Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-10 / 37. szám

1961. május 10. nógrádi népújság 3 Számos hasznos kezdeményezés a munkaszervezési hónap alatt Az SZMT által kezdeménye­zett munkaszervezési hónap keretében már eddig is szá­mos jó javaslat látott napvi­lágot. Közel 60 javaslat A Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban az elmúlt hónap köze­pén 7 brigád alakult, amely egy-egy konkrét feladatot kapott a munkaszervezés tar­talékainak feltárására. Töb­bek között a műszaki intéz­kedések, az újítómozgalom, a technológia, az anyag, a mun­kaerőgazdálkodás és más fon­tos területeken dolgoznak ezek a kollektívák. A brigá­dokat a gyár főmérnöke tart­ja a kezében és azok kéthe­tenként tesznek jelentést a végzett munkáról. Az első je­lentések már arról számolnak be, hogy közel 60 javaslat lá­tott napvilágot. Ezeknek mintegy 80 százaléka meg­valósítható. A javaslatok egy- harmada már azonnal kivite­lezhető. A gyár gazdasági és mű­szaki vezetői azonnal intéz­kednek a javaslatok sorsáról, felelősöket és határidőt szab­nak meg a végrehajtást ille­tően. Bevezetik a ciklusos módszert Jelentősnek ígérkező kísér­let kezdődött a kazári bá­nyaüzemnél. A bánya műsza­ki vezetői elhatározták, hogy a szurdoki aknában beveze­tik a ciklusos munkamódszert. Jelenleg ugyanis egy-egy mű­szakban rendkívül egyenetlen a termelés. A szállítás zöme a műszak második felében zajlik le. Ez sok problémát okoz, rontja a teljesítménye­ket. Most már nemcsak a mű­szak végén, hanem az, első négy óra eltelte után is je­lentést kérnek a műszaki ve­zetők az akna termelésének alakulásáról. A most folyó megfigyelések tapasztalatai­nak összegezése után kerül sor a gyakorlati megvalósí­tásra, az első félév végéig. Műszaki intézkedések A Zagyvapálfalvi Üveggyár­ban az ezévi 8 millió négy­zetméteres üveghúzási terv teljesítését kívánják előmoz­dítani a munkaszervezési hó­nap idejében. Ennek kereté­ben például felmérték a gyár létszámszükségletét, és jelen­tős átcsoportosításokat haj­totta végre. Folyamatban van az egyes üzemrészek műsza­kilag megalapozott technoló­giájának kidolgozása is, mert ilyen eddig sehol sem volt. A Zagyva II. üzemben olyan intézkedést hajtottak végre, amely lehetővé teszi, hogy hasonló idő alatt nagyobb méretű üvegtáblákat termel­hessenek. Legyen gazdája! A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben is megin­dult a munkaszervezési hó­nap. „Meg”-indult, de hogy mi történt vele, arról sajnos senki illetékes nem tud a trösztben nyilatkozni. A tröszt termelési osztályának területi főmérnökei ugyan megtartot­ták az „eligazítást”, három különböző helyen hívták ösz- sze az üzemek igazgatóit, fő­mérnökeit, a szakszervezeti bizottságok titkárait. Szép szavakkal ecsetelték a mun­kaszervezési hónap jelentősé­gét, szükségességét, eredmé­nyességét, stb., stb. De hogy azóta mi is lett ezzel az ered­ményességgel, szükségességgel, bizony senki nem tud sem­mit. Pedig megérné a „fáradt­ságot”. A LAKOSSÁG JOBB EL­LÁTÁSÁRÓL A SZOLGÁLTATÁSOK JAVÍTÁSÁRÓL TANÁCSKOZTAK A napokban jelentős ér-| tekezlet zajlott le Salgótar­jánban, a városi művelődési otthonban, ahol a helyiipar lakosság felé történő szolgál­tató munkáját vitatták meg és megbeszélték a feladatok megvalósításának lehetőségeit. Az értekezleten, amelynek beszámolóját Kolláth Bálint, a KISZÖV elnöke tartotta, résztvettek a megyei párt- bizottság ipari és közlekedési osztálya, a megyei tanács ipari osztálya képviselői, va­lamint a KIOSZ elnöke, a kis­ipari szövetkezetek vezetői, magánkisiparosok. Á P.3-OS tanulsága Megtaláltak kétezer munkanapot Csökken az időveszteség a Tűzhelygyárban A balesetek, a táppénz, az igazolatlan hiányzás miatt je­lentős időveszteség érte az elmúlt évben a Salgótarjáni Tűzhelygyárat. A korábbi egy­két évhez viszonyítva min­den tekintetben emelkedtek a kiesett munkanapok. Bal­eset miatt 151, a táppénzes állományból 31981, igazolat­lan hiányzásból eredően pe­dig 1642 munkanappal rövi­dült meg a gyár. Ehhez még hozzá kell számítanunk azt az 1859 munkanapot, amelyet ugyan igazolt távol­iét címén tartottak nyilván, de amelyek döntő többségük­ben munkaidő alatt elvégzett társadalmi tevékenységgel függnek össze. Összességében ezek a kieső munkanapok MEGKÖZELÍTETTÉK A 34 EZRET. Ha egy napra 500 forintos termelési értéket számolunk egy munkás után, akkor .már nyilvánvaló, hogy milyen ha­talmas az így létrejött vesz­teség. Az eltelt hónapokban azon­ban már jelentős változásról adhatnak számot a Tűzhely­gyárban. összességében kö­zel 2 ezerrel csökkent ez év első negyedében a kiesett munkanapok száma a múlt év utolsó negyedéhez viszo­nyítva. Ez termelési értékbe átszámítva megközelíti az egy­millió forintot. Ha a nyere­ségrészesedésnek a múlt évi szintjét vesszük alapul, ak­kor a gyárban már ezzel az egyedüli eredménnyel mint­egy 70 ezer forint felosztható részesedésre tettek szert. A múltban csak egészen elenyésző volt az autóbuszfor­galom megyénkben. Ma már egészen más a helyzet. 1954 és 1960 között az átla­gos gépkocsiállo­mány 123-ról 199-re emelkedett. Ettől még nagyobb a nö­vekedés az elszállí­tott utasok tekinte­tében: az említett időszak alatt több mint kétszer annyi utas vette igénybe az autóbuszokat, szá­muk 1960-ban már meghaladta a 12,5 milliót. A 33-as sz. Autó- közlekedési Vállalat tehát egyre nagyobb szerepet tölt be a személyszállítás­ban. A dolgozókkal való kapcsolatának növekedését jelzik azok a levelek is. amelyet különböző vállalatok, intézmé­nyek, egyes emberek küldenek a vállalat­nak. Ezek a levelek általában az utazási problémákkal foglal­koznak. Vannak, amelyek elismerően szólnak az autóköz­lekedés munkájáról, dolgozóink magatar­tásáról. Egy másik részük bírálja az autóbuszok késését, zsúfoltságát, vagy A kulturáltabb utazásért Levél a szerkesztőséghez Az utazóközönség túlnyomó többsége is mindent elkövet a kulturáltabb utazás érdekében. Azonban előfordul az is, hogy egyes utasok nem rendelkeznek érvé­nyes menetjeggyel. A legtöbb visszaélés a bérletek esetében fordul elő. Akadnak, akik figyelmen kívül hagyják, hogy a vál­lalat a dolgozók ré­szére 45—50, a ta­nulók részére pedig 75—80 százalékos kedvezményt biztosít. Ennek ellenére a bérleteket nem az érvényes járaton használják, vagy többször akarnak az­zal utazni úgy, hogy egy-egy alkalommal nem kezeltetik a je-, gyet. Előfordult, hogy amikor a jegy­kezelő az ilyen utast felszólította, udva­riatlan, durva szi­dalom volt a vá­lasz. Pedig a jegy­kezelőnek nemcsak joga, hanem köteles­sége a felszólítás, vagy éppen az. hogy 20 forintra megbír­ságolja az érvényte­egyes vállalati dol­gozók viselkedését. Különösen köszönet­tel vesszük az ilyen leveleket, mert ezek­ből kitűnik, hogy milyen feladataink vannak a kulturál­tabb közlekedés megvalósításában. Vállalatunk a le­hetőségek határain belül igyekszik min­dent elkövetni fel­adatainak jobb meg­oldása érdekében. Ehhez azonban szük­séges az utazóközön ség segítése is. A kulturáltabb közle­kedés nemcsak vál­lalatunk, hanem az utazók, a társadalom ügye is. Megyénk dolgozói igényesek, szeretik a tisztát, a szépet, a pontossá­got.' Az autóbusz társadalmi tulajdon, kímélése közös ügy. Mi a magunk részé­ről például rendsze­res oktatással igyek­szünk biztosítani sze­mélyzetünk udvarias magatartását. Az újonnan felvett jegy­kezelőket például öt- hetes tanfolyamon, oktatjuk ki. len jeggyel, vagy jegy nélkül utazó utast. Esetenként olyan értelemben is eljárunk majd, hogy a szabálytalanság miatt egy-két évre bevonjuk a bérletet. Egyesek azzal okoz­nak sok kárt, hogy nem kímélik az autó buszt, megrongálják berendezéseit. A mi célunk az, hogy kényelmes, kul­turált utazást biz­tosítsunk. Ehhez el­sősorban több kocsi­ra van szükség. Újabb autóbuszokat pedig csak akkor kaphatunk, ha telje­sítjük, túlteljesítjük bevételi tervünket, így tehát nemcsak személyzetünk, ha­nem a többi utasok érdeke is, hogy egy­ségesen fellépjenek némely magáról megfeledkezett utas ellen. Az ilyen állás- foglalás elősegíti azt is, hogy a mi dol­gozóink még jobban lássák el munkáju­kat, az utasok egyre elégedettebbek le­gyenek dolgozóink­kal. Telek György a 33-as sz/ó&KÖV személyforgalmi osztály vez. KEZD LEHETETLENNÉ VÁLNI A FEGYELMEZETLENSÉG, a lógás. Ennek elősegítésére^ kérték az üzemorvosok tá­mogatását is: ismerjék meg? a gyárat, a dolgozókat, le-S gyenek körültekintőbbek a? betegállományba való helye-C zésnél. Ennek megvalósulásai még kezdeti fokán van, ésc a jövő feladata. A politikai munka mellett: természetesen egy sor ad-* minisztratív jellegű intéz-! kedést is foganatosítottak. Az üzemi tanács például kimon-J dotta, hogy, aki egy napot: mulaszt igazolatlanul, nem ré-! szesülhet nyereségben. Az; esetleg előforduló igazolatlan* mulasztás után ezt azonnal, és írásban közlik a dolgozó-; val. Fizetetlen szabadságot, csak az igazgató, vagy a meg­bízottja adhat. Megszigorí­tották a betegellenőrzést is. Elérték azt, hogy ma már* rendszeresen meglátogatják a, betegállományban levő dolgo-< zókat. A gyár vezetői most; már nem ismernek el sem-« miféle utólagos igazolást. Kü-! lönösen az öntödében lezaj-« lőtt példa hívta fel erre a; figyelmet. Ebben az üzembenj ugyanis február folyamán 27 < esetben történt utólagos iga- * zólás. Ezért Égner és Lipták< elvtársakat, az öntöde veze-1 tőit FELELŐSSÉGRE VONTÁK. Kimondották azt is, hogy a« társadalmi feladatok elvégzé-* sére csak akkor távozhat el{ valaki a gyárból, ha az írá-< sós kikérő levelet felmutatja. [ Természetesen szükség volt olyan műszaki intézkedésekre is, amelyek erősítik a fegyel­met, a tervszerűséget. Az el­múlt években gyakran előfor­dult, hogy a dolgozókat idő­szakosan küldték szabadságra. Ebben az évben már anyag­hiány, vagy más műszaki hiba miatt nem kellett kény­szerszabadságot adni. A Tűzhelygyárban most a legfontosabb feladatnak azt tartják, hogy tovább szélesít­sék a politikai munkát és következetesen végrehajtsák az eddig hozott intézkedé­seket, határozatokat. Ez első­sorban a műszaki közép­káderekre. az egyes üzemek, műhelyek párt- és a szakszer­vezet dolgozóira ró nagyobb felelősséget Most elsősorban rajtuk múlik, hogy elérjék e célkitűzést. Erre azért is nagy szükség van, mert az első ne­gyedévben még mindig 7 szá­zalékos volt a betegség miatt kiesett munkanapok aránya. A tűzhelygyáriak saját pél­dájukon okultak, hogy lehet és szükséges is csökkenteni a különböző okok miatt ki­esett munkanapok számát, ha ebben is KÖVETKEZETESSÉGET tanúsítanak, és a vezetők messzemenőén támaszkodnak a dolgozókra. Balogh Gyula Ügyes, könnyen mozgó kis ) felrakógépek érkeztek a kö­zelmúltban több nógrádi bá- ; nyaüzembe. Mátranovákon > mindjárt felismerték az új ? páncélkaparónak, a P—3-as- ínak előnyeit, nagy hasznát. |Nera riasztotta vissza őket az lsem, hogy a gép konstruk­> ciója nem felelt meg teljes | egészében a helyi bányavi- : szonynak. Műszakiak és bá­nyászok együttesen törték a > fejüket, nem hiába. Saját erő­dből kisebb átalakításokat haj­ítottak végre, és ma már a > páncélkaparó az acéltámmal | biztosított fronton nagyszerű > munkát végez. A vele dol- Jgozó bányászok egy-egy mű­szakban már 100 mázsás, »vagy még ennél is magasabb I teljesítményt érnek el. Ugyan­iakkor a gép működése lehe- jtővé teszi, hogy minden vesz­> teség nélkül termeljék ki a ’szenet. Mátranovákon most i már arra törekednek, hogy > csoportosan alkalmazzák a |p—3-as felrakókat, minél job- ) ban kihasználják adottságait. Azonban Tiribesen, Szoros­patakon, Mizserfán nem volt ilyen öntevékenység, az új gé­pet illetően. Kezdetben ide­genkedés, a gép kisebb hibái­nak felnagyítása, eltúlzása volt a jellemző. Pedig a mát- ranovákiak példája igazolja, hogy az egyébként tatabányai fejtési viszonyokhoz készített elmés kis gépet Nógrádban is sikeresen lehet használni. Most már az az akadály is elhárult, hogy nincs elegendő acéltám, szükség esetén fá­val való biztosításnál is hasz­nálhatják. A P—3-as páncélkaparó esete igazolja, hogy bármi­lyen szép eredményeket is értünk el a bányászat gépe­sítésében nem lehetünk meg­elégedettek, mert az idegen­kedés még mindig nem múlt el teljesen, még nem min­denütt tanúsítanak öntevé­kenységet, jó érzéket az új- iránt. Napközi a fermelőszövel'kezefben Sürget az idő, napjainkban már — hála a jó időnek — egyre több, dolgos munkás­kézre van szükség a földe­ken. Különösen igénylik a növények a gondos női keze­ket az ápolási munkákhoz. Csakhogy falun is gond az asszonyok számára a gye­rekek elhelyezése, és ott van még nagyobb gondnak a má­sodik műszak. Sok ötletes kezdeményezés segítheti az ilyenfajta asszonygondok meg­oldását. Sajnos még igen sok helyen állami segítségtől vár­ják a megoldást, állami pén­zen akarnak óvodát, bölcső­dét építeni, mosógépet besze­rezni. Ezért is nagyszerű az egyházasdengelegi termelő- szövetkezet példája, ahol a termelőszövetkezeti vezetés saját erejéből igyekszik a le­hetőségek adta kereteken be­lül megoldást találni. Rend­behoztak egy viszonylag meg­felelő helyiséget a nyári hó napokra a gyermekek elhe­lyezése érdekében. Termelőszövetkezeti vezető ségi ülés tárgyalta első fokon aztán pedig a közgyűlés he­lyeslőén és egyetértőén meg­szavazta a rászorulók gyere­kei számára a megőrző he­lyet. Itt egyéves kortól isko­lás korig helyezik el azokat a gyerekeket, akiknek szülei más megoldást nem tudnak nagymama, vagy idősebb test­vér híján a gyerekek fel­ügyeletére biztosítani. A ter­melőszövetkezet fedezi az ál­lami óvodáknál szokásos té­rítést szociális alapjából, és ugyancsak a termelőszövet­kezet adja a gyerekek gon­dozónőinek munkabérét is munkaegység formájában. Emberségesen és törvénye­sen gondoltak mindenre. Napi nyolc órai munkaidő esetén 0,75 munkaegységet. írnak a gondozónők javára, sürgős munkák esetén pedig egész nap vigyáznak egész munka­egységért a beíratott aprósá­gokra. Váradi Mihályné, Gu- bik Mihályné és Vidra And­rásáé nagy szorgalommal megkezdték a szakmai kép­zést, bújják a gyermekneve­lésről szóló könyveket, hogy lehetőleg az óvodai követel­ményeknek megfelelően tud­janak törődni a gyerekek­kel. Külön öröm. hogy a helyi óvónők azonnal segít­ségükre sietnek szaktanács­csal és tapasztalatokkal, de a szakácsnő is receptet ad. támogatást nyújt a főzési munkákhoz. Emberség, merészség, és a lehetőségekkel való élnitudás tette lehetővé, hogy Egyházas- dengelegen nyugodtan dol­gozhassanak az édesanyák. Közgyűlés adta a gondozónők kezébe a bizalmat és a kö­zösség támogatja e szép terv megvalósulását. Ez is azt mu­tatja, hogy egy kis körülte­kintéssel mindenre lehet or­vosságot, megoldást találni. Dicséretet érdemel az egy­házasdengelegi termelőszövet­kezet vezetősége és tagsága ezért az önálló, követésre méltó kezdeményezéséért! U. M. ^X>0000000000000C-0-0000 ÍKyOOOO-OOOOOOOOOOOOOOPOO Határidő előtt Üjabb állomásához érkezett a salgó.ar- jáni hideg henger r.íí építése. Május 5-én, három nappal a ha­táridő előtt az épí­tők befejezték a 20 hengeres gépsor ala­pozását. Hétfőn pe­dig megkezdték azt a munkát, amelynek célja, hogy két hé­ten belül végezze­nek a transzformá- torház tetőszerkeze­tének elkészítésével és így a belső sze­relések zavartalanul folyhassanak. Két hete tart már a öuaiíó-gépsor szere­lése is. Aha ában v al a m ennyi m unká­nál tartják, illetve megrövidítik a ha­táridőket, Máus 20-ig például elké­szül az olajpince alapja is. Képünkön: hengeres alapja. Milyen intézkedéseket fo­ganatosítottak a Tűzhelygyár­ban, hogy a kieső munka­napok számát ilyen mérték­ben csökkenthették. Az első és alapvető volt A POLITIKAI MUNKA. A mozgalmi szervek több­ször és változatos formában napirendre tűzték ezt' a kér­dést. A gyár vezetői tanács­koztak a törzsgárdával is, kérték a legjobb dolgozók segítségét. Ez nem is ma­radt el, mert a törzsgárda tagjai életükkel, példájukkal bizonyították, hogy a fegye­lem, a munkaidő becsületes kidolgozása nemcsak a nép­gazdaságnak, hanem az egyes dolgozóknak is előnyös. Az öntödében és a hidegüzemben a mozgalmi és gazdasági ve­zetők személy szerint is fog­lalkoztak a fegyelem rend­szeres megsértőivel. Mindezt a munkáskollektívára támasz­kodva hajtották végre: Eb­ben az évben például már négyszer ülésezett a társa­dalmi bíróság. A lemezlaka­tos műhelyből például Balázs Józsefet a kollektíva vonta felelősségre. Balázs ígéretet tett arra, hogy fegyelmezett dolgozó lesz. Szavát azóta is tartja. Voltak aztán olyanok is, akiknél a legszigorúbb büntetést, az elbocsátást java­solta a társadalmi bíróság. A gazdasági vezetés ezt a javaslatot magáévá tette, a munkáskollektíva legteljesebb egyetértése mellett. Ma már kezd kialakulni egy olyan légkör a gyárban, amelyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom