát anyagban vagy készpénzben előre biztosítani tartozik. Az OTP lakásonkint egy- egy építtető részére 65— 70 ezer forint hosszúlejá­ratú kölcsönt folyósít az eddig is szokásos módon és keretek között. A visszafizetés 25 év alatt egyenlő havi részletekben tör­ténhet. A csoportos lakásépítő ak­cióra a városi tanács műszaki osztályán lehet jelentkezni. Amennyiben a jelentkezések a kb. 50 lakás építésére meg­történnek, a munkálatokhoz a legrövidebb időn belül hozzá lehet fogni. S ha a kivitelezésben leg­alább olyan lelkesedés lesz, mint eddig a célkitűzések ki­dolgozásában, ha a társa­dalmi összefogás fiataljaink részéről konkrét tettekben nyilvánul meg, akkor a ter­vezett 1962-ben való befejezés helyett már az idén beköltöz­het saját lakásába 50 család a Béke-telepen. Kondorosi János MINDENÜTT KAPHATÓ A partepitesi munkának egyik igen fontos része a tagjelöltekkel való rendsze­res foglalkozás, a tagjelöltek nevelése. A dolgozók a tagje- löltségi idő alatt ismerked­hetnek meg alaposan a párt célkitűzéseivel, politikájával, szervezeti szabályzatával. Ebben az időszakban már konkrét tevékenységet foly­tatnak a párton belül, meg­ismerkednek a szervezeti élettel, s mindez azt jelenti, hogy a tagjelöltségi idő a kommunista jellem formálása szempontjából nagyfontossá­gú. A Salgótarjáni Városi Pártbizottságot is ezek a gondolatok vezették akkor, amikor beszélgetésre hívta meg a tagjelöltek egy részét ajánlóikkal együtt. Ez alka­lommal tapasztaltuk, hogy a pártszervezetek na­gyobb része helyesen lát­ja a pártépítési mun­kában végrehajtandó fel­adatokat. Már azoknak is pártmunka- szerű megbízásokat adnak, akikből később tagjelöltek válhatnak. A tagjelöltség ide­jén pedig még intenzívebben foglalkoznak velük, irányít­ják, segítik őket munkájuk­ban, komolyabb feladatok el­végzését bízzák rájuk. Foko­zottabb követelményt állí­tanak eléjük a termelésben 1 és a társadalmi élet minden területén. Eddig a legtöbb helyen ál­talános megbízatásokat adtak a tagjelölteknek, de alapszer­vezeteink egyre inkább be­látják és az utóbbi időben már a gyakorlatban is alkal­mazzák azt a módszert, hogy konkrét és könnyen el­lenőrizhető célokat tűz­nek a tagjelöltek elé. A fejlettebbek a .mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben működtek közre aktívan, mint például a tűzhelygyári öntödei alapszervezetnél Sán­dor Miklós, akit munkájáért meg is dicsértek. A párt- megbizatások sokoldalúságá­nak lehetőségét mutatja az Acélárugyár rúdvasüzeménél tapasztalt példa is, ahol az alapszervezet vezetősége olyan megbízatást adott az egyik tagjelöltnek, hogy rend­szeresen foglalkozzék azokkal a dolgozókkal, akik több eset­ben igazolatlanul hiányoztak munkahelyükről. Ez az elv­társ is eredményes munkát végzett. Mind gyakrabban találko­zunk olyan esetekkel is, amikor a megbízatásokon túl a tagjelöltek véleményét ki­kérik és azt fel is használ­ja munkájában a pártszerve­zet. Ugyancsak érdeklődnek több helyen az egyéni problémák, ne­hézségek iránt is, és azok megoldásában segítséget nyújtanak alapszerveze­teink. Az Acélárugyár dróthúzó és hideghengermű alapszerveze­ténél is több ilyen pozitív példával találkoztunk. A tagjelöltekkel való fog­lalkozás hasznos oldalai mellett azonban hibák, hi­ányosságok is akadnak. Még mindig előfordul több helyütt, hogy a tagjelöltfelvétel után szinte megfeledkeznek a tag­jelöltekről, nem vonják be őket a pártmunkába s arról is megfeledkeznek, hogy a tagjelöltségi idő hat hónap, illetve egy év után lejár. Ilyen hanyagságok esetén bi­zony aztán később nehéz dönteni a tagjelölteknek tag­gá való minősítésénél és ezekből a tagjelöltekből lesz­nek az idős, úgynevezett „szakállas” tagjelöltek. A pártmegbizatások adá­sánál ügyelni kell arra, hogy azok összhangban legyenek a tagjelölt képzettségével. Elő­fordul több helyen, hogy túl­zott követelményt állítanak a tagjelölt elé, például ma- gasabbfokú szeminárium ve­zetésével bízzák meg, vagy éppen fordítva: képzettségén jóval aluli, semmitmondó feladatot adnak, aminek az a következménye, hogy az első esetben képtelen a kö­vetelménynek eleget tenni, a második esetben pedig lebe­csülést érez, és nem fejlőd­het megfelelően. Nagy az ajánlók felelőssé­ge is. A Szervezeti Szabály­zat is előírja, hogy „az aján­lásáért felelős a párttag”. Megbeszélésünkön kitűnt, hogy ezen a területen még sok a javítanivaló. Vannak ugyan, akik rendszeresen, vagy legalább időközönként figyelemmel kísérik az álta­luk javasolt tagjelöltek mun­káját, magatartását, sokan azonban megelég­szenek azzal, hogy aláír­ják a felvételi lapot, és a továbbiakban nem fog­lalkoznak a tagjelöltek­kel. Akadt olyan ajánló is, aki netm tudta, hogy a felvétel után a tagjelölt neveléséért további felelősséggel tartozik. Ez nyílván az alapszervezet hibája, Az ajánlók felelőssége éppen a tagjelölt felvételénél fokozódik és a további időre jelent még komolyabb mun­kát. Ezért helyes, ha a tag­felvételnél ugyanaz az ajánló szerepel, mint ß tagjelölt fel­vételnél volt és a taggyűlés számonkéri az ő munkáját. Az alapszervezetek vezető­ségének — de a pártcsoport bizalmiaknak is — többet kell foglalkozniok a tagjelöl­tekkel, rendszeresíteni kell a velük való kollektív beszél­getéseket. Annál is inkább fontos ez, mert a pártszerve­zetek vezetősége közvetlenül megismeri a tagjelöltek sze­mélyi tulajdonságait, prob­lémáit, s biztos vélemény alakul ki arról, hogy ki lesz közülük alkalmas a párttag­ságra. Ugyanakkor a tagjelöltek az ilyen el­beszélgetéseken keresz­tül is meggyőződhetnek arról, hogy a párt jelen­tőséget tulajdonít az ő munkájuknak. Megerősíti bennük a párthoz való tartozás érzését és saját felelősségüket. Ha az alap­szervezetek a tagjelöltségi idő alatt a Szervezeti Szabályzat szellemében foglalkoznak a tagjelöltekkel, az egész éle­tükre hatással lesz és a párt is megfontolt, komoly, áldo­zatkész tagokkal gyarapodik. Bíró János \ Salgótarjáni Városi Párt- bizottság PTO vezetője A tagjelöltek nevelése pártépitésünk sarokköve

Next

/
Oldalképek
Tartalom