Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-12 / 29. szám

6 VOrjP v-M v»pr> ip A 1961. április 12. Fejlődnek, művelődnek a pásztói járás termelőszövetkezeti parasztjai Az újonnan alakult ter­melőszövetkezeteket nem le­het csak úgy általában irá­nyítani, nem elég csak meg­szemlélni, hogyan halad a munka. Igen sokrétű, konk­rét segítségre van szükségük a termelőszövetkezeteknek, ami azt követeli, hogy a ta­nácsi vezetők, de az appará­tus minden dolgozója is az eddiginél lényegesen több időt töltsön a termelőszövet­kezetben. Kell, hogy helyileg tájékozódjanak arról, hogy a fiatal és a már gyakorlot­tabb gazdaságnak is mire lenne szüksége. Az élet is egyre sürgetőb­ben követeli ezt a konkrét segítséget. A pásztói járási tanács dolgozói, vezetői na­gyon helyesen ismerték fel e feladat komolyságát és sür­gető jellegét. Itt nagyon öt­letesen, minden szakosztály részletesen kidolgozta a ma­ga programját annak érdeké­ben, hogy falun a fiatal és a már régebben alakult ter­melőszövetkezetekben jól men­jen a munka. Falun a forradalmi átala­kulás nem ért véget, hanem megkezdődött a parasztság tsz-be lépésével. A közös gaz­dálkodás sole új, ismeretlen kérdés elé állítja a termelő­szövetkezeti parasztságot. A belépés után még hosszú ideig hatnak a régi életmód­ból megszokott maradi néze­tek, szokások a termelőszö­vetkezeti tagokban és ez gá­tolja a szocialista gazdálko­dás előrehaladását. Itt, eb­ben a munkában vár igen nagy szerep a tanácsi dolgo zókra. ök sokat tudnak se­gíteni a falusi embereknek abban, hogy minél előbb a magukénak tekintsék a közös gazdaságot. Persze, a termelő­szövetkezeti parasztság fejlő­dése érdekében kifejtett ne- velőmunika is csak úgy ér valamit, ha az a termelő- munkában eredményként je­lentkezik. Hiszen a szocialis­ta nagyüzem már megterem­tette a lehetőséget a jobb élethez, a gondtalanabb, köny- nyebb termelőmunkához. A szocialista viszonyok megte­remtésével pedig lehetőség van a termelőszövetkezeti parasztember előtt saját fej­lődésére is. Ezzel sajnos, még igen sok helyen nincsenek tisztában. Ezért jó a pásztói járási ta­nács többi osztálya mellett a művelődésügyi felügyelőség programtervezete, amelynek megvalósításával a . paraszt­ság sokoldalú világnézeti és politikai nevelésében, általá­nos műveltségük emelésében, szakmai ismereteik bővítésé­ben kíván mindenekelőtt se­gítséget nyújtani. így a dol­gozók általános iskolájának esti tagozata szervezése érde­kében máris hozzákezdtek az igények felméréséhez A ta­nácsi dolgozóknak azonban tisztában kell lenniük azzal is, hogy nem kis dologra vál­lalkoznak. Maradi nézetek­kel. az egyszerű parasztem­berek tanulás elleni viszoly­gásával is meg kell küzde­niük. És ha a szívós, türel­mes szervező munkával sike­rül is sok termelőszövetke­zeti tagot megnyerni az álta­lános műveltség gyarapításá­ra, a munka még ezzel nem fejeződött be. További türel­mes, áldozatkész nevelőmun­kára van szükség, hogy a ta­nulásra vállalkozó emberek következetesen ki is tartsa­nak vállalkozásuk mellett. Gondoljuk el, az iskolapa­dokban lesznek 50 évesek is. Annak ellenére, hogy bátor dolog törekvésük tanulási szomjuk kielégítésére, telve lesznek félelemmel, félszeg- séggel, önbizalmat