Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-29 / 34. szám
8 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április 29. CSALÁD ÉS ISKOLA A családi élet hatása a gyermekre BODA ISTVÁN: LÁZ Harminckilenc-öt számolom a pulzust és a szívverést, és -figyelem szemében a szememet őrző ferde rést, a fényes bogarak szelíd játékát, melyet most a láz hidege, heve, mint vihar a tó vizét habosra ráz, aztán kisimít. Jaj, ha ti éreznétek most azt, amit én szenvedek, mert most a perc minden érzésre megtanít, a gyerek nem tudja soha — s ne is tudja hogy a szülő hány nappalt és hány éjszakát őrségben áll, míg a tüdő úgy zihál, mint egy távoli könyörgő, árva kis motor, amely az űrbe tévedett, s nincs fény és csillag sincs sehol, nincs semmi más, csak az a kéz. amelybe úgy szorít bele, hogy te is érzed, amikor beleszalad a tű hegye, s rajtad is átráng, amikor árama vadul szívenüt, s csak két szemet, szép vádoló gyerek szemet látsz mindenütt, mert téged nemcsak az gyötör, ami ő benne jajt hagyott, és azért, mert nem a tiéd benned százszorta több, nagyobb. Vennéd magadra, nem lehet, segítenél és nincs hogyan, s követ a szem és megtalál könnyesen és bánatosan. S minden pillanat, mintha egy könyörgés volna, tégedet kötöz, húz, vonz, hogy te, te, te űzd el a szenvedéseket, s kezedet nyújtod, csendesen válladra hajtja csöpp fejét, mert mégis te vagy néki az egyetlen, végső menedék. ÜJ TUDOMÁNYOS KÖZPONT SZIBÉRIÁBAN Csitában építik meg a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának komplex tudományos kutató intézetét. Az intézetnek geológiai, gazdasági és földrajzi, ásványtani, biológiai, fa- és fakémiai osztálya lesz. Az osztályokon kívül 25 különböző laboratórium is megnyílik. Az intézet fő feladata a különböző természeti erőforrások minden oldalú kutatása és a Bajkál-vidék termelőerőinek fejlesztése. Nyugdíjasok... Két évvel ezelőtt, 1959 május elsején nyílt meg Zagy- vapálfalván a bányatelepi nyugdíjasok klubja. Mintegy 180 idős, a munkából már kiöregedett nyugdíjas talált itt második otthonára. Számos ismeretterjesztő előadás, televízió, társasjáték teszi színessé, gazdaggá az idősek pihenő napjait. Egy-egy este 20—25 ember is megfordul a klubhelyiségben, egy esztendőben pedig közel 10 ezer nézője van a televíziónak. Sokan, akik 30—40 évet ledolgoztak a bányánál nagy hálával gondolnak a párt- és szakszervezetre, a trösztre, akik felkarolták és támogatták a klubhelyiség létrehozását. E hála egyik szép példája, hogy a nyugdíjasok mintegy 300 társadalmi munkaórát dolgoztak a bányatelepen épült emlékműnél. A klubhelyiség nemcsak szórakozó hely. hanem a nyugdíjasok szervezeti életének központja is. Héttagú vezetőség intézi az ügyeket. Gondjuk van arra, hogy ezek az idős emberek soha ne erezzenek hiányt semmiből. Betegtársaikat például rendszeresen meglátogatják. Kívánságuk is van. úgy gondoljuk teljesíthető: több nyugdíjas nem volt még távolabb Salgótarján, vagy Kisterenye határánál. A nyári hónapokban szeretnének közös kirándulást szervezni. A szak- szervezet és a tröszt bizonyára támogatja majd ezt a kérésüket, A művelődés vanyarci forrásánál A pásztói járás körzetében népesség dolgában nem tartozik Vanyarc a legszámottevőbb helységek közé. Ha azonban a járás kulturális dolgairól esik szó, hol, milyen elevenségű az élet, Vanyarc neve az elsők között sorakozik. A községi templom falán emléktábla a bizonysága annak, hogy a kulturális, ismeretterjesztő nevelő munkának nemes hagyományai vannak itt, Veres Pálnét, a magyar nőnevelés szorgalmazóját és megalapozóját fűzték erős kötelékek a tájhoz. Ennek a hagyománynak folytatója, Veresné elgondolásainak továbbnemesítője és teljes valóraváltója ma a vanyarci művelődési otthon. Becsülete van a háznak a faluban. A szellemi sugárzás jótékony ereje mind távolabb hatol innen, lassan már a faluszéli portákon is túlra, mert a vanyarci kulturális tevékenység tágas körzetet teremtett magának. A gondolat- formáló szándék, törekvés eredményei különféle jelenségekben: emberek magatartásában, világról alkotott újuló nézeteikben is jól mérhető. Ez elsősorban a céltudatos ismeretterjesztő munka gyümölcse. A téli hónapok során is sok olyan hasznos dologról esett szó a vanyarciak előtt, ami feltétlenül tágítottá a látóhatárt és sok hasznos ismeretre tehettek szert az itteniek a mezőgazdálkodás, egészségügy, társadalom- tudomány, természetismeret, technika terén, a szülők nevelési téren, ha nem sajnálták az esti, szabad órákat, s benyitottak a művelődési otthon ajtaján. Harmincegy ismeretterjesztő előadás változatos témája jelentett hasznos időtöltést a falubelieknek, s ezek mellett a legnagyobb érdeklődésre az a tanfolyam- tett szert, amelynek keretében a munkaegységszámítás lett világossá, egyszerűvé mindenki előtt. Több mint 58 hallgatója volt a tanfolyamnak és szervezői hasznos szolgálatot végeztek. Igen jól bevált kezdeményezése volt a művelődési otthonnak az Anyák Iskolája előadássorozat is. Itt a fiatal anyák kaptak jó útbaigazítást a gyermeknevelésre vonatkozóan. A fiatalok számára egészségügyi előadások hangzottak a helyes életmódról. A felvilágosító jellegű ismertetések mindvégig nagy látogatottságnak örvendtek. A két és félezer lelket számláló községben az idén tíz hallgató vizsgázott az általános iskola esti tagozatán a hetMik osztályból, s a tanulási kedv mindinkább növekedik a felnőttek körében. A dolgozók iskolájának hallgatói túlnyomóan termelőszövetkezeti parasztok. A tíz eredményes vizsgázó példája ösztönző kell legyen a községi tanács dolgozóira, és mindazokra, akik a beiratkozás után meghátráltak a tanulástól. A népművelő és ismeret- terjesztő munka sokrétű, tartalmas és hasznos feladatot tölt be Vanyarcon, de Dohány Erzsébet a fiatal tanítónő, a művelődési ügyek, irányítója korántsem elégedett az elért eredményekkel. — Hatodik éve vagyok a községben — mondja —, másfél esztendeje vezetem a művelődési otthon munkáját, de csak most kezdem érezni igazán, mennyire fogékonyak ma már a falusi dolgozóink is minden iránt, ami új, szocialista életünk fejlődésével összefügg, legyen az termelési, tudományos, vagy művészeti probléma. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a ránk következő őszi és téli hónapokban az eddiginél is több, változatosabb és még színvonalasabb előadásra, tanfolyamra lesz szükség, főképp mezőgazdasági vonatkozásban. Ehhez szoros kapcsolatot kell teremtenünk a termelőszövetkezet vezetőivel. Eredményekről számol be Dohány Erzsébet a kultúr- munkában is. A köéségnek gyermek- és felnőtt kórusa van, amely Tomka Aladárné vezetésével az ifjúság kulturális seregszemléjén is sikerrel állta meg helyét eddig. A. színjátszó hajlandóság még az éneklésnél is erősebb. A gyermekcsoport mellett két felnőtt együttese van a községnek — Jakus And- rásné és Dohány Erzsébet végzik a rendezői teendőket, s az otthon igazgatója egesz kis repertoárt sorol a bemutatott darabokból. Színre került többek között a „Gyilkosok,” című színmű, a „Nyitva a kiskapu” című termelőA klubhelyiség egyik sarkában újságot olvasnak Másutt nagy sakk-csata folyik szövetkezeti témájú darab, Breinik Antal: Lázadók és Koppány György: Mennyet- járt ifiúr című egyfelvoná- sosa, s most Csenki Imre: A nyakas kovács című darabja van soron. A bemutatókra mind a dalosok, mind a színjátszók rendszeres próbákkal készülnek, pedig a felkészülést igen megnehezíti az az egész megyére jellemző dolog, hogy kevés a férfi, fiatalember a faluban, a legtöbb iparba jár, így néha kényszerkörülmény, hogy a lányoknak, nőknek itt is „férfiak” módjára kell helyt állniuk. Ezzel kapcsolatosan kézen fekvőén kínálkozik tanácsként a vanyarciak számára: teremtsenek egységet a két felnőtt csoport helyén. Közös akarással bizonyosan könnyebben jutnak előre, ilyen méretű községben semmi szükség azonos törekvésű erők szétfor- gácsolására. A vanyarciak méginkább második otthonuknak vallhatják hamarosan a művelődési otthont, ha a klubszoba építési munkája befejeződik. Az építést — mint annakidején az otthonét is — a fiatalok szorgalmazzák s terveik már a berendezés biztosítására is Leszek. Úgy akarnak televíziót, függönyöket, bútorokat a Helyiségbe, hogy a fiúk brigádokba szövetkezve fűkaszálást vállalnak, s a külön keresményből ezekre is telik. Pezseg a vanyarci művelődési otthon élete, mint borban a gyöngyös szóda. Azok, akik itt szomjazzák a művelődés italát, tiszta és friss forrásnál olthatják szomjulcál. Barna Tibor És az ulti-parti sem maradhat ki a délutáni programból FIGYELEM! FIGYELEM! Rádiót, televíziót csak ÁLLAMI VÁLLALATNÁL javíttasson! Beszerelt alkatrészre, elvégzett munkára 3—6 hónapig terjedő GARANCIA! Hűtőgép, mosógép, porszívó, parkettkefélőgép javítása ugyanitt! ORION RADIO, TELEVÍZIÓ SERVICE! Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat Rákóczi út. 84. (201) A már előzőekben elmondott hibák — sajnos — erősen éreztetik hatásukat nevelésünkben. Feladatunk, hogy ezeket megváltoztassuk, hogy a családban még fellelhető pedagógiai fogyatékosságot mindinkább megszüntessük. Ehhez szükséges ismerni a helyes családi élet nevelési eljárásait, amelyek döntően befolyásolják a gyermek életét, magatartását. A helyes családi életet különösen öt döntő tényező befolyásolja. 1* A CSALÁD HELYES EGYENSÚLYA: Ezen azt értjük, hogy a családban mindenkinek legyen meg az őt megillető helye, kötelessége és joga. Meg kell szűnnie pl. az apa 'zsarnokságának, ami még ma is nagyon sok család jellemzője. A gyermekek fültanúi, amint az apa durván leszidja az anyjukat. Az ilyen anya kiszolgáltatott, s éppen ezért az apát használja „mumusul”. Előfordul viszont az is, amikor az anya összefog a gyermekekkel és ellentábort alkot. A gyermekeket legtöbbször hazugságra neveli akaratlanul is. Pl.: „Meg ne mondd az apádnak, hogy .. Jellemző ezekre az anyákra az is, hogy feláldozzák magukat családjuknak. Szegényes öltözékben járnak, hogy gyermekeik cifrálkodhassanak. Ezáltal tönkreteszi saját és gyermekei életét is. A család helyes egyensúlyához tartozik a nagyszülők magatartása, viselkedése is. Ne engedjék meg, hogy a nagymama kivegye a kezükből a nevelést. „Jobban értek én a neveléshez, hiszen már hat gyermeket felneveltem.” De ne nézzük le a nagymamát! Foglalkozzon az unokával, neveljen ő is, de a vezetőszerep a mi kezünkben legyen. Hiszen új társadalmunknak új nevelési eljárások felelnek meg. Sok esetben a gyermekeknek sincs meg az őket megillető helyük a családban. Itt két végletről beszélhetünk: Egyes szülők csak világrahoz- zák a gyermeket és azután már csak annyit törődnek velük, hogy sem magukban, sem pedig másokban nagyobb bajt ne okozzanak. A gyermekek ott élnek a szülők mellett, csellengenek, s az csak szidja: „Ne nyúlj a térítőkhöz! Hagyjál nékem békét! Már megint itt lábatlankodsz!?” A másik véglet az, amikor a gyermek a ház központjává lesz. Minden körülötte forog, mindenki az ő kívánságát lesi. Az ilyen gyermekből szeszélyeskedő, elkényeztetett, önző ember lesz. 2» A CSALÁDI ELET SZERVEZETTSÉGE: Ebbe tartozik a helyes idő-, helyes pénzbeosztás. Azt valamennyi szülő nagyon jól tudja, hogy a rendetlen, gondozatlan környezetben nem lehet a gyermeket megfelelően nevelni. Viszont az is igaz, hogy a tiszta, szabályos életrendű lakás a nevelés gondjának a felét leveszi vállunk- ról. Legyen a szobánk tiszta, rendes. Azonban nagyon rossz szokás az ún. „tiszta szoba” rendszeresítése, míg a család egv kisebb helyen kénytelen szorongani. Mindezeken túl döntő tényező a helyes időbeosztás is. Nem kívánhatunk fegyelmet, pontosságot az olyan gyermektől, aki állandó kapkodás, késés és késések miatti veszekedés közepette nő fel. Legyen meg a család állandó napirendje. Megszokott ideje a lefekvésnek, felkelésnek, étkezésnek. Persze, lehetnek kivételes esetek is, azonban — a lehetőségekhez mérten — azokat jelentsük be, hogy arról tudjon a gyermek is. Egyáltalán nem elhanyagolható körülmény, hogy a pénzzel helyesen bánjunk. Sajnos, az is a múlt káros maradványa, hogy a fizetés után — sok helyen — jön a dínom- dánom, majd utána a koplalás. Viszont egyes helyeken meg oktalanul kuporgatják, gyűjtik a pénzt. (Hangsúlyozom az oktalanságot. A helyes takarákosság szükséges.) Helyes, ha a család pénzügyi tanácskozásain a gyermek is részt vesz. Neki is tudnia kell, hogy a pénz honnan kerül a házhoz, azért menynyit kell dolgoznia a szüleinek. Ezáltal megbecsültebb lesz számára a pénz, oktalanul. nem kér bármit is a szüleitől. Q *-'• A CSALÁD JÓ VISZONYA A MUNKÁHOZ: A gyermek halljon apja, anyja üzeméről. Ismerkedjen meg szülei munkájával. Fűtse becsvágy, hogy ő is olyan — vagy jobb — erdményt érhessen el a tanulásban, mint szülei a munkában. Becsültessük meg a munkát a gyermekkel! A szülők által, fáradtságos munkával készült tárgyakat, készítményeket védje, ne rongálja. A család és iskola, a társadalom vagyonát óvja! 4* A REMÉNYTELJESSÉG: Nagy örömünkre a mai család élet- és munkahangulatát már ez jellemzi. Ha ma még nem is tökéletes minden, de napról napra jobb lesz. A nehézségek viszont arra valók, hogy legyőzzük őket. Ezt a bizakodó optimizmust kell a gyermeknek magába szívnia. Ezt kell bevitetnünk a tanulásba is: szorgalmas tanulásomnak eredménye lesz. A CSALÁD TELJESÍTSE KÖTELESSÉGÉT A TÁRSADALOMMAL SZEMBEN: Az előzőek tartalmazzák ezt az igen fontos követelményt is. Az optimizmuson és derűlátáson túl fontos, hogy a szülők aktívan vegyenek részt a társadalmi élet alakulásában. Kísérjék figyelemmel az országos és világi eseményeket, azokról beszélgessenek a családon belül is. Mindez már akkor is nevelés, ha arról egy szót sem szólunk. Ha a család belső életét sikerül úgy megszerveznünk, hogy az nevelőleg hasson a gyermekre, akkor már köny- nyebb hozzáfognunk a gyermeknevelés helyes megszervezéséhez. Sajnos, a szülők igen sokszor nem látnak mást a nevelésben, mint a hibák, fogyatékosságok megszüntetését. Ez a könnyebbik mód. Sókkal nehezebb magát a gyermeket megismerni, s keresni az el* követett rosszaság okát. Ugyanis a fennálló hibák emlegetésével az csak még erősebb lesz. A gyermekben kezd az a meggyőződés kialakulni, hogy képtelen hibáitól megszabadulni. Ezért is szükséges feltétlenül a gyermek jó tulajdonságaiból kiindulni, s arra alapozni nevelői tevékenységünket. Balcza Lajos
