Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-19 / 31. szám
6 NÖCRÁDI NlPÜJSAS 1961. április 19. A falu szocialista képének kialakításáért A falvainkban végbement nagy társadalmi átalakulás új helyzetet jelent a községfejlesztésben is. és ennek felismerése, a községek külső képének átformálása ma a tanácsok sürgető feladatává vált. . A tanácsoknak kötelessége a termelőszövetkezetek termelési tevékenységének elősegítése. Az élet követeli meg tőlük, hogy közvetett és közvetlen formában támogassák ebben a termelőszövetkezeteket. így például igen fontos az ilyen irányú tervek sorában az óvodák, falusi állandó és ideiglenes napközik létesítésének meg gyorsítása. Hiszen a kézi erővel történő munka jórésze egyideig még az asszonyokra vár. Nagyobb arányokban kell tehát gondoskodni aktivitásukról, termelésben való részvételükről, s ez a tanácsokra vár. A termelés elősegítésé rek, zökkenőmentes biztosításának azonban ez csE'k .lközvetett formája. A közvetlen segítés lehetőségét is meg kell talál- niok tanácsainknak. így például az utak, átereszek, hidak renbentartása, a mezei kutak felújítása és gondozása lényegesen elősegíti ezt a munkát. Vagy a tavaszi-nyári esőzések idején gyakran okoz fennakadást a felgyűlő víz- mennyiség. ennek időbeni elvezetése ugyancsak fontos feladat. Később ez a már mezőgazdasági nagyüzemmé vált termelőszövetkezeti üzemeik gondja lesz, egyelőre azonban a tanácsokra vár az ilyen tevékenység, tehát minden, ami feltételét biztosítja a termelőszövetkezetben történő zavartalan termelőmunkának. Jelenleg a termelőszövetkezetek megsegítésének legjobb és leghálásabb formája a községfejlesztésből történő anyagi támogatás. Az új hely zet az, hogy tsz-megye vagyunk, minden bizonnyal nagyobb arányban teszi lehetővé a termelőszövetkezeti PARASZTSÁG BEVONÁSÁT, érdekeltté tételét a társadalmi munkában. Ennek a község fejlesztésében is feltétlenül jelentkeznie kell. Az új helyzetből ered az is, hogy a községeket rendezni, fejleszteni kell. Már a községfejlesztési terveknek is azt kell célozniok, hogy a szocialista viszonyok gyorsabban kialakuljanak a faluban. Ennek már a falu külső képében is jelentkeznie kell. A termelőszövetkezeti tagok otthonát felkeresve az ember már új képet, modern szellemet talál. A legújabb típusú bútorok, drága és ízléses szőnyegek, függönyök, es képek kerültek a termelőszövetkezeti tagok otthonába. Mindenütt van rádió, néhol televízió is. Belül tehát a kulturáltság, a korral haladás képe, az anyagi jólét képe fogadja az embert. Kívül viszont sár van, és elmaradottság még mindig a legtöbb helyen. Az élet felveti. hogy a tanácsi szervek, az irányító állami vezetés e községi szervei átgondoltan, előrelátóan és szervezetten foglalkozzanak a községfejlesztési tervekkel. Már most gondolni kell a község centrumának kialakítására, valamint városi jellegű1 fejlesztésére. A jövő felveti majd a közművesítés gondolatát is. Tehát ebből adódóan előrelátóan úgy kell tervezni, hogy minden, ami a faluban létesül, amit a közösség pénzéből vesznek, építenek, vagy beszereznek elősegítse ezt a távlati tervet. De legalább ilyen fontos, hogy a községfejlesztés is segíthet a maga speciális eszközeivel az új útra tért falusi emberek gondolkodás- módjának megváltoztatásában. Tehát olyanképpen fejleszteni a falut, ahogyan az emberek egyre növekvő igénye azt szükségessé teszi... De az emberek igényére nevelő hatással kell lenni. Elérni, hogy mindenki magáénak érezze azt az új kultúrházat, iskolát, járdát, vagy szép parkot, hogy óvja, védje, sajátjaként kezelje a gyarapodás minden új létesítményét. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy azoknak a létesítményeknek van a legtöbb becsük a faluban, amelyeket saját társadalmi munkájuk erejével gyorsítottak meg a falu lakói. És ez nagyon is érthető dolog. A társadalmi munka egy nagy nevelő iskola, amelyben formálódnak, öntudatosodnak a termelőszövetkezeti tagok is. De ezt az emberformálódást, helyes irányú nevelést a KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TERVEK készítésénél és végrehajtásánál másféle módon is elő lehet, illetve elő kell segíteni. Vegyenek a falu könyvtárába minél több könyvet. Rendezzék be minél otthonosabbá a kultúrházat. Igaz, hogy az olvasottság egyre nő, de ennek irányításában még szükség van a tanácsi vezetők javaslataira is. Ha megnéznénk a falu könyvtárait, igen kevésben találnánk szakmai könyveket. Pedig a termelési viszonyokban végbemenő nagy változás megköveteli, hogy a gazdálkodás színvonalában is gyökeres változás menjen végbe. A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS az egyéni olvasás formájában is igen igénylendő, elengedhetetlen fontosságú dolog. Az elmondottak alapján rengeteg tennivaló vár a tanácsokra, arra ösztönözve őket, hogy már most, az idei községfejlesztési tervek megvalósítása közben gondoljanak a jövő esztendő ilyenirányú terveire is. Azok lesznek az igazán jó tervek, a falu egyetemes fejlődését elősegítő elképzelések, amelyekbe a legtöbb embert sikerül bekapcsolniok a községi vezetőknek. U. M. Tárgyalóteremből A RAJTAVESZTETT „SZAKEMBEREK if A Salgótarjáni Járásbíróság az elmúlt napokban tárgyalta Sólyom János és Ferge László salgótarjáni lakosok lopásának bűntettét. Sólyom, aki büntetett előéletű, Férgével együtt a Tanácsi Építőipari Vállalatnál dolgozott, mint lakatos brigádvezető, havi több mint 2800 forintos fizetéssel. Szerette a könnyen szerzett pénzt. Ehhez a pénzszerzéshez kihasználta a vállalatnál akkor még meglévő laza ellenőrzést. Vállalati munkák mellett olyan üzletfeleket keresett, akik éppen „maszek” alapon építkeztek. Kerítés készítését ajánlotta fel. Sólyomnak akadtak üzletfelei, s egy esetben egy teljesen új kerítést, másik esetben pedig még össze nem hegesztett kerítést vittek ki a vállalat telepéről. A kerítés összeállításához külön hegesztő apparátot is kiszállítottak az építőipari vállalattól. Sólyom János és Ferge László az ellenőrzés hiányosságait kihasználva több mint 8 ezer forinttal károsították meg népgazdaságunkat. A Salgótarjáni Járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére Olvasó-cin kél- Salgó-bányán Szerkesztőségünk április 14-én este olvasóankétot rendezett Salgó-bányán. Az ankét célja az volt, hogy az olvasókkal találkozzanak az újságírók, megismerjék a lapról MÉSZÖV választmányi ülés A MÉSZÖV igazgatósága, a Szövetkezetek Nógrád megyei Központja választmánya ülését április 20-ra összehívja. Az ülésen olyan fontos napirendi pontok szerepelnek, mint a szövetkezetök elmúlt évi munkájának értékelése és az idei feladatok. Megbeszélik a MÉK és a termelőszövetkezeteik 'kapcsolatát, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának munkáját, s több, a földművesszövetkezeteket érintő kérdéseket. Hirdessen a nógrádi Képújságban alkotott véleményüket. Az igen hasznos ankéton bányászok és háziasszonyok, nyugdíjasok és fiatalok mondották el: mit várnak az újságtól, milyen cikkeket olvasnak, illetve olvasnának a továbbiakban is szívesen. Szerkesztőbizottságunk igen hasznosnak tartja az olvasó- ankétokat, s éppen a Salgó- bányai példa alapján úgy határozott, hogy a jövőben több községben, ipari településen és üzemben rendezi meg az olvasók és újságírók találkozóját. rr ismételten és bűnszövetkezetben lopással és hanyag kezeléssel elkövetett bűntettben mondotta ki Sólyom Jánost és Ferge Lászlót bűnösnek. Ezért Sólymot 8 hónapi letöltendő börtönre, Ferge Lászlót pedig 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre Ítélte. Sólyom enyhítésért fellebbezett. A TŰLBUZGÖ ERDÉSZ Kökény Béla Veeseklő pusztai erdész több esetben nyúlt a társadalmi tulajdonhoz. Először csaknem 100 mázsa tűzifát adott el 4 ezer forint értékben. Amikor ezt az „üzletet” sikeresnek mondhatta, lejárt erdészeti bárcá- val egyik községi tanácsnak adott el 2 ezer forint értékű szerfának is alkalmas rönköket. Az árát természetesen elsikkasztotta. Kökény, aki 2 gyermek apja összesen 8 ezer forint értékben károsította meg a társadalmi tulajdont. Ezért a Salgótarjáni Járásbíróság Kökény Bélát 5 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Kökény enyhítésért fellebbezett. AKI NEM SZERET FIZETNI Szécsi Károly, aki legutóbb Petőfibányán lakott, munkakerülő, azok közé tartozik, akik szeretnek a vendéglőkben fogyasztani, de fizetni már nem. Legutóbb a pásztói Mátra vendéglőbe tért be egyik barátjával, ahol több mint 200 forint értékben ettek, ittak. Amikor fizetésre került volna a sor, Szécsiék meglógtak a vendéglőből. Sikkasztás és csalás bűntettével került a vádlottak padjára. A bíróság figyelembe vette, hogy Szécsi már több esetben volt büntetve, most ismét 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Sséjás silékukosriccs t^rmes^tés előnyei Petrás Mihály, Terény község postás kézbesítője, a falu szinte minden házához eljuttatja az újságokat, a folyóiratokat. Egy-egy megjelenés alkalmával 25 Nép- szabadságot, 60 Nógrádi Népújságot, 95 Szabad Földet és sok más egyéb sajtóterméket továbbít az olvasókhoz. A silókukorica biztos és, nagy tömeget adó ízletes termése mellett egyetlen hátránya, hogy aránylag kevés fehérjét tartalmaz. Pillangósokkal való kevert vetése a gyakorlatban ritkán és csak igen kedvező körülmények között sikerül. Uj utat jelent tehát a siló- kukoricának szójával való társítása. A kukorica és a szója jól megfér egymással, fejlődési ütemük majdnem azonos. A szójás silókukorica termésmennyisége általában azonos a silókukoricáéval, a kukorica, csalamádé termését pedig lényegesen felülmúlja. A szója nagy fehérje tartalma jól kiegészíti a kukorica nagy szénhidrát tartalmát. Talajigénye megegyezik a magnak termesztett kukoricáéval. A szélsőséges talajokat kivéve mindenütt termeszthető. A vetésforgóba jól beilleszkedik. Főterményként bármely növény után vethető. Másodterményként legjobban sikerül az őszi takarmány- keverék után. Kivételesei kedvező csapadékos időjárás esetén még zabosbükköny és őszi árpa után is adhat elfogadható termést. Főíermény- ként vetett szójás siló általában augusztus második felében takarítható be. Másodterményként vetett szójás siló alig 10—12 nappal később vágható, mint a íővetésű, úgy hogy mindkét esetben még őszi gabonát vethetünk utána. Kétféle vetésmód ajánlható. A kevert vetés, amikor a kukorica és szója vetőmagot előzetesen összekeverjük és úgy vetjük. Másik a sávos vetés, melyben a kukorica és szója-sorok váltják egymást. Termesztésének eredményessége igen nagymértékben függ a helyes- növényápolástól. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a kelés után, amint a növényzet fejlődési állapota megengedi azonnal saraboljuk meg. A tenyészidő folyamán legalább kétszer géppel kapáljuk meg. A nagyüzemi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyszeri kapálás holdanként 80 mázsás, míg a 2—3-szori kapálás holdanként 200 mázsás, vagy ennél több termést is eredményezhet. Barlai Gábor megyei mezőgazdász 0l!lllllllllllllllllllllllllll!lllllll!lllllll!!lll!lllllllllllllllllllllllllll!lllllllllill!l!llllllllllll!lll!lHKim!!KKKigi11lll|||||||||lillinillll1lllllllllUIII!ll!inil Tavaszi látogatás Mátraverebélyben Ahol nemcsak tervek vannak, de tettek is NAGY TAVASZI VÁSÁR április 10-től május 30-ig Férfi sportöltöny Férfi ingkabát Férfi szandál Tweed kosztüm Kapron harisnya Bánion pulóver Női szandál 480,— forinttól 170,— 115,50 580,— í( 60,— 239,— 90,— 11 salgó\ Altai tarjáni /®B / í? \ Áruházban * 1» W t __^ Ke iiyü a választás, mert nagy a választék. (181) Mátraverebélyben megelégedett emberek élnek. Amióta termelőszövetkezeti lett a község, azóta sokat tanultak a verebélyi parasztok abból, hogyan kell az ötről a hatra jutni, azaz: hol és hogyan kereshetik leginkább boldogulásuk lehetőségeit. Az első számvetés a falu életében a boldogulást kereső út sok tapasztalatát és eredményét összegezte s az eredmények bizakodást, újult erőt adtak a gazdáknak a további közös munkához. Tétlenkedő eddig sem igen akadt a verebélyi termelő- szövetkezetben,' az idei tavaszi hetekben pedig különösen buzog a munkakedv szerte a határban. Aki épkézláb ember, mind feladatot keres, a vezetőknek éppen az a legnagyobb gondjuk, hogy mindenkinek megfelelően juttassanak lehetőséget a munkaegységek gyűjtésére. így aztán március utolsó napjaiban már átlagosan 70—80 egysége volt a szövetkezeti gazdáknak, pedig a munka java még csak ezután következik. A régiek mellett az a 21 új tag. aki most határozott a szövetkezeti gazdálkodás mellett, máris megtalálta helyét a többiek között s egy sorban fáradozik az eredményekért. Ma már 166 tagja és 1300 holdja van a tsz-nek, — Nagy Gyulának, a fiatal elnöknek szüksége van a szorgos kézre. Hogy azonban a nagy feladatokat maradéktalanul meg lehessen oldani, a gép erejét is fokozottabban igénybe kell venni a gazdaságban. A termelőszövetkezet az elmúlt hetekben Szuper Zetort, négyágú ekét vásárolt s ez komoly könnyítést jelent a munkálatoknál. A munkálatok nem csupán talajművelést jelentenek, hanem újabb építkezéseket is, ahol az anyag- szállítások terén lesz haszna a gépnek. A mátraverebélyiek már első gazdasági évükben komoly erőfeszítéseket tettek tanyaközpontjuk kialakítása érdekében. Istállókat emeltek, ólakat építettek s az idén újabb építkezésekkel akarják biztosítani az állat- tenyésztés továbbfejlesztését. Túlnyomó részben saját erőből készül és befejezéshez közeledik egy 120 férőhelyes sertéshizlalda építése s megkezdődött egy újabb 50 férős növendékistálló alapozása is. Ügy tervezik, hogy a saját erőből épülő istállót már a nyári hónapokban betelepítik s lesz mivel, mert az eddigi állományhoz a zárszámadás után megmaradt pénzből szintén jószágokat vásárolt a tsz, 14 darab üszővel gyarapodott az állatok száma. A hizlalásra szánt takarmány elhelyezéséről is gondoskodni kell. Az elmúlt évben ugyan épített már a termelőszövetkezet egy 10 vago- nos górét, de a hizlalási terv növekedésével ez ma már szűkösnek látszik. Éppen ezért most újabb 10 vagonos góré építése vált szükségessé. A szerződéses sertés- és szarvasmarha hizlalás terén a tsz nem akar az utolsók között haladni. El a gazdaság lehetőségeivel s az idén 70 hízottsertést és 64 marhát ad át az Állatforgalmi Vállalatnak. A szerződött jószágokból eddig 24 szarvasmarhát már értékesített a termelőszövetkezet. Ugyancsak szép jövedelemre számíthatnak a gazdák a szerződéses növénytermesztésből is. így termelnek most 25 holdon borsót, 30 holdon lucernamagot, 20 holdon vörösherét, 5 holdon szarvaskerepet, 15 holdon pedig cukorrépát. Az 5 holdas kertészetben vöröshagyma, kései káposzta és cékla biztosít értékes forintokat, szerződése van a gazdaságnak még 3 vagon búzára, 3 vagon sörárpára és 3 vagon kukoricára. A nagyüzemi mezőgazdaságnak, főként az állattenyésztésnek nagyteljesítményű szivattyús kútra va.n szüksége. A fúrási munkálatokat már ebben az évben elvégezteti a szövetkezet, így nem lesz gond a jószágok itatása. A ve- rebélyiek azonban itt sem elégednek meg félmunkával s jövőre már vezeték viszi a kútból a vizet az istállókig. A vízhálózat építésével együtt kerül sor a baromfitenyésztés megteremtésére. A szárnyastelep építése csak a jövő év feladata ugyan, a mátraverebélyi asszonyok azonban már most, a háztáji gazdaság keretei között is szívesen foglalkoznak a baromfineveléssel. Amíg a közös tenyészet létrejön, úgy vásároltak sokan akciós csibéket, hogy minden 10 darab után 1 kiló hús értékesítésére kötöttek megállapodást. Ilyen feltétellel majd minden portán nevelődnek az aprójószágok s nem is kis számban. Verebélyi Lajos Kása például egymaga 150 csibét kért, Vass Károlyné és Kormos Boldizsárné 70—70 darabot, Kormos József, Verebélyi Lajosné Klári, Jakubovits Pálné, özvegy Benus Jánosné és még igen sokan 50—60 naposcsibe gondozását, nevelését vállalták. Mátraverebélyen mindenfelé zöldell a határ, földben van O holnap kenyere s nagy nyugalom ez a gazdaembernek. Most a zab vetése van soron, cukorrépáé, kukoricáé. Éppen ezért, ha most valaki a szövetkezet embereit az irodában keresné, feleslegesen fárad. Elnöknek, agronómus- nak, vezetőségi gazdának hírét sem lehet lelni a négy fal között, legjobb, ha a tágas határnak irányozza útját a látogató, ott bizonyosan rájuk talál. Ám ott sincs helye a sok beszédnek, a szavak helyett most itt is a szorgalom beszél.
