Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-17 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL.'* FT EK! NÓGRÁDI Népújság Át MSZMP NOGKAD MEGYEI BIZOTTSÁGA 88 A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1961. MÁJUS 17 Hz értelmiség növekvő szerepéről, a műszaki fejlesztés feladatairól — Műszaki értelmiségi ankét Salgótarjánban — Több mint kétszáz részvevővel műszaki értelmiségi ankétot tartott szombaton Salgótarjánban a megyei pártbizottság, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, valamint a Bányászati és Kohászati Egyesület. Az ankéton megjelent Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a megyei pártbizottság több vezetője. Dr. Csillag Józsefnek, a tröszt főmérnökének megnyitó szavai »tán Jakab Sándor elvtárs tartott vitaindító előadást. Jakab elvtárs bevezetőül szólott a termelékenység szerepéről a két rendszer közölt folyó békés gazdasági versenyben, az élet- színvonal emelésében. A népgazdaságon belül döntő szerepe van az iparnak, mert termelése adja a nemzeti jövedelem nagy részét. Az ipari termelésben pedig főhelyed foglalnak el a termelés irányítói, o közvetlen parancsnokok: a műszaki értelmiségied Segítsük a felvásárlási munkát Az életszínvonal emelkedésével egyre jobban nő az emberek igénye is. Ez így van rendjén, így írja elő a szocializmus gazdasági törvénye. A megnövekedett igények kielégítése egyre nagyobb feladatok elé állítja mind az ipar, mind a mező- gazdaság dolgozóit. Az új úton elindult falu népe több és napról napra jobb minőségű közszükségleti cikket vár és keres a boltokban, az ipari munkás egyre zavartalanabb élelmiszerellátást vár a falutól. Amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt napirenden, a munkások fáradhatatlanul magyarázták a dolgozó parasztságnak, hogy azért kell nagyüzemivé tenni a mezőgazdaságot, mert csak a nagyüzemben lehetséges a bővített újratermelés, a nagyüzem képes szükségleteinkhez mérten emelni az árutermelést. A termelőszövetkezetekben a munka nagy lendülettel indult. Elfogadták, s meg is valósítják a párt és kormány felhívásában foglaltakat: már az első évben termeljünk többet, mint azelőtt termelt a falu. Lapozgatva termelőszövetkezeteink termelési terveit, tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb helyen a tavalyihoz mérten jelentősen nőtt az áru- értékesítés mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén. Nemrégen induló termelőszövetkezeteink olyan kultúrák bevezetésén fáradoznak, amelyeket azelőtt a faluban nem is ismertek, vagy ha ismertek is, nem foglalkoztak vele. Szövetkezeteink többségében most indul a kertészkedés. Az első évben nagy eredmények még nem várhatók, hiszen most tanulja a szövetkezeti tagság a kertészkedést. Nógrádmar- calban, Ságújfalun tervezik a nagyüzemi málna és epertermesztést. Olyan községekben, ahol azelőtt soha nem termesztettek szerződésesen ga^~ bonaféléket, burgonyát, kukoricát, most jelentős mennyiségekre kötöttek szerződést. Ugyanez elmondható az állattenyésztés területéről is. Termelőszövetkezeteinkben megnőtt az állattenyésztési kedv. Az állatállomány gyors növelését az ideiglenesen jelentkező férőhely hiány gátolja csak. A termelési tervek azt tanúsítják, hogy mind a szarvasmarha-tenyésztésben, mind a sertéstenyésztésben jelentősen nőtt a hizlalást kedv. Követendő a Karancs- sági Alkotmány Termelőszövetkezet példája, ahol az idén 100 sertést hizlalnak szerződésesen, s ugyanakkor gondoskodtak arról is, hogy míg a közös baromfitelep elkészül, addig a szövetkezet helyett a háztáji gazdaság biztosítsa az árubaromfit. A rétsági Aranykalász Termelőszövetkezet míg tavaly csak 23 szarvasmarhát értékesített hízottan, addig az idén már 48 darabot adnak el a 100 hízottsertés mellett. Litkén a járás által megadott tervszámot tíz sertés hizlalásával teljesítik túl. A megyében a felvásárlás alakulását az idén már az új helyzet szabja meg. mármint az, hogy a megyén belül uralkodóvá váltak a nagyüzemi termelési viszonyok. A felvásárolt árumennyiség döntő többségét a termelő- szövetkezetektő' ^illatjuk, s csak úoe n számíthatunk az egyéni és háztáji gazdaságokra. Községeink megkapták az erre az évre szóló tervszámokat, ezekben szerepel, mennyi terményt, állatot és állati terméket vár a népgazdaság a falutól. A termelőszövetkezetek terveikbe illesztették a megadott tervszámokat. E tervszámok teljesítése becsületbeli ügye minden termelőszövetkezetnek, s becsületbeli ügyének kell lennie minden községi tanácsnak. A termelőszövetkezetek a múltban általában hizlalt állataikat az év utolsó negyedében szokták átadni. Nehéz megtörni ezt a szokást. De már töredezik a megszokás jege. Termelőszövetkezeteink már az év első hónapjaiban is értékesítettek jelentős mennyiségű áruállatot, örvendetes, hogy a leadott hízottmarhák mellett egyre több termelőszövetkezet jelentkezik értékesítésre váró baromfival. A jobbágyi, a palotási termelőszövetkezetek mellett csak a dicséret hangján lehet szólni a honti Győzelem Tsz- ről, ahonnan április első napjaiban több mint háromezer rántanivaló csirkét kapott a közellátás. Ennek ellenére az értékesítési szerződések kötésénél még sok * a tennivaló, hiszen a tojás értékesítési szerződéskötések kivételével a többinél lemaradás tapasztalható. Főleg sokat kellene tenni a háztáji gazdaságok áruértékesítésénél. A múltban a parasztembert az jellemezte, hogy a lehetetlent is igyekezett megnyergelni. hogy pénzhez, s ezáltal a legszükségesebb közszükségleti cikkhez hozzájusson. Nem azt várjuk a háztáji gazdaságtól, hogy így cselekedjen a jelenben is. hanem csak azt. hogy éljen a lehetőségekkel. Mert lehetőség van. Baromfi, tojás, hízottsertés, növendékmarha értékesítés olyan lehetőségek, amelyeket kihasználatlanul hagyni kár. Nagy szerep vár a baromfitenyésztés népszerűsítése terén a falusi nőtanácsokra, mivel a baromfitenyésztéssel elsősorban a nők foglalkoznak. Ha ők segítik, szervezik ezt a munkát, a háztáji gazdaság is jelentős árubaromfit tud termelni. A háztáji baromfi és tojás értékesítésnél nagy segítséget adhat a földművesszövetkezet. Tavaly a magyar- nándori földművesszövetkezet nagyon szép munkát végzett a baromfi és tojás felvásárlásánál. Nagyon sok függ a felvásárlótól is. Ha a felvásárlók úgy szívügyüknek tekintik a toiásfelvásárlást. mint a ludányhalászi Milicz László, akkor százezrekkel növelhetjük a felvásárolt tojások számát. A termelőszövetkezetek jobb árutermelésének kialakításához nagy segítséget adhatnak a termeltető vállalatok is. Ehhez az szükséges, hogy ne csak a szerződés megkötésekor keressék fel a termelőszövetkezetet, hanem év közben is. Adjanak tanácsot, hogyan lehet jobb eredményeket elérni, s ellenőrizzék a leszerződött növényféleségek, vagy állatok fejlődését. Termelőszövetkezeteink így válnak gyorsan sok árut termelő gazdaságokká, s így járulhat hozzá minél hamarabb a falu legredményesebben a gyorsa:, növekvő igények kielégítéséhez. Kata János ; Szocialista brigádok tanácskozása A szocialista építéssel együtt növekszik az értelmiség szerepe Május 21-én a szocialista brigádok vezetői, a legjobb kollektívák tagjai, valamint a munkabrigádok, a KISZ- brigádok vezetői számára két helyen tartanak tanácskozást Salgótarjánban. A gyáriparban dolgozó brigádokat a Salgótarjáni Városi Pártbizottság, a bányász brigádokat pedig a Salgótarjáni Járási Pártbizottság hívja össze tanácskozásra. Az előbbit a Salgótarjáni Acélárugyár Kul- túrotthonában, az utóbbit pedig a bányász kultúrotthon- ban rendezik meg. A tanácskozásra több mozgalmi és gazdasági vezetőt is meghívnak. Az értelmiség helyzetéről, szerepéről. valamint a párt és az értelmiség kapcsolatáról elmondotta, hogy a szocialista építés előrehaladásával együtt nő az értelmiség szerepe. A technika rohamos fejlődése, az automatizálás, a ke- mizálás, a magasfokú üzem- és munkaszervezés, az ipari vezetés színvonalának emelése mind növeli jelentőségüket. Ezután ismertette, hogy a megyei pártbizottság 1959. évi határozata a műszaki értelmiséggel kapcsolatban hogyan valósult meg. A párt és az értelmiség, benne a műszaki értelmiség kapcsolata elvi alapon tovább fejlődött, szorosabb elvtársi kapcsolat jött létre a kölcsönös tisztelet a bizalom és a megbecsülés alapján. Az azóta eltelt időszakban megnövekedett a műszakiak, az orvosok, a pedagógusok, a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek száma. Ma már nagyobb a továbbképzés iránti érdeklődés. Sokan vannak, akik köz- gazdasági képzettséget, vagy második diplomát szereznek Nőtt a középiskolát végzettek aránya is. Egyre több azoknak a száma, akik rendelkeznek a belő hőn trnuh- ció ellátásához szüksége« iskolai végzettséggel. Közgazdasági szemlélet honosodik meg az ipari vállalatoknál, amelynek nyomán már azt is vizsgálják, hogy mennyiért, hogyan és milyet termelnek. Általában az értelmiség sok segítséget ad az ismeret- terjesztő munkához. Megnőtt a politikai képzés iránti ér- dcKlődés is. A kapcsolat elmélyülését jelzi, hogy egyre több értelmiségi lép a párt soraiba. „CSATLAKOZUNK A SALGÖI BÁNYÁSZOK FELHÍVÁSÁHOZ” Újabb vállalatok készítették e! felajánlásukat A sajgói bányászok felhívása, amelyben versenyre szólították a nógrádi szénmedence 100. évfordulója tiszteletére megyénk valamennyi dolgozóját, most már végérvényesen az egész megyénk ügye. A NÓGKÁDKÖVESDI KŐBÁNYA VÁLLALAT dolgozói éves mennyiségi termelési tervüket 15 ezer tonna zúzottkővel teljesítik túl, amelynek értéke meghaladja a 84 ezer forintot. Termelési tervüket 102,1 százalékra teljesítik, s így az egy munkásra jutó ter- - melési értéket 2079 forinttal növelik. ígéretet tettek a zúzottkő önköltségének csökkentésére is. Ennek révén az év végéig 150 ezer forint költségmegtakarítást vállaltak, amelyből a bányásznapig 100 ezer forintot biztosítanak. A NŐGRAD MEGYEI VILLANY- ÉS ÉPÜLETSZERELŐ VÁLLALAT dolgozói a termelékenység növelésére, és főképpen a termelőszövetkezeti beruházások határidő előtti teljesítésére tettek Ígéretet. Felülvizsgálták, hogy például az ÉSZT— 125 típusú kapcsolószekrényeknél 1960. évhez viszonyítva ez év első negyedévében 4.2 százalékos termelékenységi emelkedést értek el. Most azt vállalták, hogy ennél a típusnál a centenáriumi munkaverseny keretében újabb 4 százalékos emelkedést érnek el. A vállalat tevékenységében igen nagy helyet foglal el a termelőszövetkezetek részére végzendő beruházási munka. A nagyüzemi gazdálkodás előfeltételeinek megteremtéséhez szükséges istállók építésénél a vállalat dolgozói határidő