Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-10 / 37. szám

1961. május 10, NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Erősödő szövetkezet 2. Helyes-e így premizálni? A eserhátsxeniirániak egységbe eredményes évei ígér TVagyon szépen indul az idei közös év. Mégis lenne néhány megjegyzésünk a növényápolási munkák vég­zésével kapcsolatban. A szö­vetkezet vezetői elmondták, az idén premizálni kívánják | a növénytermelést. Ez helyes is, viszont véleményünk sze­rint nem helyes az a premi­zálási módszer, amelyet be­vezettek a szövetkezet gaz­dái. Nézzünk csak egy pél­dát. Egy hold kukorica nö­vényápolási, valamint beta­karítási munkáiért 27 mun­kaegység illeti a szövetkezeti gazdát. Aki rendesen, időben elvégzi a növényápolási mun­kákat, valamint a betakarí­tást, az prémiumként 2 má­zsa csöveskukoricát is kap. Azt nem kötik ki, hogy mennyi termést várnak egy hold kukoricáról. Ügy látszik ez mellékes a szövetkezetiek­nek. Az elvont fogalom, hogy valaki rendesen-e, vagy rosz- szul kapálta-e meg a földet. Azt a legtöbb esetben az át­lagtermés árulja el. Az ilyen premizálás mellett ugyan­annyi prémiumot kap az a gazda is, aki ugyanazon ta­laj erejű földön 10, vagy 30 mázsa kukoricát termel. Az ilyen jutalmazás egyáltalán nem ösztönöz a jobb minősé­gű munkára. Csupán a mun­kák elvégzésének mennyiségi oldalát nézi. Ugyanez elmondható a bur­gonya termelésnél is.-Egy kh burgonya növényápolási, nö­vényvédelmi és betakarítási munkáinak elvégzéséért 38 munkaegységet írnak jóvá. Azok, akik a felsorolt mun­kákat elvégzik, függetlenül attól, hogy milyen termés- eredményt értek el, prémium­ként holdanként 3 mázsa bur­gonyát kapnak. Tehát itt sem érdekli a szövetkezet vezető­ségét, hogy mennyit termel a gazda. Az a fontos, hogy elvégezze a növényápolási munkákat, hogy azt mennyi­re végezte lelkiismeretesen, már mellékes. Helyes az, hogy növeljük a szövetkezeti gazdákban a ter­melési kedvet, hogy érdekeltté tegyük őket a közös termelés­ben, de amikor premizálásról beszélünk, ne magunk felé hajló premizálást akarjunk, hanem olyan premizálást, amely elvi alapokon nyug­szik. A két példával is bizonyí­tott litkei premizálás nem nevezhető semmiféleképpen termésfokozónak. Nem növeli a szövetkezeti gazdákban a termelési kedvet. Hisz’ meg­kapják a prémiumot akkor is, ha 40 mázsa burgonyát termelnek, meg akkor is, ha 100 mázsát holdanként. Ak­kor lehetne egyetérteni ezzel a perimzálással, ha kimon­daná azt, hogy csak akkor illeti meg prémium a szövet­kezeti gazdát, ha a termelési tervben előírt átlagtermése­ket túlteljesíti. így a többlet termésből érthető lenne a szövetkezeti gazda jutalma­zása. De miért érdemel kü­lön jutalmat az olyan gazda, aki csak azt a munkát végzi el, amelyért úgyis megkapja a munkaegységet? Az ilyen gazda az elvégzett munkáért megfelelő díjazásban része­sül. Csak akkor érdemel pré­miumot, többletjövedelmet, ha ő is többletbevételhez juttatja a termelőszövetkeze­tet. Ez pedig csak úgy lehet­séges, ha minőségi munkát végez, s ezzel fokozza a ter­melékenységet. Sajnos, a lit- keiek idei premizálása nem ilyen jellegű. Éppen ezért, ha jól meggondolják, még ma­guk a szövetkezet gazdái sem érthetnek egyet azzal. XT elyes premizálást al­-*-•* kalmaznak a cukorré­patermelésben. A terv azt írja elő, hogy holdanként 150 mázsa cukorrépát kell ter­melniük. Ez nem elérhetet­len, megfelel a litkei adott­ságoknak. Itt kapcsolódik a terméseredmények fokozásá­ba az ösztönző premizálási módszer, amely kimondja, hogy minden terven felül termelt egy mázsa cukorrépa után 1 kilogramm cukor il­leti meg prémiumként a cu­korrépát termelő szövetkezeti gazdát. Ez a módszer már feltétlen a többlettermelést szorgalmazza. Az a gazda, aki csak 150 mázsát termel, nem kap semmit. Aki 20 má­zsával többet termel, az 20 kilogramm cukrot, aki 30 má­zsával termel többet, az 30 kilogramm cukrot kap. A gazda közvetlenül érdekeltté van téve a termelés növelé­sében. Ugyanezt meg lehetett vol­na tenni a burgonya és ku­korica termelésénél is. Úgy lett volna helyes a premizá­lás, ha a prémiumot terven felül termelt terményféleség­ből adták volna ki. Ebből nemcsak a szövetkezeti gaz­dának, hanem a szövetkezet­nek is haszna származott vol­na, s a nyertes végeredmény­ben maga a szövetkezeti tag lett volna. Mert ha több ter­mény jut a közösnek, több árut tud értékesíteni, nagyobb bevételhez jut, ezáltal emel­kedik a munkaegység értéke is. I" itkén az elmúlt évben sem okozott különös gondot a növényápolási mun­kák elvégzése. A gazdák meg­értették azt, hogy csak ak­kor boldogulnak, ha becsü­letesen, szorgalmasan fára­doznak a közösség ügyének előbbrevitelén. Ezt jól meg­értették a szövetkezet gazdái, s a soronkövetkező növény­ápolási munkákra idejében mozgósították erőiket, bevon­ták a munkába a családta­gokat is, tehát általában véve ezek a munkák jól haladtak. Itt Litkén nem a munkában való részvételt kell jutalmaz­ni — ez máshol sem helyes —, hanem a többletterme­lést, a minőségi termelést. Az ismertetett, általuk javasolt premizálási módszer nem ilyen, nem segíti közvetlenül elő a termelés növelését, ép­pen ezért jó lenne, ha a ter­melést ösztönző premizálás bevezetését mérlegelnék. Ügy hiszem, azok a szövetkezeti gazdák, akik most már vég­leg szilárdan elhatározták, hogy a nagyüzemi utat vá­lasztják, egyetértenek ezzel, s mind a maguk, mind szö­vetkezetük érdekében a kö­zösség boldogulása érdekében azon fáradoznak továbbra is, hogy mind a közösségnek, mind az egyénnek több le­gyen. Ezt segíti elő a helyes termésnövelő premizálási módszer, amelynek helyes alkalmazása a közösség ügyé­nek megbecsülésére, a társa­dalom ügyének segítésére ne­vel. Kata János Az a tény, hogy a bokori Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben már a kezdést kö­vető első esztendő után sem lehetett különösebb panasza a társasgazdálkodásra senkinek, jó megnyugvást jelentett azok számára is, akik eleinte fél­tek, húzódoztak a szövetke­zéstől. # Ösztönzést adtak az ered­mények s a második közös tavaszon különös szorgalom­mal láttak munkához az em­berek. Látják a bokoriak va­lamennyien: értelme van a munkának s a kedvező idő­járást úgy használták ki, hogy a növények fejlődése hetek­kel előbb tart, mint az előző évek azonos időszakában. Jó tíz napja földben van a ku­Harminckilenc forint volt zárszámadás idején a munka­egység értéke a cserhátszent- iváni Kossuth Termelőszövet­kezetben, ami a megyei átla­got tekintve nem lebecsülendő összeg. Jól dolgoztak a szö­vetkezeti gazdák, volt lát­szatja a munkának, mégis sokan beszélték, hogy lehetne ennél szebb is az eredmény, ha minden úgy lenne, aho­gyan lennie kellene. Az volt ugyanis eddig igen sokak véleménye: jó gazda, vezetésre termett ember a tsz elnöke, de túlságosan te­rebélyes, ágas-bogas a csa­ládfája, a jobb, jövedelme­zőbb munka rokonoknak, ba­rátoknak jut s ebben volt is némi igazság. A vezetéssel kapcsolatos problémák megvitatására, nagyon helyesen, még feb­ruárban párt- és tánács- ülést hívtak egybe a köz­ségben, ahol 22 határozati javaslat szabta meg vé­gül, hogyan rendeződje­nek megelégedésre a sé­relmes dolgok, hogy a ve­zetőségi határozatoknak érvénye legyen, a szövetkezet minden tagja egyforma jogot élvezzen s a termelőszövetkezet és a köz­ségi tanács viszálykodása is megszűnjék. A határozatok óta eltelt hónapok munkája ma már azt bizonyítja, hogy hasz­nos volt a tanácskozás, a cserhátszentivániak között helyreállt az egység. A vetőmunkálatokat időben és kifogástalan minőségben végezték el a gazdak, készen állanak a növényápolási fel­adatokra, úgy határoztak, ----------------­ko nca, a burgonya, a tavaszi kapások vetése befejeződött s már a kísérletként vetett 2 hold hagyma kapálását is el­végezte a tsz s a kétholdas kísérleti mákparcella horolása a soron lévő feladat. Ebben az esztendőben a bo­kori termelőszövetkezet 35 forintos munkaegység-értéket tervez s hogy ezt elérhesse, igen fontos az állattenyésztés fejlesztése. A szarvasmarhák számát a mostani 23 darabról 50 darabra növeli a szövet­kezet és gyarapodik a sertés- állomány is. Az elhelyezési gondok megoldásárá 50 férő­helyes szerfás istálló és 120 férős hizlalda épül s 26 szarvasmarhára, 50 sertésre kötött hízlalási szerződést a gazdaság. Idejében vetettek, bíznak az eredményekben a bokoriak Dolgoskezű asszo­nyok szaporázzák a munkát nap nap után Patvarcon, a Lenin Termelőszö­vetkezet kertészeté­ben. így megy ez kora tavasz óta, mert íz igyekvő, szor­galmas asszonyok nagyszerű elgondolá­sok, jövedelmező ter­vek megvalósítói Pat­varcon. A tervjóváhagyó közgyűlés határozott annak idején úgy, hogy a 22 holdas kertészetnek nem ke­vesebb, mint 300 ezer forint jövedelmet kell hoznia az idén. Csak így, tervszerű, szorgalmas munká­val zárják jobban az esztendőt a tavalyi­nál, így lesz meg a 30 forinton felüli munkaegység, s így lesznek egyre szeb­bek, gondtalanabbak a közösben az elkö­vetkezendő évek. Össze is ült an­nak rendje-módja szerint a termelőszö­vetkezet vezetősége, hogy megbeszéljék, melyik lesz az a leghatékonyabb, leg­jobb módszer, amely előnyös a közösség­nek, és az egyén­Jövőt formáló asszonyok nek egyaránt. — A kertészetben legyen egy külön munkacsapat — ja­vasolta a vezetőség egyik tagja. — Helyes, de ezek az asszonyok — mert főként azoknak való munka ez — állan­dóan a kertészetben dolgozzanak — tol­dották meg többek a korábbi javaslatot. A termelőszövetke­zet elnökére került a sor: — A kertészetben ne osszuk fel a te­rületet ... hanem a megtermelt érték után kapják a jöve­delmet a becsülete­sen dolgozó tagok — mondotta. így született meg aztán, hogy a ter­melőszövetkezetben a kertészeti brigádban dolgozó asszonyok­nak, lányoknak min­den megtermelt 100 forint értékű termé­nyért írnak jóvá munkaegységet, de ebből még leszámít­ják a palántanevelés költségét. Jól jár így a közösség, de ez a módszer terméke­nyebb munkára ser­kenti a kertészetben dolgozó asszonyokat, lányokat is, hiszen ha többet adnak, jobban dolgoznak, nagyobb lesz a jöve­delem is. Igen érdekesen ala­kul ezek szerint a kertészetben dolgozó tagok jövedelme. Ha történetesen az egyik asszony becsületesen kiveszi részét a kö­zös munkából, s mondjuk 5 hold pa­radicsom megműve­lésére háromszáz 10 órás napot for­dít, a következő­képpen alakul a ter­melőszövetkezet be­vétele és a tag jöve­delme. Az 5 hold paradicsom értékesí­tése mintegy 50 ezer forintot jelent a szö­vetkezetnek. Ennek 40 százalékát fizetik ki munkaegységre, amelyben benne van a palántát nevelő, hozzáértő szakembe­rek munkájáért járó fizetség is. Ezt le­számítva 17 ezer fo­rintot kap a tag. — ügy gondoljuk — magyarázta a ter­melőszövetkezet el­nöke — ha nem is tökéletes még ez a módszer, hiszen első esztendőben próbál­kozunk vele, ered­ményes, jó munkára serkenti a kertészet­ben dolgozó asszo­nyokat, lányokat. Elégedettek az ered­ménnyel, amelyeket ezek az előzetes szá­mítások adtak, hi­szen ezt azóta már közgyűlésen is meg­beszéltük velük. A szövetkezeti gaz­dák igyekezete, szor­galma nagyszerű eredményeket, jó jö­vedelmet hoz a ter­melőszövetkezet­nek. Olyan gazdasági alapot teremtenek jövőtformáló össze­fogásukkal, amely azt eredményezi: erő­sebb, szilárdabb kö­zösség lesz a Lenin Termelőszövetkezet az idén mint az el­múlt esztendőben volt. S ehhez nagyon sokban hozzájárulnak azok a dolgoskezű lányok, asszonyok, akik kora tavasz óta nap nap után ott szaporázzák a mun­kát a termelőszövet­kezet kertészetében. Vincze Istvánné A bokori Vörös Csillag gaz­dái bíznak abban, hogy kö­zös szorgalommal ebben az esztendőben is előbbre jut­nak, megtalálják számításukat a tsz-ben. MUNKAEGYSÉGENKÉNT 20 FORINT ELŐLEG AZ ÉRSEKVADKERTI DIMITROV TSZ-BEN Id. Maglódi János vezeté­sével — habár az idő még kora — nagy lendülettel meg­kezdődött a dohány palántá­zása a termelőszövetkezet do- hámyföldjein. A nagy ta­pasztalattal rendelkező do­hánytermelő szakember azt állítja, érdemes megpróbálni a korai palántázást, hiszen a dohánypalánta eléggé meg­erősödött, s edzett ahhoz, hogy kikerüljön a szabad levegőre, no meg kedvez az időjárás is. A dohánypalántázás mellett jó ütemben halad a növény­ápolás is. így a borsó, a mák, a cukorrépa sarabolása már be is fejeződött, s megkez­dődhet a cukorrépa egy elése. A kora tavaszi munkákat pon­tosan elvégző termelőszövet­kezetben nagy a munkakedv, s ezt nagyban elősegíti az is, hogy a Dimitrov Tsz 20 forint előleget fizet munka­egységenként. hogy a kapálást munkacsapa­tokban végzik. A termelőszövetkezet to­vábbi erősödését az állatállo­mány fejlesztésével akarja biztosítani a szentiváni Kos­suth. Növekedik a szarvasmar­ha-, a sertés- és a juh­állomány, a jó legeltetési adottságokat az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben szeretné hasznosítani a szövetkezet. A szerződéses hizlalásból eb­ben az esztendőben 20 szarvas- marha, 43 sertés biztosít jö­vedelmet s hogy a jövőben ezek számát növelni lehessen, már készül és júniusra tető alatt lesz egy 120 férőhelyes sertéshizlalda és egy 20 férő­helyes fiaztató. A cserhátszentiváni Kossuth Tsz gazdái bizakodó kedvűek s joggal remélik, hogy szor­galmuk ebben az esztendőben az eddiginél is szebb eredmé­nyeket hoz. Zárszámadás ide­jén a munkaegység értéke­ként 35 forintra számítanak s ez az összeg nem elérhetet­len, már tudják. Ha a terme­lőszövetkezet vezetői és gaz­dái eleget tesznek a községi párt és tanácsülés februári határozatainak, az egységes törekvés a további szép lehe­tőségekhez is utat nyit. A sziráki szőlőben Nem lehet rossz dolog ennyi szép fiatal leánnyal együtt dol­gozni — mondjuk, Molnár Károly brigádvezetőnek, a Sziráki Ál­lami Gazdaság szőlőjében. Hamiskásan mosolyog a brigádvezető, s ebből a mosolyból kiolvasható - ne higyjük, mert nem mind arany, ami fénylik. Az igaz, hogy szorgalmasak ezek a vanyarci leányok, de az is igaz, hogy szeretnek játszani is. De nem is csoda, hiszen nemrégen még iskolába jártak, s most meg komoly, felelősségteljes munkát végeznek, s munka közben jól esik néha a kikapcsolódás is. De vannak itt férfiak is. Négy fiú, vagy mondhatnánk úgy is, hogy legény, a vegyszeres gyomirtást végzi. A brigádvezető azt mondja, az atrazinos gyomirtás után nem kell kapálni. Milyen nagyszerű dolog ez. Legjobban csak azok tudják értékelni, akik évekig itt kapáltak, ezeken a meredek dombokon. Az árnyékban, a fák alatt feltöltik a permetező készülé­ket .. .hogy aztán egyenletesen permetezhessék a lányok által czépen megkapált földet A szőlő másik részén a szárvesszők kötözésével foglalkoz­nak a vanyarci lányok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom