Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-17 / 39. szám
2 nógrádi népújság 1961. május 17. Az értelmiség növekvő szerepéről, a műszaki fejlesztés feladatairól fFolytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a népi egység erősödése és más tényezők számos értelmiségi előtt bebizonyították, hogy rendszerünk szilárd, nagyszerű jövőt biztosít minden dolgozó számára. Ennek alapján nőtt és erősödött az egység, az összetartozás az értelmiség soraiban is. Természetesen vannak még olyan problémák, hogy a fiatalabbak érzik a megbízatás, a bizalom hiányát, kevés önállóságot kapnak, korlátozzák kezdeményezésüket. Ugyanakkor előfordul az idősebbekkel szembeni türelmetlenség, gazdag tapasztalatuk lebecsülése. Ezek leküzdéséhez meg kell találni megyénkben is a megfelelő lehetőségeket, fórumokat. Ma nem úgy áll a kérdés, hogy régi és új, öreg és fiatal értelmiségi, hanem úgy, hogy milyen lendülettel, lelkesedéssel dolgozik az általános és a technikai haladás érdekében. Majd szólott arról, hogy meg kell gyorsítani az értelmiség köreiben a világnézeti feljődést, amely elmaradt az általános fejlődés mögött, segítséget adni ahhoz, hogy a helyes társadalmi és műszaki ügyekben hallassák véleményüket, hasznosítsák tudásukat, tapasztalatukat. Emeljük a termelékenységet jobb munka- és üzemszervezéssel Előadása második részében arról szólott Jakab elvtárs, hogy a jobb munka- és üzem- szervezéssel emeljük a munka termelékenységét. Elmondotta, hogy megyénk ipara az első negyedévben közel 11 százalékkal növelte termelését, jelentősen emelkedett a termelékenység, javult az exporttevékenység, a munkafegyelem, a táppénzes állomány. Az eredményeket iparunk kevesebb létszámmal érte el, de még nem sikerült megvalósítani, hogy a többlettermelés kétharmad részét a termelékenység emelkedése biztosítsa. Az ipari termelés ezévi eredményének forrásai között említette elsősorban a tavalyi rekonstrukciót, a műszaki fejlesztést. A növekedés többségét ez biztosította. Azonban csak kisebb részben a második fontos forrás, a munkaszervezés, amely jelenleg a termelékenység emelésének leggyorsabb, legkisebb befektetéssel járó és legnagyobb mértékű lehetőségét adja. A munka- szervezés javítását követeli meg a munkaidő ésszerű kihasználása, az élőmunkával való takarékoskodás, valamint az a tény, hogy a veszteségidő túlnyomó része műszaki okokból adódik. Ezzel kapcsolatban szólt a népgazdasági és a vállalati érdekek megfelelő összeegyeztetéséről, arról, hogy egyes helyeken még tapasztalható az óvatosság, hiányzik a termelés jobb feltételeinek, lehetőségeinek feltárása. Ennek megszüntetésében külön szerepük van a kommunista műszakiaknak, akiknek nagyobb bátorsággal, a munkásokra támaszkodva kell biztosítaniok a gyorsabb előrehaladást. Iparunk fejlődésének meggyorsításához szükséges, hogy a műszakiak jobban megismerjék a vállalati munkafolyamatot. Meg kell keresni mindég azt a fő feladatot; amely magával ragadja más feladatok megoldását is. Nagyobb gonddal kell kiválasztani azokat az embereket, akik a . kitűzött feladatok megoldására a legalkalmasabbak. Ezekkel kapcsolatban Jakab elvtárs elmondotta, hogy a vállalatoknál nagyobb gondot kell fordítani a tervszerű kutatásra, a technológiára, az újító mozgalomra, a komplex gépesítésre, a megfelelő szakkáderek kiképzésére. A jövő feladatai közé tartozik a gépek kapacitásának jobb felmérése es kihasználása, a többműszakos üzemeltetés, a TMK munkájának javítása, a szériatermelés, a tipizálás bevezetése, az előrelátó programozás. A veszteségidők felmérései azt is bizonyítják, hogy a helyes létszám- és bérgazdálkodás érdekében ki kell dolgozni a gyártási összidőszükségletet, növelni kell a teljesítménybérezésben dolgozók arányát. — E feladatokat csak előrelátó, rugalmas vezetők oldhatják meg, akik egyre több időt töltenek el a termelés gyakorlati irányításában, a közvetlen termelőmunka megszervezésénél. ellenőrzésénél — mondotta befejezésül Jakab Sándor elvtárs. Értelmiségünk egyre jobb körülmények között dolgozhat A vitában felszólalók számos példát hoztak a maguk munkaterületéről, amellyel igazolták a műszáki fejlődést és utaltak a még megoldandó komoly feladatokra. Boród i Ferenc, az Acélárugyár öntödéjének vezetője az öntödék koncentrálásának lehetőségéről és hasznosságáról szólott. Papp Gyula, a Salgótarjáni Üveggyár igazgatója többek között elmondotta, hogy az utóbbi években emelkedett a gyárban dolgozó mérnökök száma, erősödik a régi és az új műszakiak közötti egység. Ugyanakkor javult a közgazdaság! szemlélet is. Szólott arról is, hogy a termelő üzemekkel párhuzamosan a kiszolgáló üzemeknél is megfelelő műszaki fejlődést kell biztosítani. Poihornik József elvtárs, a tröszt igazgatója a műszaki középkáderek megnövekedett felelősségéről, az újítómozgalom fejlesztéséről beszé’t. Hangsúlyozta, hogy a megnövekedett feladatok határozott és következetes intézkedéseket kívánnak a műszaki vezetőktől. Szalui János, a V'asötvözetggyár főmérnöke utalt arra. mennyire fontos, hogy a fiatal műszakiak idejük nagy részét a gyárban, a közvetlen termelésnél töltsék. Mint mondotta, szükséges jobb feltételeket is biztosítani a műszakiak politikai, szakmai továbbképzéséhez, nyelvek tanulásához. Fontos feltétel az üzemi pártszervezetek és a műszakiak kapcsolatának további erősítése' is. Révfalvi János, a mátra- nováki bányaüzem főmérnöke hangsúlyozta a műszaki klub jelentőségét. Ennek keretében három-négy mérnök előkészítése alapján sajátos feladatokat vitatnak meg, amelyek hozzájárulnak a jobb munkafeltételék biztosításához. Antal Gyula elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár igazgatója többek között arról beszélt, lágy gyárukban az adminisztratív létszám a műszakiak rovására megnövekedett. Majd elmondotta, hogy a TMK tevékenységet •náluk is elhanyagolták, amely kedvezőtlenül érezteti hatását. Beszélt arról, hogy olyan műszaki intézkedéseket dolgoztak ki. amellyel jelentősen növelni kívánják a vállalat ez évi eredetileg meghatározott nyereségét. Dianov- szki Gyula, a Tűzhelygyár osztályvezetője számos példával igazolta, hogy a saját erőből történő műszaki fejlesztés jelentős eredményeket biztosít a gyár számára. Ez abból következik, hogy a műszaki fejlesztés közös üggyé vált, erősödött a műszaki és fizikai dolgozók kapcsolata és már eddig is számos eredményt értek el a munkaszervezési hónap során. Varga Gyula, a Salgótarjáni Üveggyárból a karbantartás színvonalának anyagi és személyi feltételének jobb biztosítását hangsúlyozta. Scheffer Péter, a ká- nyási bányaüzem főmérnöke a műszaki középkáderek. a termelés alsóbb parancsnokainak jobb megbecsüléséről, megnövekedett feladataikról beszélt. A vita összefoglalójában Jakab Sándor elvtárs utalt azokra a kedvezően megváltozott szociális és kulturális körülményekre, amelyek között ma műszaki értelmiségünk dolgozhat. Példának em- lítete a több televíziót, autót, a jobb utakat, a szaporodó mozikat. A párt és a kormány, a megye vezetői a jövőben is mindent elkövetnek, hogy tovább javuljon az értelmiség élet- és munkakörülménye. Természetesen az is szükséges, hogy a vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetői saját erőből is — hasznosítva más megyék tapasztalatait — minél többet tegyenek ennek érdekében M,ajd hangsúlyozta, hogy a kitűzött feladatok végrehajtása már a második félévben éreztesse hatását, az eddig megvalósított munkák minél előbb gyümölcsözzenek. Végül arról szólott, hogy eddig elért nagy eredményeink, a kitűzött célok alapÉPÍTÉSI NAPOK SALGÓTARJÁNBAN Építési Napok kezdődtek hétfőn Salgótarjánban. Az ünnepséget Papp Lajos, az Építésügyi Minisztérium Szak- igazgatási Főosztályának vezetője nyitotta meg. Ezután Sinka János, a Főosztály helyettes vezetője tartott előadást a családiház építés problémáiról. Délután 2 órakor családiház modelleket, illetve berendezési terveket bemutató kiállítás nyílt a művelődési otthonban. Ugyanitt mutatták be a helyi anyagfelhasználás lehetőségeit, valamint az építkezések olcsóbbá tételét szolgáló kutatások eredményeit is. ,A kiállítás anyagát az épákezni szándékozó dolgozók május 22-ig tekinthetik meg. A tervek szerint a kiállítás anyagát a járási székhelyeken is bemutatják majd. A CSALÁDI ÉS TÁRSADALMI ÜNNEPEK SZÍNVONALÁÉRT Felújítják Salgótarjánban a városi tanácson az anyakönyvi dísztermet. A felújítás következtében a díszteremben új székeket, virágállványt, nagy és kisebb szőnyegeket, a névadó ünnepségekhez bölcsőt, amellett virágokat és képeket helyeznek el. ján egyre több intézkedés szolgálja iparunk fejlődését. Ennek érdekében a vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetői a középkáderekkel, a munkásokkal folytatott tanácskozás alapján készítsenek megfelelő intézkedési tervet és azt következetesen hajtsák is végre. A délutáni órákba nyúló ankét dr. Csillag József zárszavával ért véget. Cok falusi asszonynak élete első társadalmi megmozdulása, társadalmi tevékenysége az volt, hogy belépett a termelőszövetkezetbe. Ebből adódóan a nőtanácsokra olyan feladat vár, hogy azokkal a falusi asszonyokkal beszélgessenek termelési kérdésekről, problémákról, a közös gazdálkodás feladatairól, akikkel eddig ilyen kérdésekről nem tárgyaltak. Mióta a mezőgazdaság minden faluban nagyüzemmé szerveződött, szervezetten kell foglalkozni az asszonyokkal is. A nők eddig legjobb esetben az egyéni gazdaság termelési kérdéseit ismerték úgy ahogy, most pedig már a nagyüzemi munkavégzés problémái várnak megoldásra. Emiatt is nagyon bonyolult a nők körében végzendő munka. A Nőtanács nem tudott lépést tartani a társadalmi átalakulás gyors ütemével, hiszen egészen új dolog történt a falun. Emiatt nem is mehetett minden úgy, mint a karikacsapás, a sok eredmény és fejlődés mellett sok kívánnivalót is hagy maga után a Nőtanács munkája. Öröm az, hogy az asszonyok százait sikerült bekapcsolni különböző rendezvényekbe, olyanokat, akik soha sehová nem jártak. Jó dolog, hogy véleményt mondanak számos fórumon, közgyűlésen, értekezleten, olyanok. akik eddig még mindig hallgattak. Mégis csak azt mondhatjuk el. a helyzet adta megváltozott körülményből adódó követelményeknek nem tudtak eleget tenni a nőtanácsok. Az asszonyok egyre többen A NÉPFRONT-MUNKA EREDMÉNYEIRŐL TANÁCSKOZTAK A MEGYEI ELNÖKSÉGI ÜLÉSEN Hétfőn Salgótarjánban tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülésen értékelték a népfront-munka utóbbi két évben elért eredményeit. Megállapították, hogy különösen a népfront-oktatásban értek el szép eredményeket. Összesen 600. községenként átlag 4 előadást tartottak a különböző kérdésekről, melyeken mintegy 14 ezer ember vett részt. Negyvenezer embert mozgattak meg a mintegy 200 békeesten, illetve békegfűlésen és igen jól sikerültek a különböző rétegtalálkozók, ankétok is. A különböző termelőszövetkezetek tagjai között 200 tapasztalatcsere találkozót szerveztek, a megye képviselői pedig 120 beszámolót tartottak a megye községeiben, illetve nagyüzemei ben. Ifjúsági találkozók, seregszemlék Megyénk járásaiban heiek óta ifjúsági találkozókon, kulturális seregszemléken bontakozik ki mind erőteljesebben kiszeseink öntevékeny közösségi munkája. Magasra tartják a vörös zászlót a balassagyarmati fölvonuláson Fegyelmezetten menetelnek a falusi fiatalok A nagyorosziak balladajátéká nak előadása után Többet törődjünk a falusi asszonyokkal hivatkoznak az egyenjogúságra, több részt kérnek a vezetésből, a tsz irányításából. Ez így helyes, ez így természetes. Csakhogy azzal még sokan nincsenek tisztában, hogy a vezetéshez rátermettség, hozzáértés, sőt szakképzettség is szükséges. Vannak ugyan rátermett, — hogy úgy mondjuk — „belevaló” asszonyok. De még ezek sem jelentkeznek szakmai továbbképzésre, nem kielégítő a politikai oktatásban való részvételük sem, pedig egyre több politikailag képzett női aktivistára lenne szükség. Cok nő panaszolja, hogy kevesen vannak a felsőbb vezetésben, alig van női brigádvezető, bár van olyan termelőszövetkezet is, ahol 240 nő dolgozik együtt. A munkacsapat vezetésben más a helyzet, itt sok nőt talál- lunk, de az élet azt követéli meg, hogy ezek is — manapság mindenkire érvényesen — tovább fejlődjenek. Mégsem vesznek részt szakmai továbbképzésen. így viszont nem tudnak lépést tartani a fejlődés gyors ütemével, előbb-utóbb nem lesznek alkalmasak erre a feladatra sem. Ebben a munkában van a nőtanácsoknak hatalmas felelőssége. Sok asszony úgy gondolja, hogy a törvény elég az egyenjogúsághoz. Pedig arról van szó, hogy az asszonyok a vezetésben, a társadalmi életben csak úgy tudják megállni a helyüket, ha képzik magukat, ha teljesítik társadalom iránti kötelezettségüket. A falusi asszonyok igénye jelentősen megnőtt, mióta a termelőszövetkezet tágabb lehetőségeket biztosító gazdaságában tevékenykednek. Ez- /el kapcsolatban az a baj, hogy csak gazdasági vonatkozásban nőnek az igények és emögött messzire lemarad saját fejlődésük, tudatuk átalakítása. magukkal szemben nem ilyen igényesek. Az asz- szonyok — mióta a falun is nagyüzemben dolgozhatnak — leszoktak a kenyérsütésről, nem szívesen szövik a zsákot, nem szeretnek a baromfikeltetéssel sem foglalkozni. Pedig mindig asszonyi munka volt a baromfinevelés, és a lakosság húsellátásának biztosítása érdekében is elvárja az ország, hogy az asszonyok, a nagyüzemi baromfi nevelés mellett a háztáji gazdaságukban továbbra is foglalkozzanak a baromfi nevelésével, továbbra is járuljanak hozzá a lakosság áruellátásához. Csakhogy ezt igen nehezen értik meg az asszonyok. A Nőtanácsnak kellene ilyen irányban sokoldalúbb nevelőmunkát végeznie. De a Nőtanács a tudat formálásának meggyorsítását egyedül képtelen megoldani. Kell, hogy bővítse aktívahálózatát, jó, ha egyre több asszonnyal keresi a kapcsolatot, de más- in onnét is szükséges, hogy segítséget kapjon. Járási és megyei szinten igen hathatósan támogatja munkájukat a pártbizottság, a járási nőtanácsokat beszámoltatják végzett munkájukról és feladatokat is szabnak meg részükre. Sokoldalúan segítenek a tanácsok és tömegszervezetek is a nők felvilágosításában, a közös gazdaságban végzett munkájukkal kapcsolatos problémáik megoldásában. De a helyi, a községi pártszervezetek és tanácsok még nem adják meg azt a segítséget, ami pedig nélkülözhetetlen a munka további vitelében. Jobb lehetne a munka, ha konkrét feladatokkal bíznák meg a nőtanácsokat és gondosabban fi- figyelemmel kísérnék fejlődésüket. Jó lenne az is, ha a pártszervezet bizonyos időközönként rendszeresen, probléma esetén pedig soronkívül beszámoltatná a Nőtanácsot. De több eredményt lehetne elérni azzal, ha munkaterv szerint dolgoznának a nőtanácsok falun is. A munka folyamatosságát így tudnák biztosítani. A zt kellene világosan lát- ■í"*- ni, hogy a falusi termelőszövetkezeti asszonyok munkájára nem a nőtanácsnak, nem is csak a helyi tsz- ne!< van szüksége, hanem az egész országnak. Ezért is kell, hogv a pártszervezet mindig a legégetőbb napi feladatok elvégzésére kérje fel a nőtanácsot és azzal együtt széleskörű kapcsolatot építsen ki az asszonyokká: Ujla- Mária