megtakarítást kívánnak elérni. A terényi Aranykalász Tsz, a szügyi VII. Pártkongresszus Tsz villamosításának határidejét 10, a balassagyarmati Palócföld Tsz villamosítását 30 nappal rövidítik meg. A PEST-VIDÉKI ÁSVÁNYBÁNYA VÄLLALAT .jHj. ^ . * «• j felsőpetényi üzemegységének dolgozói termelési értéktervük túlteljesítésével 260 ezer forint értéktöbblet bevételt vállaltak. Ebben a munkaversenyben 60 kilogrammal növelik az összüzemi teljesítményt és a visszarablásból nyert bányafák újbóli felhasználásával 150 ezer forint értékű bányafát takarítanak meg. A bánya korszerűsítése érdekében olyan munkát végeznek a négyes táró beindításánál, hogy egy hónappal a tervezett határidő előtt megkezdhessék a próbaüzemeltetést. A BÁNYAÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI VÄLLALAT, a téglagyárak dolgozói a többi között Ígérik, hogy a csillés és nyerstéglakazalozó brigádok egy százalékkal jcsök- kentik a nyerstégla-selejtet, amely 140 ezer darab többlett'églának felel meg. A nyersgyártás dolgozói vállalták, hogy éves tervüket szeptember 30-ra teljesítik. így nem lesz szükség az őszi esős időkben nyersgyártásra, amellyel mintegy 207 ezer téglát mentenek meg a selejttől. Ennek értéke csaknem 60 ezer forint. A műszaki dolgozók olyan intézkedési terveket dolgoztak ki. amelyek megvalósításával 1960-hoz képest 8,8 százalékkal növekszik a termelékenység. Hollókő községben amióta termelő- szövetkezetbe léptek a falu dolgozói, megváltozott az élet. Nagy léptekkel halad kulturális fejlődésük, amelynek központja a kultúrotthon. A kultúrotthon egyheti programjában 270-en is résztvesznek. A látogatók többségükben fiatalok, akik szívesen szórakoznak a rádió, televízió mellett. OLDALT: A 71 éves Czímer Miklós bácsi is meg- m találja a szórako- |||| zását, ö a könyvet szereti. ' -1 LENT: A kultúrotthon klubjában a televízió közvetítését nézik. Jakab elvtárs a kapcsolatok erősödésének okai között _ elsőként említette a párt általános és értelmiségi politikájának helyességét. Ennek nyomán az értelmiség hiszi és meggyőződik arról, amit az ellenforradalom után csak remélt. Az őszinteség. a nyíltság, véleményük hasznosítása, a pártonkívüliek megbízása fontos közfunkciókkal mind-mind kedvezően hatottak a kapcsolatok erősödésére. Kibontakozott az értelmiségiek előtt megyénk fejlődésének perspektívája is. Az általános előrehaladás, a rekonstrukció megerősítették a jövőbe vetett hitüket. Nem kevésbé hozzájárult a párt és az értelmiség, benne a műszaki értelmiség viszonyának szilárdulásához a társadalmi életben végbement mély változás. (Folytatása a 2. oldalon.)---------------------------------------A sportkörök és a szülői munkaközösségek:* munkájáról tárgyal a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ma, szerdán délelőtt fél kilenc órai kezdettel tartja végrehajtó bizottsági ülését. A végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyalják a város területén levő sportkörök munkáját. A beszámolót a végrehajtó bizottság elé Kiszely Zoltán, a TST járási és városi elnöke viszi. A tárgyaláson résztvesz az MTST elnöke, a bányászsportkör elnöke, a Kohász Sportkör elnöke, valamint a forgácsi, baglyasi, tűzhelygyári sportkörök elnökei, állandó bizottsági elnökök. Ezt követően a végrehajtó bizottság az általános iskolai szülői munkaközösségek munkájának pozitív és negatív vonásairól szóló beszámolót vitatja. Ezen a tárgyaláson a megyei tanács művelődési osztálya, az ÁB elnökök és iskolaigazgatók vesznek részt.