kell nekik adni és megértetni, hogy a fiatalabbak gyorsabb felfogó­képességével is bírják majd a versenyt, ha nagyon akar­ják. Természetesen az öthónapos esti iskolába történő szerve­zésnél segítségül kell hívni a pedagógusokat is, megértet­ve velük a feladat nagy je­lentőségét. Hiszen nem ke­vesebbről, arról van szó — és az objektív feltételeit egyre inkább biztosítottak ehhez —, hogy kialakuljon az egységes,, szocialista módon gondolkodó paraszti osztály. Ennek meggyorsításában és elősegítésében minden párt­éi állami vezető, beosztott te­vékenységére szükség van. A gazdálkodás színvonalá­nak emeléséhez nélkülözhetet­len dolog az is, hogy minden erővél elősegítsék a termelé­si: vetkezeti parasztság szak- mai műveltségének fejleszté­sét is, az illetékes tanácsi ve­zetők és szakemberek. Újsze­rű és követésre méltó' dolog a pásztói járási tanács mű­velődésügyi felügyelőségének munkatervében az is, hogy a parasztság ilyen irányú igé­nye; kielégítésére termelőszö­vetkezeti klubokat létesíte­nek. A járásban egyelőre csak olyan helyeken, ahol erre adott lehetőségek van­nak. Klubfoglalkozásokat ter­veznék Jobbágyi, Szirák, Er­dőkürt, Vanyarc és Mátra- szőllős községekben. A klubélet megteremtése szép elgondolás. De csak úgy, ha megfelelő tartalommal töltik meg Fontos, hogy ügyeljenek arra ezeken a klubfoglalkozásokon: kapja­nak és pedig igényeik szerint minél sokoldalúbb kielégítést a nagyüzemi gazdálkodás ma- gasabbszintű , elvi és gyakor­lati tudnivalóiból a termelő­szövetkezeti klubtagok. Tapasztalat a termelőszö­vetkezetekben, bizonyos fokig a pásztói járásban is az, hogy a termelőszövetkezetekben túlságosan kevés fiatal dol­gozik, az ottlévők egy része is elvágyik onnét. Ezért is nagyon hasznos a művelődés- ügyi felügyelőség olynnirányú kezdeményezése, hogy külön elképzeléseket szövögetnek a tsz-íiatalók kulturális nevelé­sére vonatkozólag is. Terveik szerint a KISZ-bizottság és a helyi községi KlSZ-szerve- zetek segítségével számos művészeti csoportot. ének­kart hívnak életre a termelő­szövetkezetekben a fiatalság művelődési igényei kielégíté­se érdekében. Kétségtelen, hogy a taná­csoknak, így a szakosztályok közül a művelődési felügyelő­ségnek is sok egyéb nagy el­foglaltsága van. Ezért is örömteli dolog, hogy előtér­be- helyezték a jelenlegi leg­fontosabb feladatot, a ter­melőszövetkezetek minden- irányú támogatását. Ha ezek az elképzelések életre kelnek — és tegyenek meg mindent, hogy életre keljenek — és a gyakorlatban telítődnek meg eleven, hasznos tartalommal, akkor a járási tanács dolgo­zói elérték céljukat: hatékony segítséget nyújtottak az ered­ményes gazdálkodáshoz, az egészséges szövetkezeti élet kialakításához. Ujlaky Mária Alakulóban a tbc-s társadalmi bizottságok A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 42/1960. számú rendeletének 4. §-sa alapján a tbc elleni küzde­lem előmozdítására minden járásban az állami, társadalmi szervek, vállalatok és a ter­melőszövetkezetek képviselői­nek részvételével társadalmi bizottságot kell létesíteni. Megyénkben még nem ala­kult meg mindenütt a járási tbc-bizottság, mindössze Szé- csényben kezdett munkához. Az új bizottság legnagyobb jelentősége, hogy a betegség legyőzése érdekében a társa­dalom valamennyi rétegének összefogását biztosítsa. Mun­kája igen sokrétű és szerte­ágazó. Támogatnia kell a tbc el­leni küzdelem intézmé­nyeit, tehát a tbc gondo­zókat, rendelőintézeteket. Ennek érdekében a lakosság egészségügyi felvilágosításá­ban is kell tevékenykednie, hogy minél többen értsék meg: nagyon sok múlik azon, hogy a betegség tovább jut-e a családban és környe­zetben, vagy ha a beteg meg­érti: kigyógyítható a gondo­zóban, a szanatóriumban. A bizottság segít majd moz­gósítani a lakosságot a védő­oltásokon és szűrővizsgálato­kon való részvételre is- Fei­Tartsuk be ax utak, utcák forgalmi szabályait Hazánkban az iparban és a mezőgazdaságban elért ered­mények mellett lényegesen emelkedett a közutak háló­zata, de ennél nagyobb arány­ban a gépjárművek száma. A néhány évvel ezelőtti gépjármű forgalom ma már szinte megduplázó­dott, ami azt vonja maga után, hogy a gyalogjáróknak és a gépjárművezetőknek körülte­kintőbben kell részt .venni a közúti forgalomban. Nem törvényszerű, hegy a gépjárművek számának növe­kedésével a balesetek száma is emelkedjen. Ezt a gya­korlat is bizonyítja, mert 1961- ben a megye területén a gép- i járművek száma 18,9 száza­lékkal emelkedett 1959. év­hez viszonyítva, viszont ugyanebben az időben a bal­esetek száma csak 13^1 szá­zalékos emelkedést mutat. Ezekután vizsgáljuk meg, hogy mi okozza a baleseten: bekövetkezését és emelkedé­sét. Megállapítható, hogy a közlekedésben résztvevők nagy többsége felelcss-get érez a közúti fegyelem be­tartásáért, és saját ember­társai testi épségéért. Az el­múlt évek tapasztalatai bizo­nyítják. hogy a bekövetke­zett balesetekért a gépjármű- vezetők többségükben felelő­sek voltak. 1958-ben 86,9 százalékért, 1960-ben 94,3 százalékért tartotok felele sséggel a gépjárművezetők, és ez azt bizonyítja, hogy el­sősorban a gépjárművezetők­ben keresendő a hiba. Ha valamennyi gépjárművezető kellő figyelemmel, és fegyel­mezettséggel venne részt, a közúti forgalomban, betarta­ná a KRESZ-t, kevesebb kár származna embertársaink sé­relmére, és kevesebb kár ke­letkezne a népgazdaság szá­mára. Megállapítható, hogy a gya­logosok, és gépjárművezetők hiányosan ismerik a KRESZ-t, ugyanakkor nem tulajdoníta­nak jelentőséget, és nem érez­nek kellő felelősséget saját és mások testi épségének megvédéséért. Bizonyítja, hogy a megye területén az ittas gépjárművezetés, a gyorshajtás, a szabály­talan előzés, a figyelmet­len, és gondatlan maga­tartás a bekövetkezett bal­esetek 86,6 százalékát tette ki az elmúlt évben. Ez világosan megszabja va­lamennyi állampolgár, de kü­lönösen a gépjárművezetők részére a felelősséget. Külö­nösen a motorkerékpárosok­nál. Az elmúlt évben a me­gye területén bekövetkezett baleseteknél vezető helyen a motorkerékpárosok voltak, majd ezt követték a személy-, és utána a tehergépgocsi ve­zetők. A megye területén 1960. év­ben bekövetkezett ba'esetek „eredménye” bizonyítja, hogy az összes balesetekből 12.1 százalék halálos, 43.9 száza­lék súlyos, 17.8 százalék ke­vésbé súlyos sérüléssel vég­ződött. A közúti közlekedés fegyelmének megszilárdítása a rendőrségnek egyik hivatásá­ból adódó kötelessége, hogy az emberek életét, és testi épsé­gét megvédje ezektől a bal­esetektől, de ehhez szüksé­ges. hogy mindenki tartsa be az utcai forgalom szabályait A rendőrség a párt politi­kájából adódóan elsődlegesen a nevelést, a nevelőjeliegű figyelmez­tetést, a propaganda elő­adások megtartásán ke­resztül helyezi előtérbe a közlekedési fegye’em meg­szilárdítását. Csak ezek után nyúl az erélyesebb rendsza­bályokhoz: a helyszínbírságo­lás, az ellenőrzőlap lyukasz­tás, a szabálysértési felelős­adat még a már tbc-s bete­gek társadalmi megsegítése, hogy gyógyulásuk időtartama alatt is gondoskodás történ­jék családjuk eltarteisáról. Legalább ilyen fontos feladat a már gyógyult, de a tbc miatt csökkent munkaképes­ségűek újbóli munkába állítá­sáról való gondoskodás is. A törvény nem írja elő pontosan, részletekre menően, hogy mit is tegyen ez a bi­zottság. Nem is dolgozhatja ki a bizottság működését és programját, hiszen társadalmi munkáról van szó. Egy a fontos, a bizottság tagjai te­gyenek meg mindent, segít­senek a betegség felszámolá­sában. Értessék meg a betegek­kel gyógyulásuk fontos­ságát és ha már meg­gyógyult a beteg, segítse­nek neki megtalálni he­lyét újra az életben. Hiszen a csökkent munka- képességű ember sem csök­kent munkaképességű akkor, ha olyan helyre állítják, ahol teljes értékű munkát tud adni a társadalomnak. Jó lenne, ha a Vöröskereszt és a bizottságok megszerve­zésével megbízott többi szer­vezet is meggyorsítaná ezt a szervező munkát. HUMOR AH! M/HDENT M&tT&Z, A PÁRJOKT/f/A^ SmvOHAlÁKAy. Keresse fel a Kézműipari Vállalat női és férfi rendelt részlegét Rá­kóczi út 7. Pa­tyolat mellett. Fűző, női és férfi fehérnemű rendelt részle­ge, Május 1 út 55. sz, (159) Felelősségteljes az a munka, amelyet községi önkéntes tűz­oltóink magukra vál­laltak. Minden térí­tés nélkül végzik munkájukat: tanul­nak, gyakorolnak, végzik a tűzesetek megelőzését. S ha bárhol is tűz üti fel a fejét, erejük meg­feszítésével, önfelál- dozóan küzdenek azért, hogy megaka­dályoz ák a tűz to­vább terjedésé', a rettenetes anyagi ká­rokat. Mindezt a kö­zösségért teszik... Romhány, megyénk egyik legnagyobb te­lepülése. Nemcsak a cserépkályhcgyár te­szi jelentőssé ezt a községet, hanem ki­terjedt határa, a me­zőgazdasági termelő­szövetkezetének ter­melése is számot e- vő. S micsoda kár lenne, ha egy tűz az egyén, a közösség vagyonát követelné'! Bár kategorikusan úgy kijelenteni, hogy Romhányban ez nem következhet be — nagyképűség lenne. De. hogy mindé: t megakadályozhat­ják, azt már jobban lehetne állítani. Mert Romhányban m i már erős, ülőképes, önkéntes tűzoltó egyesület működik, amelynek tagjai tár- sadami kötelezettség­nek v ll ák ezt a munkát, fis éppen ezért érdemes bete­kinteni ennek a köz­ségi tűzoltó testület­nek munkájába. — Egy éve annak, hogy önkéntes tűz­oltóságunkat újjá szerveztük — mond­ja Ruszti Béla, a ÖNKENTESEN­A KÖZÖSSÉGÉRT községi tanács VB. titkára. Segítette a munkánkat az, hoyy tavaly májusban üt rendezték meg a tűzoltó-versenyt. Azóta minden meg­változott. Kemény József, ez az 56 esz­tendős gyári dolgezó vállalta a parancs- nokságot. Szereli ezt a munkát, hallgat­nak rá az emberek. Ma már a 36 fős csapatban alig 26 év az átlagos életkor. Van közöttük olyan mint a 19 éves Stvo- recz István — ő a legfiatalabb, vagy az 56 éves Pipó János tfz-tag — ő a leg­idősebb. Talán még annyit — folytatja a VB. titkára —, hogy tűzoltóink a tél fo­lyamán elméleti ok­tatásban vettek részt, elvégezték a terület felelősi beosztással járó ellenőrzésekéi, minden lakóházat meglátogattak, most pedig már minden vasárnap a gyakor­lati tapasztalatokat sajátítják el a fecs­kendő segítségével. Romhányban való­ban aktívan dolgoz­nak a községi ön­kéntes tűzoltók. Zagyai István, a Ha­zafias Népfront köz­ségi titkára így fog­lalta össze ezt a munkát. — Tavaly tíz ru­hát vásároltunk köz­ségfejlesztési alapból tűzoltóinknak. Ebben az évben újabb 2500 forintot biztosított a tanács ruhákra. Tűz­oltóink megérdemlik ezt a támogatást. Most például egészen komolyan folyik a fiatalok kiképzése. Megalakították az út­törő csapatot is. A tűzoltószertárban kü­lön klubszobát lé­tesítenek maguknak társadalmi munká­val, hogy továbbkép­zésük így is bizto­sivá legyen. A ta­nács adja az anya­got, a tűzoltók pedig mintegy 6—7 ezer fo­rint értékű munkát végeznek el rajta. Bekapcsolódnak a falu társadalmi éle­tébe is. Akár a vö­röskeresztes tanfo­lyamokat vesszük, akar a népfrontban való tevékenységüket is nézzük. Nem lehet vélet­len, hogy abban a községben, ahol né­hány éven át nem működött ez a tes­tület, ma a megye egyik legjobban dol­gozó községi tűzoltó együttese lett a rom- hányi. Nem vélet­len, mer' támogatja a munkát a helyi párt z rve et, a ta­nács, a tömegszerve­zetek. Mindenki fon­tosságát látja — el­sősorban a tűz meg­előzésében, vagy a tűz lokalizálásában. Es ha már Rom­hátiban lehet, miért nem lehet egy egész­séges tűzoltó testü­leti munkát Puszta­berkiben k'alakíta­ni?! Pusztaberki is termelőszövetkezeti község már. A kö­zösség vagyonának megóvása egy eset­leges tűztöl ma sincs biztosítva. Mert ami­kor Szaniszló István, a volt parancsnok le­mondott beosztási• ró', megszűnt a tes­tületi élet is. ön­kéntes tűzoltókat ma már csak papíron le­li t ebben a község­ben találni. Pedig a tavalyi példa — amikor egy pajta égett le, s megment­hették volna — oku­lásul szolgá’hatna. Ha akkor a tűzoltó testület szervezett lett volna, nem kö­vetkezik be a tragé­dia, De Pusztaberkin nem is törődnek e fontos testület mun­kájával. A lajtfecs- kendő a termelőszö­vetkezetnél van. A szertárba kukoricát tároltak — szóval nincs gazdája. — Mi is látjuk en­nek fontosságát — mondja Kliber Já­nos tsz-e^nök. Azon leszünk, hogy mi­hamarább újra élet­re hívjuk a testüle­tet. A termelőszövet­kezet embert is ad, s most már a taná­cson a sor... Pusztaberki nincs messze Romhánytól. Tapasztalatcsere fel­tétlen egészséges len­ne a két község kö­zött. Mert, ha Rom­hányban lehet egész­séges önkéntes tűz­oltó életet teremteni, akker Pusztaberkin is megvan annak minden feltétele. S. L. ségre vonás. Végső esetben : büntető eljárást tesz folya- , matba. Most, amikor a közúti köz- . lekedés lényegesen nőtt, az­zal a kéréssel fordulunk min- ■ den állampolgárhoz, gyalogos­hoz. vagy gépjárművezetőhöz, hogy tartsa be a KRESZ sza­bályait, és védje saját, és má­sok testi épségét, hiszen ez minden állampolgárnak kö­telessége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom