Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-10 / 37. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. május 10. Nógrád megyei műemléki gondok N ógrád megyében a hivatalos műemlék- jegyzék jelenleg közel 50 elsőrendű műemléket és mintegy 300 műemlékiellegű épületet tart nyilván. E számokon belül hat jelentős várromot, nagyszámú kúriát és kastélyt, továbbá — részben igen jelentős — egyházi műemléket találunk. A várak és az egyházi műemlékek megóvása és karbahelyezése részben az Országos Műemléki Felügyelőség, részben az egyházi hatóságok feladata. Sajnos az országban jelenleg feltárás, vagy már restaurálás alatt álló várromok között egyetlen Nógrád megyei sincs. A folyamatban lévő munkák nagy tudományos és műszaki apparátust kötnek le még hosszabb ideig, és így egy-két éven belül alig remélhetjük, hogy a felügyelőség újabb munkába kezdjen itt. A felügyelőség távlati terveiben azonban elsők között szerepel Hollókő és Nógrád várának, a későbbiek között pedig Buják, Drégely és Salgó várromjainak feltárása és állag-megóvása. Természetesen a munkák megindulását siettethetné — ahogy az más megyékben is történt — a helyi kezdeményezés. Ez természetesen nem öntevékeny és kellő szakmai irányítás nélkül végzett régészkedésben áll, hanem olyan idegenforgalmi súlypontok kialakításában jelentkezhetne, amely időszerűvé tenné a helyreállítást. A felügyelőség teljesen leterhelt pénzügyi keretei mellett más anyagi forrásokat is megnyitna, esetleg társadalmi erőket is mozgósítana a várakat ellepő növényzet kiirtására, a romokat takaró törmelék és föld kitermelésére és elszállítására, régészeti irányítás mellett a munkálatok első lépéseként. Az egyházi műemlékek legjelentősebbjei közül a felügyelőség már egy-kettőnek a megóvására anyagi támogatást biztosított. így például a pásztói plébániatemplom középkori tornyának helyreállításához nyújtott segítséget és a déli oldali kápolnán feltárt ritka szépségű gótikus ablakokat saját szobrászaival res- tauráltatta. Hasonlóan támogatta a nógrádsápi gótikus templom tönkrement tetőzetének megújítását eredeti alakjában. A további tervekben első helyen a megye legbecsesebb középkori templomának, a mátraverebélyinek teljes restaurálása áll. De sor kerül a nemrég feltárt kora- középokri csesztvei templom, a nógrádsápi gótikus templom homlokzatainak és aránylag ritka, erődszerű, lőréses kerítésfalának helyreállítására is. A LEGSÚLYOSABB műemléki problémát a megyében az egykori' földesúri kúriák és kastélyok jelentik. Ennek oka nagyrészt az, hogy a művészeti becsük mellett használati értékükkel is kiemelkedő jelentőségű épületek régi gazdáik távozása után nem kaptak megfelelő rendeltetést, gyakran kihasználatlanul és ennek megfelelően védelem nélkül állnak és pusztulnak. Még több esetben helytelen fel- használásuk okoz súlyos kárt az épületben. Tudunk szerencsés eseteket is, amikor jó gazdára találnak ezek az épületek: a benczurfalvi, tanács a hosszú ideig üresen álló Ben- czur-kastélyt a tanács és társadalmi szervek otthona céljára vette birtokba és a Műemléki Felügyelőség támogatásával eredeti szépségében állította helyre. A tereskei volt Huszár-kastélyt az általános iskola használja igen jól, és a felügyelőség támogatásával helyrellításáról is gondoskodott. Ugyanez történt a keszegi volt Huszár-kastéllyal is. A mohorai volt Vay-kas- télyt az óvoda, a szügyi XVIII. századi megyeháza épületet az általános iskola, a legiéndá volít Nyáry-kastélyt szintén az ál/taJános iskola használja és a tanácsok helyreállításukról is gondoskodnak. Igaz, hogy ezeknél műemléki szempontból kifogásolható kisebb-nagyobb hibák is történtek a műemléki szak- irányítás és jóváhagyás hiányában. A Z ÖRVENDETES példák mellett azonban jó néhány szomorút is felsorolhatunk. A szécsényi kastély állami tulajdonba adása óta nem kapott megfelelő rendeltetést. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1955 —56-ban új tetőzetet készíttetett a nagyméretű, becses épületre, de sem ez, sem a további anyagi támogatás biztosítéka nem eredményezte azt, hogy megfelelő felhasználásáról az illetékes szervek gondoskodjanak. Bár Nógrád megye jelenleg egyetlen műemléki bizottsága, a néhány lelkes műemlékbarátból alakult Szécsényi Járási Műemléki Bizottság sok mindent elkövet az épületért, és a hoz- zártartozó vártomyok lefedéséről és felhasználásáról is gondoskodott a felügyelőség támogatásával. Hasonló szomorú példa a romhányi volt Prónay-kúria. Pedig akár kultúrotthont, akár kellemes kisebb üdülőt lehetne itt kialakítani. Nem megfelelő a nagyértékű sziráki kastély felhasználása sem. Igaz, az Állami Gazdaság igyekszik az épületet megvédeni, de nem tudja igényeinek megfelelően használni. Reprezentatív üdülőnek, talán mezőgazdasági kutatóintézetnek is alkalmasabb lenne az épület, gyönyörű freskós díszterme reprezentatív célokra szolgálhatna. A CSERHÁTSURÁNYI volt Jánossy-kastélyban is gazdaság van. Az érdekes XVII. századbeli épület szép termeiben magtár és daráló van, a hangulatos udvarban a műemléki környezethez méltatlan kép tárul a látogató elé. Nógrád megye egyik leg- festőibb helyén elkelne egy turistaszálló, és az itt megfelelő otthonra találhatna, akárcsak a berceli volt Bene- Teichmann-kastélyban, amely az ideköltöztetett gyógyszertár követelményeinek aligha felel meg. A felsőpetényi Pró- nay-toastély nagyrészt elhagyatott épületében az iskola rendezkedhetne be, a pusztuló Andreánszky-kúriának is rendeltetést kellene találni, mielőtt teljesen tönkremegy. IFJÚSÁGI FILMDOLGOZAT PÁLYÁZAT A. Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat ifjúsági filmdolgozat pályázatot hirdet 1961. június 10-i beküldési határidővel az alábbi filmekből *. Alba Regia magyar, Napjainkban történt szovjet, Ballada a katonáról szovjet, Zápor magyar, Sorsok állomása szovjet. Normandia nyeman szovjet-francia. Romeo, Júlia és a sötétség csehszlovák, Magasabb elv cselszlovák. A riksakuli japán, Négyen az árban magyar, _ Kiábrándulás magyar, Alázatosan jelentem magyar, Megbilincseltek amerikai. Az ifjúsági filmdolgozat pályázaton részt vehet minden általános, középiskolás, ipari tanuló és dolgozó KISZ-fiatal. A filmdolgozatban azokat a gondolatokat, tanulságokat kell feldolgozni, amelyeket a film keltett a nézőben, amelyek fiatalságunk céljainak, terveinek meghatározásánál segítséget nyújtottak. Pályadíjak: Általános, középiskolás. ipari tanuló és dolgozó KISZ-fiatalok részére: 1 db I. díj: 200 Ft, 2 db II. díj: 150 Ft. 1 db III. díj: 100 forint. A három első díjon kívül a tíz legjobb dolgozatot értékes könyvjutalmakkal ajándékozzuk meg. A dolgozat terjedelme 2-3 gépelt, vagy kézzel írt oldalnál több nem lehet. A beküldés módja: zárt borítékban, jeligésen, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat címére, Salgótarján, Megyei Tanács, földszint 12. (A boríték felső sarkára rá kell írni: „Filmdolgozat-pályá- zat”. A beküldött dolgozatokkal együtt külön borítékban közölni kell a pontos címet, név, foglalkozás, munkahely, vagy iskola megjelölésével.) Csak a legfontosabb műemléki problémákra mutattunk rá az előbbiekben. Az említett épületek éppúgy díszei megyénknek, mint legszebb tájai, éppúgy kincsei — és jövedelmezővé tehető kincsei — mint a bányák és nagyüzemek. Helyreállításukkal gazdagodna a megye és az ország is. Megmutathatnék a műemlékeket* az erre látogató idegeneknek is. Magyarország műemléki gazdagságának egy részét ismerhetné meg Nógrád megyei kőrútján, Pásztón és Mátraverebélyen átutazva középkori építészetünket, Szé- csényben, ha csonkultan is, egyik városerődítésünket, várkastélyunkat és gótikus káptalantermünket — párja ennek nálunk csak Sopronban van —, láthatná. A Cserhát változatos útjain pedig a táj szépségei mellett megcsodálhatná Csesztve és Cserhát- surány templomát, a hangulatos kúriákat, ahol talán szállás is várná, és a hősi múlt emlékeit, Hollókő, vagy Szanda várromjait. R EMÉLJÜK, hogy a műemléki gondok annyi más és talán súlyosabb gondjainkkal együtt rövidesen megyénkben is megoldódnak. Détshy Mihály FELHÍVÁS A Megyei Képzőművészeti Csoport szokásos tavaszi tárlatát az idén is megrendezi. Ebből az alkalomból felhívja mindazokat, akik a tárlaton részt akarnak venni, hogy munkájukat május 25-lg a József Attila Művelődési Otthon címére küldjék be. A kiállítást ugyanitt, június 18-án rendezik meg. Feszliváira készülnek a bányász fúvósok Komoly feladatra készülnek a salgótarjáni bányász fúvósok. Meghívást kaptak a július 1-én és 2-án Gyulán sorfakerülő II. Országos Fúvós Zenekari Fesztiválra. Maróti Gyula elvtárs, a bányász fúvószenekar karnagya a napokban nyilatkozott készülődésükről: — Lelkiismeretes munkát, alapos felkészülést kivan tőlünk ez a feladat, hiszen a találkozón résztvesznek az ország számottevő fúvósegyüttesei — mondta Maróti elvtárs. — Jó műsorral akarunk szerepelni. Valószínűleg lesz egy kötelező Erkel-szám is, mert a fesztivál kapcsolatos az Erkel születésének évfordulójával is. így műsorunkba vesszük Erkel Dózsa György operájából Dózsa György esküjét. Karel Pisniczky: Karnevál című művét is szeretnénk tolmácsolni. Ez egy könnyű műfajú összeállítás polkákból és indulókból áll. — Egy érdekes művel is szeretnénk bővíteni műsorunkat. Betanulunk egy több tételből álló norvég szvitszerűséget is. Ezzel is szeretnénk szerepelni Gyulán. Nagy választékra nincs lehetőség, hiszen eléggé szűk a fúvószeneirodalom. A felkészülésre majdnem két hónap áll rendelkezésünkre, de ez nem jelenti azt, hogy biztosak lehetünk a sikerben. Ehhez szívós munka, lelkiismeretes próbák szükségesek — fejezte be nyilatkozatát Maróti elvtárs. Radics István: AZ ELÖFÜTÖ Egy bemut-ató margójára A napokban zajlott le Jobbágyin a Lovász József Kulturális Seregszemle járási bemutatója. Sok érdekességet hozott ez a bemutató, amely színpompájával megragadta a nézőket. Néhány nap távlatából azonban a pillanatnyi benyomásoktól már higgadtabban lehet levonni néhány tanulságot. Csak néhány futólagos megjegyzést, a mélyebbreható elemzés igénye nélkül. A bemutatkozó 14 kultúrcsoport Szorgalmasan dolgozik a Palóc Népi Együttes Mint lapunk hasábjain már megírtuk, múlt év őszén megalakult a Balassagyarmati Palóc Népi Együttes 60 táncossal és népi zenekarral. Az együttes a februári bemutatkozó előadásai után szorgalmasan készült a tavaszi bemutatókra, előadásokra. Az együttes életében nagy lépés volt, hogy a városi tanács külön próbatermet biztosított számára a tanács épületében, hol zavartalanul folytathatták felkészülésüket. A csoport számára létfontosságú volt a ruha beszerzésének kérdése. A városi pártbizottság vezetői az együttes segítségére siettek és a vállalatok vezetőivel történt megbeszélés után a balassagyarmati vállalatok, hivatalok kulturális alapjaiból igen szép összegű támogatást nyújtottak az együttesnek. A megyei tanács művelődési osztálya elsőnek sietett segítséget adni 140 méter alsószoknyára való anyaggal. A ruhák megvarrását a helyi Szabó KTSZ és a csizmák elkészítését a Cipész KTSZ vállalta és mindkét üzem dolgozói lelkes társadalmi munkával április 22-re elkészítették a táncosok és a zenekar teljes nógrádi népviseletét. A ruhák megtervezésében nagy segítséget adott a Palóc Múzeum. A bemutató óta az együttes a következő új számokat tanulta: Bagi • leány tánc; Sióagárdi karikázó és ver- bunk; Felsőtárkányi bál és megyénk hagyományaiból feldolgozott Nógrádi lakodalmas. Ez utóbbi szám tökéletes kivitelezéséhez segítséget nyújtott a Népművelési Intézet munkatársa is. Az együttes belső nevelése a tánc tanulásával párhuzamosan folyik. Egy-egy próbán szakmai kis előadások, vagy néphagyományokkal foglalkozó cikkek, kis filmek ismertetése, a szocialista erkölcsnek megfelelő helyes magatartásra való nevelés szerepel. Az együttes életében kedves epizód volt a közös névnap megtartása klub-est keretén belül a művelődési otthon klubhelyiségében. Április 22-én az iparitanulóintézet keretében az együttes vegyes csoportja részt vett a gyöngyösi kulturális seregszemlén, ahol négy megye vett részt, mert a csoport 75 százaléka ipari tanuló. A zsűri véleménye alapján a Nógrádi lakodalmas és a Mi- kepércsi csárdás kiváló minősítést nyert és bekerült az országos bemutató keretbe. Próbáink zártkörűek, de a táncosok szüleinek indítványára bizonyos időkben nyilvános próbákat tartunk. Ilyen a gyöngyösi utat megelőzve a kultúrházban sikeresen le is zajlott. Részt vettek rajta a meghívott szülőkön kívül városunk és járásunk párt és tanács vezetői és a vállalatok, hivatalok meghívott vezetői, és mindazok, akik akár anyagi, akár társadalmi munkával segítik az együttes további munkáját. Május elsején az együttes közösen, az új ruhákban vett részt Balassagyarmat ünnepségein és délelőtt, valamint a délutáni műsorban, a szabadtéri színpadon körülbelül háromezer főnyi közönség előtt nagy sikerrel szerepelt. Május 7-én a harmadik Ifjúsági találkozón egyórás önálló műsorral lépett fel a járás fiataljai előtt. Május 14-től pedig megkezdi együttesünk a megyei bemutakozó körútját. Elsőnek Mohorán, majd sorba a többi helységekben. Műsoraink után a falu KISZ-fiataljaival baráti találkozókat rendezünk és így kívánjuk ápolni a város és falu közeledését, barátságát. Az együttes gyűjtő munkát is végez: a tavaszt köszöntő népszokást és nógrádi aratási népszokásokat dolgoz fel színpadra. összképe, teljesítménye azt bizonyítja, hogy a fiatalok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a művészeti munka iránt. Azonban ez az érdeklődés még mindig nem realizálódik teljes gazdagságában, a színvonalbeli fejlődésben. Az egyes csoportok közti különbség, a teljesítmények összehasonlítása azt igazolja, hogy ahol igyekszenek rendszeressé tenni a csoportok munkáját, ott az eredmény nem marad el. A fellépő énekkarok között a sziráki vegyeskar kultűrált- ságával, csiszolt hangerejével, a jó hangvétellel, s nem utolsósorban műsorával átlagon felülit nyújtott. De jók voltak a vanyarciak is. Szép sikert arattak a bujáki és a sziráki tánccsoportok is. A színjátszók gyenge felkészülésükről tanúskodtak. Kár, hogy a különben maradandó élményt nyújtó bemutató közönségének nagyobb része tiszteletet sértő módon fegyelme- zetlenkedett. ANKÉT A VÁSÁRTÉR PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRÓL A vásártéri népfront bizottság kezdeményezésére kedden ülést tartottak, amelyen a vásártér lakóinak különböző problémáit vitatták meg a népfrontbizottsági tagok, a lakásgondnokok és az új városrészen lakó tanácstagok. Beszéltek a vásártéri település rendjéről, tisztaságáról, a park és a társadalmi tulajdon védelméről. TOGOOOGOGGGGOOOGGOOOOGOOOOGGOOGGGOOGGOCOeGOGOGOOGOOOGGOGOOGOGGG Csendes, esős, tavaszi délután van. Az eső álmosan kopog az ablakpárkányon. A hangulat a leány-diákotthonban is nyomasztóbb mint máskor. A lányok egy része kézimunkázik, a többi naplót ír, vagy beszélget. A mi kis csoportunk az ebédlőben tárgyalja meg a „világrengető’’ eseményeket. Mindenről szó esik, könyvekről, ballagásról, filmekről, ballagási bálról. Tervezgetünk, hogy lesz, mint lesz? Ki megy, ki nem megy... — S aztán már csak egypár nap az érettségi! — sóhajt egyik negyedikesünk. Odanézek, s meglátom, hogy e nagy sóhaj gazdája az egyébként mindig vidám I. Ildikó. Pedagógus leszek — Ejnye Ildikó, hát ennyire félsz az érettségitől? — teszem fel a kérdést. Ildikó arca elkomolyodik, s így szól: — Félek! — Tudod, olyan rossz lesz olyan „sehová tartozónak.” lenni. S az erőpróba — az érettségi után jön még az igazi —, a felvételi, s a velejáró izgalmak, nehézségek. Ildikó régi vágya, hogy pedagógus legyen, ezért megkérdezem. — Mikor határoztad el végérvényesen, hogy a pedagógus pályát választod? — Kissé nehéz erre visszaemlékeznem. Várjál csak! Régen volt. — Az általános iskolában legelső nap igen szorongva léptem át az osztály ajtaját. Soha életemben, nem voltam ennyi gyerek között, hiszen óvodába sem jártam. Tanító bácsim átsegített az első nehézségeken. Mesével tette kellemessé az első nem oly könnyű napokat. Később is mesélve magyarázott. Akkor elhatároztam, hogy „tanító néni” leszek. Ahogy nőttem, így nőtt bennem a vágy célom eléréséért. — Első gimnazista koromban elhatároztam, hogy nyelvszakos tanár leszek. A nyelvek és a testnevelés vonzott leginkább. Célkitűzésemről nem mondok le, még akkor sem. ha munka mellett kell tovább tanulnom. — Ahány ember, annyiféle. Minden embert más-más munkakör vonz. — Szerintem nincs annál szebb dolog, mintha az ember taníthatja az ifjúságot arra, ami helyes, jó, szép és hasznára válhat a jövő nemzedékének. — Tervem: jóra- való, becsületes dolgozókat nevelni az emberpalántákból, és segíteni abban, hogy a helyes utat találják meg az életben. Ez a célja I. Ildikónak és még sok fiatalnak, aki azzal a vággyal lépi át a középiskola kapuját, hogy pedagógus váljék belőle. Szép, sokatmondó tervek ezek. Kívánok nekik sok sikert az érettségihez, a felvételihez és kívánom, hogy a gyerekeknek igazi nevelői, barátai' legyenek. Csík Anna gimnáziumi tanuló
